Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. április 19., péntek (Fotó: Jármay Gy.) Űj feltételek között Böngészés a levéltári munkatervben Bemutató lesz ma este a Miskolci Nemzeti Színházban. A nyilvános főpróbát tegnap megtartották és ma este hét órai kezdettel a premier-közönség elé kerül — Csiszár Imre rendezésében — Carlo Goldoni kétrészes vig- játéka, a Két úr szolgája. Képünkön az egész játék középpontjában álló címszereplő, Truffaldino, aki egyA Stúdió 115. legutóbbi műsorában éppen azt a Miklós Pált kérte mikrofon és kamera elé Baló György, aki — néhány éve — izgalmas és szép könyvet írt a vizuális kultúráról, és nevelésről. Egyik fő alapgondolata az ennek a könyvnek, hogy ízlésünket, szemléletünket sokkal inkább formálják a tárgyak, a környezet, mint a „magas művészet”, mondjuk a táblaképfestészet. Korunk egyik nagy kihívása éppen ezért az iparművészeké, azaz, hogy a tárgyak megformálásában (ismét) szól-e, szerepet kaphat-e a művészet? A Bauhaus óta a kérdés már nem költői, ugyanakkor az ipar és a művészet találkozása még nem mindenütt történt meg. Néhány éve élénk vita volt erről a magyar sajtóban. Szűkebb pátriánkban elég csupán a Szász Endre kontra Hollóháza „perre” utalni. Érdekes adalékot kínálhat ehhez a vitához a Misszerre két úr szolgája próbál — és tud — lenni, azaz Szirtes Gábor látható szerelmesével, Smerald Inával, a szobalánnyal, akit Oláh Bódi Éva személyesít meg. Rajtuk kívül Körtvélyessy Zsolt, Fráter Kata. Matus György. Gáspár Tibor, Molnár Zsuzsa, B.regyán Péter, Simon György játszanak jelentősebb szerepeket. kolei Galériában 17-én, szerdán délután megnyílt iparművészeti kiállítás. Katowicéi textil- és üvegművészek munkáit láthatjuk. Mindkét anyag mindennapos, jelen van a lakásunkban is. De hogyan? Az üzletekben (olcsón?) csak tucatárut kapunk, amelynek formája, használhatósága bizony sokszor nem bírja el a kritikát. Ki ne bosszankodott volna, hogy csak egy példát mondjak, a kávéöntő idétlen kiképzése miatt? Igaz ez rézből van, de nagyon is el tudnám képzelni kecses formájú üvegből, porcelánból is. A katowicei üvegek között (Eryka Trzewik-Drost,, Jan Sylwester Drost, Lud- wik Fiedorowicz, Zofia Szmyd-Scislowicz, Bogdan Kupczyk, Józef Podlasek és Ryszard Serwicki munkái) láttam is ilyen kecses formát. Igaz, ezek inkább dísz-, mintsem használati tárgyak, s a megmunkálás módja (fúrás, öntés, csiszolás) is kézműves, de nagyon is jól A Borsod-Abaúj-Zemplen megyei Levéltárnak, mint álról már korábban hírt adtunk, jelentősen megjavul, tak a munkafeltételei. Az intézmény- új elhelyezése, sátoraljaújhelyi fiókle vállárának bővülése és új. mező- csáti fiókjának létesülése jelentős változást hozott a levéltár életében, új lehetőségeket teremtett munkájának kialakításához. Az éves mun. katervet már ezekre az új körülményekre építhették. A tárgyi feltételek javulása teljes egészében ugyan már csak az újabb tervidőszakban, tehát a VII. ötéves terv során éreztetheti hatását. de a most folyó tervidőszak utolsó másfél esztendejét is döntően befolyásolja. Az új körülmények léte már önmagában is azt jelenti, hogy a raktározás, a nyilvántartás, az anyagvédeiem, az anyaggyarapílás, a kutatószolgálat. az ügyfélforgalom, a rendezés, selejtezés es segédletkészítés, kiadványkészítés és közművelődés lehetőségei, és feladatai az előző évekhez képest alapvetően módosulnak. Mindehhez az anyagi és személyi feltételek jelentős javulása is járul. A munka terv készítésekor felmérték a VI. ötéves terv célkitűzéseit. így vonták le, azokat összevetve a végzett munkával, a következtetéseket. A belső munkáról itt szükségtelen szólni, a nagy- közönséget viszont érdekelheti a tudományos munkából a kiadványi tevékenység. Hihetőleg, a tervidőszak befejezése elölt sikerül megjelentetni a V. és VI. Évkönyvet, valamint a Levéltári el tudom képzelni ezeket u formákat használati tárgyakon, mint ahogyan az ipari gyártásukat is. Sajnos a katalógus sem sokat segít abban, hogy tájékozódjunk a mai lengyel iparművészei irányzatai között. (Így küldték a lengyel testvérváros múzeumából ’a tárgyakat — elégséges információk nélkül.) A látvány alapján azonban nem nehéz kikövetkeztetni. hogy a lengyel iparművészet is a magyaréhoz hasonlóan gondokkal küzd. Ha az ipar nem tudja foglalkoztatni őket (kellően). akkor a forma lassan elszakad a funkciótól. Így keletkeznek azok a tárgyak — ezekből a nagyon is hétköznapi anyagokból: üvegből és textilből —. amelyekre valóban áll a múzeumok mutatója, hogy „mindent a szemnek, de semmit a kéznek”. Magyarán: ikiállítási. múzeumi tárgyak lesznek ezek a nagy műgonddal, igényességgel, sőt — miért ne állna ez a kéz művészetére is? — szellemesen megformált üvegek, faliszőnyegek. Elmondták a kiállítás nézői közül, hogy a faliszőnyegek közül néhányat el tudnának képzelni a lakásukban is. S valóban Anna Lampe, Wanda Holoszkie- wicz, Ewa Rosiek-Buszka, Maria Lepszy, Danuta My- szawa, Halina Gocula-Kory- ba és Maia Blotkokiszka faliszőnyegei, bőr-textil fantáziái érdekesek, látványosak. Színviláguk (s ez érvényes az üvegekre is) kicsit furcsák a magyar szemnek, de nem idegenek. A kiállítás Miskolc és Katowice művészeinek barátságát erősiti és bizonyítja. Megér egy szombati-vasárnap délutáni sétát. horpácsi Füzetek tervezett tizenöt, Kötetét. A helytörténeti repertórium gyarapítása már évekkel korábban lekerült a napirendről és különböző okok miatt a Miskolc történeti monográfiájához vaió adatgyűjtés gyakorlatilag aD- bamaradt. Kiadásáról ugyanis még nem született végleges döntés illetékes helyen. Ebben az évben a levéltár munkatársai összesen 250 szervet kívánnak felkeresni, és az eddiginél nagyobb gondot fordítanak a gyűjtőterület felügyeletében a szövetkezetekre. A szerv- látogatások egyben az iratátvétel megszervezését is szolgálják. Kiemelt feladatként kezelik ebben az évben az iskolai iratanyagok, illetve anyakönyvek begyűjtését. Az irattárosok- képzésével e látogatások alkalmával a helyszínen foglalkoznak, és szerveznének nagyobb csoport számára irattáros-képző tanfolyamot is. de ilyen igény nem merült fel. A gyűjtőterületi munka sajátos részét képezi az egyházi irattárak évek óta: tartó felmérésének folytatása. Az idén elsősorban a zempléni területekre koncentrálják az erőket és szeretnék a korábban megkezdett gyűjtést befejezni, az összegyűlt anyagot kötetben kiadni. Természetesen a levéltári munkának még rendkívül sok ága van, amely mind részletesen szerepel a munkatervben, itt viszont csak a nagyközönséget inkább érintő tevékenységekről szólunií. A mezőcsáti fióklevéltár megnyitása után például a Érdekes kiállítás nyílik április 22-én délután 5 órától a Kossuth Művelődési Ház Mini Galériájában. Tóth Sándor szobrászművész, a Földes Ferenc Gimnázium hajdani diákja munkáit álSzáz esztendeje, 1885. április 19-én Érsekújváron született, Nagyváradon aratta első sikereit. Zenés és prózai darabok jelentős szerepeit bízta rá Erdélyi Miklós, a Nagyváradi Szigligeti Színház igazgatója. S a 24 esztendős Gőzön Gyula itt játszhatta el Rostand verses drámájának, a Sasfióknak címszerepéi. Sikerei színhelyéről Nagy Endre szerződtette Pestre, híres kabaréjához. A Pesti Napló kritikusa Kálmán Imre A kiskirály című operettjének bemutatójáról: „... Gőzön a címszerepben, ez a fiatal szítovább decentralizálódik, azaz mind Miskolcon, mind Sátoraljaújhelyen és Mezőcsá. ton működik az említett szolgálat. Nem lehet még előre kiszámítani, mekkora lesz a kutatói érdeklődés a Mezőcsálra kerülő, döntő többségben felszabadulás utáni iratanyag után-; valószínű. hogy jelentős lesz a Mezőcsátról Miskolcra történő iratkölcsönzések száma. Jelentős lesz a kiadványi munka, a már említett Két levéltári Évkönyv, számos Levéltári Füzet, valamint más szervekkel közös kiadásban több kötet vár megjelenésre. A közművelődési munkában három emlék-, illetve vitaülés, valamint hét nagyobb kiállítás, továboá ismeretterjesztő előadások sora. levéltári órák tartása, pályázatok kiírása szerepel. Dr. Csorba Csaba, megyei levéltári igazgató összefoglalója szerint a munkaterv megvalósulása esetén adottak a feltételek ahhoz, hogy az új ötéves tervben egy stabilizálódott, a jelenlegi ötéves terv indulásához képest összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között dolgozó levéltár működhessen. Egy olyan levéltár, amelynek raktárai minden részében áttekinthetőek, korszerűek, rendezettek, az alapnyilvántartásai naprakészek, raktárjegyzékeinek sorozata teljes. A tudományos és a közművelődési munka feltételeinek javulása révén a levéltár a szélesebb közvélemény figyelmét is magára vonhatja. lítják ki. Dr. Környey László, a miskolci tanács művelődési osztályvezetője köszönti a vendégeket, megnyitót mond dr. Végvári Lajos művészettörténész. nész ma már operett-színpadunk legkedvesebb bon- vivánja, szívhez szóló szép bariton hangján minden énekszám nagy hatást kell, és játéka is egyszerű és közvetlen, természetes, szinte magától értetődő”. Várad a színésztárs, Kabos Gyula és Virányi Sándor barátságát, a költő Juhász Gyula és Ernőd Tamás becsülését szerezte meg Gó- zon Gyula számára, a Népoperánál ismerkedett meg Berky Lilivel, itt kezdődött annak a legendás szerelemnek, később házasságnak a története, amely 41 éven át példás volt a színházi világban. Időközben a hangos film megkezdte magyarországi pályafutását. És a filmrendezők — Székely István és mások — egyre többet foglalkoztatták Gózont, a filmszínészt. Játszott a Kék bál- .ványban, a Hyppolit, a lakáj, a Rákóczi-induló, az Egy éj Velencében, az Emmy, a Meseautó, a Lila ákác, az Ida regénye, a Szerelmi álmok, az Édes mostoha, a Segítség, örököltem, a János vitéz, a Borcsa Amerikában — és még egy sereg filmben, a háború előtt. Amikor néhány évvel halála előtt egyszer meglátóA Prokofjev- vonósnégyes hangversenye Lina Guberman és Natalia Bezrodnaja hegedű, Nyi- na Belszkaja brácsa, valamint Tatjana Prohorova gordonka — négy fiatal, kitűnő művésznő alkotja a szovjet Prokoíjev-vonósnégyest, akik április 15-én koncerteztek a miskolci Bartók-teremben. Repertoárjukon Mozart G- dúr, Borisz Csajkovszkij VI. és Borogyin D-dúr kvartettje szerepelt, ráadásként pedig egy Haydn- tételt, s Sztravinszkij Ex- centre című kompozícióit hallhattuk. A vonósnégyesirodalom távoli pólusait járták be egyetlen estén, s ezen az útvonalon rendkívül otthonosan kalauzolták hallgatóságukat, bárhol is tartottak, megbízható házigazdának bizonyultak. Pedig az elsőként hallott Mozart-mű — s annak is főként első két tétele — alapján még azt hihettük, a bécsi klasszikus stílus nem egészen az ő világuk. Ám a ráadásként tolmácsolt Haydn-téte! korrigálta nézetünket, s a kezdeti lélovaság, hangzásbeii aránytalanság így utólag inkább afféle bemelegítésnek, az akusztikai viszonyok ki- tapasztalásának tudható be. Annál is inkább, mert ami utána következett, az már igazán magas színvonalú, kiemelkedő érzelmi intenzitástól vezérelt produkció volt: Borisz Csajkovszkij, modern szovjet zeneszerző darabja a hangverseny felfedezésszám- ba menő mozzanataként említhető. Kifejezésmódjuk a nagyfokú kidolgozottság és koncentráltság ellenére igazi felszabadultságról, önfeledt muzsikálásról árulkodott. Ennek szellemében valósították meg Borodin soksok drámai epizódból felépített, széles ívű vonósnégyesét. ismételten visszautalva arra a sajátosságra, miszerint interpretációjuk elsősorban a dús hangzás, az érzelmi telítettség, a szenvedélyek palástolallan kibontakoztatása terén éri el a maximumot. Még akkor is, ha a Sztravinszkij-darab szellemes tolmácsolása, intellektuális játékossága éppenséggel ellenkező értelmű előadói erények, meglétére hívta fel a figyelmet. gattam, elmesélte, hogyan bujkált a németek elől. Eleinte a fővárosi környező falvakban sokszor naponta váltogatta búvóhelyét. Végül aztán nem bírta tovább, és hazament Rákosligetre. A ház tele volt németekkel, és különféle illegális menekültekkel. „Lent, a lakásban a németek, mi pedig fenn a padláson. Úgy látszik jó helyet választottunk, mert a német főhadiszálláson senki se mert bujkálókra gondolni”. A veszélyes percekben Berky Lili kopogtatott a mennyezeten. Ö volt azösz- szekötő a földszint és a pad-* lás lakói között. Újból megjeleni filmvásznon is; A beszterce ostroma, a Civil a pályán, az Állami Áruház, a Rokonok, az Én és a nagyapám, a Simon Menyhért születése, a Tegnap, a Gerolsteini kaland, az Esős vasárnap, az Új Gilgames, a Pacsirta, A kőszívű ember fiai, az Arany- sárkány — kisebb-nagyobb szerepeit játszotta. Gyakran lépett fel a rádióban és a televízióban is. Berky Lili halála nagyon összetörte. Egy ideig még színpadon maradt. Aztán rázúdult az öregség, a betegség, a magány. Nyolcvanhét esztendősen halt meg, 1972-ben. kutató- és ügyfélszolgálat is A forma elszakadt a funkciótól? Katowicéi iparművészek a Miskolci Galériában Tóth Sándor szobrai a Mini Galériában D. Sz. E. Száz éve született Gózon Gyula
