Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám

1985. június 5., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Akiket a Hild-érem kötelez Egy nap Kazincbarcikán Gondoktól és feszültsé­gektől sem mentes, de jó politikai légkörben. biza­kodva dolgozunk. Megy a munka, s ez a lényeg — hangsúlyozta Újhelyi Tibor, a Kazincbarcikai Városi Pártbizottság első titkára tá­jékoztatójában azon az esz­mecserén. amelyen a város és vonzáskörzete politikai vezetői, tisztségviselői talál­koztak tegnap Fejti György- gyel. az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával. Újhelyi Tibor el­mondta. hogy pártértekez­letükön a kongresszushoz ha­sonló nyíltsággal fogalmaz­ták meg problémáikat, meg­oldandó feladataikat. Az el­múlt hónapokban sokféle formában segítették elő a kongresszusi határozatok egységes értelmezését. A városban felpezsdült a politikai légkör, naponta ta­pasztalható a tenni akarás, s ezért is fontos, hogy a párt­szervek nagy figyelmei for­dítsanak a feladatok végre­hajtása feltételeinek megte­remtésére. Áttekintik mun­kamódszerüket, munkastí­lusukat. kiemelt figyelmet fordítanak a pártmunka po­litikai. mozgalmi jellegének erősítésére, a tömegkapcso­latok erősítésére. A .bat'd- kai első titkár keveset be­szélt az elmúlt időszakról, az. eredményekről, inkább a jelen és a közeljövő felada­tait. tennivalóit vette sorra. A város és vonzáskörzete politikai, társadalmi és gaz­dasági élete legfontosabb jellemzőinek, a fejlődés táv- lataiinak felvázolása után Takács István a városi ta­nács elnöke tájékoztatta a megvei első titkárt. A tanácselnök hangsúlyoz­ta: az elmúlt időszak szeré­nyebb anyagi lehetőségeivel igyekeztek jól gazdálkodni. Sorolta a fejlődést bizonyító tényeket: új lakások, üzle­tek épültek, habár az utób­bihoz hozzátette: a város kereskedelmi ellátása még sok kívánnivalót hagy ma­ga után. Azt is elmondta: tisztában vannak azzal, hogy az elkövetkezendő időszak­ban korántsem a régi dina­mizmussal tud majd fejlőd­ni' a város. A reális lehető­ségekkel számolva a Hild- é.rem is arra kötelezi őket, hogy a meglevő jót, a ked­vező vonásokat tovább erő­sítve. a hiányosságokat megszüntetve. harmonikus városfejlesztésre töreked ie- nek. — Már régebben jártam itt és mindig jó szívvel jöt­tem ebbe a városba — mondta Fejti György. Bar- cika nemcsak egy város a sok közül, hanem egy olyan ..emberszabású” város, amelynek karaktere van. Mindig vitázok azzal a szem­lélettel. amely az igénytelen­séget magyarázza — hang­súlyozta. Itt érzem, hogy a várost ízléssel, sok szeretet­tel és igényesen fejlesztik. — Arra kérte a város veze­tőit. munkájukat a bizalom, a türelem és a követel­ménytámasztás jellemezze. Természetesen, ha a párt többet követel, akkor ön­magával szemben is igénye­sebbnek kell lennie. A feladatokról így szólt: — Nem szeretem a várako­zás szót. Nem várakozni, ha­nem cselekedni kell. elkez­deni' azoknak a problémák­nak a megoldását, melyek­nek megvannak a feltételei. — Az idei terv eddigi telje­sítésének problémáival kap­csolatban utalt rá. hogy a nehézségek, ok-okozati ösz- szefüggéseinek feltárására, elemzésére, a veszteségfor­rások feltárására van szük­ség. Ebben az évben ez különösen fontos, hiszen ezzel az esztendővel új öt­éves tervünket is indítjuk. A megyei pártbizottság első titkára az innováció, a mű­szaki fejlesztés meggyorsí­tását és az emberi tényezők­ben levő tartalékok eredmé­nyesebb feltárásának fontos­ságát emelte ki. — Örülök, hogv ebben a nem könnyű időszakban Barcikán ió köz­érzettel. egységben dolgoz­nak — mondotta. — Tu­dom. hogy ez nem zárja ki a vitákat, de az álláspontok tisztázása, a határozatok meghozatala utón egységben, tettekkel bizonyítsuk, hogy képesek vagyunk egy új fej­lődési pályára lépni. A városi pártbizottságon tartolt tájékoztató után Fej­ti György vendéglátói kísé­retében városnéző sétára in­dult. A Fő tér melletti be­vásárlóközpont után a Le­nin úton vezetett a séta, ahol elismerően szólt a nemrégi­ben épült 32 lakásos OTP- házról. Mindjárt meg is kér­dezte: mennyibe kerül egy lakás? Tizenegyezer forint négyzetmétere — válaszolta a tanácselnök. A megyei első titkár azt mondta: nem érti. hogy ilyen árak mel­lett, hogyan lehet vesztesé­ges Magyarországon a lakás építés? Az áruellátás is gondja a városnak, hiába épült több új üzlet, ABC. Barcika sok tekintetben elmarad a me­gye néhány városától. A Zöldért 312-ts boltja utcai elárusító pavilonjának sze­rény kínálata például egy kis túlzással jól mutatta a barcikai zöldség- és gyü­mölcsei látás gondjait is. Ezt követően Mezey Ist­ván grafikusművész műter­mében köszöntötte szives •szavakkal a vendégeit, és el­mondta. hogy tavaly szovjet­unióbeli lest vér megy é n k be n. Vologdában járt. és most ottani élményeiről készít grafikákat és festményeket. Fejti György nagy érdeklő­dést tanúsított a művész munkássága iránt. Nemcsak művészeti, hanem egziszten­ciális, praktikus kérdésekről beszélgetve Mezey István el­mondta: mecénása a város, amelynek sokat köszönhet, tizenöt éve él itt és kazinc­barcikai lokálpatriótának vallja magát. A szerteágazó, sokféle kérdést érintő baráti be­szélgetésen a megyei párt­bizottság első titkára hang­súlyozta: a sikerhez tehet­ség. adottság, de menedzse­lés is kell. A művészetpoli- tikai célkitűzések megvaló­sításának jegyében megyénk­ben is jó néhány példa van erre. A város és vonzáskörzete eeyik fontos üzeme a Hab­selyem- és Kötöttáru Gyár kazincbarcikai gyáregysége. Ez volt a látogatás követ­kező állomása, ahol a gaz­dasági és politikai vezetők tájékoztatását és az üzemlá­togatást summázta a me­gyei első titkárnak, a Jó­zsef Attiláról elnevezett, arany tokozatot elért szo­cialista brigád naplójába be­irt sorai: ..Örömmel értesül­tem a gyáregység 1984. évi eredményeiről. valamint azokról a fejlesztési elgon­dolásokról. amelyek a jövőt, a további megújulást meg­alapozzák. Kívánok a gyár­egység valamennyi dolgozó­jának és külön a lányok­nak. asszonyoknak további munkájukért jó kereseti le­hetőséget. személyes életük­ben kiegyensúlyozottságot, •sok örmet. boldogságot”. A megyei pártbizottság el­ső titkára a délutáni órák­ban Dédestapolcsányban megtekintette dr. Kiss Mik­lós magángyűjteményét, ■majd a Bánvölgye Termelő- szövetkezetei kereste fel. Egy tartalmas és bizonyára fárasztó nap tapasztalatait a városi párt-végrehajtóbizott- ság tagjaival beszélte meg. Petra József Fojtán László felvételei Elhúzódó nagyjavítás „Téglahegyek” a gyárudvaron A kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező poroton falazó­anyagot automata gépsoron állítják elő. A 6 és 10 centiméteres válaszfallapok gyártásának korszerűsíté­sére az elkövetkezendő években kerül majd sor. A közelmúltban, amikora Mályi Téglagyárban jártunk, meglepetéssel vettük tudo­másul: a gyárudvaron hatal­mas tömegben sorakoztak a poroton falazóanyagok, ön­kéntelenül is adódott a kér­dés: Ilyen jól megy a gyár­nak. vagy netán nincs igény a téglára? Kákái József, gyárvezető: — A kép csalóka. A fel­halmozott építőanyag első­ként valóban arra enged kö­vetkeztetni. hogy az idei tég­lagyártási szezon kedvezően kezdődött. A helyzet nem ilyen egyszerű. Ha a szá­mok tükrében nézzük a ter­melés alakulását, akkor ar­ról számolhatok be. hogy az eredeti elképzeléseket közel sem tudtuk eddig megvaló­sítani. Poroton falazóanyag­ból az. első negyedévben mintegy 5 millió kisméretű légiónak megfelelő a lema- radásumk. Hasonló a hely­zet a 6 és. 10 centiméteres válaszfallapnál is, itt mint­egy 2 millió kisméretű tég­lának megfelelő a kiesés. A gyáregység vezető a terv- elmaradást mindenekelőtt a rendkívül mostoha téli idő­járással. és az abból adódó energiakorlátozással magya­rázta. Mint mondotta: — A két-három napos gáz- korlátozás szinte megbéní­totta a termelést, a vissza­él lás több mint egy hetet vett igénybe. A gázhióny nagy károkat okozott a ve­zetékrendszerekben. sok volt az elfagyás, s az öntöttvas szelepek is rendre felmond­ták a szolgálatot. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a minden év­ben esedékes első negyedévi nagyjavítást sem voltak ké­pesek végrehajtani, s ez hát­ráltatta a folyamatos üzem­menetét. A felújítás elhúzó­dása nemcsak a hidegnek tulajdonítható, a javítást az is akadályozta, hogy az im­port alkatrészek késve ér­keztek a téglagyárba. S hogy ennek ellenére tég­lahegyek tornyosulnak a gyárudvaron, arra Kókai József a következő magya­rázattal szolgált: — Az utóbbi időszakban úgymond nyugalmi helyzet kezd .kialakulni a ..tégla- fronton”, Mint ismeretes, a mintegy három évvel ez­előtt meghirdetett kormány- szintű magánlakás-építési akció az első években kam­pánnyá szélesedett, s ez má­ra már kezd egyenletesebbé válni. A kialakult egyensú­lyi helyzetben egyre inkább stabilizálódnak a termelési kapacitások, nem az építési kedv csökkent, hanem a konkrét vásárlások üteme vált kiegyensúlyozottabbá. Azt is feljegyezhettünk vi­szont, hogy a választékgon­dok most is jelentkeznek, kü­lönösen a válaszfallapok gyártása terén „szorít a ci­pő”. A régi gyáregységben a téli gyártásra nem alkalma­sak a műszaki feltételek, s szinte törvényszerű a ter­meléscsökkenés. A rendkí­vül nehéz fizikai munka is egyre inkább igényli, hogy a műszaki fejlesztést napiren­den tartsák, ez természete­sen nemcsak a kézzel vég­zett munka könnyítését cé­lozza. hanem egyúttal a ter­melés biztonságát is növeli. A téglaiparban jelenleg mintegy 120 termelőegység van, ebből mintegy negyven­ben folytatódik jelenleg ki- sebb-nagyobb beruházás vagy rekonstrukció. Sor kerül-e a közeljövőben hasonló fej­lesztésre a Málvi Téglagyár­ban ? — Ma még csak azt tu­dom, hogy a hetedik ötéves tervben az elképzelések kö­zött szerepel a hagyományos gyárrészleg korszerűsítése. S hogy nem rekonstrukciót említettem, az- azért van. mert megmarad a körke- mencés égetési mód. A kor­szerűsítésre amiatt is szük­ség lenne, mert az elkövet­kezendő években nagy kon­kurenciát jelent majd a Mátraderecs'kei Gázszilikát- gyár üzembe helyezése, ami elsősorban a falazóanyag­gyártásban jelentheti számos régi piac elvesztését. A vá­laszfal lap-értékesítésben to­vábbra is stabil piacot lá­tunk, s hogy ez ténylegesen az is maradjon, ezért a ka­pacitásnövelés mellett újabb gyártmányokkal is erősíteni kell ezt a vonalat. Ez vi­szont elképzelhetetlen a ré­gi gyár korszerűsítése nél­kül. ' Nincs tehát irigylésre mél­tó helyzetben a Mályi Tég­lagyár, amely az Észak-ma­gyarországi Tégla- és Cserép­ipari Vállalat termelésének 27 százalékát adja, s a hazai porotontégla-gyártás bázisa. A -korszerű üzemegység mel­lett még sok gondot jelent a hagyományos gyártósor üzemeltetése, melynek fel­újítása egyre inkább szük­ségessé válik. Kép és szöveg: Csákó Gyula Takarmányozó gépek, automaták A mezőgazdasági beruhá­zási iroda, az Agrober kö­zös fejlesztésekkel igyek­szik segíteni az állattenyész­tő nagyüzemeket. A vállalat mintegy 15 üzemmel, szövet­kezettel kötött olyan megál­lapodást. amelynek alapján együttes beruházással és többnyire közös kockázattal dolgoznak ki új műszaki megoldásokat. A beruházó vállalat ko­rábban megvásárolta az eu- lópai hírű osztrák Durisol- cég licencét. ennek alapján épitöszerkezetek gyártására nyílik lehetőség. Az együtt­működő társat az Üjfehér- tói Faipari Szövetkezetben találták meg. Hozzávetőleg 20 millió forintos beruházás­sal új üzemcsarnokot építet­tek. ahol közös érdekeltség­gel megkezdték a Durisol- íödémpanel gyártását. A mintadarabokkal folytatott kísértetek eredményesek. A fahulladékból előállított szer­kezetek. amelyek cement föl- használásával, speciális kö­tőanyag segítségével készül­nek. kitűnő műszaki tulaj­donságokkal rendelkeznek. Különösen alkalmasak az energiatakarékos mezőgazda- sági létesítmények, épületre­konstrukciók megvalósításá­hoz. A partnerek még az idén megkezdik a Durisol éoítőblokk gyártását is. Az Agrober a Szabadszentki­rályi Fémipari Szövetkezet­tel közösen, korszerűsítette a sertésetetési technológiát. Maga járó takarmány-kiosztó kocsit terveztek, amely ál­landó keverés közben juttat­ja az állatok elé az eleséget. sí ezzel számos hibalehetősé­get megelőznek. A Pápai Ál­lami Gazdaságban az Agro­ber közreműködésével új sertéstakarmányozási rend­szert alakítottak ki. Számító­gépet alkalmaznak, amely a sertéskutricákba attól függő­en adagolja a takarmányt, hogy egy-egy rekeszben hány állat van és azoknak milyen mennyiségre van szükségük. A számítógép 20 ezer állat felnevelését irányítja. A hiz­lalás végén a tenyésztők ..visszakérdezhetik" a hizla­lás egész folyamatát, és így képet nyerhetnek a gazda­ságosságról. annak mindeb részlet ké rdéséről. A sikeies próbálkozás után másutt is elterjesztik majd az ú.i módszereket. A Habselyem- és Kötöttárugyár kazincbarcikai gyáregységének vanodájában Mezey István grafikusművész műtermében

Next

/
Oldalképek
Tartalom