Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-07 / 105. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. május 7., kedd Üres A kárhogy is nézzük, egyértelműen negatív a bonni tőkés csúcstalálkozó mérlege. Ami ritkán tfordul elő, egyszerűen nincs újság, ami ne a csalódás hangján ima a Rajna-parti eseményekről, azt hangsúlyozva, hogy az ott történtek még az igencsak szerény várakozásokat sem elégítették ki. A világsajtó szeizmográfja a valóban sommás valóságot jelzi: azt, hogy a iHetek csúcstalálkozóján kizárólag olyan összecsapásokra került sor — olyanokra viszont bőven —, amelyeknek csak vesztesei, vannak, győztesei nem. A találkozó biztonságára 12 ezer(!) rendőrt vontak ösz- sze a nyugatnémet fővárosiban, a tanácskozás viszont a legcsekélyebb mértékben sem járult hozzá a világ politikai-gazdasági biztonságának növeléséhez. Nézzük, mit akartak a résztvevők, és mit értek el? Ronald Reagan a következőket akarta: rábírni Nyugat- Európát és Japánt arra, hogy aktívan működjenek közre az amerikai űrifegyverkezési tervek kidolgozásában és megvalósításában, valamint arra, hogy hajoljanak meg az őket sújtó amerikai „realitások”, a dollár árfolyama, a tőkét a tengerentúlra csábító magas kamatlábak előtt. Az elnök lényeges célja volt még az amerikai farmerek érdekeinek képviselete, különös tekintettel bizonyos nyugat- európai agrárexport-törekvésekre. Különösen ez utóbbi ügyben elsősorban amerikai—francia összecsapás volt várható, és ez be ,is következett. E küzdelem formája — és látszólagos tétje — érdekes módon egy dátum volt. Reagan azzal a deklarált szándékkal érkezett Bonnba, hogy a leggazdagabb tőkés országok vezetőinek találkozóján kitűzeti az általános vámtarifa- és kereskedelmi egyezmény (GATT) tanácskozássorozatának kezdetét. Mitterrand ragaszkodott a gondos előkészítéshez (joggal aggódva a francia mezőgazdaság bizonyos „előjogaiért”). A sovány kompromisszum: a záródokumentum síkraszáll a „mihamarabbi” kezdésért. Mellékzönge: mivel ebben a Párizs számára fontos ügyiben Kohl Reagant támogatta, jól hallhatóan csikorgóit a Párizs—Bonn-tengely. Ugyancsak Kohl volt az egyetlen igazán készséges partner űrfegyverkezési ügyekben is. Craxi kellő információk hiányáról, Mitterrand pedig egyenesen francia közönyről beszélt ebben a vonatkozásban. Tökéletes kudarcnak bizonyult Reagan számára a Nicaragua elleni kereskedelmi zárlat bonni bejelentése. Nem volt nagy ötlet ezt egy olyan tanácskozás asztalára letenni, amelynek vallott célja a világkereskedelmi korlátok számának csöíkkentése lett volna. A sor folytatható. A lényeg, hogy a bonni konferencia nem jelentett előrelépést sem a munkanélküliség, sem az infláció, sem a harmadik világgal kapcsolatos adósság- halmaz ügyében, és a résztvevők, mint a római Corriere della Sera megállapítja — csak egyetlen dologban érthettek egyet: abban, hogy szinte semmiben sem értenek egyet. Párttitkárok tanfolyama Szerencsen (Folytatás az 1. oldalról) Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos osztályvezetője, Lásztity Radomir, a kémiai tudomány doktora, a BME biokémiai és élelmiszertechnológiai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Megosztott díjban részesült Horváth Zalán, az ELTE fizikai .tanszékének egyetemi adjunktusa, Palla László, az ELTE elméleti fizikai tanszékének adjunktusa és Forgács Péter, az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa. Ugyancsak megosztott díjat kapott az MTA SZBK Genetikai Intézetének kollektívája: Kondorosi Ádám, a biológiai tudomány kandidátusa, főmunkatárs, intézeti igazgatóhelyettes, Bánfalvi Zsófia munkatárs, Kiss György Botond munkatárs és Kondorosi Éva, az MTA SZiBiK Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa. Megosztott dí jban részesült Joó István, a műszáki tudomány doktora, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának főosztály- vezetője, Czobor Árpád, a Földmérési Intézet tudományos osztályvezetője, Füry Mihály, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának főmunkatársa és Thury József, a Földmérési Intézet tudományos főmunkatársa. A díjaik átadása után Ma- róthy László emelkedett szólásra. Bevezetőben tolmácsolta a Központi Bizottságnak, személy szerint Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és a Minisztertanácsnak az üdvözletét és jókívánságait, s külön köszöntötte Szent- ágothai Jánost a kiemelkedő tudományos és közéleti tevékenységéért kapott Akadémiai Aranyérem elnyerése alkalmából. Elismerését fejezte ki az Akadémiai Díjban részesült tudósoknak, kutató kollektíváknak színvonalas és eredményes munkájukért. — Az Akadémia mostani közgyűlése megkülönböztetett figyelmet érdemel, mert az MSZMP nemrégen lezajlott kongresszusa után az első olyan szakmai, tudományos tanácskozás, amelyen az értékelő számvetés mellett a kongresszusi határozatok ismeretében a teendők, a feladatok meghatározása van napirenden. A kongresszus előkészítésében és munkájában széles körű demokratizmus, társadalmi méretű közös gondolkodás érvényesült. Elismeréssel és köszönettel szólok arról a nagyfokú felelősségtudatról, kritikai szellemről, az érdemi javaslatokról, amelyek az Akadémiának a kongresszusi irányelvekhez fűzött észrevételeiben megfogalmazódtak. A politika és a tudomány párbeszéde ezúttal is fejlődésünk fontos, s egyben érzékeny kérdéseit tárta fel — mondotta a miniszterelnök-helyettes. — A kongresszus jövőnket formáló elhatározásait a Hazafias Népfront nemzeti programiként állította a tanácsi és országgyűlési választások középpontjába. A választási jelölőgyűlések minden korábbit meghaladó aktivitása bizonyítja, hogy népünk azonosul pártunk politikai programjával, mint előremutató nemzeti programmal. Úgy látjuk, hogy a választás demokratizmusának fejlesztése a társadalmi közmegegyezés elmélyítését, a szocialista nemzeti összefogás erősítését, a közösségi alkotó erők kibontakoztatását szolgálja. Még egy tapasztalata van a választási eseményeknek: a szocializmustól idegen erőknek nincs talaja a Magyar Népiköztársaságban. Szilárd, konszolidált belpolitikai helyzetünk alapot ad arra, hogy sikerrel haladjunk tovább a szocializmus építésének útján — mutatott rá Maróthy László, majd társadalmunk boldogulásának kulcskérdéséről, a gazdaság intenzív fejlesztéséről szólt. — Mindenekelőtt a népgazdasági egyensúly további megszilárdításában, a gazdaság alkalmazkodóképességének fokozáséiban kell előbbre jutnunk. Gsak ezeken az alapokon élénkíthető a gazdaság fejlődése és növelhető a lakosság életszínvonala. Ma már látható, hogy a gazdaság jelenlegi helyzete és a külső feltételek várható alakulása nem tesz lehetővé fordulatszerű változást. Számolunk a KGST keretében az együttműködés tartalmi bővülésével; a Szovjetunióval, a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolataink biztonságot adó és a további kibontakozást szolgáló erősödésével. Különösen fontos, hogy a gazdaságirányítás rendszerének korszerűsítésében előbbre jussunk. Alapvető gazdaságpolitikai célkitűzéseink csak az elmúlt években kidolgozott — részben már a gyakorlatban is megvalósított — elvek következetes érvényesítésével, irányítási módszereink folyamatos korszerűsítésével érhetők el. A gazdaságpolitikai stratégia célja lépést tartani a világban végbemenő tudományos, technikai haladás fő áramlataival, ezért a műszaki fejlesztés súlypontjait a hazai társadalmi és gazdasági elképzelésekkel szoros összhangban a nemzetközi haladásnak megfelelően kell kijelölni — hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. — A műszaki fejlesztés fő irányai nálunk is a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást elősegítő technológiák, az elektronizálás és a biotechnológia fejlesztése. E fő irányokkal szinte egyenértékűnek kell tekinteni a széleskörűen értelmezett infrastruktúra (fejlesztését és ezen belül különösen a különböző műszaki szolgáltatásokat, a műszaki fejlesztés sajátos oktatási, képzési, továbbképzési feladatait, információs és propagandarendszerét. A következő évek tudomány- és műszaki fejlesztéspolitikájának fő törekvése kell, hogy legyen az offenzív, kezdeményező közreműködés a gazdaság korszerűsítésében — fejtette ki Maróthy László, majd arról szólt, milyen fontosak a tudományos kutatás eredményei jövőnk szempontjából is. Meghatározó, hogy milyen a tudományos légkör a kutatóhelyeken, mennyire szigorúak a követelmények, mennyire objektív a pályázatok elbírálása, az elért eredmény megítélése független-e attól, hogy valaki közelebb vagy távolabb van a tűztőL A kutatói pálya iránt csökkent a fiatalok érdeklődése. A jövőben veszélyt jelenthet, ha a fiatal generációk legtehetségesebb tagjai tartósain külföldön vállalnak munkát, ha egyre kevesebb szállal kötődnek a hazai tudományos élethez — fejtette ki a miniszterelnök-helyettes. Ezek a gondok, feladatok a kutatásfejlesztés irányításának további javítását is igénylik. Elengedhetetlen az állami, a vállalati, az intézményi és a tudós testületi feladatok jobb megosztása, elhatárolása és ellátásuk érdemi összehangolása. Az irányításnak sokrétűen kell alkalmazkodnia a tudományos munka funkcióihoz, sajátosságaihoz. A hatékonyság, a színvonal emelését ezekhez igazodóan kell előmozdítania — mutatott rá Maróthy László, majd a továbbiakban kifejtette: — A népgazdasági tervező munkában is vannak teendők: tovább kell lépnünk a tudományos, a műszaki fejlesztési és a gazdasági folyamatok sokrétű összhangjának megteremtésében. Ily módon is elő kell segítenünk a szerkezetátalakítás, a korszerű technológiák széles körű elterjesztését. A finanszírozásban a kormány arra törekszik, hogy javuljanak a kutatásfejlesztés feltételei. Az intézményhálózat szerkezetében az elmúlt években jelentős és helyes változások történtek. Növelni kívánjuk az intézetek önállóságát, csökkenteni gazdálkodásuk kötöttségeit, mérsékelni az irányítás adminisztratív vonásait. Kormányzatunk tudománypolitikai céljait és tennivalóit, a kutatási programokat a most készülő Országos középtávú kutatási-fejlesztési terv fogja majd keretbe. E munka során arra törekszik, hogy a tudományos kutatás feltételei stabilabbak legyenek, az alapkutatás működési feltételei mentesüljenek a napi gazdasági problémák hullámverésétől, nyíljék mód a hosszabb távlatú elgondolások megalapozására és valóra váltására. Arra is figyelmet fordítunk, hogy a programjaink ne megváltoztathatatlan elhatározások, hanem a fejlődést mindenkor támogató, megújuló cselekvési tervek legyenek. Végezetül Maróthy László a Központi Bizottság és a kormány elismerését fejezte ki az Akadémia leköszönő elnökségének, a tudományos osztályok és bizottságok, a szerkesztő bizottságok vezetőinek, tagjainak, akik — mint mondotta — nehéz, olykor kritikus időszakban voltak a tudomány ügyének közmegbecsülést kiváltó, elhivatott képviselői. Őszinte reményét fejezte ki, hogy a most megválasztandó tagok és tisztségviselők tovább öregbítik a magyar tudomány jó hírét, előmozdítják társadalmi-gazdasági fejlődésünk sokoldalú tudományos megalapozását, előbbre viszik közös ügyünket: népünk szolgálatát, a szocialista társadalom építését, Az Akadémia 145. közgyűlésének programja tudományos, illetve osztályüléssel folytatódott. A légi- és űrfelvételek szerepe a földtudományok és a népgazdaság szolgálatában címmel tudományos ülés kezdődött az Akadémia kongresszusi termében. A tanácskozást a föld- és bányászati tudományok osztálya az agrártudományok, a műszaki' tudományok és a biológiai tudományok osztályaival, valamint az Intertkozmosz Tanács és az OMFB közreműködésével rendezte. A tudományos ülés kedden a táv- érzékelés népgazdasági hasznosításáról szóló előadásokkal folytatja munkáját. A nyelv- és irodalomtudományok ^osztályának — az MTA székházában tartott — nyilvános ülésén az 1980. évi közgyűlés óta végzett tevékenységről Szabolcsi Miklós akadémikus, osztályelnök számolt be. Az Akadémia 145. közgyűlése kedden újabb tudományos üléssel, illetve nyilvános osztályülésekkel folytatja munkáját. (Folytatás az 1. oldalról) hirdetett közepes hatótávolságú rakétáinak telepítésére. „Megállapodási szándékunkat tehát olyan konkrét tettekkel bizonyítottuk, amelyek kedvező visszhangot keltettek az egész világon” — mutat rá az SZKP KB főtitkára. A genfi tárgyalások első szakasza alapján ítélve az Egyesült Államok képviselőinek ma sincs szándékuk megállapodást kötniük. Az Egyesült Államok minden ésszerű megfontolást félretéve folytatja a fegyverkezési hajszát, és ki akarja azt terjeszteni a világűrre is. — A világban kialakult bonyolult, feszült helyzet és a genfi tárgyalásokon felmerült nehézségek ellenére a Csehszlovákiai testvérmegyénk, a kelet-szlovákiai kerület pártbizottságának meghívására megyei pártdelegáció utazott tegnap Kassára. A delegáció vezetője: dr. Kun László, a megyei pártbizottság titkára, tagjai: Faragó Károly, a megyei tanács elnökihelyettese és Újlaki Miklós vájár, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja. Megyénk pártdelegációja részt vesz Csehszlovákia fel- szabadulása 40. évfordulójának ünnepségein. Győzelem-napi megemlékezés a főkapitányságon A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója tiszteletére történelmi emlékülést tartottak tegnap a Borsod megyei Rendőr-főkapitány Ságon. Korpás Lajos rendőr őrnagy megnyitó szavai után Kövér Árpád, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője adott történelmi visszapillantást a felszabadító harcokról és az elmúlt 40 év legfontosabb eseményeiről. Ezt követően a Szovjetunió Debreceni Fő- konzulátusának konzulja, Ju- rij Proncsenko tartott előadást a Szovjetunió politikai, társadalmi és gazdasági fejlődéséről, valamint jelenlegi helyzetéről. Az emlékülést a Zsukov marsall című film vetítésével zárták. Hős városok A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Hős Város kitüntetést adta Mur- manszknak a Nagy Honvédő Háborúiban a lakosság, a hadsereg és a hadiflotta által a város védelmében tanúsított hősiességéért és helytállásáért. A város megkapta a Lenin-rendet és az Aranycsillag érmet. * A Nagy Honvédő Háborúban a város lakóinak a német fasiszta megszállók elleni harcban kinyilvánított bátorságáért és kitartásáért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Hős Város kitüntető címet és az Aranycsillag érmet adományozta Szmolenszk városának. Szovjetunió megőrizte józan optimizmusát. Reméljük, hogy partnereink figyelembe veszik a népeknek a békére és a fegyverkezési hajsza megszüntetésére irányuló óhaját. Reméljük, hogy felülkerekedik a józan ész, a politikai realizmus és a békés jövőért viselt felelősség. Hisszük, hogy a népek képesek megvédeni az élethez való jogukat. Mély meggyőződésünk, hogy nincs ma a világon fontosabb feladat, mint a nukleáris megsemmisülés veszélyének elhárítása az emberiség feje felől. A sikerre pedig annál több remény van, minél aktívabban és határozottabban lépnek fel a közvélemény képviselői e cél eléréséért” — állapítja meg válaszában Mihail Gorbacsov. Az MSZMP Szerencs városi Bizottsága május 8. és 10. között az irányító pártszervek és az alapszervezetek titkárai részére tanfolyamot rendez. Az elméleti és módszertani felkészítés célja, hogy segítse a megyei és a városi pártértefkezlet, valamint a XIII. kongresszus határozatainak egységes értelmezését és végrehajtását. A (Folytatás az 1. oldalról) Veress Péter is elköszönt tőlük, beszálltak a különrepü- lőgépbe, s elindultak Prága felé. A búcsúztatásnál jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. * Daniel Ortega nicaraguai köztársasági elnök, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezetősége tagjának vezetésével nicaraguai küldöttség érkezett hétfőn munkalátogatásra Prágába Gustáv Husák, a CSKP tanfolyamon résztvevő 130 pártszervezeti tisztségviselő előadásokat hallgat a politikai, ideológiai, valamint a gazdasági munka kérdéseiről, feladatairól. A tanfolyam utolsó napján a párttitkárok fórumon találkoznak a szerencsi párt-, állami és társadalmi szervek, tömegszervezetek vezetőivel. KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök meghívására. Fogadásukra Prága ru- zynei repülőterén megjelent Gustáv Husák, Milos Jakes és Antonin Kapek, a CSKP KB elnökségének tagjai, Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettes, valamint Bo- huslav Chnoupek külügyminiszter, Milán Václavik nemzetvédelmi miniszter és más hivatalos személyiségek. A prágai Várban délután kezdődnek á felső szintű csehszlovák—nicaraguai tárgyalások. Mihail Gorbacsov válasza francia veteránok levelére Elutazott hazánkból Daniel Ortega Megyei pártMgáció utazott Kelet-Szlováktába
