Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

1985. április 1., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Az utolsó krétagyár Á tervezők Egy felmérés tapasztalatai (Foli/tatás az 1. oldalról) A rendszeres segély havi összege ez év január 1 -löl 2050 forint. Ennek megál­lapításakor természetesen figyelembe veszik a hozzá­tartozók jövedelmi viszonya­it is. és szomorú tény. de emiatt már több kérelmet el kellett utasítaniuk. Volt olyan eset is, hogy a már korábban megállapított ösz- szeget kellett ilyen okok miatt visszavonni ... Az. említett kétszáznál jó­val több igény lenne a rend­kívüli segélyre, de sajnos, ez csak évente négy alka­lommal adható, és az anya­gi lehetőségek korlátái miatt sem jut hozzá min­den kérelmező. Házi szociális gondozási folyamatosan, egy hivatásos gondozónő közreműködésé­vel, 15-en kapnak a köz­ségben. Ismeretes, hogy e gondozási formában azok az idős emberek részesülnek, akiknek a családon belüli ellátása nem biztosított. vábbfejlesztése érdekében — állapította meg a vb — a továbbiakban elengedhetet­len a társadalmi és tömeg­szervezetek közreműködése. Az elmúlt évben öten kértek beutalást a község­ből szociális otthonba, kö­zülük hármat elhelyeztek, kettőnek még várnia kell. Nagyon sokan igényelnék — a szociális étkeztetés mel­lett — az öregek napközi otthonát is. A község veze­tői bíznak abban, hogy ez a gond hamarosan megoldó­dik a napközi otthon meg* nyitásával. Végezetül említésre méltó tény, hogy Alsózsolcán több éves hagyománya van az idős korúak tiszteletére ren­dezett öregek napjának, amelyen a meghívottak mindenkor szívesen részt vesznek, és jól érzik magu­kat. K. G. Az ország utolsó kréta- © gyára Kiskinizsen talál­ható, ahol a halmaji Aranykalász Termelőszövetke­zet alakította ki a ritka üzem­ág, korszerűnek aligha ne­vezhető kisüzemét. A PIÉRT megrendelésére itt készülő szí­nes és fehér kréta mégis eny­híti az ország importgondja­it, azon kívül, hogy az itt dol­gozó asszonyoknak, s a közös gazdaságnak tisztességes jöve­delmet biztosít. Képünkön Ste- fán Andrásné fűrészeli hasáb­bá a speciális gipszből ké­szült krétatömböt. Fotó: Morvay Tamás Ennek oka legtöbb esetben a teljes egyedüllét, s ha ezt összevetjük az előbbi szám­mal, miszerint lt)7-en élnek magányosan a nagyközség­ben, nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a 15-nél mennyivel többen szeretnék, A szívinfarktusról és a megelőzés lehetőségéről ha bevásárolnának, gyógy­szert kiváltanának, tüzelőt készítenének, ebédel borda­nának nekik ... Ám egy ember erejét, áldozatkészsé­gét nem lehet a végletekig kihasználni, így megnyugta­tó megoldást csak a tiszte­letdíjas és társadalmi gon­dozók együttes alkalmazása hozna. Annál is inkább, hi­szen ez a legkedveltebb for­ma, az öregek leginkább a saját, megszokott környeze­tükben értékelik a naponta kapott segítséget. Ennek to­Hazánk lakosságának egész­ségét egy újabb népbeteg­ség, a rohamosan szaporo­dó szív- és keringési beteg­ségek veszélyeztetik. E be­tegségcsoport legismertebb és legrettegettebb képviselő­je a szívinfarktus. Közis­mert adatok szerint Magyar- országon az összhalálozás 54 százalékáért a szív és ke­ringési rendszer betegségei a felelősek, de ezen belül is a koszorúerek megbetegedé­se vezet. A koszorúér-elzáró­dás, az infarktus azért ve­szélyes betegség, mert egy­részt nagy a közvetlen halá­lozása (a betegek 25 száza­léka el sem jut a kórházig. otthon meghal, további 25 százalékot pedig még a jól felszerelt kórházakban sem tudnak megmenteni), más­részt szövődményes esetek­ben komoly munkaképesség­csökkenést, vagy annak tel­jes elvesztését okozza. Saj­nos. a betegség elég „válo­gatós” is, mert elsősorban a munkaképességének leijében levő középkorú férfilakossá­got érinti, újabban pedig egyre inkább a 45 év alat­ti. fiatalnak tekinthető né­pességet is. A megbetegedést illetően nem rendelkezünk az egész- országra kiterjedő statiszti­kai adatokkal, csak becslé­sekre vagyunk utalva. Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyé­ben 1971) óta végzünk ez irá­nyú felmérést. Adataink alapján az utóbbi 5 évben megduplázódott az évente előforduló új infarktusok száma, jelenleg évi 600 új eset fordul elő. Ennek több­szörösét teszi ki a „jelöl­tek”, az angina pectoris (ko­szorúérgörcs) esetek száma. A megyénkben folyó szivbe- teggondozás keretén belül 1984-ben több mint 8000 szívbeteget tartottunk nyil­ván, ezek tetemes része a koszorúérbetegek közül ke­rült ki. Számuk további emelkedése várható. Ma már tudjuk, hogy a koszorúér-elmeszesedésnek és a szívinfarktusnak elősegítő tényezői, úgynevezett rizikó- faktorai vannak. Ezek a ri­zikófaktorok a magas vér­nyomás betegség (hipertó­nia), a dohányzás, valamint a helytelen táplálkozás és el­hízás. Borsod megye 600 ezer felnőtt lakosa közül 15 százalék, azaz mintegy 90 ezer hipertóniás beteggel szá­molható nk. A rizikófaktorok szerepét és a csökkentésükre irányu­ló erőfeszítéseket, intézkedé­seket nagyon komolyan kell venni, mert azokban az or­szágokban, ahol ez ered­ménnyel járt, állag 20 szá­zalékkal tudták csökkenteni a szív és keringési eredetű halálozást. Ebből követke­zik. hogy számunkra nincs más járható út, csökkenteni kell a rizikófaktorokat a la­kosságban. ha a szívinfark­tus veszélyét csökkenteni akarjuk. Az a tény, hogy a szív és keringési szervek betegségei­ből származó halálozás nö­vekedése az elmúlt 20 év­ben az egészségügyi ellátás javuló körülményei között alakult ki. arra utal. hogy az egészségügy önmagában nem lesz képes megoldani a feladatokat. A megbetegedé­si viszonyok mögött meghú­zódó gazdasági, társadalmi és pszichológiai okok ugyan­is a legszélesebb társadalmi összefogást igénylik me­gyénkben is, ha ezt a nép­betegséget fel akarjuk szá­molni. Dr. Varga István Köztünk szólva Köztünk szólva, nem sze­retjük. ha az autóbuszon, villamoson elibénk toppan a karszalagos ember, az el­lenőr. A bérlet — nagy több­ségünk a havonta váltott szelvénnyel utazik — bizo­nyosan ott lapul táskánk­ban, tárcánkban. zsebünk­ben. ám az első pillanatban mégis arra gondolunk: mi lesz. ha esetleg otthon fe­lejtettük? Aki feledékeny- sége, szórakozottsága miatt átélte már az „igazoltatás", az adatok felvételének kínos procedúráját, az aligha em­lékezik jó szívvel a közle­kedési vállalat emberére. Mások, a „megfontolt szán­dékkal” bliccelők nyilván ellenségüknek tekintik a munkaidejében hivatalos személynek számító, és an­nak megfelelően jogi védel­met élvező ellenőrt. Az ese­mény, mármint az ellenőr­zés — ki ne lett volna már tanúja ilyen esetnek? mégis gyakran heves vitá­ba. nemegyszer veszekedés­be torkollik. A bűnbak pe­dig nem más, mint maga az ellenőr. Holott ü csupán munkáját végzi, kötelességét teljesíti. A kenyerét keresi ezzel a foglalkozással, amely halás­nak semmiképpen nem ne­vezhető. Az ellenőrök egy része a valamikori autó­busz.-. villamoskalauzokból Utasok es ellenőrök verbuválódott, többségük vi­szont már azokból a fiata­labb nőkből és férfiakból, akik valamilyen úton-módon erre a pályára kerültek. A Miskolci Közlekedési Válla­lat pár hete hirdetéssel ke­resett jegyellenöröket. fel­töltendő a csoport megcsap­pant . létszámát. .Jelentkező szép számmal akadt, s mint várható volt, jórészt lányok, asszonyok vállalkoztak az. ál­lás betöltéséie. Egyikőjük a napokban már kérte bérle­temet, vagy jegyemet — a törékeny, szemüveges hölgy a miskolci 1-es autóbusz, utasait ellenőrizte. Valószí­nűleg jó napia volt. munká­ját udvariasan, gyorsan vé­gezte, bliccelővel sem akadt össze. Ritka eset — mondhatja olvasónk —. s igaza van. hiszen a példák sokaságá­val lehet bizonyítani, hogy az utasok és az ellenőrök viszonya — enyhén fogal­mazva — nem mindig fel­hőtlen. A karszalagos ember sokszor ingerült, türelmet­len. előfordul, hogy nem megfelelő hangnemben be­szél velünk. Ellenben igaz, hogy mi, utasok sem va­gyunk angyalok. Az. utasok és az ellenőrök kapcsolatát tekintve. pro és kontra, mindenkinek önálló vélemé­nye van. s ki-ki miként foglal állást, azt az. ellenőr­zéssel kapcsolatos élmé­nyei. tapasztalatai határoz­zák meg. A jeggyel, vagy bérlettel utazók és az udvarias el­lenőrök között persze nem feszül igazán ellentét. Tév­hit, amely szerint a kar- szalagos ember a „lebukta­tott" bliccelők számától függően kapja prémiumát. Ha ők. az ellenőrök megér­téssel veszik tudomásul, amikor időnként otthon fe­lejtjük bérletünket. vagy sietségünkben jegy nélkül szállunk az. autóbuszra, vil­lamosra, s ha mi, utasok el­tagadjuk. hogy munkájukra szükség van, a napi konflik­tusok. lehetséges összetűzé­sek egyikét eltüntettük éle­tünkből. Az ideális állapot persze az. lenne, ha nem lennének bliccelők, tehát nem lenne szükség az ellenőrökre, így a büntetésre sem. Ettől azonban még messze va­gyunk. (udvardy) felelőssége Szimpatikus bevezetővel kezdte előadását dr. Fodor László, az Országos Tervhi- vata 1 íőosztá ly veze tő- h elyet - tese a március 28-i miskolci rendezvényen. Azt mondta: ami itt elhangzik, azzal kap­csolatban vitának helye van ... A Nemzeti Bank épületé­ben a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei Szervezete tartott találkozót. A téma a hetedik ötéves terv volt. A népes hallgatóság, le­het, hogy nem lett okosabD. Inkább bülcsebb. Sarkalatos kérdésekről esett szó. Mert jövőnk a tét. ha a jelent úgy mérlegeljük, mint jövendő boldogulásunk alapját. A terv ugyanis, mint egy pon­tos vasúti menetrend, még nem készült el. Az elvek vi­lágosak, a koncepciók viták­ban ütköznek, de már a kongresszuson is körvonala­zódott a továbblépés lehető­sége. Ehhez a továbblépéshez talpon kell maradni. Nem­csak jámbor óhaj, hogy lá­bunk alól ne csússzon ki a talaj. Egy ország érdeke kí­vánja ezt. A kérdés az, hogy milyen árat kell fizetnünk ezért... Sok. egybehangzó vélemény szerint az idei év gazdasági eredményei hosszú távra meghatározóak lesznek. Nemcsak az szárrat. hogy lesz-e aszály, nemcsak az számít, hogy sikerül-e egy százalékra csökkenteni az energiafelhasználás növek­ményét. A korábbi, az el­osztásra koncentráló gazda­ságpolitika egyre inkább ícr. melésközpontúvá válik, Lz- zal a hangsúllyal, hogy a felhalmozás rovására élni és boldogulni tovább már nem lehet, mert ez egvre veszé­lyesebb és visszafordíthatat­lan folyamatoknak nyit utat. Normális körülmények kö­zött megfelelő színvonalon kell kiszolgálni a folyó ter­melést, biztosítani kell a la­kosság érzékelhető életszín­vonal-növekedését. s eleget kell tenni a kor színvonalán álló technikai kihívás köve­telményének is. Csakhogy nálunk ez utóbbira jutott a legkevesebb. Az elmúlt év. statisztikailag a tervezettet meghaladó, gazdasági ered­ményeinek nagy ára volt. Il­letve nagy ára lesz. Lénye­gesen nem nőtt a hatékony­ság. egy sor küzdőtéren is­mét aláértékelődött a ma­gyar munka, energiaéhsé­günk meghaladta az elvisel­hető határt, s nem nekünk kedveznek a világpiaci kilá­tások. Rossz hírek ezek. Kötik, figyelmeztetik a tervezőket, s óvják a közvéleményt a túlzott derűlátástól. Erőt ad­hat viszont, hogy a gazdál­kodási mélyponton már túl­jutottunk. s a napi nyűgök nyomasztó gondja nem fe­ledteti velünk holnapi fel­adatainkat. Aki tervezésre adja a fejét, az álmodozik is. Ha reális, akkor nem spekulál, nem a külvilág, számára kedvező, változásá­ban bízik elsősorban, ha­nem saját erejében és a szükebb környezet vitalitá­sában. Még nem készült el annak a konstrukciónak a makett­je. amelyet úgy hívnak, hogy a hetedik ötéves terv. Tip­pek. észrevételek, vázlatok vannak csak. És variációk! Ez talán új dolognak látsz­hat. A korábbi gyakorlathoz képest demokralikusablinak. őszintébbnek tűnik, ha köz­hírré tesszük az úgynevezett nullaprogram kilátásait, illet­ve kilátástalanságait is. Így tiszta a kép. Egy. a koráb­biakhoz képest lassúbb gaz­dasági növekedéssel sokat nyerhetünk. De a stagnálás, a helybenjárás nem lehet perspektíva. A terv. ha vég­leges formájában elkészül, az előzetes várakozásoknak megfelelően az alkotó em­ber találékonyságára, áldo­zatvállalására épül. Mert csak így lehet! Mert csak így érdemes! B. I. A SELKA elmúlt évi mérlege Nem voltak híjával a munkának az elmúlt évben a Sátoraljaújhelyi Elektro­mos Karbantartó Kisválla­lat dolgozói. A műszerésze­ket Sátoraljaújhely és kör­nyékének lakói majdnem 14 ezer esetben hívták ki a háztartási gépek, rádiók, te­levíziók hibájának javításá­ra. hétszázszor több alka­lommal, mint 1983-ban. A GELKA újhelyi „örököse", a SELKA 1984-ben már csak 27 dolgozót számlált, kevesebbel, mint 1983-ban. Munkájukat sikerült a meg­rendelők megelégedésére el­végezni. hiszen csupán 5 esetben kifogásolták azt a megrendelők a vásárlók könyvébe irt bejegyzéssel. A panaszos ügyeket az elő­irt határidőn belül kivizs­gálták. majd az ügyfelek számára is megnyugtató módon rendezték. A kisvállalat vezetői Sá­toraljaújhely város Taná­csának legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén számoltak be munkájuk elmúlt eszten­dei tapasztalatairól. Az ülésre készített jelentés megállapítja, hogy a kis­vállalatnál az elmúlt évben kialakult a tapasztalt, jól képzett műszerészekből ver­buválódott törzsgárda, ab­bamaradt az elvándorlás, a korábban magas arányú fluktuáció. A szakmájukhoz jól értő műszerészeket mun­kájuk színvonalának meg­felelően bérezték, s az elő­ző éveknél magasabb ösz- szeget kaphatnak a részese­dési alapból. A városi tanács vb az el­múlt év októberében 180 ezer forint támogatást jut­tatott a kisvállalatnak, a színes televíziók javításához szükséges műszerek beszer­zésére. Az összeg enyhített a kisvállalat gondjain, ám a múlhatatlanul szükséges műszereknek így is csak mintegy hatvan százaléká­val rendelkezik. Fejlesztési alapjuk forintjait pedig az idén mindenképpen egy te­hergépkocsi vásárlására kell fordítaniuk. A SELKA egyébként nem emelte szolgáltatásainak ára­it az elmúlt évben. Kivételt képez a televíziókészülékek átalánydíjas javítása, amely 30-ról 40 forintra emelke­dett, viszont e szolgáltatá­suk idejét Hl évről 13 évre növelték. A kisvállalat az elmúlt évben ugyanany­nyit költött különböző anyagokra, alkatrészekre, mint 1983-ban. Ez a tény a takarékos gazdálko­dást bizonyítja, ellenben feltétlenül megemlítendő, hogy a SELKA számára is gondot okoz a hiánycikknek számító alkatrészek hosszú listája. Sem az „anyaválla­lat". a GELKA. sem a RA- MOV1LL nem képes a meg­rendelt alkatrészeket idő­ben és megfelelő mennyi­ségben szállítani. Az alkat­részeket megrendelő lapok tételeinek gyakran nyolcvan százalékát is kihúzzák, mi­vel az anyag az ő raktá­raikban sem található meg. Még a garanciális készülé­kek javítására sem jut ele­gendő alkatrész, ezért több készüléket ki kelleti cserélni. Az alkatrészhiány nemcsak a külföldi, hanem a hazai termékeknél is tapasztalha­tó. A SELKA szerint ezen csak úgy lehetne változtatni, ha a készülékeket gyártó és forgalmazó vállalatokat va­lamilyen módon érdekeltté tennék az alkatrész-után­pótlás biztosításában. (u. j.) b is felfal támlása lisísin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom