Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

1985. május 7., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ott Mezőkeresztesen, hová mindketten ezei szállal kötődnek, szóval ott az első jelölőgyü- lésükön felállt valaki, s mór nem is a jelö­lésről, hanem a majdani választásról beszélt. — Mi is azt mondhatjuk majd június 8-án, c választáskor, mint annyi tévévetélkedő végén a zsűri: nehéz helyzetbe kerültünk, mert dönte­nünk kell. Ha Dánfi Dezsőre szavazunk, Kiss Imréért fog fájni a szivünk, és ez éppúgy igaz lorditva is . . . — Az azért öröm — jegyezte meg valaki más —, hogy bármelyikünkre is voksolunk, nyugodt szívvel tehetjük. Mindketten e táj szülöttei, e nép gyermekei, derék emberek. Gondjainkkal, bajainkkal nyugodtan terhelhetjük „szenátori" tarisznyájukat. S úgy gondolom, mi teszünk is bőven csomagot, útravalót abba a tarisznyá­ba .. . — Mezönagymihályon # születtem, szóval itt a körzetben. ötvenegy éves vagyok, l!)!il-től a Me­zőkeresztesi Aranykalász Ter­melőszövetkezet elnöke. Előt­te ugyanitt, mint kerületi ál­lattenyésztő tevékenykedtem. Mezőgazdasági tőiskolát vé­geztem, a szakiképesítésem: állattenyésztő üzemmérnök. Feleségem gyógyszerészasz- szisztens. Egy fiunk van. aki végzett agrármérnök. Mit tagadjam? A jelölésem váratlanul érintett, megle­peti. De egyben jólesett, meri nagy elismerés. Elismerése az eddigi munkámnak, és annak a kollektíva munkájának, melyet vezetek, s amely ez alatt kétszer érdemelte ki a Kiváló Szövetkezet címet. A család? örült a jelölésnek, de kicsit féltenek. Eddig sem sok idő jutott rájuk, esetleges megválasztásomkor ez az idő még szőkébbre zsugorodna. Egyébként a legnagyobb iz­galommal hetvenöt éves édes­anyám fogadta a jelölést. 0 még jól emlékszik a régi választásokra, például arra. amikor Tildy Zoltán volt az egyik jelöli Keresztesen. Hogy mit kell tennie ma egy megválasztott képviselő­nek? Úgy gondolom, válasz­— Bükkábrány küzség­• ben születtem (igaz, azt a felét akkor még Al- sóábránynak nevezték) linó­ban. Tulajdonképpen életem döntő része e tájhoz kötődik. Hiszen 1953—56 között, mint pártmunkás tevékenykedtem ezen a vidéken, 1957-től nap­jainkig pedig a szövetkezeti mozgalomban dolgozom. 1967- ig a bükkábrányi földműves­szövetkezet elnöke voltam, majd a 67-es egyesülés után a mezőkeresztesi áfész elnö­ki tisztjét töltöttem be egé­szen 19113 végéig. Akkor, pon­tosan 1984. január 1-jével egyesült a keresztesi és kö- vesdi afész, s azóta ennek a 21 településre kiterjedő 'Me­zőkövesd és Vidéke Áfész- nek vagyok elnöke. Iskolai végzettségem: főiskola. Fele­ségem a bükkábrányi Termő- plasztika üzem meósu. Mind a mai napig Bükkábrányban lakunk. Két gyermekünk van. Egy villamos-üzemmérnök fiunk és egy általános isko­lai tanárnő lányunk. Mind­ketten családosaik, mindkét helyen van egy-egy unoka. Eddig két ciklusban 1975- töl 1985-ig voltam e körzet országgyűlési képviselője. Hogy ennek az időszaknak az eredményeiből mit emelnék ki leginkább? Ahány telepü­lés, annyiféle változás, ősz­—■ Danii Dezső ... lókörzetünk speciális gond­jait. terveit, az itt élő mint­egy 22 ezer bükkaljni ember sorsát képviselni. Ahány te­lepülés, annyi egyedi igény. Iskola, út, közlekedés, mun­kahely. Ez a körzet elsősor­ban mezőgazdasági jellegű. Előny, hogy magam is ilyen munkakörben dolgozom. így ismerem szőlőtermesztő gaz­daságaink értékesítési gond­jait, az állattenyésztési ága­zat ezer problémáját, a me­zőgazdasági termékfeldolgo­zásban ma még ki nem ak­názott lehetőségeket. S kép­viselni kell ifjak és öregek sajátos érdekeit is. Szóval az a képzeletbeli tarisznya — szességében úgy érzem, a ke­reskedelmi ellátás terén tör­tént a legörvendetesebb ja­vulás ebben az időszakban. Természetesen tenni-, képvi­selni való az új ciklus kép­viselőjének is marad elég. A jelölőgyűlések is bizonyítot­ták, de mi áfészesek, akik olt vagyunk a legkisebb fa­luban is, tudjuk, sokféle, s tegyük hozzá jogos lakossági igények fogalmazódnak meg. A legelzártabb községeink­ben a lakosság megtartó ere­jének növelése a cél, az alap­vető ellátás és a jó közleke­dés biztosítása. A központi településeken pedig a speciá­bármelyikünk vállára kerül is — nem marad csomag, út- ravaló nélkül. Kiss Imre? Ö nem ellen­tél. ő régi barát, ismerős kol­léga. Annáik ellenére, hogy az évek során egyre maga­sabb beosztásokba került, mindig megmaradt szerény szolgálatvállalónak, olyannak, amilyennek évtizedekkel ez­előtt Bükkábrányban én is megismertem. Mint ország­gyűlési képviselő, két ciklu­son át bizonyította: ismeri, szereti szülőföldjét, akar és tud földijei boldogulásáért munkálkodni. lis igények (egészségügyi, közművelődési, kereskedelmi) és szolgáltatások megterem­tésére is kell törekedni. Dánfi Dezső? Elismert, nagy tekintélyű vezető. A körzet, de nyugodtan mondhatom, a megye egyik legjobban gaz­dálkodó mezőgazdasági szö­vetkezetének elnöke. A min­dennapi munkában társak vagyunk. Nem véletlenül, hi­szen egy célért kell lépnünk, cselekednünk. Közösen! S ezen az sem változtat majd, hogy azt a bizonyos kép­viselői „megbízólevelet'' csu­pán egyikünk nevére állítják ki. Május 6-tól 10-ig Tűz­és vagyonvédelmi hét Sárospatakon A Csavaripari Művek Ke­rékpár- és Konfekcióipari Gépgyára Sárospataki Gyár­egységének gyors ütemű fej­lődése törvényszerűen meg­követeli a társadalmi tulaj­don védelmének erősítését, a tulajdonvédelem társadalmi bázisának szélesítését. Emel­lett fokozott gondol kell for­dítani a tűzvédelemre és a vagyon elleni cselekmények megelőzésének tudatosításá­ra. Tömören így foglalható össze a tűz- és vagyonvé­delmi hét eseménysorozatá­nak lényege, melyei május 6. és 10. között rendez­nek meg a sárospataki gyár­ban. Az egy hétig tartó ren­dezvénysorozaton a szerve­zők gazdag programról gon­doskodnak : az előadásokon és a konferencián kívül az érintett dolgozók megismer­kedhetnek a tűzoltókészülé­kek és biztonsági berende­zések használatával, s a ver­seny keretében is számot ad­hatnak felkészültségükről. A tűzoltási bemutatón kívül sor kerül szabadtéri kiállí­tásra, rendőrségi és bizton­ságvédelmi bemutatóra is. A rendezők célja, hogy az öt nap során a résztvevők megismerkedhessenek a tűz­és vagyonvédelem hatéko­nyabbá tétele érdekében kö­vetendő munkamódszerek­kel, a modern technikai eszközökkel, azok alkalma­zásának lehetőségeivel, hogy minél eredményesebben lép­hessenek fel a károkozók­kal szemben. Kommunista műszak az ÉÁÉV-nél Kommunista műszakot tar­tottak az elmúlt hét végén az Észak-magyarországi Ál­lami Építőipari Vállalat szo­cialista brigádjai. Az önkén­tes műszakban csaknem ezerháromszáz dolgozó vett részt. Munkájukkal elsősor­ban a tél okozta károk hely­rehozatalán fáradoztak. Leg­többen a miskolci1 Zója tér betonozási munkálataira, a járműjavító üzem új csar­nokának építésére jelentkez­tek. Számosán dolgoztak az ózdi lakótelepen és a gyön­gyösi Mátra Gázbetongyár beruházásán is. A kommunista műszak bevételét a kollektívák a vállalati szociális alap gya­rapítására, valamint a dol­gozók lakásgondjainak eny­hítésére ajánlották fel. Kísérleti postahivatal lönbözö értékcikkeket, l'el­Üj postahivatalait úgy igyekszik kialakítani, be­rendezni a Magyar Posta, hogy azok minél célszerűb­bek legyenek, javuljon a szolgáltatások színvonala, s mérséklődjenek az építési, üzemeltetési költségek. Az utóbbi időben felépített fa­lusi posták már mind típus­tervek alapján készültek, belső kialakításuk, s a be­rendezés jól alkalmazkodik a speciális postai igényekhez, kényelmesebbé, könnyebbé teszi a munkát, gyorsítja az ügyfelek kiszolgálását. Ed­dig már 110 speciális kispos­tát építettek fel a falvakban, kedvező tapasztalatokkal, s most a nagyobb települése­ken létesítendő postahivata­lok tipizálására kerül sor. Ennek első lépéseként fel­épült a veresegyházi kísérle­ti postahivatal: a nyár vé­gétől már az új postán fo­gadják az ügyfeleket. Az épület tervezésében és kivi­telezésében messzemenően törekedtek a gazdaságos megoldásokra. például az energiaköltségek csökkenté­se érdekében napelemes be­rendezés szolgáltatja a me­leg vizet. A belső terel úgy alakították ki, hogy az a le­hető legpraktikusabb le­gyen, s mind az ügyfelek, mind pedig a postai dolgo­zók kényelmét szolgálja. A Postai Tervező Intézet a bútorok tervezésében egy­aránt figyelembe vette a ké­nyelmi szempontokat és a célszerűséget: arra töre­kedett, hogy minden postai munkafolyamatra más-más. a legalkalmasabb bútortípust alakítsa ki, amelynek al­kalmazásával elkerülhetők lesznek a felesleges mozdu­latok, tehát kevésbé lesz fá­rasztó a munka, ugyanakkor gyorsabb lesz a kiszolgálás. Szintén kísérleti jelleggel itt próbálják majd ki elő­ször a teljes körű postai in­formációs rendszert : könnyen szerelhető, s az eddigieknél jobb eligazítást nyújtó pik- togramokkal adnak tájékoz­tatást valamennyi igénybe vehető szolgáltatásról. A kísérleti postahivatalban önkiszolgáló részleg is lesz, ahol az ügyfelek automaták­ból vásárolhatják meg a Im­ádhatják leveleiket, s telefo­nálhatnak. A tervek szerint augusztus 20-án adják át a veresegy­házi postahivatalt, a kísér­leti időszak az év végéig tart. Ezt követően értékelik a tapasztalatokat, majd egy­ségesítik, tipizálják a külön­böző építészeti megoldáso­kat, a bútorokat. A jövőben az épülő nagyobb postahiva­talokat már e bevált mód­szerek szerint tervezik, épí­tik. s e praktikus bútorok­kal rendezik be. mmm ország légi vaggyarahan A kép csalóka .. . Nem fonodában vagyunk, itt gyártják a Cor- del márkanevű kötözőzsineget Évenként több ezer tonna hártyavastagságú speciális fólia készül a Biafol-üzemben Lassan két évtizede lesz annak, hogy a Tiszai Vegyi Kombinátban lerakták a műanyag-feldolgozás alapját. A vállalat vezetése már a hatvanas években, a nagy­mértékű extenzív fejleszté­sek időszakában — amikor még bőven jutott pénz a vegyipar, így a TVK fejlesz­tésére — nagy figyelmet for­dított az intenzív fejleszté­sekre, a gazdaságosságot fo­kozó kisberuházásokra. Az alapanyaggyártás fejlesztésé­vel párhuzamosan új terme­lési profilok, mindenekelőtt a műanyag-feldolgozás kiala­kításához fogtak hozzá, s ez­zel megteremtették a nehéz- vegyipar, a petrolkémia és a könnyűvegyipar, a feldolgo­zóipar összhangját, egységét. Ebből a mellékprofilból nőtt ki a TVK műanyaggyá­ra, amelyet eredetileg 1966- ban kétezer tonna termék előállítására terveztek. Kez­detben, csupán a műtrágya csomagolására alkalmas mű­anyag zsákok gyártása folyt a vállalat kis müanyagfel- dolgozó üzemében, ahol tő­kés importból beszerzett gé­pekkel és ugyancsak külföld­ről vásárolt polietilén gra­nulátumból készültek az el­ső műanyag csomagolóesz­közök. Tizenkilenc esztendő eltel­tével döntően saját erőből a Tiszai Vegyi Kombinát száz­ezer tonnára bővítette a műanyaggyár kapacitását, így a kombinát az ország legnagyobb műanyag-feldol­gozó bázisává fejlődött. Mil­liószámra készülnek a gyár­ban a közkedvelt, tetszetős külsejű műanyag hordtáskák. zsákok és tasakok; a TVK szállítja a tej csomago­lásához szükséges összes fóliamennyiséget; Leninváros biztosítja az ország számára az agrofóliát, egyedül itt gyártják a celofánt helyette­sítő úgynevezett Biafol fóli­át. Ám nehéz lenne felsorol­ni mindazokat a csomagoló­eszközöket, amelyeknek gyár­tása ma már szerves részét képezi a vállalat termelési struktúrájának. A gyár nagy­ságára jellemző, hogy a mű­anyaggyárban előállított ter­mékek értéke ma már meg­közelíti a 4 milliárd forintot. Jó néhány termékféleségből az igények annyira megnőt­tek, hogy a gyártókapacitás kevésnek bizonyul. A válla­latnál komolyan gondolkod­nak azon, hogy az évenként gyártott 14—15 ezer tonna agrofólia növelése érdekében, újabb gépsort vásárolnak. Műanyag kötözőzsinegből sem tudnak elegendő meny- nyiséget gyártani, és igen kelendő — főként tőkés pia­cokon — a celofánt helyet­tesítő Biafol fólia is. Vagyis, a műanyaggyár a százezer tonnás kapacitását várhatóan az elkövetkező években tovább növeli, hogy elegendő export és belföldi árualap álljon a piacon je­lentkező igények kielégíté­sére. ' — lovas — Fotó: Kovács Endréné Automata gépen készülnek... A Magnezitipari Müvekben a tűzálló téglák gyártására 46 millió forintért új auto­mata présgépet állítottak munkába, hogy ezzel is eny­hítsék a létszámhiányt. Az NSZK-ból vásárolt új be­rendezésen műszakonként 30 tonna tűzálló téglát lehet préselni. 10 tonnával töb­bet. mint az eddigi legmo­dernebb gépükön. A présgép működtetéséhez egy dolgozó is elegendő, aki felügyel a munkára, mert a massza' ke­verésétől kezdve a tégláknak a szárítóba való eljuttatásáig mindent az automatika vé­gez és irányit. Ehhez a telje­sítményhez korábban 6—8 dolgozó munkájára lett vol­na szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom