Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-20 / 143. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. június 20., csütörtök Nézőtéri meditáció Egy kocka A cápa című amerikai kalandfilmbö! Nem tudhatom, egy való­ságos cápa meddig él, hány évig okoz rettegést, félelmet. Steven Spielberg amerikai filmrendező A cápa című filmje immár tizenegy esz­tendeje tartja kéjes rettegés­ben a mozikban borzongást, borzalmak látványát kereső nézők millióit. Tizenegy esz­tendő után érkezett a ma­gyar mozikba ez a nagy hírű kalandfilm, amelyet híre messze megelőzött, és már a hetvenes évek második felé­ben valóságos turista-karavá­nok indultak tőlünk is Len­gyelországba, stoppos fiata­lok keltek útra a lengyel városokba, ahol már akkor látható volt. Most hát itt van, kiemelten magas hely­árak mellett látható, ha nem is a végkimerülésig, mint a címben jeleztem, de csak­nem addig, ugyanis a -két r miskolci premiermozi egé­szen a hónap végéig délelőtt és délután vetíteni fogja, bízva abban, hogy Miskolcon is igen sokan vannak, akik „frászt kapni’’ mennek a moziba. Nem kritikát írok, hanem valóban meditálok. Azon töprengek, vajon miért ez a nagy vonzódás ehhez a film­hez, meg az egyéb rémisz­tő munkákhoz. Már a rádió és a televízió is megszólal­tatott pszichológust, meg esz­tétát, hogy a borzongás-kí­vánás társadalmi okait meg­világítsa, de teljes értékű választ, természetesen, nem kaphattunk, mert ki-ki maga dönti el, egy igaz emberi történet jelent-e neki szóra kozást, kikapcsolódást, egv kellemes vígjátékban t.a'á'-- felüdülést, vagy a durvaság­ban — lásd a bunvófíimo1' iránti felfokozott érdeklődő**. —. vagy éppen a rettegés­ben. az embertelen izgal­makban. a halálos veszedel­mek, sőt pusztulások ideo- borzoló ábrázolataiban, 'fin­nen ezért — utólag — arra kérem az olvasót, mentem fel ez alkalommal a kritíta- észrevételek írása alól n° várja tőlem, hoev kritika* írjak e filmről. Szükségtelen is lenne, mert: erről a film­ről az eltelt tizenegy év alatt már mindent elmond­tak, ami csak elmondható: a filmbeli kalandok, több em­ber kínhalála a veszedelmes ragadozó szörnyű álkapcsai­ban, illetve azok megjelení­tése — noha tudható, hogy nem valódi halálról van szó, hanem ügyes filmtrükkről — esztétikai mércével nehezen mérhető és ítélhető meg; úgysem tudnék senkit lebe­szélni a megtekintéséről, aki ilyesmire kíváncsi, rábeszél­ni meg nem is akarok; a rendező Spielberg szakmai felkészültségéhez, mesterség­beli tudásához semmi két­ség nem férhet, azt egyéb filmjei — Sugarlandi hajtó­vadászat, Harmadik típusú találkozások. Meztelenek és bolondok — is bizonyítot­ták, tehát a moziélmény biz­tosított. A történetet meg nem érdemes elmesélni, hi­szen a néző az izgalmakért megy be ehhez a filmhez. Aki tehát szereti a gyilkos borzalmat és jók az idegei. meg már elmúlt 16 éves, nyissa ki a pénztárcáját borzongjon meg A cápa kí­nálta izgalmak látványában, s utána maga döntse el. hogy a közben, a katasztrófafil­mek nagy áradatából nálunk is bemutatott néhány — például a Pokoli torony — után a tizenegy évi feszült várakozás (és nemritkán követelése e film bemutatá­sának) valóban indokolt volt-e. Aki pedig netán egy me­rőben másfajta filmélmény­re, pszichológiai drámára vágyik, az megnézheti ma, meg holnap a Táncsics Ka­maramoziban a Kigyóméreq című csehszlovák filmét amelyben a címbeli méreg átvitt értelemben értendő, és egy fiatal lány, meg megta­lált apja találkozásáról, mee — ez utóbbi, alkoholizmusa miatti — végleges elszaka­dásáról szól. (benedek) Sárospatakon A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság Sárospataki Képtárának pompás műemlék épületében eddig a földszinti és az emeleti termekben rendeztek kiállításokat. Jelenleg a föld­szinten a galériaalapító Andrássy Kurta János szob­rászművész alkotásai, az emeleten pedig színes, gaz­dag egyházművészeti anyag látható. Mostantól kezdve újabb kiállítási helyiséggel bővült a Sárospataki Képtár. A kü­lönleges hatású pincét ugyan­is felújítva, szintén alkal­massá tették képzőművészeti alkotások bemutatására. Elsőként Seregi György budapesti iparművész ko­vácsmunkáiból nyílt kiállít;’’-, a képtár pincetermében. Amint Janó Ákos, a Népi Iparművészeti Tanács mun­katársa a tárlatot megnyitó beszédében elmondotta, a 32 éves Seregi György az acél- szerkezeti technikum, a kép­ző- és iparművészeti közép­iskola elvégzése után Le- hoczky János tűzikovácsnál tanult Szentendrén. majd Bécsben tanfolyamon vett részt az ottani iparművé­szeti főiskolán. Alkotásaiból egyéni és csoportos kiállít* sai voltak Budapesten, Nagy­maroson, Vácon, továbbá Varsóban és Prágában. Finoman megmunkált ko­vácsoltvas remekei: haszná­lati és dísztárgyai, továbbá épületberendezési munkái a megnyitáson részt v^vő szép számú közönség körében nagy tetszést arattak. A ki­állítás augusztus 30-ig te­kinthető meg — hétfő ki­vételével — naponta 10—10 óra között. Bemutatásra vár Hat új tévéjáték A Magyar Televízió mű­sorigazgatóságának tájékoz­tatása szerint május hónap­ban — többek között — hat új magyar tévéjáték, illetve tévéfilm felvételei készültek el, ennyi újabb mű vár be­mutatásra. Ezek között ta­lálható a Császár István— Polgár András szerzőpáros bűnügyi játéka, a Rutin­munka, amelyet Bácskai Lau- ró István rendezett és egy jelentéktelennek látszó bűn­esetből kibomló súlyosabb bűncselekményt mutat be. Anton Arrugat Minden va­sárnap című művét Márton István rendezésében látjuk. Ebben egy dúsgazdag rok­kant asszony minden vasár­nap visszaemlékezik a múlt­jára és a múlt jobb megidé- zéséhez fiatalembereket bé­relnek fel a hajdani szere­tők eljátszására. Egyik ilyen emlékezés drámai véget ér. Julien Green Leviathan cí­mű művének hősei fojtott le­vegőjű, zárt, lidércnyomásos környezetből akarnak mene­külni, s sorsuk rajza mögött egy képzelt kisváros vigasz­talan képe vázolódik fel. E játékot Horváth Z. Gergely rendezi, egyik főszereplője Blaskó Péter. Németh László 11. József című színművét Ádám Ottó ülteti át képernyőre, elemző kritikával mutatva be hősé­nek reformpolitikáját, egyben megmutatva küzdelmét az értetlenséggel. Heltai Jenő felnőtteknek szóló mesejáté­ka, az Ezerkettedik éjszaka is átköltözik a képernyőre: Sólyom László rendezett be­lőle tévéjátékot. Végül Hal­latna Erzsébet és Babiczky László írta és az utóbbi ren­dezte A hét varázsdoboz cí­mű mesejátékot. Miskolc város levéltáráoak kincsei Igen tanulságos és olvas­mányos könyv jelent meg a könyvhétre Kun Miklósnak Miskolc város hajdani íőbí- rájának tollából városunk múltjáról. Ebben panaszolja a szerző, hogy a korabeli le­véltárat (1841—42-ben) igen elhanyagolt állapotom ta, az értékes iratok, doku­mentumok az ebek harmin- cadján egy pincében rohad tak, dohosodtak. Tudjuk, ezek az állapotok később is lassan javultak, s a levéltár csak az elmúlt években ke­rült méltó körülmények kö­zé. Az eredmény — immár látványosan — mutatkozik, az intézmény igyekszik meg­hálálni a gondoskodást. Nemcsak azzal, hogy kinyi­totta kapuit a kutató előtt, de avval is, hogy ő nagyon is kilép a kapukon, hogy közszemlére tegye értékei) Egy hét óta a Miskolc Városi Könyvtár. József Attila Könyvtárának kiállítótermé­ben látható a Miskolc város levéltárának kincsei című kiállítás. Ez a harmadik al­kalom, amikor a levéltár igénybe veszi ezt a lehetősé­get. Azért kell ezt külön is kiemelni, mert könnyen be­látható, hogy egyetlen kiál­lításon, de még egy sorozat­ban sem törekedhettek a tel­jességre. Mert bárhogy is panaszkodott annak idején Kun Miklós, a történelem csak az elmúlt száz év alatt is szinte áttekinthetetlen do­kumentumhalmazt produ­kált. A látogatót Lévay József képe fogadja a bejáratnál. Stílszerűnek és méltányos­nak érzem ezt, hiszen a haj­dani főjegyző, majd aljspán igen sokat tett városunkért mint ahogyan ifj. Mikszáth Kálmán is, akinek a Miskolc, a megyei városok előretörő sében című (1930-ban ki­adott) könyve is látható itt Elég egy pillantást vetni a' múlt századi térképre, hogv lássuk (és belássuk), volt honnan előre törni, illetve volt mit behozni. Mert bi­zony igencsak falusi jellegű kis település volt Miskolc, amelyet többször elpusztí­tott a tűz és az árvíz. Te­hette, hiszen paticsból épült, holott még ökörfogattal is néhány órai járásra kitűnő építőanyag kínálta magát a Bükkben . . . Miért nem óvták meg jó szellemeik, vagy a rátermettebb vezetői, mint tették azt Debrecennel. Kecs- Keméttel, Kassával, az nem derülhet ki ezen a kiállítá­son. Mindenesetre az egyik (kiállított) 1686-os okmány szerint olykor bizony erővel (is) kötelezni kellett a város elöljáróit, hogy ne hagyják oda a hivatalukat... Kun Miklós még Anony- musra hivatkozik, említett munkájában, ám éppen a középkor dokumentumanyaga szegényes. Lényegében csak a múlt században nyeri el Miskolc a városi jellegét, no­ha a rangját már Zsigmond, majd Mátyás királyunk is megerősíti. Ezt már-már el­veszíti a XVIII. században, mikor Grassalkovicsnak szol­gáltatja ki — az itt látható 1755-ből való szerződés. Egy ilyen kiállításon per­sze mindenki mást talál ér­dekesnek. Ki tudja, ma már, hogy az Erzsébet Kórházat (a mai Semmelweis) annak idején a tervezéstől a kulcs­átadásig három év alatt épí­tették fel? Találtam azonba** egy plakátot, amelynek szö­vege nem évült el az idő­vel. Kedvcsinálónak idemá­solom: „Nem igaz. hogv mindenben mértékét kell tartanunk. Hazudni, csalni mértékletesen sem szabad. És nem szabad mérgeket- ópiumot, morfiumot, alko­holt (bort, sört, pálinkát) még mértékletesen sem él­vezni. Az út az iszákosság- hoz, a mértékletességen át vezet. Csak aki semmi sze­szes italt nem iszik, lehet bizonyos abban, hogy' soha nem válik iszákossá.” No lám, milyen szigorúak voltak nagyapáink . . . (horpácsi) Ilyen szép pecsétje volt hajdanán városunknak MŰSOROK rádió Paul koncertje. — 21.45: Rek­lám. — 21.50: A harmadik ven­dég*. Svájci bűnügyi filmsoro­zat. 1. rész. — 22.50: Képújság. KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.20: Jégbe fagyva. — 8.30: Nóták. — 9.02: Pergolesi: Liviette és Tracollo. — 9.43: Szólj, szólj, sí­pom! — 10.05: Két keréken — Magyarországon. — 10.35: Labi­rintus. — 10.50: Zenekari muzsi­ka. — 11.38: Nemes Barry Lyn­don úr emlékiratai. Thackeray regénye rádióra alkalmazva. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: PAF- műsor. — 13.00: Pataky Kálmán emlékezetes szerepei. — 13.40: Riportmüsor. — 14.10: A ma­gyar széppróza századai. — 14.23: Az Állami Népi Együttes ének­kara énekel. — 14.38: Csendes Don. Solohov regénye rádióra alkalmazva. — 15.30: Zenei tü­kör. — 16.05: Az arany ember. Jókai Mór regénye rádióra al­kalmazva. — 16.48: Rózsa Mik­lós: Bűvölet. Filmzeneszvit. — 17.00: Most jelent meg. — 17.30: A szülőföld muzsikája. — 18.15: A karrier kapujában. — 20.06: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hang­versenye. — 21.00: Verbunkosok nóták. — 21.40: Műhelyfőnök. —■ 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A hegedű virtuózai. — 23.10: A kegyencnő. Operaié letek. — 0.10: Könnyűzene man­dolinra. PETŐFI: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. — 8.05: Kórusdalok. — 8.20: A Szabó család. — 9.05: Napközben. Ze­nés délelőtt. — 12.10: Nagy mes­terek indulóiból. — 12.25: Úti­kalauz — üdülőknek. — 12.30: Mezők, falvak éneke. — 13.05: Nosztalgiahullám. — 14.00: Nép­dalok. — 14.15: Idősebbek hul­lámhosszán. — 15.05: Néhány Dere tudomány. — 15.10: Opera­slágerek. — 15.45: Törvénykönyv. — 16.00: Találkozási a stúdióban. — 17.05: Szabados György felvé­teledből. — 17.30: Segíthetünk? — 18.30: Slágerlista. — 19.05: Ope- rettkedvelőknek. — 20.17: A Pop- tarisznya dalaiból. — 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpa­da: Karc. — 22.15: Nótacsokor, csárdás cső kor. — 23.20: £árosi Katalin, Záray Márta és Vámosi János énekel. — 24.00: Éjféltől hajnalig. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. — Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Az er­dőmérnök tanár hobbija. — Tan­cseresznyés és szomolyai. — Szö­kőkutak Egerben. — Az első út­törő. — Nyugdíjas népművész Miskolcon. — Minek mosolyog­junk? Gyarmati Béla jegyzete.) — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Megemlékezési ünnep­ség Borsod megye szakszerveze­ti mozgalmának 40 évéről. — Igazgató- és vezetőségválasztó közgyűlés az Agrokemél.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelő- zetes. televízió 1. MŰSOR: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Szünidei matiné. — 9.30: Menekülés az arany földjéről. 3. rész. — 10.25: Képújság. —16.10: Hírek. — 16.15: Zeman őrnagy. Csehszlovák filmsorozat. — 17.35: Perpetuum! mobile. — 18.10: Tó- vébörze. — 18.20: Képújság. — 18.25: Telesport. — 18.50: Adni érdemes. Hol tart a közadako­zás az új Nemzeti Színházért? — 18.55: Reklám. — 19.10: Tévé- torna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Csa­ládi kör. És velem mi lesz? — 20.45: Hírháttér. — 21.35: Szép fizó. Csak a tükör görbe? Iro­dalmi paródiák Bárány Tamás írásai nyomán. — 22.30: Tv-hír­adó 3. — 22.40: Himnusz. 2. MŰSOR: 18.30: Az öreg bá­nya titka. Ifjúsági tévéfilm­sorozat. 3. rész. — 19.05: Kép­újság. — 19.10: Csajkovszkij: V. szimfónia. — 20.00: Gondolko­dó. Tudományos! magazin. — 20.50: Tv-híradó 2. — 21.10: A 25. miskolci rövidíilmfesztivál díjnyertes fii műdből. — 21.20: S. O. S. Gyermekfalu. Bemie mozi BÉKE: A cápa. Színes amerikai katasztrófafilm. 16 éven felüli­eknek! Kiemelt III. hely ár! Kez­dés: nlO. Í12, 3. n6 és f8 óra­kor. — BÉKE KAMARA: Rend­őrök háborúja. Francia film. 10 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 4 órakor. — Márvány- ember I —n. Mb. lengyel film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Duplá helyár! Kezdés: 6 órakor. — KOSSUTH: A rézhe­gyek királynője. Mb. színes szov­jet mesefilm. Kezdés: 9 és H órakor. — A cápa. élzínes ame­rikai katasztrófafilm. 16 éven fe­lülieknek! Kiemelt III. helyár! Kezdés: 13, hnö és 7 órakor. — HEVESY IVÁN FILMKLUB: Ero­tikus képregény. Színes japán dráma. 18 éven felülieknek! II. hely ár! Kezdés: f5 és f7 óra­kor. — TÁNCSICS: öt láda aranyrög. Mb. színes francia ka­landfilm. III. helyár! Kezdés1: f3 és f7 órakor. — TÁNCSICS KA­MARA; Kígyóméreg. Cseh drá­ma. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 6 órakor. — SZIKRA: 101 kiskutya. Mb. szí­nes amerikai mesefilm. II. helv- ár! Kezdés: f5 órakor. — Lebe­gés. Mb. színes szovjet tragiko­média!. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f7 órakor. — PETŐFI: Ufó Arizonában. Mb. színes amerikai krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: f5 és í7 órakor. — FÁKLYA: Tudom, hógy tu­dod. hogy tudom . . . Mb. szí­nes olasz vígjáték. II. helyár! Kezdés: f5 és íl órakor. —FÁK­LYA KAMARA: Vad fajzat. Mb. olasz film. 16 éven felülieknek! Kezdés: f5 órakor. — ADY MŰ­VELŐDÉSI HÁZ: Feketeszakáli szelleme. Mb. színes amerikai- angol vígjáték. III. helyár! Kez­dés : 7 órakor. — Eszterlánc. Színes magyar film. Kezdés: 5 órakor. — TOKAJ. DISCO-MO- ZI: Kincs, aipi nincs. Mb. szí­nes olasz vígjáték. Kezdés: f8 órakor. — NEHÉZIPARI MŰ­SZAKI EGYETEM: A magyar nép nevében. Magyar film. 14 éven aluliaknak nem, ajánlott! Kezdés: 5 és 7 órakor. — NÉP­KERT. 5 ZABADTÉRI MOZI: Menekülés a győzelembe. Szí­nes amerikai háborús kaland­film. II. helyár! Kezdés: 9 óra­kor. — TAPOLCA. ADY: A ti­tokzatos övezet. Színes szovjet film. Kezdés: 7 órakor a terem­ben. 9 órakor a kertben. — VA­SAS PARKMOZI: A cápa. Szí­nes amerikai ka.tasztrófafilm. 16 éven felülieknek! Kiemelt III. hely ár! Kezdés: fl órakor. — AVAS SZABADTÉRI MOZI ^ (42. sz. iskola) : Várlak nálad vacso­rára. Magyarul beszélő színes amerikai vígjáték. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott. II. hely­ár ! Kezdés: 9 órakor. — MISKOLC-HÁMOR: Egy asszony visszanéz. Magyar film. Kezdés: f6 órakor. — MJSKOLC-PERE- CES: Piedone Egyiptomban. Mb. színes olasz. film. III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINC­BARCIKA. BÉKE: Folyóparti tangó. Mb. színes szovjet film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kezdés: 4 és 6 órakor. — LENINVÁROS. DERKOVITC : Egy asszony visszanéz. Színes magyar film. Kezdés: f6 óra­kor. — Bombajó bokszoló. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Ki­emelt ül. helyár! Kezdés: f8 órakor. — MEZÖKÖVESip. PE­TŐFI: Flashdance. Színes ame­rikai zenés film. Kiemelt. III. helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — SÁROSPATAK. RÁKÓCZI: Sandokan (felújítás). Színes olasz kalandfilm. II. helyár! Kezdés: f5 és 7 órakor. — SÁTORALJA­ÚJHELY. BÉKE: Sortűz egy fe­kete bivalyért. Színes- magyar film. Kezdés: 5 és 7 órakor. — A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk! színház 20, csütörtök Diákszerelem Madách bérlet Kezdés: este 7 órakor A hét végén, Encsen Aligha van statisztika ar­ról, hányán fejtenek ke­resztrejtvényt széles e ha­zában. Azt pedig megsac- colni sem lehet, hány órát töltünk vajon a fekete-fe­hér , négyzetekkel szemközt. (Persze ez csak a klasszikus keresztrejtvényre értendő, hi­szen ma már kinőtték a „négyzeteket” a feladvá­nyok.) Számok ide, számok oda, egy bizonyos: nagyszerű társ, jó barát a keresztrejtvény. Nem méltatlan tehát, hogy országos vetélkedőn mérik össze megfejtő képességüket a legjobbak. Az idén me­gyénknek van szerencséje, pontosabban Encs városá­nak, hogy otthont adjon a rejtvényfej tők nagy találko­zójának. A rendezvény az Üj Tükör olvasószolgálata és az encsi művelődési központ közös szervezésében zajlik. A háromnapos program pénteken ismerkedéssel kez­dődik: a résztvevők megis­merkedhetnek a tájjal, a várossal és egymással. Szom­baton — június 22-én — az egyéni rejtvényfejtők birkóz­nak majd a feladványokkal. Vasárnap bonyolítják le a csapatversenyt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom