Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-09 / 107. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. május 9., csütörtök Magyar vezetők üdvözlő távirata Csehszlovákia nemzeti ünnepe alkalmából Gustav Husák elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének Lubomir Strougal elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének PRÁGA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és vala­mennyi magyar dolgozó nevében elvtársi üdvözletünket és jókí­vánságainkat küldjük Önöknek, a baráti Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek nemzeti ünnepükön, hazájuk felszabadulá­sának 40. évfordulóján. A fasizmus felett aratott győzelem, 1945. május 9-e, új törté­nelmi lehetőséget teremtett Csehszlovákia dolgozói számára is. Az antifasiszta harcban megedződött és összekovácsolódott ha­ladó erők a kommunista párt vezetésével nagy lendülettel kezd­tek az ország újjáépítéséhez. Az 1948-as februári fordulat révén a munkásosztály kivívta a hatalmat és ezzel megkezdődhetett az új távlatokat nyitó szocialista társadalom építése. Az elmúlt négy évtized alatt hazájuk történelmi utat tett meg. Jól ismerjük és nagyra értékeljük kimagasló eredményeiket a szocialista építés­ben, a gazdaság, a kultúra, a tudomány és oktatás fejlesztésé­ben, a népjólét növelésében. Őszintén kívánjuk, hogy sikeresen hajtsák végre a pártjuk XVI. kongresszusán kitűzött feladatokat. Nagyra értékeljük, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a szocialista közösség szilárd tagjaként aktívan hozzájárul az európai biztonság erősítéséhez, a nemzetközi enyhülés fenntar­tásához, a világ békéjének megőrzéséhez. örömünkre szolgál, hogy a Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság jószomszédi kapcsolatai kedve­zően fejlődnek a marxizmus—leninizmus, a proletár internaciona­lizmus elvei alapján. Erősödik népeink barátsága, tovább gazda­godik országaink sokoldalú együttműködése. Ebben meghatározó szerepet játszik pártjaink szoros kapcsolata. Szilárdan összefűz bennünket a Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában végzett közös tevékenységünk, ami egyaránt szolgálja népeink nemzeti érdekeit és a társadalmi haladás, a béke egyetemes ügyét. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önöknek, Cseh­szlovákia népeinek a szocialista társadalom építésében, a nem­zetközi béke és biztonság megőrzéséért és megszilárdításáért folya­tatott közös harcunkban. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöike Lázár György a Magyar Népköztc rsaság Minisztertanácsának elnöke Csehszlovákia felszabadu­lásának 40. évfordulója al­kalmából az ünnepségekre érkezett külföldi delegációk, köztük az Övári Miklós, az MSZMP KB Politikai Bizott­sága tagja, a Központi Bi­zottság titkára vezette ma­gyar párt- és állami küldött­ség szerdán a prágai Zsizs- kov-hegyen levő nemzeti em­lékműnél megkoszorúzták az Ismeretlen katona sírját, az olsanyi szovjet katonai te­metőben pedig a Csehszlo­vákia felszabadításáért el­esett hősök emlékművét. A megemlékezéseken jelen volt Peter Colot'ka, Alois Indra és Josef Kempny, a CSKP KB elnökségének tagjai. Koszorúzási ünnepség a Szabadság téren Csehszlovákia felszabadu­lásának 40. évfordulója al­kalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke távirat­ban fejezte ki jókívánságait Alois Indrának, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése elnöké­nek. Az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte cseh­szlovák partnerszervezetét a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, a Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottsága, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Taná­csa. Koszorúzási ünnepséget tartottak szerdán Budapes­ten, a Szabadság téri szov­jet hősi emlékműnél. A győzelem napja és Cseh­szlovákia felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vetsége nevében Ondrej Du- rej nagykövet és a diplomá­ciai képviselet munkatársai koszorúztak. A Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagy- követségének koszorúját a német nép fasizmus alóli felszabadulása 40. évfor­dulójának alkalmából Karl- Heinz Lugenheim nagykövet és a képviselet munkatársai helyezték el. Ugyancsak el­hozták a megemlékezés vi­rágait a csehszlovák, vala­mint az NDK-kolónia tagjai. A koszorúzási ünnepségen jelen volt Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is. Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Az elmúlt mozgalmi év zá­rásáról, az idei év indításá­ról, a megyei kulturális bi­zottság munkájáról, a fiatal agrárszakemberek tanácsá­nak tevékenységéről, a diák­napi rendezvények eredmé­nyeiről hallgatott meg be­számolókat tegnapi, májusi ülésén Miskolcon a KISZ megyei bizottsága. A résztvevők megvitatták a napirendi pontokban szerep­lő kérdéseket, a KISZ KB képviseletében Sülé János adott tájékoztatást az idei legfontosabb belpolitikai fej­lemények és az ifjúság kap­csolatáról, az országos prog­ramokban való részvételük­ről. Értékelték az LKM helyzetét 1978-ban jelent meg az a minisztertanácsi rendelet, melynek nyomán megalakí­tották az Ipari Minisztérium íelügyelőbizottságail. Ezek a testületek értékelik a hatás­körükbe tartozó vállalatok tevékenységét, a technikai, technológiai változások me­netét, a termékszerkezet ala­kulását, a vállalati eszközök felhasználását, az értékesítés és szolgáltatás terén végzett munkákat, a munkakörül­mények alakulását, a válla­latok gazdasági tevékenysé­gét, az üzemi demokrácia fórumainak működését, a vállalatvezetés irányát, szer­vezettségét. E szerteágazó felelősség jegyében ülésezett tegnap a Lenin Kohászati Művekben az Ipari Minisztérium fel­ügyelőbizottsága, dr. Fürjes Emil miniszteri főtanácsos, a bizottság elnöke vezetésével. Áttekintették a diósgyőri kohászat elmúlt évi terme­lési, gazdasági tevékenységét, értékelték a vállalat számos eredményét, melyek közül legnagyobb elismeréssel ar­ról a komplex munkáról szóltak, melynek révén az LKM-ben sikerüli megszün­tetni a veszteséget. Nemcsak az áldozatos munka árán el­ért sikerek elemzésére, ha­nem a diósgyőri kohászok előtt álló újabb feladatokra is nagy hangsúlyt fektettek. A bizottság megállapította, hogy az LKM-ben egyenle­tessé vált a termelés, a szer­ződéseknek megfelelően tel­jesítették a kiszállítási köte­lezettségeiket, lendületesen fejlődött a piaci munka, ja­vult a készletek forgási se­bessége, és még egy sor gaz­dálkodói mutató, melyeket igazol a legtöbb tervszám túlteljesítése. Mindezek mellett szembe kellett nézni azzal a tény­nyel is, hogy alapanyag- és energiaellátásban igen nagy nehézségekkel kellett meg­birkózniuk a kohászoknak, és Hidrológiai A Magyar Hidrológiai Tár­saság Borsodi Területi Szer­vezete május 9. és június 11. között kilenc tudományos előadás megszervezésével kapcsolódik a Borsodi Mű­szaki és Közgazdasági Hetek idei rendezvénysorozatához. A Sárospatakon, Kazincbar­cikán, Leninvárosban és Mis­kolcon sorra kerülő előadó­üléseken a megye vízgazdál­kodásának olyan súlyponti kérdései kerülnek napirend­re, mint Borsod megye víz- gazdálkodása VI. ötéves ter­vének eredményei és a kö­vetkező tervidőszak felada­tai; a bodrogközi belvízrend­szer rekonstrukciója és a pénzügyi intézkedések sem kedveztek a vállalatnak. A tanácskozás fő kérdése volt. hogy stabilizálható vagy javítható-e a tavalyi év vé­gére elért pozíció? A bizott­sági tagok és az LKM ve­zetőinek egybehangzó véle­ménye szerint van még tar­talék a kohászatban, hiszen növelni kívánják az ötvözött termékeik arányát, javítani lehet a tartalék alkatrészek, a tűzállóanyagok, kokillák hasznosításán, de szükséges megteremteni a félkész és másodlermékek előállításá­nak jobb lehetőségeit is. Ezen a ponton már elér­keztek ahhoz az alapvető tényhez, miszerint — miként az egész iparág — az LKM sem képes önmagában, a népgazdaság segítsége, a kormány támogató döntése nélkül megbirkózni a gazda­sági, műszaki-fejlesztési fel­adatokkal. „Az LKM — fo­galmazta meg a bizottság elnöke — sok tekintetben a műszaki teljesítőképesség kü­szöbén áll.” Éppen ezért fon­tos — mert nagji beruhá­zásra, sok pénzt igénylő fej­lesztésre nincs lehetőség — átgondoltabban megtervezni a karbantartásokat, melyek révén nemcsak az üzembiz­tonság tartható meg, hanem némi fejlesztés is elérhető. Az LKM-et is sújtotta az év eleji energiakorlátozás, és emiatt veszélybe került a nyereséget megcélzó idei terv. Az állandóan karban­tartott és a pillanatnyi piaci, termelési, gazdálkodási lehe­tőségekhez igazitott tervek révén elérhető, hogy a har­madik negyedévre behozza a vállalat az év elején kelet­kezett lemaradást, majd ki­gazdálkodjanak némi nyere­séget. Ehhez a munkához a felügyelőbizottság részéről minden segítségek megkap az LKM, valamint várja az iparágat segítő döntéseket is. Sz. L. rendezvények komplex meliorációja; Mis­kolc, Kazincbarcika vízellá­tás-fejlesztése; a Miskolc környéki kavicsbányatavak vízminőségi, újrahasznosítá­si kérdései, vagy mint a ve­szélyes hulladékok elhelyezé­sének, a lerakóhelyek kiala­kításának problémája. A hidrológusok területi szervezete, melynek munká­ját a közelmúltban a Hid­rológiai Társaság Intéző Bi­zottsága is elismerően érté­kelte, május 22-én tudomá­nyos üléssel egybekötött kül­döttgyűlésen választja meg újabb öt évre vezetőségét. (Sallai) Országos vizsgálatot indí­tott a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság annak érde­kében. hogy képet kapjon a magánlakás-építés helyzeté­ről. különös tekintettel az építőanyag-ellátásra. E vizs­gálattal tájékozódni kíván a kormány a mai állapotokról, prognózist vár a lakásépíté­si kedvről. A vizsgálatba be­kapcsolódott a Borsod Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság is. Tegnap délelőtt találkoz­tak először azok a népi el­lenőrök, akik a következő hetekben tájékozódnak a ta­nácsok szakigazgatási szerve­inél, az építőanyagokat, sze­relési anyagokat, szerelvé­nyeket gyártó gazdasági egy­ségeknél, e termékeket ér­tékesítő kereskedelmi válla­latoknál, valamint az épít­kezőknél. A vizsgálatot szak­emberekből álló munkabi­zottság irányítja; e bizott­ság vezetőhelyettese (a BÁ- ÉV műszaki vezérigazgató­helyettese), valamint a KNEB építési és közlekedési főosz­tályának vezetője és vezető- helyettese tájékoztatta a vizs­gálatban résztvevőket az el­sődleges szempontokról. A vizsgálat során feltár­ják, hogy a lakossági erő­forrásokból megvalósuló la­kásépítés központi, de főleg helyi feltételei, eszközei mennyiben biztosítják az ide vonatkozó párt- és állami határozatok végrehajtását, hogy miként valósulnak meg a lakáshoz jutás feltételeinek javítására elfogadott progra­mok. Megvizsgálják, hogy az építési és szerelési anyagok gyártási, beszerzési és for­galmazási rendszerének ja­vítására tett intézkedések, il­letve ' ezek végrehajtása mennyiben felel meg az igé­nyeknek. A tanácsok szakigazgatási szerveinél rákérdeznek, mi­ként alakul az állami és ma­gánlakás-építés összetétele, sikerült-e az elmúlt két év­ben teljesíteni a lakásépítési terveket, megvalósulnak-e a többgyermekes családok és fiatalok lakáshoz jutásá­nak segítésére tett köz­ponti és helyi intézkedések. (Folytatás az 1. oldalról) történelem menetét. A né­met fasizmus és a japán militarizmus szétzúzása nyo­mán ia világ sok országá­ban kedvező feltételek jöt­tek létre ahhoz, hogy fel­gyorsuljon a társadalmi ha­ladás. A dolgozó emberek éltek ezekkel a lehetőségek­kel. felszabadulva a rájuk nehezedő fasiszta elnyomás alól tovább folytatták a küzdelmet egy jobb, igazsá­gosabb társadalomért. Meg­erősödtek a haladó, demok- .ratikus és békeszerető erők, az antifasiszta harcban szer­zett tekintély birtokában nőtt a kommunista és mun­káspártok befolyása. Létre­jött és sikeresen fejlődik a szocialista világrendszer. A szónok emlékeztetett ar­ra is, hogy; — Magyarországot a szov­jet hadsereg szabadította fel a hitlerista csapatok és ma­gyar csatlósaik uralma alól. A felszabadító szovjet kato­nák hősiessége, áldozata so­ha nem fog elhalványulni népünk emlékezetében. A győzelem napján tisztelettel gondolunk azokra a román, bolgár és jugoszláv katonák­ra is, akik a szovjet had­sereg oldalán harcolva se­gítették hazánk felszabadu­lását. — Ami az elmúlt 40 év­ben Magyarországon végbe­ment, arra joggal büszke ha­zánk lakossága. A felszaba­dulás kínálta történelmi le­hetőségeket a magunk ere­jéből és a testvéri szocialista országok támogatásával ki­aknáztuk. Eredményeinkért megdolgoztunk, vívmányain­kat megbecsüljük, és azon vagyunk, hogy tovább ha­ladjunk a magunk válasz­totta szocialista úton. Ennek legfontosabb feltétele, hogy békében élhessünk. — Meggyőződésünk, hogy a világ békéjének legfőbb biztosítéka a második világ­háború után kialakult kato­nai erőegyensúly a két vi­lágrendszer, s ezen belül a Varsói Szerződés és a NATO között. Ennek az erőegyen­súlynak a fenntartása orszá­gaink biztonságának elenged­hetetlen feltétele. Sarlós István ezután a Szovjetuniónak a béke meg­őrzése, a fegyverkezési ver­seny megállítása érdekében tett erőfeszítéseiről szólt, és rámutatott; — Kezdeményezéseink nagy erkölcsi ereje abban van, hogy azok nem csupán a szo­cialista országok javát, ha­nem az egész világét szol­gálják. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni: az emberiség­nek békére és nyugalomra van szüksége ahhoz, hogy megoldja korunk nagy prob­lémáit. — A néppel a népért 'kell munkálkodnunk, közös dol­gainkat folyamatosan és el- mélyülten megvitatva az ál­lampolgárok minden rétegé­vel. — A ma élő nemzedékek a történelem sok viharát él­ték át, de ha széttekintenek e hazában, nyugodtan el­mondhatják: elvégezték a legfontosabbakat Jól és eredményesen dolgoztunk az elmúlt 40 évben — de nem lehetünk elégedettek azzal, amit elértünk. Nincs jogunk megállni a fejlődés útján. — A győzelem napja al­kalmából tisztelettel és sze­retettel köszöntjük a testvé­ri szovjet népet, a fasizmus és a militarizmus elleni küz­delem élharcosát, a világbéke őrét. Köszöntjük a szocialis­ta országok népeit, amelyek­kel együtt haladunk magasz­tos céljaink, a humánus, bé­kés, megaláztatástól és a ki­szolgáltatottságtól mentes vi­lág megteremtése felé. Ba­ráti üdvözletünket küldjük a világ valamennyi békeszere­tő, haladó erőinek. Hisszük, hogy a népek békevágya megvalósul, hisszük, hogy gyermekeink és unokáink a háborút már csak a törté­nelemkönyvek lapjairól is­merik majd. A magyar nép teljes nemzeti egységben ösz- szefogva küzd ezért ma és a jövőben is — mondotta végezetül Sarlós István. Mihail Gorbacsov távirata Ronald Reaganhez A szovjet nép és a töb­bi szövetséges ország népei által a hitleri fasizmus fe­lett aratott győzelem 40. év­fordulóját megünnepelve emlékezünk az együttműkö­dés szellemére, amely mind­annyiunkat egyesített a 'kö­zös ellenséggel vívott harc­ban. Méltóképpen adózunk annak az áldozatnak, ame­lyet az amerikai nép hozott a győzelem kivívásáért, a harctereken elesett ameri­kaiak emlékének — hang­zik az a táviirat. amelyet Ro­nald Reagannek, az Ameri­kai Egyesült Államok elnö­kének küldött a 40. évfor­duló alkalmából Mihail Gor­bacsov. az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Prognózis a lakásépítési kedvről Megvizsgálják, hogy a gyár­tók milyen intézkedéseket tettek a kereslet-kínálat egyensúlya érdekében, javí­tottak-e piaci munkájukon, a termékek miként szolgálják a gazdaságos, korszerű épít­kezést. A kereskedelmi szer­veknél a beszerzés gyakorla­táról informálódnak többek között, de még arról is, hogy az árleszállított termé­kek megfelelnek-e a szab­ványokban előírtaknak, mi­ként rendezik a reklamációs ügyeket, milyen módon szál­lítják el a lakosság által megvásárolt árut, a lakosság igényli-e szállítási kezdemé­nyezésüket. Megvizsgálják, hogy milyen eredménnyel intézik a reklamációkat, a telepek nyitvatartási rendje hogyan igazodik a különfé­le munkarendekhez, a sza­bad szombathoz. Nem tarto­zik ugyan szorosan a vizsgá­lati témához, mégsem men­nek el szó nélkül a népi el­lenőrök az etikai vétségek mellett sem. Mint ismeretes, az utóbbi években csökkent az állami lakások építésének aránya és éveken át magas volt a ma­gánerős építésé. Tavaly meg­torpant a lakosság építési kedve, fogyóban vannak a lakossági pénztartalékok és sok esetben a rossz anyag- ellátás, a túl magas szakipa­ri munkadíj kedvüket szeg­te az építkezőknek. A vizs­gálat célja az is, hogy kor­mányunk döntését elősegítse: a hitelek emelésével, vagv az állami lakások arányának újbóli növelésével valósít­suk-e meg a lakásprogramot. A XIII. pártkongresszus ki­mondta: a lakásépítés első­rendű politikai kérdés. Meg kell tehát találni a helyes utat, hogy egészséges, em­bercentrikus lakáspolitikát teremtsünk hazánkban. i. gy. Megemlékezés Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom