Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. június 5., szerda • Építészek, tervezők, írók Városról, faluról... Ma, június 5-én megyénk országgyűlési képviselője­löltjei a következő helye­ken tartanak választási gyű­léseket, illetve rétegtalálko­zókat. A sajóládi tanácson 18 Két évvel ezelőtt miskol­ci. szakszervezeti delegáció látogatott Bulgáriába; a lá­togatás és a szakszervezetek között kialakult jó kapcso­lat eredményeképpen bolgár szakszervezeti delegáció ér­kezett megyénkbe. Sztojanka Tótévá Marinova, a Bolgár Szakszervezetek Pleven Me­gyei Tanácsa szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozó tit­kára és Cano Zlatev Petkov, Az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával a közel­múltban kinevezett dr. Jele- mits István piarista tarto­mányfőnök kedden, dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke előtt esküt lett a Magyar Népköz- társaság Alkotmányára. Az (Folytatás az 1. oldalról) A levegőszennyezés ellen a kohászatok, erőművek és ce­mentgyárak ugyan számos filtert és egyéb szűrőberen­dezést szereltek fel. de még ezek az üzemek is tervezik a további környezetvédő be­rendezések beépítését. Az egyéb körn.yezetszeny- nyező hatásokról szólva el­sősorban a közlekedés ár­talmait részletezte, melyek miatt nemcsak a városok, hanem az erdők is kedve­zőtlen hatásoknak vannak kitéve. órakor kezdődik Ozsválh Ju­dit és Tornán Károlyné ré­tegtalálkozója. Özdon, az MTESZ klub­jában dr. Lotz Ernő réteg- találkozója 15.30-kor kezdő­dik. a Bolgár Szakszervezetek Pleven Megyei Tanácsa Köz- alkalmazott Bizottságának elnöke hétfőn este érkeztek Miskolcra. Tegnap, június 4-én tájékoztatót hallgattak meg a megye szakszervezeti mozgalmáról, találkoztak megyénk párt-, állami ve­zetőivel, valamint ismerked­tek a város különböző in­tézményeivel, műemlékeivel. A delegáció a hét végéig tartózkodik megyénkben. eskütételen jelen volt Kato­na Imre, az Elnöki Tanács titkára és Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke, vala­mint dr. Cserháti József pé­csi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar tit­kára. — mint jelezte az igazgató- helyettes — ezen a téren is újabb problémák jelentkez­nek. A vendéglátó gyár. az LKM környezetvédelmi munkájáról a főenergetikus, Bárkái Barnabás számolt be. Elsősorban a levegő tiszta­ságvédelmében megtett in­tézkedéseket. építkezéseket, beruházásokat ismertette. A Siemens—Martin acélgyártás fokozatos felszámolásával és a modern acélmű felépülé­Városról, faluról volt szó tegnap a Magyar Tudomá­nyos Akadémia megyei al­bizottságának miskolci szék­házában. Dr. Köszegfalvi György, a műszaki tudomá­nyok doktora, az MTA tele­püléstudománnyal foglalkozó titkára Miskolcról, Borsod­ról kérdezte a helybeli épí­tészeket, tervezőket. írókat és a más szakmában dolgo­zó értelmiségieket. A kerekasztal-beszélgelés alapvető tényeket igyekezett tisztázni. Merre tart a vá­ros? Megél, mit ér a falu? Mit kellene tenni a külön­böző nagyságú, de egymásra utalt települések ésszerű szimbiózisának megteremté­se érdekében? Mi jellemzi Nevezetes évfordulót ünne­peltek a napokban a Miskol­ci Pamutfonodában. Harminc éve ugyanis annak, hogy üzemszerűen dolgozni kezdett a gyár. Ebből az alkalomból meghitt hangulatú ünnepség keletében mód nyílt egyfajta számvetésre, nevezetesen ar­ra, hogy áttekintsék: hogyan, miként kezdődött a munka, és hol tartanak most. ünnepi beszédet dr. Szigetiig Tibor, a gyár igazgatója mondott. Hangoztatta — többek kö­zött —, hogy az induláskor a gyár dolgozóinak átlagélet- ■kora 20 év volt. Ez az arány természetesen azóta megvál­tozott, jelenleg 170 nyugdíjas dolgozója van az üzemnek, akikkel állandó, rendszeres kapcsolatot tartanak, mindig kikérik véleményüket, hasz­nosítják tapasztalataikat. Az elmúlt harminc év alatt hírt, nevel szerzett magának agyár. Termékeiket nemcsak a hazai piacon, de határain­kon túl is ismerik és kere­sik. A legfőbb törekvése a vállalat minden dolgozójá­Miskolc mai arculatát? Ho­gyan fejlődnek a városok mellé rendelt községek? Győzik-e vitalitással az apró­falvak a társadalmi, gazda­sági. demográfiai változások hatását? A kérdésekre (amelyekből, majd kikerekedik egy tanul­mány) válaszolt: Papp Lajos költő, a Napjaink című iro­dalmi lap főszerkesztője, Hegyi Imre, a HNF nyugal­mazott megyei titkára, Ru- szoly József, az egyelem tanszékvezető egyetemi do­cense, Gulyás Mihály író, s az építészek kollektívája: Bodonyi Csaba, Horváth Zol­tán, Rudolf Mihály, Pirity Attila és Szőke László. nak, hogy a minőség ellen soha ne legyen kifogás. En­nek a követelménynek mara­déktalanul eleget is tesznek. Eredményeikre joggal büsz­kék. Ebben szerepe van an­nak is, hogy a munkához igyekeznek megteremteni a szükséges feltételeket, mind­amellett az anyagi ösztönzés­ről sem feledkeznek meg. Hangsúlyozta is a vállalat igazgatója: ezután is bőke­zűek lesznek azokhoz, akik élenjárnak a munkában. Az ünnepségen elismerő okleve­let és pénzjutalmat nyújtott át az igazgató azoknak, akik a gyár alapítása óta gépen dolgoznak. Az ünneplő gyár vezetőit és dolgozóit a Mis­kolc Városi Pártbizottság, az S2MT és a HNF nevében Homolya Gizella, a Hazafias Népfront Miskolc városi tit­kára köszöntötte. Az ünnep­séget Berencsi Miklósné, a szakszervezeti bizottság tit­kára zárta be. Ezután a fia­talok kultúrműsorral szóra­koztatták az ünnepség részt­vevőit. Alkoholellenes klubok országos találkozója Bolgár szakszervezeti delegáció megyénkben Eskütétel Kohászok a környezetvédelemért A Miskolci Pamutfonoda ünnepe Az ankét résztvevői közül az Ózdi Kohászati Üzemek beruházási főmérnöke. Nagy Lajos a hulladékhasznosítás tapasztalatairól szólt. Rész­letesen beszámolt a közel­múltban épített salakfeldol- gozó-mű tevékenységéről, a salakból kinyerhető vas ter­melést javító hasznosítható­ságáról és a salak újrafel­dolgozásáról. valamint azok­ról a tényekről, melyek bi­zonyítják, hogy Ózdon és környékén a jövőben tovább javul a környezetvédelem. Ugyancsak a vállalat hul­ladékainak megszűréséről, tisztításáról, ülepítéséről be­szélt a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek műszaki igaz­gatója, Hopka László. Az ipari vízgazdálkodás­ról. a szennyvizek kezelésé­ről. a technológiai szenny raktározásáról, savak, sók és egyéb szennyező anyagok ártalmatlanításáról tartott előadást a December 4. Drót­művek igazgatóhelyettese, Ginovszky Arisztid. Szavai­ból megtudhattuk. hogy nemcsak az építőipar, ha­nem a környezetvédelmi lé­tesítmények árai is rohamo­san emelkednek, emiatt nagy gondot okoz a mái- megter­vezett beruházás kivitelezési költségeinek előteremtése. A drótgyárban tervezik egy új szennyvíztisztító telep építé­sét, amellett, hogy már meg­oldották az ólom-, horgany-, salak- és savas szennyezések tárolását .... bár elöbb-utóbb sével máris jelentős javulás érzékelhető az LKM környe­zetvédelmi tevékenységében, de — mint azt dr. Csapody Pál előadásából megtudhat­tuk — Miskolc még mindig élen jár a városok között a szennyezettség mértékét il­letően. Á további javulás érdekében tervezik a salak­granuláló _ beindítását és a vízellátás korszerűsítéséi. Sz. L. Június 5—!>. közölt a Le­nin Kohászati Müvek kácsi üdülőjében rendezik meg az alkoholellenes klubok orszá­gos sport- és kulturális ta­lálkozóját. Évenkénti hagyo­mány, hogy a gyógyult és gyógyulni vágyó alkoholis­ták, valamint a klubmoz­galmat pártoló tagok baráti összejöveteleket rendeznek, közösen töltik el szabad ide­jüket. Ennek az országos ren­dezvénynek az idén a Diós­győri Vasas Művelődési Köz­pontban működő alkoholel­lenes klub a házigazdája, s az országban működő ha­sonló klubok küldötteit lát­ják vendégül. A sportversenyeket hal sportágban hirdették meg, a kulturális találkozóra érke­zett résztvevők ének- és ze­nei versenyben vehetnek részt. Ezeken túl számos szabadidős programot szer­veznek. többek között szel­lemi vetélkedőt, és termé­szetesen nem marad el a hagyományos szalonnasütés és bográcsgulyásfőzés sem. Százával, ezrével vonulnak honfitársaink nyaralni, ami rendjén való, hiszen nyaralni nyáron kell, még akkor is, ha az idő egye­lőre inkább megint csak amolyan esős- őszi es. Némi díjváltozás miatt valamivel jobban a bugyellárisába kell majd nyúlniuk, akik belföldi üdülőkbe igyekeznek, és makacsul tartja magát az a fránya dollár is. jelez­vén. hogy a nyugati nyaralás idén sem lett sokkul olcsóbb. De hál, aki jó előre elter­vezte, hogy rendes évi szabadságát itt, vagy ott tölti, az feltehetően ragaszkodik az el­képzeléséhez, s a fenti kicsinyég körülmé­nyektől nem hagyja magát befolyásolni. Hiszen pihenését a legtöbb ember jó elő­re eltervezi. Más kérdés, hogy munkaadó­ja mit szól majd hozzá, hiszen, mint olva­som a híradást, az idén a szabadságoláso­kat úgy kell megszervezni, hogy a vállala­tok, intézmények gördülékeny, zökkenőmen­tes munkáját ne akadályozza. (Jut eszem­be róla, más években hogyan szerveztük meg a szabadságolásokat?!) Az intézkedés­re azért van szükség, mert a rendkívüli tél miatt bizony, bőven van behoznivaló a ter­vekben, és ez közakaraton sikerülni is fog. Lényeg, hogy aki egyszer elmegy a ren­des évire, az kipihenten térjen vissza a munkapadhoz, íróasztalhoz, hogy aztán újult erővel láthasson munkájához. Aki pedig még nem döntött, idén hol tölti szabadsá­ga napjait, annak új, ráadásul olcsó prog­ramot ajánlok. Utazzanak külföldre a fővárosi metróko­csikkal! A híradások szerint ugyanis bizo­nyos honi labdarúgó-szurkolók a hétvégén már nálunk is vandálkodtak, szétverve az erős, praktikus szovjet gyártmányú metró­kocsi berendezését. Ne tessék megijedni, emberéletben nem esett ár! Ezért merem a metrós utazást ajánlani. A külföldre vágyó honfitárs elutazik Pestre. Egy kettesért belép a metróba, és máris külföldön érezheti magát. Ha tetszik, Brüsszelben, ha tetszik, egyenesen a ködös Albionban. Magam részéről talán ez utóbbi változatot ajánlom. Az utazási irodák ka­talógusai szerint ugyanis egy angliai út a belgánál jóval többe kerül. (csendes) Találkoztak... Képviselőjelöltek és pedagógusok A pedagógusnapi virágok még nem hervadtak el. Még nem hűltek ki bennünk a pedagógusnapi meleg érzé­sek. Hiszen kél nap telt csak el, az ünnepi benső még nem fosztódott meg jeleitől. Még­is, a tegnapi, keddi kora délutáni találkozón olyan hétköznapi mondatok hang-t zottak, olyan mindennapi gondolatok kaptak szóra pe­dagógusok által — mintha kétszer huszonnégy órával korábban, maguk is el nem érzékenyült, mondhatni „ren­des állampolgárok” lettek volna. Ám, azt mondják, a peda­gógus, az igazi nem léphet ki a bőréből. A miskolci 5. számú országgyűlési válasz­tókerület két képviselője­löltjét az említett pedagógu­sok várták tegnap a Molnár Béla Ifjúsági Ház nagyter­mében. Sokan voltak vagy kevesen? Hiszen, érdektelen ez itt, mert sokan is lehet sok fontos dologról — közös dolgunkról — hallgatni. És kevesebben is lehet nagyon is elevenbe vágó dolgokról beszélni; úgy persze, hogy nem a szavak szép egymás- utáni sorolását tekintjük célnak, hanem a gondolathoz kötött cselekvési lehetőséget akarjuk üstökön ragadni. Vérbeli pedagógusok vol­tak ott tegnap, ezen a talál­kozón — és vérbeli közéleti emberekkel ültek szemközt, beszéltek szembe. Ennek a körzetnek két képviselője­löltje van: Czirbus János (a Diósgyőri Gépgyár személy­zeti és szociális igazgatója) és Dudla József (a Miskolc Városi Pártbizottság első tit­kára). Mit mondhat a tudó­sító? Talán nem illik ezek­kel a szavakkal élni, de nem jön jobb a helyükre: „Nem irigylem őket.” Akkor sem, ha csak a pedagógusok által megjelölt „képviselői prog­ramkövetelményt” idézem magamban. Hát még a töb­bi tennivaló!? Szóval, az utóbbi gondo­latok forgási sebességében jegyeztem azért fel: tízen emelték kezüket, kértek szót, mondtak megoldásra váró feladatokat. (Mit is tehetné­nek a pedagógusok? — kér­dezhetné bárki. S erre, azon­nal, jól lehet tegnap után válaszolni: a pedagógus nem­csak kérdez, megoldást is sugall: ismereteket ad, per­sze, elsősorban. Hivatásának megfelelően.) Nem tudom, mennyit se­gít, ha címszavazzuk itt az elhangzottakat: szűkösség például tanteremben; bőség például tanteremben (ld. hi­ányszakmában képző szak- középiskolákat); azután Pe­reces és Pereces . . .; hátrá­nyos helyzet gyerekkel és szülőkkel . . .; tornaterem­hiány; közömbösség közös dolgaink iránt... Folytatni lehelne a sort. Félreértés ne essék: szenvedélyesen szóllak a pedagógusok — nem pe­dig sirámhangon. Mint aho­gyan a két képviselőjelölt — szenvedélyes hangon reagált, de nem a kortesigéretek szellemében. A legszimpati­kusabb az volt: Czirbus Já­nos és Dudla József (mintha összebeszéltek volna) ugyan­azt mondotta: „A döntő kér­dés nem az, lesz-e választás június 8-án, avagy nem — tudjuk, hogy lesz! —, a lé­nyeg az, hogy meg kell ol­dani a ránk sűrűsödő prob­lémákat. Helyes választ kell adni a kérdésekre. Tettek­kel.” (t. n. j.) A BORSODI IPARCIKK KERESKEDELMI VÁLLALAT 1985. július 15-töl 1990. július 14-ig terjedő időre szerződéses üzemeltetésre pályázatot hirdet az alábbi üzletekre:- játék-ajándék- háztartási-vegyi-illatszer- barkácsmühely 341. vegyes Iparcikk 342. vegyes iparcikk 348. vegyes iparcikk 111. műszaki 146. üveg 373. vegyes iparcikk 223. bútor 224. bútor Kazincbarcika, Lenin u. 22. Miskolc, Jókai utca 9. Leninváros, régi vásárcsarnok Rudolftelep, József A. u. 1. Ormosbánya, Sztahanov tér 2, Alberttelep, Fő u. 1. Rudabónya. Petőfi u. 16. Putnok, Kossuth u. 4. Kurityán, Kossuth u. 129. Ózd, 48-asok u. 7. Szerencs, Rákóczi u. 75. A pályázatot a vállalat által biztosított űrlap kitöltésével 1985. június 20-ig kell benyújtani a vállalat jogi főosztá­lyára (Miskolc, Baross Gábor utca 13-15.). A versenytárgyalás 1985. július 2-án (kedden) 10 órakor lesz a BIK Vállalat tárgyalótermében (Miskolc, Kisavas, I. sor, 9. sz.). A pályázati űrlapot, valamint a meghirdetett üzletekre vo­natkozó tájékoztató adatokat a vállalat jogi főosztálya, illetve a kisvállalkozási osztály adja ki a pályázók részére. (Telefon: 38-141) Gyűlések és találkozók

Next

/
Oldalképek
Tartalom