Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-13 / 137. szám
1985. június 13., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Vállalkozik a gyár Piackutatás keleten és nyugaton Értékelemzések a bútorgyárban — Minden bútornak van eg}' „életgörbéje” — magyarázza Deák István, a miskolci Avas Bútorgyár igazgatója. — Amikor gyártani kezdünk egy bútort, természetesen kevesebb fogy belőle, mint amikor már megismerik, esetleg szokatlan formáját, funkcióját megszokják a vásárlók. A csúcs hosszabb-rövidebb ideig tart, aztán csökken iránta az érdeklődés. Ilyenkor szoktuk abbahagyni a gyártását. Addigra új típusú bútorral jelentkezik a piacon a kis gyár. Egyetlen gyártmány- tervezőjük, Bállá Dezső és a műszaki osztály őt segítő kollektívája évtizedek óta sikeres munkát végez: minden kiállításról elhoz egy-egy díjat az Avas, értékesítési gondjaik sincsenek. Nyolc éve az NSZK-ba is exportálnak kisbútorokat, évente mintegy hatmillió forint értékben. A szocialista országok közül Lengyelországban van a legnagyobb érdeklődés, ahol évente több száz Borsod és Hernád típusú szekrénysort adnak el. — Szerelnénk bővíteni a piacunkat, ötfajta kisbútoron dolgozunk, napok múlva elkészülnek. Ezeket a minta- példányokat francia és osztrák megrendelőknek ajánljuk ki. Szerepelünk egy moszkvai bútorkiállításon is: szállodai szobákba ajánljuk Elvira hálónkat, amely két heverőbői, két kétajtós szekrényből, fésülködőasztalból és ülőalkalmatosságokból áll. Egy bécsi kiállításunk előkészítésén most dolgozunk. Négy-öt kiállított darabból, ha már kettőt eladunk, egyértelmű sikernek könyveljük el. Sokszor nem is a fogadtatáson múlik az üzlet, hanem az áron, mert azért bizonyos szint alá nem vagyunk hajlandóak levinni az árainkat. Inkább másutt próbálkozunk. Elvünk, hogy kutatnunk kell a piacot, keleten és nyugaton, egyáltalán, mindig piacon kell lennünk. A mostani kiajánlásokkal és bemutatókkal a jövő évi exportunkat szeretnénk megalapozni, illetőleg bővíteni. A gyár az idén 120 millió forint termelési értéket kíván előállítani. Sorozatban gyártja már a tavaly még nullszériás Torino, Torontó és a tavalyi miskolci ipari kiállításon nagydíjat nyert Palermo I. típusú szekrénysorokat. Az első negyedévben elmaradtak a terveiktől, a nagy hideg technológiai zavarokat okozott a bútor- gyártásban is, nem dolgozhattak például a furnérral, mert az törékennyé vált. Azóta ütemes a termelés, de a lemaradást nem lesz köny- nyű „behozni”. — Eddig „csak” termeltünk, most már vállalkozunk is. Tulajdonképpen vállalkozásnak minősül a tavaly megnyitott márkaboltunk is. A kis boltban havonta átlagosan kétmillió forint értékű bútort adunk el, ennek 50—60 százaléka saját termék, a többit az ország különböző vállalataitól, szövetkezeteitől szerezzük be, többnyire olyan termelőktől, akik nem szállítanak a Domus Áruháznak. A bolt bevált, mert a kínálati skálát gazdagítja. Most új vállalkozásba kezdünk — mondja Deák István. — Vállaljuk egy-egy intézmény bebútorozását, mégpedig a megrendelő egyéni ízlése szerint. Amihez vannak gépeink, azt mi gyártjuk, amit mi nem tudunk elkészíteni, azt a Bútoripari Egyesülés valamelyik tagvállalatával csináltatjuk meg. Úgy hisszük, ezzel egyfajta szolgáltatást is kínálunk, hiszen egy irodaház, egy könyvtár bebútorozása sok utánjárást igényel... A 250 embert foglalkoztató Avas Bútorgyár gazdálkodása stabil. Stabil a .munkás- gárdája is, annak ellenére, hogy a bérek alacsonyak. — A kis létszámú, kis kapacitású vállalatnak vannak előnyei, mint például a gyom termékváltás lehetősége, de sok mindenben hátrányt is szenved. Az importanyagokból nekünk kevés kell, ezért sok esetben „nem szolgálnak ki” bennünket, máskor meg olyan készleteket zúdítanak ránk, amely súlyos készletezési gondokat okoz. Egy kis vállalatnál kevés jut a beruházásokra is, holott a minőség a mi szakmánkban létkérdés, mert sok a versenytárs. Ezért minden eszközt meg kell ragadnunk, amiből pénzt remélhetünk. Három évvel ezelőtt neveztünk az Ipari Minisztérium értékelemzési pályázatára. Dicséretet kaptunk, és ami fontos, ezzel az értékelemzéssel 3 millió forintot takarítottunk meg. Az értékelemzést most két újabb területen folytatjuk, ebben segítségünkre van a Nehézipari Műszaki Egyetem ipargazdasági tanszéke. A termelés valamennyi területén elvégezzük az értékelemzést, mert biztosan tudjuk, hogy ez a szellemi beruházás előbb-utóbb megtérül: egy- egy új gépben, béremelésben !... Az alacsony bérek sok fejtörést okoznak a vállalatnál. Sokféle módon igyekszünk növelni a kereseteket. Szakmásító tanfolyamokat szervezünk, mindinkább áttérünk a csoportbérezésről az egyenes darabbérezésre, mert az a tapasztalat. hogy ily módon nő a teljesítmény, tehát több pénz jut a borítékba. Amennyiben növelni tudjuk az exportot, több bért tudunk kifizetni exportmi nőségi bérként is, és ez az export- munkának csak egyik, kisebb előnye. A bútorgyár kollektívája az új vállalatirányításra készül: a jövő év elejétől a küldöttgyűlés dönt a termelés stratégiájáról. Lévay Györgyi Testületi ülés Novajidrányban- kél ápszwezet Vajon hogyan alakult a két, aionoj időben és hasonló kő* rulménrek között, de más helyen megalakult termefösxövetke- xett KISZ-alapszerveret sorsa? Elsősorban erre o kérdésre kaphattunk válásit oton a kihelyeiett testületi ülésen, amelyet o KISZ Encs Városi Birottsága »endeten Novajidrányban, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A novajidrónyi KISZ- alapszervezet 1984 tavaszán jött létre. Megalakítása szükségszerű volt, miután a községi alapszervezet feloszlatását követően csak így lehetett a mozgalmi életet tovább vinni. Az alakuláskori 25 fős taglétszámból 23- an ugyanis Novajidrányban laknak. Ennek köszönhetően (is) az alapszervezet rendkívül nyitott, a községi életben pedig továbbra is meghatározó a szerepük. Bizonyítja ezt az is, hogy az MHSZ községi klubjával a termelőszövetkezeti KISZ- alapszervezetnek jó kapcsolatot sikerült kiépíteni, minden második alapszervezeti fiatal tagja e klubnak. A társadalmi megmozduláson túl az úttörőkkel kialakított kapcsolatig széles skálán mozog tevékenységük. Kitűzött feladatuk; a termelőszövetkezet gazdasági eredményének stabilizálása, további fokozása. Ez pedig csak úgy valósítható meg, ha sikerül szoros kapcsolatot kiépíteni a szövetkezet gazdasági és pártvezetésével. A jó információáramlás meghatározza munkánkat — említi Ráski László titkár, a mozgalomba tömörülő fiatalok vezetője. Ennek igazát az ülésen éppen a gondolat ellenkezője bizonyítja. „A vizsolyi termelőszövetkezet alapszervezetén belül sak a kétkedő ember. Nehéz eldönteni a hogyan tovább-ot, mert a saját szövetkezetünk további sorsáról sem tudunk sokat. Ekképpen munkánkat az utóbbi hónapokban az akadályokkal tarkított mindennapok jelzik. Nehéz a tagokat tájékoztatni a jövőről, ha arról mi, vezetők sem tudunk semmi biztosat.” — mondja Csató Tibor, a vizsolyi termelőszövetkezet alapszervezeti KlSZ-titkára. Való igaz, e termelőszövetkezetben még a zökkenő- mentes napokban is nehéz összekovácsolni a társaságot. Ugyanis a szövetkezetben dolgozó, közel 300 fiatal, a K'ISZ-tagok is, a környező 12 község lakói. Többségük két műszakban dolgozik. Az eredményes mozgalmi munka érdekében ezért üzemi csoportokat hoztak létre. Természetesen a fiatalok is szerették volna kivenni részüket a szövetkezet gazdasági építőmunkájából. S hogy ez nem sikerül — úgy tűnik — nemcsak rajtuk múlott. — Köztudott, a vizsolyi termelőszövetkezet az elmúlt évben súlyos, veszteségbe torkolló gazdasági évet zárt. Ha a közös nagyüzem kilábalna a mélypontról, s az itt dolgozó mintegy háromszáz fiatal is biztosítva látná a jövőjét, akkor bizonyos, hogy a csak egy éve alakult alapszervezetünk tovább erősödne, munkánkat a fellendülés időszaka jellemezné t— mondta Csató Tibor. Balogh Attila, a KISZ Encs Városi Bizottságának titkára összegzőjében hangsúlyozta, a város és vonzáskörzetében 20 termelőszövetkezet, 17 szövetkezeti alapszervezet működik. Ez pedig közel 600, mozgalomhoz kapcsolódó fiatalt jelent. Az ő munkájuk pedig meghatározza az encsi KISZ-mozgalmat. Többek között ezért is kell figyelni, segíteni mindennapjaikat. De ezen túlmenően a fiatalok társadalmi beilleszkedésének előmozdító rugója, katalizátora a KISZ, az alapszervezetek. A mozgalom termelési oldala révén a gazdasági életben betöltött szerepe vitathatatlan ... Ekképpen több figyelmet, megbecsülést érdemelne a vizsolyi alapszervezet, legalább annyit, mint a novaj- idrányi fiatalok kapnak a saját szövetkezeti gazdasági és pártvezetőiktől. (bea) hír a szénbányákból A Borsodi Bányaüzem több aknájában tegnap, június 12-én reggelire, teljesítették az első félévi tervet. Ez azt jelenti, hogy a bányászok a hónap végéig már plusz tonnákkal segítik a szénellátást. A Bükkaljai Bányaüzem szocialista brigádjai például az év első hat hónapjában 262 200 tonna szenet termeltek ki, s ez azt jelenti, hogy a hónap végéig még közel 45 ezer tonnát küldenek a felszínre, terven felül. Szeles aknán a terv 203 800 tonna volt, és ezt teljesítik túl június végéig mintegy 30 000 tonnával. Ugyancsak teljesítették féléves tervüket az edelényiek is. A Lyukói Bányaüzemben dolgozó Kovács Tamás Vezette vágathajtó brigád és a Kós Ferenc kollektívája mától már tervtúlteljesítésben dolgozik. Mindezek után szeretnénk már végre hasonló jó hírt közölni a TÜZÉP-telepekről is, ahonnan azt jelentenék, hogy a kitermelt szén megérkezett, s várják a vásárlókat. Ezzel a hírrel még adósak maradunk. Á miskolci lámpák Tetszetős kivitelben... ... készülnek azok a műanyag ablakok, melyeket a Borsodi Vegyi Kombinát műanyaggyárának ablakkonfekcionáló üzemében állitanak elő. Fojtán fel». A közelmúltban foglalkoztunk lapunkban Miskolc forgalomirányító jelzőlámpáival, az útkereszteződésekben bekövetkezett balesetek kapcsán. A balesetek idején ugyanis ezek a lámpák nem működtek, illetve sárgán villogtak. Sajnos sokszor, nem a legforgalmasabb és ezáltal legbalesetveszélye- sebb útkereszteződésekben szerelik fel a drága berendezéseket. Próbáljunk meg például Miskolcon a Szeles és Madarász utcák kereszteződésénél átjutni egy délutáni csúcsforgalomban! Szinte lehetetlen, különösen, ha az alárendelt útvonalon haladunk. Ilyenkor nem is számíthatunk másra, mint a többi járművezető udvariasságára és segítőkészségére. (Jó ideig várhatunk!) De, ha már valahová felszerelték a drága lámpákat, nem kevés anyagi ráfordítással, elvárható, hogy működjenek. A közelmúltban érkezett válasz — melyet szintén közöltünk — a Miskolc Megyei Városi Tanács V. B. Város- gondnokságától, amelyben e téma „körüljárására”, és közös eszmecserére invitált bennünket. — Azért kezdeményeztük ezt a találkozót, mert az utóbbi időben sok közlekedési baleset történt a jelzőlámpás útkereszteződésekben — mondja Varga Zoltán, a városgondnokság igazgatója. — Ezek az esetek a közvélemény jogos bírálatát váltották ki, és a magunk részéről minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megszűnjenek e kedvezőtlen jelenségek. Jelenleg Miskolcon 47 csomópont forgalmát irányítják jelzőberendezések. Sajnos ezek üzemeltetése nem egységes, mintegy 60 százaléka a tanács kezelésében van, amíg a többi működtetéséért, karbantartásáért a Közúti Igazgatóság a felelős. — Hogyan oszlanak meg az üzemeltetők között a jelzőlámpás csomópontok? — A Közúti Igazgatóság az M—3-as úton a Futó utcától Kassa irányában a Baross utcáig, valamint a pere- cesi elágazás, az avasi feljáró és a Szikra mozi előtt elhelyezett jelzőberendezéseket üzemelteti. A többi a mi kezelésünkbe tartozik. — Ügy tudom, hogy másfél évvel ezelőtt más volt a helyzet. — Alapjában véve ugyanez volt a felállás, de ekkor a Közúti Igazgatóság szerződést kötött a tanáccsal, így a hozzájuk tartozó lámpákat is a városgondnokság szervizcsoportja felügyelte. 1984. január elsejétől ez a helyzet megváltozott, ekkor visszavették, és azóta ők tartják karban. — A városgondnokság szervizcsoportjának működéséhez milyen személyi és technikai feltételeket biztosítottak? _ Csoportunkban nyolc f elkészült szakember, három mérnök, öt technikus dolgozik, akik a karbantartással, szervizeléssel és a központ üzemeltetésével foglalkoznak — veszi át a szót Kiss Ferenc csoportvezető. — Üzemeltetünk egy modern, számítógépes forgalomirányító központot, ami a belváros forgalmát irányítja. A tanácsi utakon telepített 28 jelzőlámpás csomópont közül 18-at ez a központ vezérel. Szakembereink két műszakban, reggel 7 órától este 21 óráig dolgoznak. Feladataik közé tartozik, hogy reggel és délután bejárják valamennyi csomópontot, ezeket ellenőrzik, és lehetőség szerint megelőzik a hibát. Amennyiben bármilyen probléma felmerül, a csoportnak azonnal meg kell kezdenie a hiba kijavítását. Sajnos a berendezések már nem mondhatók fiatalnak, zömében tízévesek, és még mechanikus érintkezővel vannak ellátva. Svédországban az ilyen gépek csak öt évig üzemelnek. Egyébként a villogó sárga jelzésnek több oka lehet. Előfordul, hogy forgalomelterelés, helyszínelés vagy különleges szállítmány elhaladása miatt ki kell kapcsolnunk a lámpákat. De oka lehet izzókiégés, központhiba vagy rongálás is. Akkor is sárgán villog a lámpa, amikor a megszokott forgalmi rend megváltozik egy útkereszteződésben. Ekkor néhány napig kötelező így üzemeltetni a berendezéseket. — Mi a helyzet a hétvégeken és a munkaszüneti napokon? — Munkaszüneti napokon dolgozóink közül ketten ügyeleti szolgálatot látnak el. Reggel 9 óráig meg kell győződniük a központ hibátlan működéséről. Ezt követően lakásukon tartanak ügyeletet. .Tó kapcsolatunk alakult ki a városi rendőrkapitánysággal, itt ismerik ügyeletes dolgozóink telefonszámát. így bejelentés esetén azonnal értesíthetik őket. — Milyen egyéb tevékenységet végeznek a hibaelhárításon kívül? Tisztítják-e a lámpákat, mert bizony néha nagyon piszkosak. — Szerződésünk van a Közterületfenntartó Vállalattal, amelynek dolgozói évente háromszor — tavasszal, nyáron és ősszel — lemossák a lámpákat. Az egyéb karbantartást egy részletesen kidolgozott ütemterv alapján végezzük. Ennek megfelelően felülvizsgáljuk az egész csomópontot, beleértve az auto- matikát és a szekrényeket is. Valamennyi izzót kicseréljük 2000 üzemóra utón, függetlenül attól, hogy még üzemképes lenne. — Rövidesen korszerűbb, új munkahelyre költözik a csoport... — Igen, az OTP-székház- ban kap helyet az új forgalomirányító központ — mondja Varga Zoltán. — Itt megfelelő helye lesz a nagy értékű számítógépnek. Karbantartási feladataink megoldásának színvonalában is várható javulás, hiszen korszerű műhely áll majd rendelkezésünkre. Távolabbi célunk a központ bővítése, valamennyi csomópontunk bekötése a számítógépes rendszerbe. Várhatóan ez év végén, már az új munkahelyen dolgoznak munkatársaink. Végezetül még egy megjegyzés: a hibanaplót átnézve nagyon kevés a külső bejelentés. Kérjük a közlekedőket, ha nem működő jelzőlámpákkal találkoznak, jelezzék nekünk a 36-988-as telefonszámon, vagy a Közúti Igazgatóságnál. Magunk részéről csak egy gondolatot kívánunk hozzátenni a beszélgetéshez. Nagy kár, hogy városunkban nem egy kézben összpontosul a forgalomirányítás műszaki üzemeltetése. Célszerű lenne egy megfelelő létszámú és felszereltségű szervizcsoportra bízni Miskolc jelzőlámpáit. Így elkerülhető lenne az egymásra mutogatás, és az eddigi párhuzamos fejlesztésekre fordított összegeket gazdaságosabban lehetne felhasználni. Papp Zsolt
