Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-21 / 117. szám
1985. május 21., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Megélni: szőlőből, helyi iparból Gazdálkodás Gazdász módra Lehel, hogy csal az emlékezetem, de én úgy tudom, ez a termelőszövetkezet soha nem szerepelt a különböző állami elismerésben részesült agrárüzemek között. (Legalábbis az utóbbi évtizedben nem.) De — és ezt biztosan tudom —•, a pénzügyileg hiányos, veszteséges szövetkezetek sorában sem emlegették soha az olaszliszkai Gazdász Tsz-t. És ez utóbbi — a m'e- zőgazdaság, a környék sok-sok gondját ismerve — felér legalább egy állami kitüntetéssel. Ottjártunkkor az ártéri részen tengerként hullámzott a Bodrog. Ügy mondják: ez itt hagyomány, akár húsvétkor a lo- csolkodás. Varga Ferenc, az elnökhelyettes is sorolta — amikor gazdaságuk jellemző adottságairól faggattam —: magas talajvízszint, belvizes területek, kötött talajok . . . Egyébként csupán a földjeik művelési ág szerinti felsorolása is sokat elárul: a 3300 hektár területükből 1172 hektár rét, 7011 hektár a legelő, 438 hektár az erdő, 100 hektár pedig diótelepítés. Kérdezhetik: mi van ezen felül? Nos, van 870 hektár szántójuk és 211 hektár termő, illetve 29 hektár új telepítésű szőlőjük. — Itt a magyarázat — kiálthat fel ezt olvasva a szőlő jövedelmezőségében ma kevésbé jártas olvasó. — A szőlő megmagyaráz mindent, hogy miért nem voltak veszteségesek soha. Korábbi években talán igen. Napjainkban azonban!? Tavaly az olaszliszkai Gazdász Tsz alaptevékenysége — egyedül csak az alaptevékenysége! — éppen a szőlő miatt volt veszteséges. A vitis viniíera bizony ’84-ben 4,5 millió forint eredménykiesést produkált. Mi van ezen felül még? Például van ész, szorgalom, ésszerű kockázat, ezzel Összefüggésben jól ellenőrzött szervezet, következésképpen jól működő melléküzemágak. S van (volt) 1984-ben összességében 5,1 millió forint nyereség. Az elmúlt év gazdálkodása kapcsán azért nem árt a részletekbe jobban belemerülni. Már csak azért is, mert Olaszlisz- ka és Vámosújfalu közös gazdasága nem csupán e táj, e mikrokörzet sajátosságait tükrözi, hanem kicsit a magyar mezőgazdaság ma meglevő ellentmondásos arculatát is. Kezdjük az alaptevékenységgel .. . Varga Ferenc: — A növénytermesztés, az átlagterméseket tekintve, — ebben az időjárásnak is nagy szerepe volt —. rekordokat produkált, vagy azokat döngetett. Búzából 6,1 tonnás, kukoricából 7,1 tonnás, napraforgóból 2,3 tonnás termést takarítottunk be. Ez utóbbi lehetett volna akár három tonna is ha — és itl újra az időjárást kell említenem, de már negatív előjellel — szóval, ha nem köszönt be a tartósan esős idő. Így viszont a három tonnából 2,3 tonna lett, s a legnagyobb baj az, hogy az egész betakarítás nagy költségekkel zárult. A szőlőnél pedig még hatványozottabban jelentkezett, az érésidő eltolódása, a szeptember közepétől kezdődő — addig meg hiányzó — esőzés, az aszúsodás elmaradása. Mindennek eredménye csupán 6,7 tonnás termésátlag, 17 fok körüli átlag mustfokkal. Itt álljunk meg a szőlőnél... Annál is inkább, mert Olaszliszka része a történelmi lokaj-hegyaljai borvidéknek. Itt mindig rangja volt a szőlőművelésnek, bizonysága végtermék: a liszkai bor korántsem csapnivaló minőség, még hegyaljai összevetésben sem. Varga Ferenc említette: a tavalyi gyengén fizető év után községükben visszaesett a telepítési kedv. Úgy vettem ki szavaiból, illetve saját tapasztalataimat felhasználva mondom: észlelhető nem kis bizonytalanság a szőlőtermesztés jövőjét, rentábilitását illetően az egyéni termelők között. Mert nem csupán a tavalyi kedvezőtlen időjárás ludas mindebben! A meglevő felvásárlási árak sem késztetik, biztatják kellőképpen a szőlőtermesztőket a mostanában sokat emlegetett (de inkább csak még emlegetett) minőség termelésére. De ez már nem csupán liszkai, sőt nem csak hegyaljai probléma. Megnyugtató megoldása ezért nem is alulról kezdeményezve történhet. Illetve annyiban onnan, hogy jelzik felfelé a gondokat. Varga Ferenc: — A szőlő nagy kézimunkaigényéből kiindulva, akárcsak mások, mi is megkezdtük a nagyüzemi szőlőink részes műveltetését. Ez azt jelenti, hogy vállalkozóknak 800 négyszögölt bérbe adunk, ők elvégzik valamennyi kézi munkát, mi a gépi műveleteket, s az árbevételen 50—50 százalékban osztozik bérlő és az üzem. Idén pedig a bérleti tormát is bevezetjük: vagyis úgy adtunk bérbe szőlőt, hogy a bérlő bérleti díjat Űzet, és az összes művelési költség díját, illetve a termést rajtunk keresztül értékesíti. A jövőt illetően elsősorban a két község lakosságára számítunk, illetve a közvetlen környékre. Ennek függvényében alakul ki gazdaságunk szőlőterület-nagysága, ennek függvényében történik a telepítés ... Remélem, a szőlő, bor megszállottjai, szerelmesei nem tartják szentségtörésnek, ha ezután állattenyésztési témát boncolgatunk. Annál is inkább kénytelenek vagyunk ezt tenni, mivel a Gazdász Tsz maga is rendelkezik juhászati ágazattal — sőt törzstenyészete van! —, s bizony ezen ágazat ege fölött manapság nem süt tüzesen a nap. — Az ágazatunk kapott egy esztendő bizonyítási időt — jegyezte meg az elnökhelyettes. — Mert bár van törzste- nyészetünk, a 2500 darabos átlaglétszámú állományt fejjük, nyírjuk, s húsként is értékesítjük a szaporulatot, az ágazat mégis pénzügyi gondokkal küszködik. Már korábban felvetődött, hogy felszámoljuk. Ám. ha ezt tesszük, azzal is számolnunk kell, hogy ebben a tsz-ben soha nem lesz juhágazat. Mert felszámolni könnyű, visszaállítani azonban nagyon nehéz. Ezért döntöttünk az egy év halasztás mellett, megpróbálunk mindenre nagyon odafigyelni. .. s reménykedünk. Hogy az országban végre kisüt a birkanyájak fölött a nap, s nem „ázik, úszik el", aki juhokkal foglalkozik A tavalyi esztendő nem kevés termelőszövetkezetünk esetében a melléküzem- ágak „csődévé" volt. Több száz milliónyi veszteség termelődött ezekben az ágazatokban. Olaszliszkán ez hozta a nyereséget. — E tevékenységek kiépítéséhez 1979- ben kezdtünk hozzá. Az elsőrendű cél a helyi munkaalkalom, jövedelem biztosítása volt — az ma is —, de emellett a megyében és a megyén kívül is kerestük a kedvező lehetőségeket. így van alumíniumöntödénk. fa- és lakatosüzemünk, az El- zetlel is kooperálunk a biztonsági zár gyártásában, s van — éppen közelmúltban költözött új telephelyre — varrodánk. Miskolcon nyomdánk, gumiüzemünk, épi- törészlegünk működik, míg Budapesten forgácsolást, műanyagfröccsöntést végzünk. S Pesten rövidesen indul a másik nyomdánk is. Ez évre a tervünk 45 millió forint árbevétel. S tegyük hozzá, a nyereségtervünk pedig a tavalyi szint: 5,1 millió forint. Amikor az ember egy-egy gazdaságot riportkészítés céljából felkeres, a számok, adatok, beszélgetések, közepette próbálja látni azt a települést is, ahol a gazdaság működik. Olaszliszka. Vámosújfalu esetében ez azért is fontos, mert e két településen a tsz-nek meghatározó szerepe van. Nos, e két falu — nekem külső szemlélőnek úgy tűnt —. minden gond, nehézség ellenére, szépen gyarapodik, gazdagodik. Ott, ahol Tompa Mihály szerint az egykori vámosújfalui jegyző nyakig sáros lett a tokaji vásárból jövet, ma az utak zöme szilárd útburkolatú. Mindkét falut vízvezeték hálózza be. Ennek kapcsán elsősorban a helyi tanácsot kell dicsérni, de azért ebből a dicséretből a két község bázisüzeme, a termelőszövetkezet is részesül. Ugyanígy az egyre több épülő szép házért, a munkahelyek megteremtéséért is megilleti köszöntő, köszönő szó a Gazdász kollektívát. Varga Ferenc: — A jövőben üzemünk bázis szerepe még inkább megnövekedik a két falu életében. Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő évtizedben a városokban, az ipari vállalatoknál csökken a munkalehetőség. A felszabaduló, felesleges munkaerő kinek-kinek a saját környezetében fog jelentkezni. Erre nekünk már most kell készülnünk, s mi készülünk is rá. Az új varrodánkba például ötven lány, asszony nyugodtan jöhet, tudunk munkát adni. De ugyanígy gondolunk majd a férfiakra is ... Szőlőművelésből és helyi iparból megélni. Mégpedig jól megélni! Ügy tűnik, Olaszliszka, Vámosújfalu, de talán egész Hegyalja lakosságának is ez lesz a jövendő életformája. És ezt a liszkai Gazdász- ban már nem csupán érzik, sejtik! Hajdú Imre Fotó: Kovács Endréné Hatmi II iárdért Lineáris polieiifár épil a M-ban A beruházás a tervek szerint halad A magyar—szovjet olefinegyezmény értelmében a Tiszai Vegyi Kombinát évenként 130 ezer tonna etilént szállít immár tíz esztendeje csővezetéken Katusba. A meghosszabbított olefinegyezmény szerint a Szovjetunióba irányuló etilénexport 1986-ban befejeződik, ugyanis jövőre elkészül egy nagy kapacitású szovjet etilénüzem. Ezt követően tehát itthon marad az eddig exportált 130 ezer tonna etilén, ezenkívül még további 60 ezer tonnát átveszünk a szovjet partnervállalattól. A nagy mennyiségű alapanyag sorsa nem lehet más: fel kell idehaza dolgozni. Erre készülve született a döntés, miszerint korszerű, a világszínvonalnak megfelelő technológiájú lineáris polietiléngyárat építenek a Tiszai Vegyi Kombinátban, ahol évente 140 ezer tonna értékes műanyag alapanyagot gyártanak a hazai szükségletek kielégítésére. A beruházás sikeres befejezése nemcsak a vállalat, hanem az egész népgazdaság számára döntő fontosságú. A TVK új polietiléngyárának felépítésével ugyanis lehetővé válik, hogy hazánkban az egy lakosra jutó „műanyagfogyasz- tás”, amely 1982-ben már meghaladta a 35 kilogrammot, tovább növekedjék, emelkedjék az export, javuljon tovább a petrolkémiai termékek külkereskedelmi mérlege. Ezért is született a TVK üzemi párt-végrehaj tóbizottságának ama határozata, hogy a testület és a párt- alapszervezetek kísérjék megkülönböztetett figyelemmel az új polietiléngyár beruházási munkáit, a végrehajtó bizottság pedig félévenként tekintse át a gyárépítés helyzetét, s szabja meg a beruházást segítő politikai munka súlyponti feladatait. A testület a napokban eleget tett ez irányú kötelezettségének: tájékoztatót hallgatott meg a polietiléngyár építésének jelenlegi helyzetéről. A tájékoztatóból és a vitából is kitűnt, hogy a beruházás tulajdonképpen a múlt évben kezdődött, a külkereskedelmi szerződés ugyancsak 1984 elején lépett életbe. Ezt követően meggyorsultak a tervezési munkák, egy év leforgása alatt számos, teljes körű műszaki konzultációra került sor, ezen túlmenően két esetben szükebb szakmai körben egyeztették a főbb tervezési, szállítási feladatokat. Annak ellenére állapította meg a fentieket a végrehajtó bizottság, hogy a rendkívül rövid építési, kivitelezési határidők következtében állandó feszültség van a tervszolgáltatás területén. Szerencse. hogy a kivitelezők — az építési munkákat végző Közmű- és Mélyépítő Vállalat, valamint a 31. Számú Állami Építőipari Vállalat — eléggé megértők, nem követelnek komplett tervdokumentációt. s rendkívül rugalmasan, az éppen rendelkezésre álló résztervek alapján végzik feladataikat. A beruházáson ma még az építészeti munkák jelentik a legfőbb tennivalót. Mi minden készült el az utóbbi egy esztendő alatt? Egyebek között befejeződött a polimerüzemben az acélszerkezet alapozása, most építik a külső készülékalapokat, valamint a kompresz- szorcsarnokot. Teljesen elkészültek a polietilén-granulátum, illetve polietilénpor tárolására szolgáló silók alapjai, a tervek szerint végzik a recirkulációs szivaty- tyúház építését. Ezenkívül összeszerelték a 60. számú villamos alállomás vázszerkezetét. A hosszú, 'kemény tél ennél a beruházásnál is hátráltatta a folyamatos munkavégzést, rendkívül visszavetette az építőket. A bekövetkezett munkaidő-kiesést két, két és lel hónapra becsülik, ami kétségtelenül érezteti hatását egyik-másik munkaterületen. Annak érdekében, hogy a beruházás határidőre elkészüljön, a két építőipari vállalatnak az év közepéig mindenképpen pótolni kell az elmaradást. Március elejétől átlagosan mintegy 450—500 ember dolgozik az építkezésen, s a kivitelezők igyekezetét bizonyítja, hogy mind a Közmű, mind a 31-es Építőipari Vállalat eddig hétvégi és hétközi túlórázásokkal igyekezett ellensúlyozni a hideg tél miatti hátrányt. A Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói összesen mór 800 napnak megfelelő pluszmunkát teljesítettek a beruházáson, ugyanakkor tervezik, hogy újabb ácsokat irányítanak a különböző munkahelyekre. Természetesen a 31. Számú Építőipari Vállalat részéről is megvan a készség arra, hogy a munkaidő-kiesést pótolják. Ezért is alkalmaznak olyan építési technológiákat, amelyek révén meggyorsul az építési munkák üteme. A TVK vezetőinek véleménye szerint a 'közeljövőben különösen az épületelemek előre- gyórtásában kellene gyorsabb ütemet diktálni. Különben a TVK vezetése — miután számba vette a rendelkezésre álló lehetőségeket, az elvégzendő munkák nagyságát, úgy határozott, hogy a kivitelezési. tervezési munkák ösztönzéséhez, a saját pénzeszközeiből meghatározott összeggel, mint a létesítmény beruházója, maga is hozzájárul. Igaz, ma még az építészeti jellegű munka a meghatározó, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nemsokára a technológiai szerelés is megkezdődik, ennélfogva a gépészeti előkészítésnek is nagy jelentősége van. Megnyugtató, hogy a technológiai szerelést végző vállalatok is készen állnak a munkára. A kiválasztáskor ennél a körnél is figyelembe vették a korábbi beruházásokon szerzett tapasztalatokat. Például a Vegyépszerrel kötött előszerződés értelmében a kivitelező egy sor feladathoz, így például a silók helyszíni telepítésének előkészítéséhez, már korábban hozzálátott. A Csőszerelöipa- ri Vállalattal aláirt megállapodás a gépészeti és technológiai szerelési feladatokat tartalmazza. A TVK-nak sikerült megegyeznie a Gyár- és Gépszerelő Vállalattal is, hogy milyen technológiai szerelési munkákra kötelezi el magát. Az egyéb szerelési feladatokat a Vertesz, a Vi- lati és a TVK műszerautomatika főosztálya végzi, de ott lesznek a kivitelezők között a Hőtechnika és az Országos Szakipari Vállalat dolgozói is. Űjdonsógszómba megy ennél a beruházásnál, hogy magyar exporttétele’k is szerepelnek a tervben. Ennek lényege, hogy a külkereskedelmi szerződés aláírása után a Magyar Nemzeti Bank, a Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat, a TVK és a japán szállító fél között megállapodás jött létre arról. hogy a különféle berendezéseket (aluminiumsilók és tartályok, szénacél készülékek. hőcserélők, villamos berendezések, acélszerkezetek stb.) sok százmillió forint értékben exportként magyar vállalatok gyártanak a japán cég megrendelésére. Ami a japán szállításokat illeti: a külkereskedelmi szerződésben foglalt kötelezettséget, s a határidőket a külföldi vállalat pontosan teljesíti. Az első gépszállítmány már megérkezett Hamburgba, sőt a berendezések egy részét Leninvárosba, a Tiszai Vegyi Kombinátba továbbították. A végrehajtó bizottság egyebek között megállapította: a kombinát pártszervei megkülönböztetett figyelemmel kísérik a beruházás alakulását, így időben értesülnek a munkák állásáról, az építkezésen felmerülő problémákról, eredményesen mozgósítanak a polietilén- gyár határidőre történő elkészítésére. Lovas Lajos
