Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-04 / 79. szám
ÉSZAK-MÁGYARGRSZÁG 4 1985. április 4., csütörtök mm lisiiinegiség az Iperaháilaa Hány az óra, Vekker úr? Bánsági Ildikó és Jordán Tamás a film egyik kockáján (Folytatás az 1. oldalról) elölt megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely lerakta az új magyar államiság alapjait és hadat üzent a hitleri Németországnak. Megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, és egyik első intézkedéseként meghirdette a nagybirtokok felosztását, a parasztság földhöz juttatását. Ezzel ikezdetét vette az új honfoglalás. Népünknek az elmúlt negyven esztendő alatt megtelt útja azt bizonyítja, hogy a felszabadulás olyan történelmi sorsforduló, amely megnyitotta az utat a magyar társadalom demokratikus átalakítása előtt. Az elmúlt négy évtizedben mindig számíthattunk a Szovjetunió, szövetségeseink segítségére. Ez volt.fejlődésünk alapja, de saját gondjainkat nekünk kellett és kell megoldanunk. Csak népünk erőfeszítései teremthettek új életet a romokkal és feudális maradványokkal terhelt országban : csak a tömegek támogatására és cselekvő részvételére építve rakhattuk le az új magyar államiság alapjait. Kedves Elvlársak! Kedves Barátaink! Az ünnep mindig a számvetés ideje, múlt és jövő szembesítésének pillanata is. Negyven év egy nép életében rövid, de az elért eredményekkel, a megtett út nagyságával mérve történelmi időszak. A szocializmus építésének kezdeti lendületét törték meg a Magyar Dolgozók Pártja vezetésében eluralkodott szektás, dogmatikus hibák, amelyek súlyos politikai torzulásokhoz, a volt szövetségesek többségének lé 1 reá 11 í - fásához, törvénysértésekhez, végső soron a kommunista párt és a tömegek ktytcsola- tának megromlásához, a pártba vetett bizalom megrendüléséhez vezettek. Olyan helyzet jött létre, amely nemcsak addig elért vívmányainkat hanem a szocialista rend alapjait is fenyegette. Amikor a néphatalom veszélybe került, a Szovjetunió ismét tettekkel bizonyította, hogy a magyar munkásosztály érdekeit képviselő forradalmi erők oldalán áll. és internacionalista segítséget nyújtott az. ellenforradalmi erők leveréséhez. az országot fenyegető polgárháború elhárításához. A Magyar Szocialista Munkáspárt levonta a tanulságokat. Szakított a korábbi torzulásokkal, visszatért a lenini útra. Politikájában a szocializmus fejlődésének általános törvényszerűségeit a hazai sajátosságok és a realitások messzemenő figyelembevételével érvényesíti. Az MSZMP olyan politikai programot hirdetett meg amely lehetővé tette a nép összefogását, a törvényesség helyreállítása, a konszolidáció, a szocialista irányú megújulás érdekében. Forradalmi vívmányaink visszafordíthatatlanságát, népünknek a szocializmusba vetett bizalmát mi sem igazolja jobban, minthogy alig néhány évvel az 1958-os tragikus események után, sikeresen végrehajtottuk a mezőgazdaság történelmi jelentőségű szocialista átszervezését. Ennek eredményeként az elmúlt évtizedekben hazánk fejlett — és méltán nemzetközi hírnevet, szerzett — mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vált. A gazdaságirányítás több lépésben végrehajtott és ma is folyamaiban lévő korszerűsítése révén jelentős előrehaladást értünk el a gazdaság teljesítőképességének és hatékonyságának növelésében. Szélesítjük és fejlesztjük a szocialista demokráciát, amely társadalmi rendünk lényegi vonása. A társadalom alkotó energiáinak kibontakoztatása minőségi változásokat eredményezett a tömegek életmódjában. Mindennek következtében ma hazánkban a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma szilárd, az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, népgazdaságunk jó alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy a fejlődés folytatható legyen. Pártunk politikája a magyar nép további felemelkedését szolgálja, a marxizmus —leninizmus alkotó alkalmazására, a hazai viszonyok figyelembevételére épül. A Szovjetunió és a szocializmus útjára lépett országok testvérpártjainak tapasztalatai nagy segítséget jelentenek népünk szocialista építőmunkájához, a szocialista lársadalomépítés magyarországi sajátos megoldásaihoz. Igyekeztünk olyan viszonyokat teremteni, hogy Magyarországot minden tisztességes dolgozó ember hazájának érezhesse. A nemzeti egység, a tömegek támogatása, a megújuló és szélesedő szövetségi politikai rendszerünk fő ereje. A különböző nemzedékekhez tartozó munkások, mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek, az alkalmazottak, az élet valamennyi területén dolgozó állampolgárok döntő többsége egyetért pártunk politikájának fő céljaival, és tettekkel is segíti azok megvalósítását. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját a realitásokkal való felelős számvetés és a nyíltság jellemzi. Feltártuk és feltárjuk a gondokat. a fejlődés nehézségeit. A nemzet sorsáért felelősséget érző, az ország helyzetét ismerő és jobbításáért tenni kész embereknek tekintjük honfitársainkat, amikor megosztjuk velük gondjainkat. Nem titkoljuk: nehéz esztendők állnak mögöttünk, és azt sem. hogy nem vagyunk még túl ezen a szakaszon. Mai feladataink nem köny- hyűek, de nem is megold- hutatlanok. Vannak tapasztalataink nehezebb időkből is. és gondjainkban nem vagyunk egyedül. Vannak szövetségeseink, s mindenekelőtt : népünkben van erő és készség a közös gondolkodásra és cselekvésre. Van bennünk a jövőnkbe vetett Kedves Elv társak, Barátaink! Mindenekelőtt szeretnék szívből jövő köszönetét mondani a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának azért, hogy a szovjet pártós kormányküldöttséget meghívták a Magyarország fasizmus alóli felszabadulása 40. évfordulóját köszöntő ünnepségekre, s a lehetőségért, hogy szólhatok Önökhöz. A díszünnepség résztvevőinek és Magyarország minden dolgozójának átadjuk a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertanácsa, az egész szovjet nép forró üdvözletét e nagy és örömteli esemény alkalmából. Négy évtizeddel ezelőtt a szovjet hadsereg, győzelmes előrenyomulása eredményeként, kiűzte a fasiszta megszállókat és csatlósaikat a magyar földről. Magyarország történetében új korszak kezdődött. Elnyerve a nemzeti függetlenséget és a szabadságot, a magyar nép a belső és a nemzetközi reakcióval vívott állhatatos harca során a szocialista fejlődés útját választotta, és kitartott e történelmi választása mellett! A Magyar Szocialista Munkáspárt napokban megtartott XIII. kongresszusa meghatározta az ország további előrehaladásának újabb távlatait a fejlett szocializmushoz hit, hogy végigmenjünk a megkezdett, úton. Ehhez jogos önbizalmat adhatnak az elmúlt esztendők társadalmi, gazdasági és kulturális eredményei. Van tehát mire építenünk az előttünk álló feladatok megoldására készülve. Ebben a szellemben fejezte be munkáját néhány nappal ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusa is. A tanácskozás megerősítette pártunk csaknem három évtizede folytatott fő politikai irányvonalát, számba vette népünk munkájának eredményeit, és előremutató politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális határozatot fogadott el. Elmondhatjuk, hogy népünk most — jogos várakozásának megfelelően az elkövetkező öt évre olyan programmal rendelkezik, amelynek alapján bizton remélhetjük további előrehaladásunkat a szocializmus építésében. A kongresszus elvégezte feladatát, az alapkérdésekben állást foglalt. A Magyar Szocialista Munkáspárt most e célok megvalósításához kér támogatást minden hazáját szerető embertől, egész népünktől. Készül a Hazafias Népfront választási felhívása az előttünk álló képviselő- és tanácstagválasztásokra, ahol mindenekelőtt szocialista társadalmi programunkra, további feladataink vállalására szavazunk. Kedves Elvlársak! Kedves Barátaink! Felszabadulásunk 40. évfordulója arra is emlékeztet, hogy mit jelent a háború. A népek nem felejtenek. Európa népei sem felejtették el a második világháborút, a világégést, a borzalmakat, nem felejtették el halottaikat. Van erejük ahhoz, hogy egy újabb, immár az egész emberiség pusztulásával fenyegető katasztrófát elhárítsa na k. Magyarország, mint a Varsói Szerződés tagja, felelősséget érez azért, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a béke megőrzéséért, az államok közötti normális kapcsolatok előmozdításáért. A Magyar Népköztársaság külvezelö úton, határozottan állást foglalt a Szovjetunióval, a -többi testvéri szocialista országgal folytatott gyümölcsöző együttműködés erősítése mellett. A kijelölt feladatok teljesítésében sikereket kívánunk Önöknek, barátaink. A Szovjetunió, Magyarország, a többi .szocialista ország népei, az egész haladó emberiség hamarosan megemlékezik a hitleri fasizmus felett aratott nagy győzelem, a II. világháború befejezése 40. évfordulójáról. Nehéz volt a győzelemhez vezető út, s különösen nehéz volt népünk számára, hiszen csak magyar földön 140 ezer szovjet katona áldozta életét. Soha el nem múló tanulságai vannak a fasizmus felett aratott győzelemnek. A legfontosabb: a háború ellen küzdeni kell, az utolsó pillanatig. A Szovjetunió a testvéri országokkal együtt következetesen síkraszáll a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a világűr mílitarizálásá- nak megakadályozásáért, a nukleáris katasztrófa elhárításáért. Napjaink e legjelentősebb kérdéseinek megoldására irányulnak államaink erőfeszítései, amelyek az elmúlt években előterjesztett konkrét békekezdeményezésekben is megnyilvánulnak. Elvtársak! A Szovjetunió történelmi fejlődésének, a fejlett szocializmus tökéletesítésének fontos szakaszában van. Ez alapvető intézkedéseket tesz szükségessé annak érdekében. politikája elvi alapokon nyugszik. Országunk a szocialista országok közösségének szilárd tagja. Külpolitikánk legfőbb célja, hogy hozzájáruljon a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyéhez, s ezáltal kedvező feltételeket teremtsen a szocialista építőmunkához. Egész nemzetközi tevékenységünk alappillére a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való szilárd és megbonthatatlan szövetség. Ennek ismeretében, s ennek révén és tudatában nőtt meg hazánk, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye, jó híre. Ez a tekintély, ez az elismerés politikánk nyíltságának és következetességének, józan, a realitásokkal számot velő törekvéseinknek szól. De elsősorban a népünk munkájával létrehozott eredmények elismerése fejeződik ki benne. Most, felszabadulásunk ünnepén hangsúlyozottan szólunk arról, milyen nagy jelentőségű számunkra a magyar—szovjet barátság, amely az elmúlt évtizedekben erős. tartós és eredményes, a népeinket összefűző, sokszálú, gazdag kapcsolattá vált. A Szovjetunió ma is és a jövőben is hazánk függetlenségének. szocialista építő- munkánknak legbiztosabb nemzetközi támasza. Kedves Elvtársak! Felszabadulásunk évfordulóján tisztelgünk mindazok előtt, akik részt vettek abban a küzdelemben, amely új történelmi távlatot nyitott meg népünk számára. A felszabadító hősök, a harcokban, a történelem megpróbáltatásaiban helytálló, életüket áldozó hazafiak és a békés épitömunká- ban maradandót alkotók előtt egyaránt fejet hajtunk. Legyünk méltók emlékükhöz, teljesítményeikhez, forradalmi eszményeikhez. Szocialista nemzeti összefogással, teremtő erővel adjuk tudásunk, erőnk legjavát céljaink valóra váltásáért, népünk boldogulásáért, országunk gyarapításáért! Losonczi Pál beszéde után Vászilij Kuznyecov emelkedett szólásra. hogy a gazdaság az intenzív fejlődési szakasz útjára lépjen, felgyorsuljon a műszakitudományos haladás, elérjük a munka termelékenységének magas szintjét, és ezen az alapon emeljük a nép élet- színvonalát. Ma az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének gyorsítása, a társadalom minden területének tökéletesítése a lő feladat. Pártunk, az egész szovjet nép készül az SZKP XXVII. kongresszusára, amely kiemelkedő jelentőségű esemény lesz országunk életében. A kongresszus feladata lesz, hogy megvitassa és elfogadja új szerkesztésben a párt programját, meghatározza távlati fejlődésünk fő irányait. Engedjék meg, kedves elv- társak, hogy végezetül ismételten szívélyesen, meleg szeretettel köszöntsem Önöket az ünnep alkalmából. Sok sikert kívánunk Önöknek az MSZIMP XIII. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a fejlett szocialista társadalom építésében. Éljen a szocialista Magyar- ország, a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság és a népi értelmiség! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt — a magyar dolgozók harcos élcsapata! Virágozzék a szovjet és a magyar nén örök, megbonthatatlan barátsága és testvéri együttműködése! Erősödjék a szocialista közösség egysége és összefor- rottsága! Éljen a szocializmus és a béke! Bacsó Fater filmrendező elkészítette huszadik játékfilmjét. A hazai filmforgalmazás felszabadulásunk 40. évfordulója napján tűzte műsorra a premiermozikban ezt a filmet. Bacsó Pétert felszabadulásunk 40. évfordulójának alkalmából Kossuth- dijjal tüntették ki. A három előző kijelentő mondatban foglalt állítások csak az első és a második mondat eseteben állnak egymással okozati összefüggésben. Hány az óra. Vekker úr' — hangzik el a kérdés többszül- is a .filmben —. amelynek ez a címe. Vekker úr, polgári nevén Weisskopf Árpád órásmester egy magyar kisváros megbecsülésben álló polgára, aki egyaránt javít toronyórát és zsebórát a helybeli rettegett Boronkay ezredes zsebébe. Ez a kisember. a plébános sakkpartnere akaratán kívül ellenállókkal kerül kapcsolatba ugyanakkor, amikor sorstársait. a városka zsidóságát deportálják. E film ugyanis 1944-ben játszódik, de nem a már túlontúl Ismert motívumok köszönnek vissza belőle. hanem Bacsó megpróbálja ennek a szörnyű esztendőnek logikával követhetetlen esztelenségeit valami sajátos történetbe ágyazottan magyarázni, ábrázolni, a reálisnak tűnő mozzanatokat a valóság talajáról kicsit megemelt motívumokkal dúsítani, keverni. A film története Fáskándi Gáza novellájának ötletéből táplálkozik, alapul véve Vekker úrnak azt a sajátosságát, hogy az órákkal való több évtizedes foglalatoskodás kifejlesztett benne egy olyan tulajdonságot, amely szerint óra nélkül is hajszálpontosan meg tudja mondani mindig az időt. Ennek a tudományának jó hasznát veszik a már említeti Boronkay ezredesnek a németek fogságából történő meg- szöktetése szervezésekor. S itt mindjárt megkérdezhető, miként kerül össze Vekker úr, a zeidó órás — aki tulajdonképpen zsidó voltára csak a német megszállás alatt ébred rá, illetve mások ébresztik rá —. és az ezredes. akiről sosem tudjuk meg, miért volt olyan lon- tos személyiség, hogy a német .megszállók letartóztatták több tiszttársával együtt, és hogy ismeretlen külső erők úgy szervezték meg a fogságból való szöktetésél, hogy egy újságíró — minden bizonnyal ellenálló. Vekker úr tíz évvel korábban megszökött feleségének jelenlegi térje — addig provokálja a megszálló németeket, hogy bejuthasson ő 's az SS börtönének használt tornaterembe, míg végül tíz perccel a tervezett szökés előtt közölni tudja az ezredessel : neki pedig szökni kell. összetalálkozik ebben a történetben a szakmájába szerelmes kisember, a csendes egyházi férfiú, a nyegle •katonatiszt, sőt a csendőrtiszt és még sok másféle figura, aki csak 1944 -ben a magyar társadalomban létezett, és természetesen ott vannak a megszálló németek, a feszes SS-tisztek. meg az egész Európában műkincseket „gyűjtött” Geslapo- lőnök. akiknek ez a fajta össsetalál hozása valóban csal; az ilyen. a realitástól elrugaszkodó történetben volt lehetséges. Lehel, hogy a negyvenéves évfordulóhoz közeledve felerősödött ellenállásúidat. vagy az össz- nemzeti összefogás kiemelése volt az alkotó célja, s ennek érdekében helyezte hőseit a látott szituációkba és juttatta el őket a felszabadulás . küszöbéig. Mindez pei-< sze csak nézői feltevés. A rendező nem egy filmjében sikerrel próbálta meg az ábrázolt korszak nehézségeit, sötét foltjait derűben oldoltan megjeleníteni. A tanú, y Te, longyos életJ kitűnő példák erre. Ez a törekvés most nem hozta meg a sikert. A rendkívül komor dráma itt nem oldódott eléggé. legfeljebb villanástöredékek erejéig, így pedig a történet nemcsak nyomasztó, hanem — mert a humor nem fedi el logikai töréseit — nagyon kimódoltnalc tűnik. A rendező — nyilatkozata szerint — szerelte volna a történettel torkon ragadni, s úgy emlékeztetni a nézőt. Most ez nem sikerüli neki. E film főszereplője eredetileg Öze Lajos volt, aki a forgatás ideje alatt hunyt el. Jordán Tamással kellett újra leforgatni. Jordán kitűnően helytáll, s igen jó a többi szereplő is. Meglepő a Ges- tapo-főnök prózai szerepében Melis György operaénekes helytállása. Kállai Ferenc (plébános). Bánsági Ildikó (a feleség), Gcllcy Kornél (az ezredes), Bezerédi Zoltán (az újságíró) külön-külön mind igen jó figurákat hoztak. A dráma íve mégsem áll össze, mégsem feszül töretlenül. Pedig olyan háttér is volt. mint a csupa műemlék Kőszeg városa. Igen jó az ugyancsak most kitüntetett Andor Tamás operatőr képeinek többsége. S a mozit mégis valami hiányérzettel hagyjuk el. Negyven év telt el, sőt negyvenegy a filmbeli történések óta. Elég sokféle ábrázolásban jeleni már meg előttünk a kor sok-sok mozzanata. Későbbi időszakok nehézségeit Bacsó kitűnően festette már meg. Ennek a kornak a retteneté — noha a rendező mellőzte az ismerős motívumok, fordulatok alkalmazását — úgy tűnik, ellenállt a drámái derűvel ötvöző bacsói eszközöknek. Kár érte. Benedek Miklós Vászilij Kuznyecov beszéde
