Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-04 / 79. szám

1985. április 4., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kitüntetések április 4. alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) Fövenyessy József, az Álla­mi Biztosító Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Igazgatósá­ga vezetője, Gelb Miklós, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete, Borsod-Aba- új-Zemplén megyei Bizott­sága elnöke, Géczi Béla, az Űzdi Kohászati Üzemek ko­vácsa, Gyarmathy Anikó, a Miskolci Nemzeti Színház nyugalmazott színművésze, Hegedűs Sándor, a Miskolci Postaigazgatóság osztályve­zetője, Flomonnai Zoltánná, a Borsodi Vegyi Kombinát laboránsa, Horváth József, a Diósgyőri Gépgyár eszter­gályosa, Huszár Andor. a Tiszai Vegyi Kombinál ve­zérigazgatója, Jung Frigyes, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat főépités- vezetője, Kóczián IJál, a Bor­sodnádasdi Lemezgyár üzem­vezetője, Kocsis János, a Sárospatak és Vidéke Álész elnöke, Kormos Zoltán, az Ózdi Kohászati Üzemek nyugalmazott bugáson elő­nyújtó kormányosa, Kacs István, a SZOT Lillafüredi Üdülője nyugalmazott veze­tője, Lacz/có Béla, a Borso­di Szénbányák csoportveze­tője, Nagy András, a K1SOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Szervezete titkára, Nagy László, a Tiszai Vegyi Kom­binát termelési igazgatója, Pap p István, a miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat esztergályosa, Rei­ms Sándorné, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Fod­rász Szövetkezet elnöke, Terplán Zénó, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi ta­nára, Üjlaki Miklós, a Bor­sodi Szénbányák csapatveze­tő vájára, Vajda István, az Ózdi Kohászati Üzemek sze­mélyzeti és szociális igazga­tóhelyettese, Vasicsek Zol­tán, a Lenin Kohászati Mű­vek termelésirányítója, Vá­gó Ferenc, a Miskolci Köz­úti Építő Vállalat osztály­vezető-helyettese, Végh Mi­hály, a Borsodnádasdi Le­mezgyár üzemlakatosa, Vin- nai László, a MÁV Miskolci Körzeti Üzemfőnökség vo­natvezetője. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: dr. Bocsán- czy János, a műszaki tudo­mányok kandidátusa, a Ne­hézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi taná­ra, Czirjálc Géza, a Lenin Kohászati Művek gazdasági igazgatóhelyettese, Csáji Csa­ba, a Miskolci Közúti Építő Vállalat • igazgatója, Klaba Mihály, az Észak-magyaror­szági Áramszolgáltató Válla­lat főosztályvezetője, Kosa Béláné■, a Borsodi Vegyi Kombinát laboránsa. Restás József, a Kohászati Gyár­építő Vállalat ózdi főépítés­vezetősége kemencekőműve­se, szb-titkár, dr. Vas Béla. az Ózdi Kohászati Üzemek titkárságvezetője, Vigh Lász­ló, a Tiszai Vegyi Kombinál gyárvezető-helyettese. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta: Bajó Béla. az Építőipari Szállítási Vál­lalat miskolci szállítási üzem­egysége gépkocsivezetője. Balázs Ferenc, a Diósgyőri Gépgyár gazdasági igazgató­ja, Balogh István. a Volán 3. sz. Vállalat autóbuszveze­tője, Bán József né, a Mező­kövesdi Építőipari' Szövetke­zet elnöke, Bánszky Zoltán, a Putnoki Vegyesipari Szö­vetkezet munkafelvevője, Bé­res István, a Lenin Kohá­szati Művek elektrikusa. dr. Czekkel János. a Nehézipari Műszaki Egyetem egyetemi docense, rektorhelyettese, Cseszár Vilmosné, a Mátra Élelmiszer és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalat személy­zeti vezetője, Csetneki Ernő, a Boldva községi Közös Ta­nács elnöke. Erdei Imre. a Lenin Kohászati Müvek ön­tőgépésze, Farlcas István, a Borsodi' Vegyi Kombinát csőszerelője, dr. Fenyöliázi Elemér, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat osztályvezetője, dr. Földy Ferenc, a sárospataki Co- menius Tanítóképző Főisko­la főiskolai tanára, főigaz­gatója, Gajdu Gyula, az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság gátőre, Gál Sándor, a MÁV Miskolci Igazgatóság helyettes veze­tője, Gerzsényi Miklós, a Lenin Kohászati Művek pártbizottsága titkára, Gö- czö István, az Ózdi Kohá­szati Üzemek diszpécser­szolgálat vezetője. Gyurcsik Zoltánná, a Diósgyőri Gép­gyár ügykezelője, Hegedűs Zoltán, a Volán 3. sz. Vál­lalat főművezetője, Hodnirs József, az Ózdi Kohászati Üzemek gyártáselőkészítés- vezetöje, Hildák Ferenc, az Észak-magyarországi Álla­mi Építőipari Vállalat he­gesztője, Huri Sándor. a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanács V. B. osztályve­zető-helyettese, Kalmár László. az Észak-magyaror­szági Állami Építőipari Vál­lalat építésvezetője, Kárku­sa le János, a Borsodi Szén­bányák Vállalat előadója, szakszervezeti bizottsága tit­kára. Kasaim Ferenc, a De­cember 4. Drótmüvek gép­munkása, Katona Fái. a Zá- dorialvi községi Közös Ta­nács elnöke, Kádár Sándor. a Miskolci városi Népi El­lenőrzési Bizottság nyugal­mazott elnöke. Király Ernő­vé. az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság csoport­vezetője. Kovács F. László, a Borsodi Vegyi Kombinát kereskedelmi igazgatója. Kre- tovics Márton, a Tolcsva és Vidéke Áfész elnöke, Ládi Dezső, a Lenin Kohászati Művek üzemvezetője. Lo­vász Tivadar, a Lenin Ko­hászati Művek gyárrészleg­vezetője, Makai Gyula, a Borsodi Vegyi Kombinát műszaki vezetője. Mezei Mátyásáé, a MÁV Miskolci Körzeti Územfőnökség rak­tárkezelője, Mézes Imre. az Észa k magy a rország i V egy i ­művek művezetője, Falko- vics Oltóné, a .miskolci II). sz. Postahivatal kézbesítő el­lenőre, Pusztai József, az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat egy- ségrakója, Reiger Tibor, a Lenin Kohászati Művek cso­portvezetője, Sára y László. a Hazafias Népfront Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottsága titkárhelyettese, Cs. Spisák Jánosné, a MÁV Miskolci Körzeti Üzemfö- nökség vizsgáló főkalauza, Szirbik Sándor, a Beton- és Vasbetonipari Művek alsó- zsolcai gyára igazgatója, Sztori József, a Borsodi ■Szénbányák munkatársa. dr. Szurasenkó István, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Bíróság tanácselnöke, Toldi Ottó, az Ózdi Kohá­szati Üzemek főtervezője, Tóth Béla. a Szendrő és Vi­déke Áfész elnöke. Vincze Bertalan, a Borsodi Szénbá­nyák üzemi párttitkára, Zom- bori Ferenc, a Szakszerveze­tek Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanácsa osztályveze­tője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Ba. kos Lajosné, a Lenin Kohá­szati Müvek gépitégla-sajto- lója, Balogh Istvánná, a De­cember 4. Drótművek laka­tos csoportvezetője, Barauyi Ferenc, a Kazincbarcikai vá­rosi Tanács egészségügyi gondnoksága csoportvezetője. Bánvölgyi Károly, a Lenin Kohászati Müvek főosztály­vezetője, Bányai Miklósáé, az És za k - magy a r őrs zá g i ME H Vállalat bá Iá zógép -keze lője, Bellér Kálmán, az Ózdi Ko­hászati Üzemek kocsilakaíos csoportvezetője, Beregi Jó­zsef, a Kavicsbánya Válla­lat nyékládházi üzeme bá­nyamestere, Beregszászi Lászlóvá, a Diósgyőri Gép­gyár raktárkezelője. Bihari József, a Lenin Kohászati Művek kovács csoportvezető­je. Csikós Pál, a Tiszai Erő­mű Vállalat villanyszerelő csoportvezetője, Dobrik Lász­ló, a Borsodnádasdi Lemez­gyár villanyszerelője. Faze­kas András, a Borsodi Szén­bányák vájára. Fehér Mik­lós, a Miskolci Vasipari Szö­vetkezet elnöke. Fekete Já­nos, a Dél-borsodi Állami Gazdaság traktorosa, Fekés- házi László, a Lenin Kohá­szati Művek öntőcsarnoki előmunikása, Gáspár József, a Diósgyőri Gépgyár gyáregy- ségvezetője, dr. Győri Sán­dor, a Volán 3. sz. Vállalat osztályvezetője. Hajts László, a Diósgyőri Gépgyár végter­mékellenőre, dr. Imregh Gé­za, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság tanácselnö­ke, Jászai Zoltán, a Borsod­nádasdi Lemezgyár főosz­tályvezetője, Juhász József, az Észak-magyarországi Re­gionális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, Káló László, a Diósgyőri Gépgyár hegesztő-lakatosa, Kéry Im­re, az Észak-magyarországi Tüzép Vállalat telepigazgató­ja, Király Józsefné. a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Igazgatósága mb. igaz­gatóhelyettese, Kontóra Ist­ván, a Volán 3. sz. Vállalat osztályvezetője, Koschik Bé­la. a Lenin Kohászati Mű­vek termelésirányítója. Ko­rács Ibolya, a December 4. Drót mű vek esztergályosa, Ko­vács Lehel, az Észak-ma­gyarországi Tervező Vállalat osztály vezető-főmérnöke, Krabot Zoltán, a Tokaji Vas­es Fémipari Szövetkezet la­katos csoportvezetője, dr. Lotz Ernő, az Ózdi Kohásza­ti Üzemek fejlesztési főmér­nöke. Lörincz László, a Ma­gyar Nemzeti Bank Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Igaz­gatósága osztályvezetője. Ma­jor László, a Borsodi Szén­bányák fronti brigádvezelö- je. Majoros Albert, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Zöldért Vállalat osztályveze­tője, Medve József, az Ózdi Kohászati Üzemek forrasztá­ra. Mérten Gyula, a Borsodi Vegyi Kombinát műszaki raktárkezelője. Molnár Já­nosné, az Északmagyarorszá­gi Vegyiművek villanyszere­lője, Nagy Alfréd, a MÁV Miskolci Igazgatóság osz­tályvezetője. Nagy Sándor, a Borsodnádasdi Lemezgyár fi­nomlemez-hengerésze. Pin­tér Zoltán, az Északmagyar­országi Vegyiművek csoport­vezetője, Pólyák Ferenc, a Lenin Kohászati Müvek tlű- hengerésze, Pongó Bertalan, a Borsodi Szénbányák Vál­lalat vájára, Puskás István, a Vasvill Kereskedelmi Vál­lalat mázsamestere. Puskás Károly, a Borsod megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ács brigádvezetője, Radványi Gé­za, a MÁV Miskolci Igazga­tóság pártbizottsága titkára. Rusz György, a Miskolci La­káskarbantartó és Szolgálta­tó Ipari Szövetkezet asztalos brigád vezetője, Simon Géza, az Ózdi Kohászati Üzemek termelésirányítója, Simon Já­nos. a Diósgyőri Gépgyár lángvágó csoportvezetője, Si­mon Károly, az Üvegipari Müvek Sajószentpéteri Üveg­gyára automata gépésze. So­mogyi József, a Lenin Kohá­szati Művek öntöformázója. Szabó Sándorné, a Lenin Ko­hászati Művek csiszolója. Szí­vós Imre, az Északmagyar­országi Vegyiművek műsza­ki ellenőre, a Sajóbábonyi nagyközségi Tanács tagja. Takács György, a December 4. Drótművek osztályvezető­je, Tarjányi Mihály, a Ti­szai Vegyi Kombinát zsáko­ló csoportvezetője. Ten­gely József, az Ózdi Ko­hászati Üzemek csoportve­zetője. dr. Vargha Jenő, az Állami Fejlesztési Bank Miskolci területi Igazga­tósága helyettes vezetője, Vass László, a szirmabese- nyői Bükkalja Termelőszö­vetkezet elnökhelyettese, községi tanácstag, Vass Lász­ló nyugdíjas, a Parasznyai községi Tanács tagja, Vascsák János, a Miskolci Közúti Építő Vállalat gépkocsive­zetője, Venczel István, az Északkö Észak-magy aror­szági Kőbánya Vállalat tály- lyai üzeme lakatosa, dr. Vil­ma nyi Erzsébet, leninvárosi üzemi körzeti orvos, a váro­si tanács tagja. * Tegnap a Parlamentben rendezett ünnepségen a Ma­gyar Népköztársaság kar­dokkal díszített Csillagrend­je kitüntetésben részesült Nyirkos László határőr ez­redes. A szocialista országok, különösen a Szovjetunió fon­tos szerepet tölt be külgaz­dasági kapcsolatainkban. A Szovjetunió a szocialista áruforgalmunkból tavaly pél­dául 61 százalékkal részese­dett. Az elmúlt esztendőben is — a korábbi évekhez ha­sonlóan — a szocialista or­szágokból biztosítottuk az energiahordozó-importunkat, a termeléshez szükséges alapanyag-behozatal több, mint egyharmadát és a tel­jes gépimport 64 százalékát. FÉLMILLIÓ SZOVJET AUTO A magyar—szovjet együtt­működés egyik impozáns példája az autóipari koope­ráció, amely több magyar vállalatnak, közte az EL- ZETT Müveknek biztosit hosszú távon nagy volume­nű termelést. Hogy az autó­ipar hazánk és a Szovjet­unió gazdasági kapcsolatai­nak kiemelkedően fontos te­rülete, az abból is látszik, hogy a Magyarországon köz­lekedő szovjet gépkocsik száma közelit a félmillió­hoz, s a Szovjetunió külön­böző köztársaságaiban pe­dig már csaknem 96 ezer Ikarus autóbuszt használnak. Csupán az Oroszországi Szo­cialista Köztársaságban az Ikarusok alkotják a teljes autóbuszpark egynegyedét, az Intourist Utazási Iroda autó­buszainak fele Ikarus már­kájú. Jellemző a kél ország kö­zötti kölcsönös szállítások nagy volumenére, hogy a teljes áruforgalomnak mint­egy 12 százalékát, a gép­ipari termékek forgalmának pedig közel egyharmadát ad­ja az autóipar. KÖZÖS ENERGIARENDSZER Ugyancsak a hosszú távú együttműködést szolgálja a Vinnyica—ALbertirsa közötti 250 kilovoltos távvezeték, amely a Szovjetunió déli villamosenergetikai bázisá­val kapcsolja össze hazán­kat. Rendkívül nagy jelen­tőségű a magyar—szovjet együttműködésben, hogy ha­zánk energiahordozó-szük­ségletének kielégítésében a Szovjetunió döntő részt vál­lal. A Szovjetunióból szár­mazó energiabehozatalnak a műszaki lehetőségét terem­tette meg az elmúlt évtize­dekben létesített közös ener­getikai rendszer: a Barátság 1. és a Barátság II. kőolaj- vezeték, a földgázszállító Testvériség-vezeték, vala­mint a KGST-államok közös beruházásában megvalósult orenburgi gázvezeték. A rendelkezésre álló föld­gázforrások szovjet import útján történő növelése tette lehetővé, hogy tovább emel­kedett az országban, így me­gyénkben is a vezetékes gáz­szolgáltatásba bekapcsolt la­kások száma, emellett új ipari üzemek, mindenekelőtt a nagy energiafogyasztó ko­hászati és melegüzemek, ce­mentgyárak, tégla- és cse­répipari üzemek térhettek át földgázra, ugyanakkor növe­kedett a földgáznak vegy­ipari alapanyagként történő felhasználása. FEJLŐDÖTT A MŰTRÁGYAGYÁRTÁS Nem kell messzire menni megyénkben sem a példá­kért. Borsodban is számos olyan területe van a gazda­ságnak, amely a Szovjet­unióval való gazdasági-mű­szaki együttműködés alapján Több mint tii éve termel a TVK fejlődött az elmúlt évtize­dekben. Megyénk vegyipará­nak hallatlanul gyors előre­törésében különösen nagy jelentőségű volt a magyar— szovjet kooperáció. Időrendi sorrendben: szov­jet segítséggel épült fel az 1950-es évek második felé­ben a Borsodi Vegyi Kombi­nát műtrágyagyára, amely­hez egyebek között a frun- zei gépgyárban gyártott kompresszorokat vásároltak. A mészammónsalétrom-ter- melés bővítése során ugyan­csak érzékelhettük a szovjet közreműködést. Egyebek kö­zött a leningrádi és a tgllin- ni gépgyár, valamint a ka- zányi vegyipari gépgyár szál­lított több fontos berende­zést, gépel a Borsodi Vegyi Kombinátnak. Megemlíthetjük a Tiszai Vegyi Kombinát műtrágya­gyárának létrejöttét is. En­nek előzménye, hogy ami­kor napirendre került ha­zánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a nagyüzemi mezőgazdaság műtrágyával történő ellátá­sa, 1958-ban a magyar és szovjet kormány megállapo­dást írt alá arról, hogy a Szovjetunió hosszúlejáratú hitel keretében eg.v megha­tározott kapacitású műtrá­gyagyár tervdokumentációját átadja hazánknak és leszál­lítja a létesítmény berende­zéseit. Az 1964-ben a szov­jet szakértők irányításával elkészült nitrogénműtrágya- gyár az elmúlt több, mint két évtized alatt nagymér­tékben hozzájárult a magyar mezőgazdaság műtrágyaszük­ségletének kielégítéséhez. A KORSZERŰ VEGYIPAR ALAPJA Az együttműködés legim­pozánsabb mérföldköve volt — legalábbis a borsodiak számára — az 1976 őszén aláirt magyar—szovjet ole­finkémiai egyezmény. A ne­gyedik ötéves terv egyik legnagyobb fejlesztéseként számon tartott olefinprogram teremtette meg ugyanis ha­zánkban a korszerű vegy­ipar, s a petrolkémiai iparág alapját. Így épülhetett fel a Tiszai Vegyi Kombinátban az a nagy kapacitású olefin­gyár, amely tízéves műkö­dése alatt több, mint 1,2 millió tonna etilént szállí­tott csővezetéken a Szovjet­olefingyára unióba, ahonnan cserébe kü­lönféle vegyipari alapanya­gokat, késztermékeket kap­tunk. A Borsodi Vegyi Kombi­nát hasonlóképpen szoros kapcsolatban áll a szovjet iparral. Számos technológiát, berendezést, alapanyagot az élen járó szovjet iparra tá­maszkodva szerzi be a vál­lalat. Ezen az úton haladva jutott el a BVK az első időkben sorra került egyedi gépvásárlásoktól a komplex technológiák és nagyberen­dezések megvételéig. Jól bi­zonyítja a szovjet ipar fej­lettségét, hogy a PVC—III. polimerüzeméhez a technoló­gia fontos részét jelentő óriás hűtőgépeket a japán technológiához adaptálva a szovjet ipar szállította. FELKÉSZÜLÉS A VII. ÖTÉVES TERVRE A Borsodi Vegyi Kombi­nát kereskedelmi kapcsola­tára az elmúlt évtizedekben elsősorban az importcentri- kusság volt jellemző, ami a vállalat termékszerkezetéből következett. Ám a VI. öt­éves tervben az alapanyag­beszerzésen túl, már a BVK termékexportja is jelentőssé vált. A barcikai vegyiüzem a termeléséhez szükséges igen fontos alapanyagokat vásá­rol a Szovjetunióból. Így például vinilklorid, fenol, katalizátor, ipari só, polieti­lén érkezik a baráti ország­ból, a BVK pedig speciális pvc-porokat, granulátumokat és klórozott polietilént szál­lít ellentételként. A vállalat beszerzéseinek értéke a VI. ötéves terv eddig eltelt idő­szakában megközelítette a íélmilliárd forintot, de a BVK exportja is mintegy 566 millió forintra tehető. A Borsodi Vegyi Kombi­nát a VII. ötéves terv elő­készítése kapcsán több új kereskedelmi konstrukciót, készít elő szovjet ipari és külkereskedelmi partnereivel. Ezek közül a legjelentősebb a BVK növényvédő szerei­nek szovjet piacon történő bevezetése, a CPE ütésálló adalék forgalmának további növelése, a szovjet műanyag ablakgyártásban való aktív részvétel, s a feldolgozott műanyag termékek megje­lentetése a szovjet piacon. Az elmondottakon túl spe­ciális, magas műszaki szín­vonalú pvc-porkeverékek és granulátumok exportját is tervezik Kazincbarcikán. Et­től azt várják, hogy tovább bővül a szovjet fogyasztási cikkek ipari választéka. Lovas Lajos A magyar-szovjet együttműködés néhány állomása

Next

/
Oldalképek
Tartalom