Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-16 / 88. szám

1985. április 16., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 y .. V- í-' ^c^v"o^\ %N'V-'\'^p$l' M indenki közlekedik Az évék múlásával mind nagyobb teher nehezedik legtöbb vidéki város tömegközlekedésére. A gondok adódhatnak a városok eltérő sajátosságaiból, a város szerkezetéből, s bizony abból is, hogy korábban nem mindig kellően átgondolt közlekedési koncepció sze­rint szervezték egyes városok személyszállítását. Ve­gyük példánkat Miskolcról. Nem árulunk el vele titkot, ha leírjuk, hogy a megyeszékhely közlekedésére ki­emelt felsőfokú szerepköréből, topográfiai elhelyezke­déséből, társadalmi, gazdasági helyzetéből követke­zően rendkívüli teher nehezedik.. Ehhez jön még, hogy az agglomerációs övezet felduzzadásával jelentősen növekedtek a közlekedési alágazatokra háruló sze­mélyszállítási feladatok. Az agglomeráció ugyanis 15 településből áll, s Miskolccal együtt az itt élő embe­rek száma meghaladja a 310 ezret, s ez Borsod egész lakosságának csaknem 30 százaléka. Amikor Miskolc közleke­déséről esik szó, nem hagy­hatjuk figyelmen kívül, hogy a megyeszékhely úthálóza­tának szerkezete a dombor­zati viszonyok miatt a lehe­tő legkedvezőtlenebb. Ezért a helyvállozlatási igények kielégítése csak nagy teljesí­tőképességű tömegközlekedé­si hálózat fenntartásával ér­hető el. Ám a miskolci agg­lomeráció közlekedési háló­zatának sugaras szerkezete, a közúthálózat teherbírása, át­bocsátó képessége nem kö­vette a motorizáció dinami­kus fejlődését. Emiatt — kü­lönösen a .'1-as, 211-os, 35-ös fő közlekedési útvonalak szűk keresztmetszete — az emlí­tett körülmények a szállítási folyamatokat akadályozó té­nyezővé váltak, ugyanakkor számottevő az elmaradás a vasúthálózat rekonstrukció­ját tekintve is. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről esett szó a me­gyei szállítási bizottság leg­utóbbi ülésén is, amelyen Borsod és a miskolci agglo­meráció közlekedésének, a személyszállítás színvonalá­nak helyzetét, továbbá a szolgáltatás bővítésének le­hetőségeit tekintették át a résztvevők. Itt hallottuk, hogy a sze­mélyszállítási feladatokat el­látó Miskolci Vasútigazgató- ság, a 3. számú Volán Vál­lalat és a Miskolci Közle­kedési Vállalat egyre na­gyobb problémákkal találja szemben magát. — Mindhá­rom vállalat számára szinte megoldhatatlan gondot je­lent a szállítójárművek, az autóbuszok és vasúti kocsik pótlása — állapította meg dr. Juhász György, a me­gyei szállítási bizottság tit­kára. Különben évek óta hú­zódó probléma, hogy az el­használódott buszok pótlásá­ra sem a vállalatok, sem Miskolc város nem rendel­kezik kellő anyagi eszközzel. A 3. számú Volán az ötö­dik ötéves tervben még 376 autóbuszt tudott vásárolni, ezzel szemben a mostani tervidőszakban százhuszon- néggyel kevesebbre futotta a pénzből. A MÁV sincs ked­vezőbb helyzetben: a Mis­kolci Vasútigazgatóság sze- mélykocsiparkjának mintegy 60—65 százaléka huszonöt évnél idősebb. Emiatt gyak­rabban kell javítani a vas­úti kocsikat, s főleg télen a kocsipark 20—25 százaléka kiesik a forgalomból. Nincs szándékunkban túl­dramatizálni a kialakult Fahulladék-aprító gépet fejlesztett ki a Nagykunsá­gi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság műszaki gárdája. A traktormotor meghajtású berendezés óránként öt-hat tonna hulladékfát, gallyat tud felaprítani és tüzelésre előkészíteni. Az importgépet helyettesítő konstrukcióból egyelőre két prototípus ké­szült el. amelyek jelenleg a helyzetet. Mégis azt kell mondanunk: a járműpóllás szükséges mértékének to­vábbi kényszerű elodázása néhány év múlva megoldha­tatlan feladat elé állítja a 3. számú Volánt. Még egy adalék: a vasúti személyko­csik „életkora" húsz év kö­rül van, s ezeket öl-hét éven belül selejtezni kell. Ameny- nyiben nem tudják előterem­teni az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet, a vasúti kocsipark nem -kis mértékű csökkenésével, egyben a szolgáltatás színvonalának romlásával kell számolni. A közlekedési vállalatok nagyságát és a személyszál­lítási feladatok jelentőségét tekintve a 3. számú Volán kiemelkedik a többi Volán vállalat közül: egy év alatt 112 millió utas szállításáról kell gondoskodnia. A helyi, elővárosi, helyközi, távolsá­gi jelleggel közlekedtetett autóbuszok nap, mint nap szállítják az utasokul a mun­kába, otthonaikba, míg a diákok tízezrei jutnak el az iskolába. A megyében tizen­egyezer bányász, továbbá a Volán üzemeltetési terüle­tén lévő ipari üzemek — köztük az LKM. ÓKÜ. DI- GÉP, TVK, BVK. s számos közép- és kisüzem — több mint százezer dolgozója ve­szi igénybe naponta a Volán járatait. A vállalat 607 au­tóbuszából 34!) helyközi, elő­városi, városkörnyéki és tá­volsági járatként teljesíti feladatát. Az utazóközönség a min­dennapos utazása során a vállalattal elsősorban az au­tóbuszvezetőkön keresztül kerül kapcsolatba. Ennélfog­va az autóbuszvezető mun­kája, magatartása alapvető fontosságú. Az utazóközön­ség ugyanis a kiszolgálás, a szolgáltatás színvonalát az éppen szolgálatot teljesítő gépkocsivezető magatartásán, intézkedéseinek kulturáltsá­gán méri le. Lényeges te­hát. hogy olyan gépkocsive­zetők kerüljenek az autóbu­szokra, akik kellő szakmai felkészültséggel rendelkez­nek. kulturáltan, emberhez méltóan érintkeznek az uta­sokkal. A dolog nem olyan egysze­rű. ahogyan gondoljuk. A leg­nagyobb nehézséget a mun­kaerőhiány okozza, ugyanis nem mindenki vállalja, hogy autóbuszvezetőként még a kalauzi teendőket is ellátja. A 3. számú Volánnál pilla­natnyilag a vállalat állomá­nyában lévő 1057 autóbusz­gyakorlatban vizsgáznak. Egyidejűleg a gazdaság üze­mében az év első felében további hat, az év végéig pe­dig húsz berendezést gyár­tanak. A gép nagy előnye, hogy olyan alkatrészekből állították össze, amelyek tsz gépműhelyekben is könnyen javíthatók, s egyszerűen megoldható az alkatrészek pótlása, cseréje is. vezető közül !)23 foglalkozik jegykiadással is. Persze, hogy akad közöttük, aki fegyel­mezetlen, s megsérti az em­beri érintkezésnek még a legelemibb szabályait is. Miskolc város közlekedési igényeit — munkanapokon mintegy 650 ezer utas köz­lekedik — alapvetően a Miskolci Közlekedési Válla­lat a rendelkezésére álló öt­ven csuklós villamossal és 264 autóbusszal igyekszik csaknem 250 kilométer há­lózaton kielégíteni. A me­gyeszékhely tömegközlekedé­sében az összes utazások 17 százalékát az egyetlen útvo­nalon vezetett villamosvas­úti üzemág bonyolítja le. Ez már önmagában is kiemeli a villamosvasút jelentőségét, amely 19ti4-ben tovább nö- vekedell, mégpedig a város­centrum fő vonalán beve­zetett forgalmi változások eredményeként. Jellemző Miskolc tömegközlekedésének szűk keresztmetszetére, hogy az elmúlt évben az összes utazásokat tekintve, a villa­mosvasút már 21 százalék­kal részesedett a személy­szállítási teljesítményből. A megnöveltedet l szerepkör azonban éles ellentmondás­ban áll a teljesen elhaszná­lódott villamospálya és a műszakilag elavult, lassú, kényelmetlen csuklós villa­mosjárművek üzemeltetésé­vel. Éppen ezért, a tömegköz­lekedés színvonalának, mint alapvető szolgáltatásnak jö­vőbeni szinten tartása vé­gett halaszthatatlanná vált a villamosüzemág korsze­rűsítése. amely a teljes pá­lyaszakasz felújításával és a járműállomány cseréjével képzelhető el. Ahogyan pél­dául Szegeden már évek óta. Debrecenben ez év közepé­től trolibusz javítja a váro­si közlekedést, Miskolcon gyors, korszerű villamosok beállításával lehet jobb uta­zási feltételeket teremteni. A tanácskozáson dr. Ma­joros László, a megyei ta­nács elnökhelyettese, a Bor­sod megyei Szállítási Bizott­ság elnöke többek között ar­ra hívta fel a közlekedési vállalatok vezetőinek figyel­mét. hogy az emberek köz­érzetét. hangulatát alapvető­en befolyásolja: naponta mennyi időt töltenek utazás­sal, milyen a személyszállí­tás színvonala, kulturáltsá­ga. Ezért minden rendelke­zésre álló eszközzel — anya­giak híján, a munka- és üzemszervezés eszközeivel — arra kell törekedni, hogy ja­vítsák a tömegközlekedés színvonalát, egyúttal min­den körülmények között biz­tosítaniuk kell a személy­szállításban megkövetelt alapellátást. A személyszállítás zsúfolt­ságát oly módon is csökken­teni lehetne, ha a sokat em­legetett lépcsőzetes munka­kezdést az üzemek, a válla­latok komolyabban vennék. Nem egy helyen beigazoló­dott. hogy a munkaidő ész­szerű szabályozása jelentő­sen hozzájárult a csúcsfor­galommal járó gondok eny­hítéséhez. Megfontolandó te­hát a munkaidő eddiginél rugalmasabb alkalmazása. Lovas Lajos Graboplast Befejeződött a műszaki konfekció gyárrészleg fej­lesztése a győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár­ban. Az üzemrész háromne­gyed százada emelt épülete­it lebontották, s helyükre egy kétszintes, szintenként 1000 négyzetméteres korsze­rű csarnokot építettek. A kivitelező Győr megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ha­táridőre tető alá hozta az új létesítményt. Fahulladék-aprító gép A Cementipari Gépjavítóban Értékelték a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyt A Váci Cementgyár kemencéinek felújításához is a hejöcsabai gépjavítóban készítették el az úgynevezett kemenceköpenyeket A Cement- és Mészművek Cementipari Gépjavító Gyá­rában e hónap elején érté­kelték a hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresz- szusa tiszteletére kibontako­zott munkaverseny-vállalá­sok teljesítését. Mint meg­tudtuk, a gyári kollektívák vállalásának súlypontját a Bélapátfalvi Cementgyár re­konstrukciójához szükséges gyártási és szerelési munka jelentette, melynek sikerrel tettek eleget a szocialista brigádok. Az egyes kemen­cevonal hűtőcseréjére össze­sen 50 ezer óra társadalmi munkát fordítottak, s közel egy hónappal korábban tel­jesítették vállalásukat. Az általuk, valamint a Poly- sius cég által kivitelezett technológiai berendezések helyszínen történő készre szerelésével április 3-án vé­geztek. A társadalmi munka ér­tékét növeli, hogy a felaján­lás teljesítésével nagy ösz- szegű import kiváltását ér­ték el: a rekonstrukciós munkák során mintegy 320 ezer dollárt takarítottak meg a népgazdaság számára. A többi kirendeltségek dolgozói a cementgyári nagy­javítások határidejének le­rövidítését vállalták, melyek teljesítésével 35 nappal csök­kentették a berendezések ál­lásidejét. A szocialista brigádok az esztendő első negyedévében is folyamatos pótvállaláso­kat tettek nemzeti ünnepeink tiszteletére. A vállalások leg­többje a felújítások határ­idejének csökkentését és a minőségi követelmények ma­gas szintű teljesítését céloz­ta. A kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny a brigádmozgalom egyéb terü­letére is kihatott. A kollek­tívák az elmúlt év során ösz- szesen 8 ezer óra társadal­mi munkát végeztek. A Mis­kolc város javára felajánlott társadalmi munkavégzésükért kiérdemelték a „Közösségért” kitüntető jelvény arany foko­zatát. Cs. Gy. Földben a kendermag Az egész országot átfogó Szegedi Kendertermesztési Rendszer 35 taggazdaságában befejezték a kender vetését. Minden eddiginél nagyobb területen, 7001) hektáron ke­rült a földbe a mag, ami annak köszönhető, hogy az elmúlt két hét minden ün­nepnapján is vetettek. Az idén több mint 2000 hektá­ron az újfajta kompolti hib­ridet termesztik. Ez hektá­ronként mintegy fél tonná­val nagyobb termést hoz, több a rosttartalma, nagyobb a belőle készült fonal szakí­tószilárdsága, jobb a kész szövet minősége. A laboratóriumi vizsgála­tok szerint már a múlt évi termésnek is jobb volt a bél­tartalma, mint az előző év­ben, amiért a rendszer gaz­daságai ötmillió forint mi­nőségi prémiumban részesül­tek. Ez is növelte a gazda­ságok termelési kedvét; az idén újabb három tsz csat­lakozott a termelési rend­szerhez, s összességében több mint ezer hektárral nö­velték a vetésterületet. Az eddigi rekorddal, a fél­millió mázsás terméssel szemben erre az évre 600 ezer mázsa a célkitűzésük. Átmeneti visszaesés után ugyanis világszerte nőtt a kereslet a természetes szá­lakból készülő anyagok iránt. A magyar export is évről évre növekszik a kész ken­derárukból. ugyanakkor egy­re több nyers rostot és kó­rót is szállítunk Romániába és Jugoszláviába, s az idén Csehszlovákiába is exportá­lunk belőle. Alii melegünk lesz i '.•v\ ■ Mindenki úgy spórol az energiával, ahogy tud, vagy ameny- nyire a kényszer viszi rá. Én például mindig eloltom a vil­lanyt az ablaktalan fürdőszobában, ha annak komfortjait nem veszem igénybe. Viszont a gáz nem nagyon érdekel, mert azért átalányt fizetek. így vagyok a központi fűtéssel is. A számla minden hónapban ugyanannyi, ezért inkább az ablakot nyitom ki, semhogy a radiátor csapját zárjam el, ha melegem van... Személyes példákkal azért hozakodom elő, mert tavaly a kívánatosnál többel (6,1 százalékkal) nőtt a lakossági és a kommunális energiafogyasztás. Az egyéni mérés és fizetési kötelezettség hiánya óhatatlanul pazarlás­hoz vezet. Csakhogy a tervezett, s remélt takarékossági tö­rekvéseknek ára van. A lakásokba vízórákat kellene felsze­relni, s jó lenne otthononként mérni a hőfelhasználást azok­ban az otthonokban, amelyekbe egy eleve elvetélt ötlet nyo­mán egyénileg szabályozhatatlan, egycsöves fűtési rendszert építettek be. A tél csak sokszorozta gondjainkat. A szokat­lanul kemény január és február miatt ebben az évben vár­hatóan 3.3 százalékkal több lesz (az eredeti elképzelésnek duplája ezj az energiafogyasztás. Azt már a korábbi információkból tudjuk, hogy a tavalyi növekmény négy százalékra rúgott. Sok ez, nagyon sok. Az egyik neves energetikai szakember szerint — az összes kö­rülményt figyelembe véve — a jelenlegi magyar népgazda­ság évi egy százaléknál nagyobb fogyasztásnövekedést bün­tetlenül. azaz hátrányok nélkül elviselni nem tud. A világ- gazdasági konstellációk nem nekünk kedveznek, s tartósan nem tűrhető egy amúgy is pénzszűkös beruházási szituáció­ban, hogy az ipari fejlesztések mintegy negyven százaléka — közvetve vagy közvetlenül — az energetikát finanszírozza. Az év elején hozott korlátozó intézkedések a nagyfogyasz­tókat sújtották. így aztán a lakosság alig érzett valamit a szigorból, viszont a nagyüzemek a termeléskiesés miatt mil­liós veszteségekkel számolhatnak az év végi mérlegben. Igaz. a gyári kollektívák igyekeznek minden lehetséges tartalékot mozgósítani, de — amint az a napokban ülésező Energia­gazdálkodási Propaganda Bizottság ülésén is elhangzott — kifulladóban van a Forgó Morgó, s a könnyen kiaknázható, látványos eredményeket hozó takarékossági források kime­rültek. Mi hát a teendő? Általános recept, amint azt a fentebb idézett tanácskozásról beszámoló kommüniké hírül adja. nincs és nem is lehet. Az egyetemes törekvést csak a helyi körülményekhez igazított ésszerű megoldásokkal lehet meg­valósítani. Szén, olaj, gáz, elektromos áram? Végül is mind­egy. Csak az egyenleg ne mutasson deficitet. Mert különben melegünk lesz... B. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom