Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. április. 1., hétfő Ha mesélni kezdenének . A véső alól hamarosan egy ismerős tekint ránk . Több heti munka van ebben a fali­szekrényben. Faluszéli házának G eresze alatt kis táb­la olvasható: Kroka- vecz Gyula népi fafaragó. A kapu elölt rönkök, .két ember ölelésébe sem férő falörzsek hevernek az út szélén. Az udvaron for­gács, kéreg, felesleges ágak jelzik, hogy ki itt lakik a fából, a fának él. Sa.jókazán nincs múltja, hagyománya a fafaragás nak, Krokavecz Gyula anyai nagyapjától örököl­te a képességet, a hajla­mot ... a tehetséget. A nagyapa ikezében minden anyag formát lelt: vessző­ből kosarat font, kőrisfá­ból szekérlőcsöt faragott, a vasból hordópántol hajlí­tott, hogy a dongák közölt ne eresszen ki a környék savanykás bora. A falu faragója eredeti­leg ácsnak tanult. Hiába fával kell abban a mes­terségben is dolgozni, nem ugyanaz.. . . azt mondja. abba nem adhatta bele magát. Később a barcikai gyárban talált kenyérlehe- lőséget, hiszen a gyermek­kori vággyal még várni kellett... a gyermekeinek nem hiányozhatott* a me­leg ruha, az iskolatáska. Míg nőttek a gyermekek, az éppen katonai szolgála­tát töltő fiú és a 12 éves leány, felnőttek a fák is. Krokavecz Gyula meg egy­re többször fogta kézbe a vésőt, faragót, kést, kala­pácsot, egyre többször val­latta a dió- és körtefák erezetét. Tányérok, sótar­tók, fűszertartók sorakoz­tak ki a vésője alól, majd nehezebb feladatokba vá­gott: bútorokat készíteti ás telehintette a szék támlá­ját, a lóca padját, az asz­tal lapját faragott virá­gokkal. Majd —. hogy tu­dását végképp próbára te­gye, a nagyon finom mun­kát kívánó pipák sorát formálta ki. Nem másol, de tisztelet­ben tartja az eredeti for­mákat, motívumokat. Ez. persze nem köti meg fan­táziáját és kezét, és gyak­ran kanyarít vésőjével olyan levelet, szirmot, nö­vényi motívumot a fába, amit ugyan fellelhetünk a somogyi, alföldi, vagy .szé­kelyföldi faragásokon, de külön-külön. Hogy ezzel heterogénné válik a munka? Hogy nem őrzi a szerke­zetek tisztaságát? Lehet, de nem bűn ez, hiszen ki veti ma szemére a száz- kétszáz. évvel ezelőtt fara­gó mestereknek, hogy in- nen-onnan ellesték a ked­vükre való és kezükre eső mintákat? Így születik, így alakul, így formálódik a népművészet, ami akkor élő. ha a hagyományok mellett üzenetet küld kő- iáról a jövendőnek. És a lúltechnicizált világunkban egy ilyen archaikus mes­terséget űzni magával hoz­za az újítás kényszerét is. A fali téka. az. ivócsa- nak, a lamozsár mellé ek­ként kerülhetnek a napi használati tárggyá váló fa­ragások is: a sótarló, a gyümölcsöstül. a fakupa vagy a gépkocsi .sebesség- váltójára illeszthető fara­gott nyelű gorpb. Újabban a szobrászattal is kacér­kodik. Robusztus, csontos arcú parasztemberek port­réi néznek le a műhely polcáról. Egyik-másik vo­násait felfedezhetjük a szomszédok arcán, de né­melyek a családi fotókról tekintenek ránk. A naiv művészet naturális, kimó- dolatlan. nyers tisztasága ül a szemekben. Miket mesélhetnének, ha megszó­lalnának? A 44 éves férfi csak hall­gat, vésője alól röppennek a forgácsok, az. el nem mondott meséket rajzolja a fába, hogy megörvendez­tesse velük a kíváncsi vá­sárlókat, akik nem a díszt, a konyha és szoba ékessé­gét, hanem egy megőrzött szellemet tisztelnek faragá­saiban. Hat éve foglalko­zik kizárólag a faragással. Ebből él, de amikor kézbe vesz. egy megmunkálatlan fát és keresi a formál benne, érződik, hogy már megint talált valami régi titkol, amit neki kell ki­bontani és átadni mások­nak is. Ma már az. ország több részében ismerik, várják, hogy elvigye portékáit és hamarosan az. országhatá­rokon túl is híre jár a sa- jókazai fafaragónak, akit meghívtak a budapesti ta­vaszi fesztivál népművé­szeti vásárára a pesti sportcsarnokba. (szendrei) a modem fizika?! MŰSOROK A kérdés hallva .js, ol­vasva is ijesz.löen hat. Min­denkinek eszébe juttat vala­milyen kellemetlen emléket. Mondjuk a poros, rosszul felszerelt fizikaszertárét, a feleltetés tenyérizzasztó kínjait, de legfőképpen azt a kínos és megalázó érzést, hogy olt állunk valami ti­tok előtt, amit nem tudunk megfejteni. Nem feltétlenül a mindenkori rossz tanulók­ra és rossz fizikatanárok! a gondolok, mert volt és lesz is mindig pozitív ellenpélda is. A felvilágosodás gyönyö­rű eszméje, és álma volt, hogy a világ áttekinthető, és tapasztalati észérvekkel meg is magyarázható. Érthe­tő. A XVIII. században len­dül fel a fizika és kémia tu­dománya, miután Descartes, Newton, Pascal. Kant és tár­sai elméletileg is megala­pozták. Rendületlen volt ez a hit még a XIX. században is. amikor a tudományos felfedezések fokozatosan je­lenlek meg a termelésben is. Jelentősen megváltozott a kép századunk elején, ami­kor a matematika és az el­méleti fizika eddig nem is­méi'! új összefüggésekre vi­lágítóit rá. Ezek közül csu­pán az egyik sokat idézett. de alig értett relativitás el­mélete. Miről is van szó? Érdekes beszélgetést hallhattunk er­ről pénteken éjszaka (Kos­suth. 22..'10—2,'i) eh'. Károly- házi Frigyes fizikussal. Tö­mören úgy is fogalmazhat­nánk, hogy a tudomány ép­pen századunkban fogalmaz­ta meg és ál. mindazt a ta­pasztalatot. amelyet az em­beriség (a termelés, a tudo­mány) évezredek alatt fel­halmozott. A döntő — és szellemes példákkal illuszt­rálta ezt Károlyházi — a szemléletváltozás. Az, hogy a modern fizika eredményei már nem élhetők meg él- ményszerüen — éppen mert elméletiek —, nem mutatha­tók be az eddig ismert szem­léltetőeszközökkel. Az em­beri gondolkozás viszont képszerű. Gondoljunk csak a költészetre! Érzéseinké,, hangulatainkat mindig vala­milyen természeti képpel te­szi nem csupán szemléletes­sé, de érzelmileg telítetté is. „Tisza partján nem jó le­feküdni, mert az árvíz ki szokott önteni", vagy „Du­nának. Olt nak egy a hang­ja" slb. A modern fizika nyelve viszont matematika, tehát olyan elvont gondolat- menet. amelyet meg kell ta­nulni. A nagy kérdés azonban, a hogyan? A mai szülök tud­ják, értik miről beszélek. Már az általános iskola al­só tagozatában be akarjuk vezetni a kicsiket a tudo­mányba. Kétségbeesésbe haj­szolva ezzel azokat a szülő­ket (van ilyen is), akik se­gíteni akarnak a házi fel­adat megoldásában. A ki­sebbik gond az, hogy az apukák, anyukák már nem értik ezt az „új" számtant, fizikát. környezetismereiel slb. Elvégre a gyerekeink tudjanak többet, mint mi — ez így van rendjén. Csak­hogy — félő — nem fognak többet tudni — mondta a szakember —. ha nem vesz- szük figyelembe az életkori sajátosságokat. Mi a gond? A fogalmi gondolkodás a gyerek 10—12. (nem egyfor­mán érnek) évére alakul ki. Addig mindent képekben Iát. fogalmaz, s a maga szint­jén. akár zseniális is lehel. Az elvont fogalmakat vi­szont csak később fokoza­tosan szabad bevezetni a/, oktatásba, mindig visszautal­va, kapcsolva a tapasztalat­hoz. a szemlélhető világ­hoz. Ha ezt betartjuk, ak­kor a gyerek is átéli a felfe­dezés örömét, hiszem mint­egy „rájön” az elméleti ösz- szelüggésekre. Arra. hogy a világ valóban bonyolult, összetett, de az emberi elme I egyre több és újabb titkokat tár fel belőle, s immár nem- | csak a közvetlen tapasztalás | útján, de saját „szerszámá­val". az elvont gondolkodás- § sál is. Mert a kihívás nem kicsi. Egyszerűen nem cn- g gedhetjük meg magunknak azt. hogy nem ismerjük a I modern fizikái (és más tu­dományokat). egyszóval azt a technikai-tudományos vi­lágot. amely körülvesz min­ket. beleszól mindennapja- i in kba. (horpácsi) rádió KOSSUTH: li.2U: Mii üzen a rádió? — !».()(): A hét zenemű­ve. — 9.3U: Simon István ver­sei. — 0.39: Ki kopog? — 10.05a Nyitnikék. — 10. .'{5: Népdalok. — 11.U5: Bioritmus. — 11.25; Két kantáta. — • 11,3íl: .lókai Mór előle és kora. Mikszáth Kálmán müve rádióra alkalmazva. — 12.30; Ki nyer ma? — 12.45: Ha­zunk tája. — 13.0(1: Magyar elő­adóművészek albuma. Melis György. — 14.1U: Zengjen a mu­zsika. — 14.40; Történelem és regény. — 14.55: Édes anya­nyelvűnk. — 15.U(); Veszélyben. — 15.30: Muzeális nótalelvéle­loinkböl. — 1(J.05; Szögletes ész­kerék.-- 17.(11); Eco-mix. —17.55: Aczél György: Szocializmus, nemzet, kultúra <:. könyvéről beszélget Ancsel Évával. — 18.12: Filmzene. — 15J.12: Áprilisi ka­biné. — 20.25; Reklámkoktél. — 20.30: Egy óra Erdélyi Miklós­sal. — 21.30: ........nekem szülő­h azám itt e lángoktól ölelt kis ország . . ." Karsai Elek soroza­ta. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30; Daróci Bárdos Tamás: Csángó lakodalmas. — 22.11; A harmadik torony. Szerb Antal. — 23.11: Zino Fiaiireseal l i he­gedül. — 0.10; Toron.vzene. PETŐFI: 11.05: Nóták. — 0.50: Délelőtti torna. — 0.05: Nap­közben. Zenés délelőtt. — 12.10; Népszerű fúvósai iratok. — 12.25; Kis magyar néprajz. — 12.30; A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 13.05; Pophullám. — 14.00: Kettőtől ölig... — 17.00: Újdonságainkból. — 17.30: Ötö­dik sebesség. — 111.30: Zenekö­zeiben. — 10.30; Sportvilág. — 20.05: Tip-top parádé. — 20.30; Show. ami show. — 24.00; Fá­iéitól — hajnalig. 3. MUSOK: 0.00: Együttesek vigoperákbúl. — 0.57: Nagymes­terek kamarazenéjéből. — 11.31: A Szlovén Filharmonikus Ze­nekar hangversenye. — 13.05; Humorimpex. — i4.o5: Schu­mann : Szimfonikus etűdök. — 14.30: Démophon. Háromlelvoná- sos opera. — 15.23: Elágazó uta­kon. Simon István versei. — 15.30: Az operaközvetítés foly­tatása. — 17.00: Iskolarádió. — 17.15: Elmer Bernstein és Tony Hatch zenés játékaiból. — 10.00; Zsebrádiószinház: Hogyan vé­dekezzünk a sötét utcában, avagy a Bencsik-metódus. — 10.19; Romantikus zene. — 10.05; Matyiin Horné énekel. — 10.35; A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának hang­versenye. — Közben: 20.^5: Szi­li ész vizsga. — 20.41: Muzsikáló természet. — 20.40: A hangver- senyközvetités folytatása. — 21.30; Tornász Stanko dzsessz- felvételeiböl. — 22.00: Operaest. — 23.00; A hét zenemüve. MISKOLCI STUDIO (a 2fiS,8 m-es közép-, a 80,H, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. 17.05: Fórum. Honvéde­lem. hazaszeretet. Szerkesztő: Paulovits Ágoston. Műsorvezető Nagy István. Teleíonügj 2lel: Miskolcon 35-510, Egerben a 12- 940. Salgótarjánban 11-191 — 10.00: Észak-magyarországi kró­nika (A Borsod megyei képvi­selőcsoport ülésén — A HNF Miskolc városi Bizottsága meg­emlékezést tart hazánk f elsza­badulásának 40. évfordulója alkal­mából) — Sport. 10.25—18.30: Szemle, az Eszak-Magyarors/.ág. a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számából. mozi BEKE: 30. lépcsőfok, mb. szí­nes angol politikai krimi. 14 even aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés; 3. nO és 10 órakor. — BEKE KAMARA: Le­számolás a kocsmában. mb.* szovjet krimi. 14 even aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 4 órakor. Az álarcos lovas legendája, mb. amerikai film. II. helyár! Kez­dés: (> órakor. — KOSSUTH: Bombáié* bokszoló, mb. színes olasz kalandíilm. 14 éven aluli­aknak nem ajánlott! Kiemelt 111. helyár! Kezdés: 0. 11 és 7 óra­kor. Elvis Presley, színes ame­rikai zenés film. III. helyár! Kezdés: hi)5 órakor. Harctéri regény, színes szovjet film. 14 even aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: Í3 órakor. — HEVES» IVAN FILMKLUB: Kína-szindró­ma. mb. színes amerikai tár­sadalmi dráma. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! j], helyár! Kezdés: 15 es 17 órakor. — TÁN­CSICS: Jim Craig, mb. színes ausztrál krimi. II. helyár! Kez­dés: 17 órakor. Atlasz-vonal, mb. színes szovjet kalandíilm, kezdés: 15 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Elvis Presley, színes amerikai zenés film. III. hely- ar! Kezdés: 0 órakor. — SZIK­RA; Házibuli, mb. színes fran­cia vígjáték. 111. helyár! Kez­dés: 15 és 17 órakor. — PETŐ­FI: Redl ezredes I—II. színes ma­gyar dráma. KJ éven felüliek­nek! Dupla helyár! Kezdés: (J órakor. — FÁKLYA: Tavaszi szimfónia, színes NDK-NSZK- beli film, kezdés: 15 és Í7 ura­kor. — FAKLYA KAMARA: A pagoda csapdája, mb. szovjet film. kezdés: 15 órakor. — TO­KAJ DISCO MOZI; Jézus Krisz­tus szupersztár, színes amerikai zenés film, kezdés: 17 urakor. — TAPOLCA ADY: Az olsen banda boldogul, mb. színes dán vígjáték. II. helyűi'! Kezdes: 7 urakor. KRÚDY; Beszélő kön­tös (Radvanyi) lelujítás, színes magyar történelmi kalandfilm. kezdés: 17 órakor. — VASAS SIKERFILMEK MOZIJA; Szabad­lábon Velencében, mb. színes francia—olasz film. Hl. helyár! Kezdés: ti órakor. — NEHÉZ­IPARI MŰSZAKI EGYETEM: Aranyoskám, mb. színes ameri­kai vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kez­dés: 5 és 7 órakor. — EGYE­TEM KTTEREM: Te rongyos élet. színes magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 19 órakor. — MISKOLC HÁMOR: A legyőzhetetlen Vil­láiig, mb. színes kínai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott'! 111. helyár! Kezdés: KJ órakor. — MISKOLC SZIRMA: Éretle­nek, mb. francia film. 111. hely­ár! Kezdés: KJ órakor. — MIS­KOLC PERECES: Házibuli, mb. Irancia film. ni. helyár! Kez­dés; ti órakor. — KAZINCBAR­CIKA BEKE: Halálcsapda, mb. színes . amerikai krimi. Ki éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 4 és i; órakor. — KAZINCBAR­CIKA. BEKE KORTARS FILM­KLUB: Máskór. máshol, színes angol film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: (J óra­kor. — LENIN VAROS DERKO- VITS: örült római vakáció, ifib. színes olasz .vígjáték, III. hely­ár! Kezdés; f8 órakor. Az ön­védelem nagymestere, mb. szí­nes szovjet kalandíilm. kezdés: KJ órakor. — MEZŐKÖVESD PETŐFI: Szuperzsám, mb. szí­nes olasz, kalandfilm. III. hely­ár! Kezdés: 7 órakor. Yerma. színes magyar film, 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Kezdés: 3 órakor. — SÁROSPATAK RÁ­KÓCZI: Szupermodell, mb. szí­nes amerikai krimi. KJ éven fe­lülieknek! III. helyár! Kezdés: (J órakor. — Hazánk. Magyaror­szág, színes magyar dokumen­tum film. kezdés: hn4 órakor. — SÁROSPATAK RÁKÓCZI ÉJ­SZAKAI: Erotikus képregény, színes japán dráma. 18 éven fe­lülieknek! II. helyár! Kezdés: nO órakor. — SÁTORALJAÚJ­HELY BEKE; Jób lázadása, szí­nes magyar—NSZK társadalmi dráma. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Kezdés: 4 órakor. A legyőzhetetlen Vu- tang. mb. színes kínai kaland- film. 14 éven aluliaknak nem ajantott! III. helyár! Kezdés: ti és 8 órakor. — ÓZD BEKE: Nürnberg 1948.. magyar doku- mentumlilm. kezdés: 5 órakor. Arany a ló fenekén, mb. színes ausztrál—új-zélandi kalandíilm. III. helyár! Kezdés: 7 órakor.— SZERENCS RÁKÓCZI: Vörös grófnő I—II. színes magyar tör­ténelmi film. dupla helyár! Kez­dés: 5 órakor. színház 1.. hétfő A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Téli bérlet Kezdés: este fél 8 órakor Feketéző hollók Élelmes a mqgyat, Miután lehetőséget kapott a vállal­kozáshoz, igyekezett eltüntetni szolgáltatásunk (éhét folt­jait. Többségük engedéllyel, de «ép számmal vannak, akik lokálén. Januártői új „szakmával" bővült « lekötik ők tábora. Megjelentek a feketéző fekete hollók, Az ok egyszerit: a kisebb településeken zárva vannak a postahivatalok és az újságos pavilonok, tehát újságot nem lehet kapni. Az emberek viszont úgy döntöttek, hogy azúrt sem szoknak le a vasárnapi újságolvasásra!. Szervezkedtek és ennek eredményeként születtek meg az önkéntes postások. A dolguk egyszerű. Vasárnap reggel felülnek a vonatra, be­utaznak Miskolcra, a Tiszai pályaudvaron megveszik a Vasárnapi Híreket és a Vasárnapi Népsportot, majd ha­zautaznak, ahol már várja őket a friss hírekre éhes ol­vasók népes tábora. Ha akarják, ha nem, feketézők, mert egyrészt hiánycikket átülnek, másrészt engedély nélkül, harmadsorban pedig drágábban* hiszen a vonatköltségnek meg kell térülnie, Tevékenységüket csak a posta nem nézi jó szemmel, ugyanis megtiltotta a vásárngp is nyitva tartó újságárusoknak, hogy nagyobb tételt eladjanak. Kn nemliíiif.Ktsznm Híjuk, f.llnnkezoleg, ok az egyetlen leketozö!, alakéi kedsohk-fónagy--

Next

/
Oldalképek
Tartalom