Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ______________

X

LI. évfolyam, 105. szám Ára: 1,80 Ft Kedd, 1985. május 7.

Megkezdődött az Akadémia 145. közgyűlése

Maróthy László felszólalása

Héttön az MTA székhazának dísztermében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia elmúlt öt esztendei munkájáról beszámoló, tisztújító és tagválasztó közgyűlése. A sorrendben 145. közgyűlés ünnepélyes megnyitásán az elnökségben foglalt helyet: Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi nisztertanács elnökhelyettese, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szentágothai János, az MTA elnöke, Láng István, az MTA megbízott főtitkára, Polinszky Károly és Somos András, az MTA alelnökei és Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkárhelyettese.

Az Akadémia 145. közgyűlését Szentágothai János nyitotta meg. Köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd szóbeli kiegészítést fűzött az elnökség írásos beszámolójához.

Emlékeztetett rá. huny a nehezedő gazdasági körülmények között az MTA és általában a tudomány iránt jelentkező fokozatos társadalmi igény az elmúlt évek során egyre határozottabban érezhetővé vált. Nemzetközi összehasonlításban is kitűnik. hogy azok az országok kerültek élre, amelyekben a tudomány kínálta innovációs lehetőségeket gyorsan és rugalmasan ki tudták aknázni. Mindezek az igények Magyarországon is megfogalmazódlak és ma már mind az iparban, mind a mezőgazdaságban jelentős kihívás előtt áll a hazai kutatás. Helytálló tudományos elemzéseket és előrejelzéseket kell adniuk a gazdasági mechanizmus i rá n y í tásáh oz, az esetleges torzulások mielőbbi felismeréséhez és a szabályozás megfelelő eszközeinek kialakításához. Másrészt folyamatosan vizsgálni szükséges, hogy milyen nem szándékolt feszültségeket hoz magával a kialakulóban levő gazr lasá g i r á nyitási. ga zd á 1 kodási rendszer.

Az Akadémia elnöke a továbbiakban emlékeztetett a nagy ér tékű tudományos teljesít men vek jelentőségére, gazdasági-társadalmi húzóhatásukra. Lukács György munkássága kapcsán utalt rá. hogy a valóban értékes, eredeti alkotás nemcsak itthon érezteti hatását, hanem a világban is észreveszik és nagyon hamar jegyzik is. Szükség volna, hogy a valóban kiugró teljesítmények kiemelt támogatást kapjanak.

Ezt követően Láng István tartotta meg beszámolóját. Az elmúlt öt év tudományos kutatásáról szólva emlékeztetett rá. hogy az anyagi eszközök hiánya kihatott az akadémiai kutatási tevékenység eredményességére is. A költségvetési támogatás és a beruházási ráfordítások reálértéke csökkent, s mindez akadályozta a tervek teljes körű végrehajtását.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, valamint a támogatott egyetemi kutatóhelyek az 1 !>!!(>. évi közgyűlés óta e nehézségek ellenére is számos jelentős ' tudományos kutatási eredményt értek el. 1980—8.1. között az MTA kutatóhelyein dolgozó szakemberek ösz- szesitve kereken 700 könyvet és 10 500 tudományos közleményt publikáltak, az utóbbiból 1500 külföldi folyóiratban jelent meg. Nőtt az. évente itthon és külföldön megadott szabadalmak száma. Számos kutatási program társadalmi, gazdasági hasznossága — a tudományos eredményesség mellett — már most is egyértelműen bizonyított.

A társadalomtudományokban ilyenek például a köz- igazgatás fejlesztését megalapozó. valamint a településfejlesztést szolgáló kutatások: a szociálpolitikai program. valamint a gazdasági szervezetrendszert vizsgáló kutatások eredményei.

A főtitkár rámutatott, hogy az akadémiai intézeteknél még mindig magas a tudományos , értelemben! igénytelen munkák, nagy felkészültséget nem igénylő szerződéses vállalások aránya. Mindez összefügg azzal, hogy az utóbbi időben a kutató- intézetek egyre jobban rákényszerüllek — az alapkutatások részbeni háttérbe szorításával — társadalmilag hasznos és a gyakorlat számára értékesíthető eredmények kidolgozására.

A főtitkár a hetedik ötéves terv időszakában végzendő kutatási feladatokról

szólva aláhúzta: nem lehet társadalmi méretekben elsajátítani és terjeszteni a különböző tudományágak legújabb vívmányait, a tudás, a műveltség és a gondolkodás fejlesztése, valamint megfelelő alapkutatási bázis nélkül. Éppen ezért a következő tervidőszakban az Akadémián növelni kívánják az ilyen •kutatások jelentőségét, súlyát.

összhangban a hetedik ötéves tervi országos koncepcióban megfogalmazott célokkal. a következő időszakban a tudományos kutatás fő területei az anyagtudomá- Tivok. a biológia és a társadalomtudományok lesznek. Kiemelt figyelmet fordítanak — egyebek között — a műszaki fejlesztési prioritásokat alátámasztó kutatásokra, mindenekelőtt a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást segítő technológiák fejlesztésére, az elektronizálás széles körű elterjesztésére, a mikroelektronikán alapuló technológiákra, valamint a biotechnológiák fejlesztésére és alkalmazására.

A főtitkár a továbbiakban szólt a kutatási tevékenység hatékonyságának a fokozásáról. Kiemelte, hogy a jövőben erőteljesen fejlesztik a kutatás infrastruktúráját; szorgalmazzák a meglevő kutatócentrumok fejlesztését, innovációs célú társulások, közös eszközparkok létrehozását. kiépítését, kutatóintézetek. egyetemek, iparvállalatok között. Ugyanakkor számolni kell a következő időszakban azzal is, hogy a kevéssé eredményes területeket v visszafejlesztik. Fontos cél továbbá, hogy a jövőben mind az intézmények, mind a kutatók munkájában növeljék a teljesítményorien- táltságot.

Láng István végezetül az Akadémiának a nemzetközi t uriomá nvos munka megosztásban való részvételét értékelte.

Ezt követően Somos András átadta az Akadémiai Aranyérmet és az Akadémiai Dijakat.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1985. évi Akadémiai Aranyérmet Szentágothai Jánosnak ítélte oda a neuroanatómia. az ideghálózatok elemzése, az idegi szabályozások funkciós anatómiája területén végzett kutatómunkája nemzetközileg elismert eredményeiért, tudományos iskolateremtő munkájáért, négy évtizedes kiemelkedő oktatói tevékenységéért. és az. Akadémia vezető testületéiben mintegy 20 éven át — ezen belül az Akadémia elnökeként csaknem egy évtizeden keresztül — kifejtett magas színvonalú tudománypolitikai, tudomány irányítói tevékenységé ért.

Akadémiai Dijat kapott Kiss József, az MTA Irodalomtudományi Intézete, tudományos munkatársa. Bakos Ferenc, a nyelvtudomány doktora, az MTA Nyelvtudományi Intézet nyugalmazott tudományos osztályvezetője, Varga János, a történelemtudomány doktora, az Országos Levéltár főigazgatója, Lomniczi Béla, az állatorvostudomány kandidátusa, az MTA Álíatorvostudo- mányi Kutató Intézetének igazgatóhelyettese. Berták L oránd, az orvostudomány doktora, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugár- biológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet tudományos tanácsadója, osztályvezető, Géher Kárólg, a műszaki tudomány doktora, a BME Híradástechnikai Elektronikai Intézetének igazgatóhelyettese. Gál Dezső. a kémiai tudomány doktora, az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetének tudományos osztályvezetője, Kádár Béla, a közgazdaság- tudomány doktora, az MTA

(Folytatás a 2. oldalon)

A tartalomból

I t;

■. • : , V ■

Kísérleti postahivatal

I m (3. olda}>

1 - V'" - ss föl® 1 I

1

I

1

I

I

(4, oldal)

Türelem - decemberig

(5. oldat)

1

I

SS

I

A népek képesek megvédeni az élethez való jngukat

Mihail Gorbacsov válasza francia veteránok levelére

A Szovjetuniónak a genfi tárgyalásokkal kapcsolatos álláspontját fejtette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára arra a levélre válaszolva, amelyet a Francia Frontharcosok és Háborús Áldozatok Társaságai Szövetségének Országos Tanácsa küldött.

Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozza: a Szovjetunió azzal az eltökélt szándékkal küldte képviselőit Genfbe, hogy építő jellegű tárgyalásokat folytassanak a világűr militarizálásának megakadályozásáról, a hadászati nukleáris fegyverzet és a közepes hatótávolságú fegyverek radikális csökkentéséről. A Szovjetunió javasolta: a két fél a tárgyalások egész idejére hirdessen moratóriumot a csapásmérő űrfegyverek létrehozására, kipróbálására és telepítésére, beleértve a tudományos kutatómunkát is. A megállapodás megkönnyítése céljából a Szovjetunió április 7-től egyoldalúan moratóriumot

(Folytatás a 2. oldalon)

Elutazott hazánkból Dániel Ortega

Hétfőn elutazott Budapestről Daniel Ortega, a Nicaraguái Köztársaság elnöke, a Sandinista Nemzeti Felsza- baditási Front Országos Vezetőségének tagja, aki Lo- sonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnöke meghívására rövid munkalátogatást tett hazánkban.

A nicaraguai államfőt és kíséretének tagjait — közöttük feleségét, Rosario Muriból — ünnepélyesen búcsúztatták a két ország nemzeti lobogóival díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz- zászlóalja.

Kürtszó harsanl, a dísz- zászlóalj parancsnoka jelentést tett Daniel Ortegának, és felcsendült a két ország himnusza. A magas rangú vendég Losonczi Pál társaságában elhaladt a díszzász- lóalj előtt, majd üdvözölte a búcsúztatására összegyűlt budapestieket. A nicaraguai államfő és kíséretének tagjai ezután elköszöntek a magyar politikusoktól, közéleti vezetőktől és a diplomáciai testület megjelent képviselőitől.

Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj dísz- menetével zárult. A vendégek Losonczi Pál és felesége, Várkonyi Péter és Veress Péter társaságában gépkocsikba szálltak, és dísz- motorosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre hajtattak.

A légikikötő betonján Lo- sonczi Pál és felesége búcsút vett Dániel Ortegától és feleségétől, valamint kíséretük tagjaitól. A vendégek, miután Várkonyi Péter és

(Folytatás a 2. oldalon)

Radnóti-szobrot avattak

Hatvanban a Szocialista brigádok terén avatták fel Borbás Tibor Munkácsy-dijas szobrászművész alkotását, amely Radnóti Miklós költőnek állít emléket.

Egy hétig tartottak a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán a hagyományos tavaszi diáknapok. Képünkön; az egyik rektor jelölt kortesei a római kori Romkertben korhű öltözékben vonultak fel, s a korabeli játékokat, szokásokat elevenítették fel.

Lám, nemcsak didergetö kora tavasszal lehet a gyümölcsfákat metszeni, hanem április végén, szikrázó napsütésben. Mint képünk bizonyítja, a Nagy-miskolci Állami Gazdaságban még virágzás előtt is végzik az asszonyok az almafákon a termésalakitó munkát. Fotó: Fojtán László