Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-23 / 171. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 171. szám Ára: 1,80 Ft Kedd. :''35. július 23. Marjai József Bosznia-Hercegovinában Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a köz­társaság végrehajtó tanácsa meghívására július 19-től 21- ig a Bosznia-Hercegovina Szocialista Köztársaságban tett hivatalos, baráti látoga­tást. Marjai József találkozott Szalko Oruccsal, a köztársa­sági szkupstina (képviselő­ház) elnökével és tárgyalt Gojko Ubiparippal, a köz- társasági kormány elnökével és több tagjával. Üzemeket és intézményeket látogatott meg, megbeszélést folytatott több nagyvállalat vezetőjé­vel. Ellátogatott Mosztar vá­rosába. A tárgyalásokon megálla­pították, hogy Magyarország és Bosznia-Hercegovina kap­csolatai minden területen ki­a gazdasági együttműködés kiszélesítése a központi fel­adat. mindenekelőtt az ener­giagazdálkodás, a vas- és színesfémkohászat, a gépipar, ezen belül a járműipar, va­lamint a fa- és fafeldolgozó ipar területén. Egyeztették több köztársasági nagyválla­lat és a magyar partnervál­lalatok közötti közvetlen kapcsolatok kiépítésének, il­letve új területekre és együttműködési formákra való kiterjesztésének rendjét. Megállapodtak az együttmű­ködés kereteiben és szerve­zeti-szervezési kérdéseiben. A tárgyalásokról Marjai József és Gojko Ubiparip emlékeztetőt írt alá. A kormány einökhelyette- se Szarajevóból rövid mun­Az élelmiszeripar első féléves mérlege A piaci viszonyok nem kedveznek Libanoni harcok A keresztény és muzulmán milíciák fegyveresei három­órás tűzharcot vívtak egy­mással a Bejrútot kettéosztó úgynevezett „zöld vonal” mentén. Az összetűzésekben, rendőrségi jelentések szerint, hárman életüket vesztették, tizenhatan megsebesültek. A harcok miatt a két városrész közötti átkelőhelyeket lezár­ták Ugyanakkor fegyveres ösz- szecsapások voltak a Satila palesztin menekülttáborban a palesztin és a muzulmán fegyveresek között. Egy sze­mély meghalt, tizen pedig megsebesültek. A Borsodi Szénbányák Vállalat Putnoki Bányaüzemében 160 méteres front működik. A szén jövesztését marótárcsa végzi, s korszerű szállítóberendezés segítségével kerül a szén a felszínre. Képünkön: a marótárcsa elhaladtával a biztosító egységeket „léptetik". Fotó: Laczó József elégítően fejlődnek. A követ­kező időszakban a kölcsönös érdekeknek és mindkét fél szükségleteinek megfelelően Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott rezidenciáján. Az eseményen jelen volt Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára, Berecz János, a Köz­ponti Bizottság titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Kótai Géza, az MSZMP KB osz­tályvezetője, Kapolyi László ipari, Urban Lajos közleke­dési miniszter és Roska Ist­ván külügyminiszter-helyet­tes, valamint politikai, tár­sadalmi, gazdasági és kultu­rális életünk számos más ve­zető személyisége. Ott volt a MA Az illegális tehenek esete (3. oldal) kalátogatásra Belgrádba uta­zik, ahol a szövetségi kor­mány illetékeseivel találko­zik. budapesti diplomáciai képvi­seletek több vezetője és tag­ja is. * A magyar—lengyel kap­csolatok ápolásában és fej­lesztésében kifejtett ered­ményes tevékenységük elis­meréséül a Lengyel Népköz- társaság Államtanácsa ma­gas kitüntetéseket adomá­nyozott magyar párt- és ál­lami vezetőknek, a gazdasági és a kulturális élet számos képviselőjének. A kitüntetet­tek között szerepel Grósz Károly, Berecz János és Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A kitüntetéseket Jerzy Zielins­ki nagykövet hétfőn adta át a nagykövetség épületében rendezett ünnepségen. A lakosság élelmiszer-ellá­tása az elmúlt hat hónapban kiegyensúlyozott, zavartalan volt, az ipar összességében eleget tett a kereskedelem megrendeléseinek, s tovább bővült a bolti választék is — ez derül ki a MÉM elemzé­séből. Ebből kitűnik azon­ban az is — ami az ellátá­son különben nem érződött —, hogy az ipar termelése 2 százalékkal elmaradt a ter­vezettől. EL elsősorban a külpiaci értékesítés gondjai­ra vezethető vissza, emiatt az első fél évben a kivitel, a szállítás gyakran akadozott. Az üzemek egy része a ter­melés visszafogására kény­szerült. A tavalyról áthozott szerényebb nyersanyagkész­letek miatt esetenként keve­sebb nyersanyag is állt a fel­dolgozóipar rendelkezésére, amj a gyártási eredmények­ben is megmutatkozott. Az exportban fontos sze­repet betöltő húsipar alap­anyag-ellátására kihatott, hogy az értékesítés nehézsé­gei miatt átmenetileg aka­dozott az állatok átvétele. A termelők ennek nyomán el­bizonytalanodtak; mérséklő­dött az állattartási kedv. Ennek ellensúlyozására, a húsipar máris intézkedéseket dolgozott ki; ezek a gyakor­latban éreztetik is kedvező hatásukat. Az idén eddig több mint 22 ezer jó minő­ségű, magasabb jövedelmet biztosító süldőt helyeztek ki a vállalatok a háztáji gazda­ságokba, s az állományfelja­vítás keretében az idén to­vábbi negyvenezer süldőt adnak át előnyös feltételek mellett a gazdáknak A kor­szerű fajták jobb minőségű húst adnak, s így ezek kül­piaci értékesítésének felté­telei is javulnak. A tejtermelés gazdaságo­sabbá tételéhez a szarvas- marhatartás közgazdasági feltételeinek javítását terve­zi a MÉM. Az év második felére az ágazat fokozhatja a terme­lést, annál is inkább, mert a növények nagyobb része eb­ben az időszakban érik be. Mivel az időjárás kedvezett a zöldségfélék fejlődésének, gazdag termést takaríthatnak be az üzemek, s így az ere­detileg tervezetten felül csak­nem 50 ezer tonna zöldség­gyümölcs áru áll a tartósító­ipar rendelkezésére. Fények és árnyak Lengyel kitüntetések Szerencs régen - és ma (5. oldal) Jobb első fél évre számí­tottak az idén a December 4. Drótművekben, ahol évek óta kiemelkedő eredménye­ket érnek el, egyrészt az ex­port fokozásában, másrészt a belföldi igények mind telje­sebb kielégítésében. Az 1985- ös esztendőnek is úgy indul­tak, hogy a fejlődés töretlen lesz. Időközben azonban több, nem várt akadállyal találták szemben magukat. Így például, tovább csökken­tek az exportmegrendelések, s ezzel együtt mérséklődtek a belföldi igények is. Azután jött az emlékezetes energia­korlátozás, amely nemcsak a termelésre hatott kedvezőtle­nül, de a hideg idő miatt a különböző rendszerekben be­következett elfagyások hely­reállításának költsége is nö­velte a veszteséget. Nagy „érvágást” jelentett ezenkí­vül az alapanyaghiány, amely hat hónapon keresz­tül keserítette a drótgyári kollektíva életét. Ez utóbbi nehézséggel kapcsolatban jegyezte meg Ginovszky Arisztid, a De­cember 4. Drótművek mű­szaki igazgatóhelyettese: — Távol áll tőlünk, hogy leg­fontosabb alapanyag-szállí­tónkat, az Ózdi Kohászati Üzemeket a legcsekélyebb mértékben is elmarasztaljuk. Tudjuk jól, hogy az ÓKÜ- től független tényezők gátol­ták az ózdiakat megrendelé­seink teljesítésében, jóllehet az alapanyaghiány döntően kihatott gazdálkodásunkra. Ebben a helyzetben nem volt más választása a drót­gyárnak, mint átprogramoz­ni a termelési feladatokat. Ehhez megnyerték a dolgo­zók többségét, akik közül sokan munkaszüneti napo­kon is vállalták a munkát, természetesen megfelelő ösz­tönzési rendszer érvényesíté­sével. — Az első fél évre kitű­zött termelési feladatainkat közel 1,4 milliárd forint ér­tékben teljesítettük — kö­zölte a műszaki igazgatóhe­lyettes. — Szocialista expor­tunk is a terv szerint ala­kult, elérte az egymillió ru­belt. Nem rubelelszámolású exportelőirányzatunk 1985- ben 15,1 millió dollár. A ter­mék időarányos részét nem­csak legyártottuk, hanem a fél év végéig el is szállítot­tuk az üzemből. A gazdálkodás sikerét nagymértékben befolyásolja a vállalati eredmény alaku­lása. — Erről azért is szükséges bővebben szólni, mert az el­ső félévi adatok nem túlsá­gosan biztatóak. Ennek is megvan a magyarázata. Ter­mékeinknek mintegy har­minc százalékát külföldön, döntően tőkés piacokon ér­tékesítjük. A külföldi part­nerek „jóvoltából” azonban rendkívül elhúzódik az el­számolás, legtöbbször hóna­pokat késnek a devizaátuta­lással. így fordulhatott elő, hogy eredménytervünk tel­jesítésében több tízmillió fo­rinttal elmaradtunk — hang­zott az igazgatóhelyettes vá­lasza. Ám belső gondok is nega­tívan befolyásolják az ered­ményt. Nevezetesen arról van szó, hogy a hegesztett- háló-gyártó kapacitást még ötven százalékig sem tudták a drótgyárban kihasználni. Már korábban is nehézségbe ütközött a megrendelés biz­tosítása, az idén még tovább csökkent az építőipar igé­nye. A rendelkezésre álló évi 30 ezer tonna gyártókapaci­tásból csupán 14—15 ezer tonnát kötöttek le a meg­rendelők. A nehézségek ellenére a drótgyárban bíznak benne, hogy a dolgozóknak a gaz­dálkodásba történő még fo­kozottabb bevonásával, meg­felelő anyagi ösztönzéssel, különböző szervezési intéz­kedések révén, a vállalattól megszokott színvonalon tel­jesítik éves termelési és ex­porttervüket. L. L. Sevardnadze—Hartman találkozó Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn fo­gadta Arthur Hartmant. az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A találkozón, amelyet az amerikai nagykövet kért. a két ország közötti kapcsola­tokról, valamint a Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan tervezett találkozójával összefüggő kérdésekről tár­gyaltak. Áttekintettek né­hány, mindkét fél érdeklőd • sére számot tartó nemzetközi témát is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom