Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-02 / 77. szám
1985. április 2., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A népgazdaság egyensúlyának javításához olyan frontáttörésre van szükség az ipar szinte minden ágazatában, amely lehetővé teszi a nemzetközi versenyképesség érzékelhető emelkedését. Például a gépipar területén ilyen áttörési pontnak tekinthetjük a közúti járműgyártást, s az ehhez kapcsolódó részegységek, alkatrészek termelését. Csakhogy a feltételek nem javultak számottevően. Nemcsak azért nehéz a dolgunk, mert a külpiaci helyzet látványos javulása belátható időn belül aligha következik be, s az import szűkössége jelentős szerkezeti változásokat tételez fel, hanem azért is, mivel a beruházási eszközöknek is érezzük a hiányát. Elmozdulás csak akkor várható, ha többet teszünk a versenyképesség fokozásáért, a műszaki fejlesztésért, a munkaerő hatékony foglalkoztatásáért. Bizonyára nem mondunk vele újat, ha most ismételten hangsúlyozzuk azt ásókat emlegetett tételt, miszerint a versenyképesség fokozásának egyik feltétele, hogy tisztán lássunk, hol vannak előnyeink, lehetőségeink és miben, illetve a gazdálkodás melyik területén maradtunk el. Ezt különben nagyon jól érzékeltetik az érés költségviszonyok, csakhogy ennél részletesebb megközelítésre is szükség van. Ebben lehet segítségünkre a nemzetközi összehasonlítás. Szerencsére, az utóbbi időben már tapasztalható előrelépés, amely a vállalatok versenyképességének javulását eredményezte. Az ipari fejlődésben végbemenő nagy versenyfutásban már a jelen is, de még inkább a jövő azoké a vállalatoké, amelyek a lehető legnagyobb mértékben hasznosítják az emberi alkotóképességet; a műszaki fejlődés útján gyorsan reagálnak az igényekre, erőforrásaikat a progresszív területekre koncentrálják. Az Autóvillamossági Felszerelések Gyára — budapesti és mezőkövesdi gyáregysége — hosszú évek óta készít a közúti járműgyártáshoz nélkülözhetetlen autóvillamossági részegységeket, alkatrészeket, többek között indítómotorokat, dinamókat, generátorokat. Ha valamelyik, az ágazathoz tartozó vállalatról elmondható, hogy okosan, előrelátóan építi jövőjét, az AUTÖVILL mezőkövesdi gyáregységére fokozottan érvényes ez a megállapítás. Az üzem vezetői ugyanis idejében felismerték, hogy a belső szervezettség javítása és a termékek korszerűsítését eredményező műszaki-technológiai fejlesztő munka elengedhetetlen ahhoz, hogy az igényekhez igazodó új versenyképes gyártmányokkal jelenjenek meg a piacokon. Természetesen éltek a lehetőséggel. Megvásárolták a Bosch-indítómotor licencét, így lehetővé vált egy világ- színvonalon álló, a korábbi indítómotornál négyszer üzembiztosabb termék előállítása. A licencvásárlással egy időben megkezdték, illetve folytatták a gyártás különböző fázisaiban a technológia korszerűsítését. Elsősorban a minőség javítását és a termelékenység növelését célozta az évekkel ezelőtt beindult nagyszabású gépi beruházás, rekonstrukció. A nagyszerű ebben az volt, hogy a beruházást nem a meglevő technológia konzerválására, hanem korszerűsítésére használták. Különböző célgépeket, automata berendezéseket vásároltak fejlett tőkés országokból. Ilyen berendezés volt a Smetz forrasztógép, amely felváltotta az egészségre ártalmas, alacsony termeiéFolyó év március 5-i, 53. sz. lapjuk 3. oldalán „Senki többel?...' Harmadszor!” címmel szarvasmarha-tartással kapcsolatos cikk jelent meg. A cikkben leírtak alapvetően helytállóak, azokkal magunk is egyetértünk, ugyanakkor szövetkezetünkkel összefüggésben téves adatok szerepelnek, melyet — ezúton — szükségesnek tartunk helyesbíteni: 1. Szövetkezetünk szarvas- marha-hizialással hosszú évek óta nem foglalkozik, így az exporttal kapcsolatosan leírtak szövetkezetünket nem érintik. 2. Szarvasmarha-ágazatunk felszámolásának elhatározását hosszas elemzések, számítások, viták előzték meg. 3. Szarvasmarha-eladási szándékunkat folyó év január 24-i levelünkben foglaltak szerint kértük hirdetés formájában közzétenni, ami a Magyar Mezőgazdaság c. hetilap február 20-i 8. számában, valamint március G-i, 10. számában jelent meg, továbbá a TSZKER Piacszolgálat c. kiadvány márciusi számában jelenik meg. 4. A Boovina Gazdasági Társaságot is megkerestük folyó év januárjában annak érdekében, hogy legyen segítségünkre az ágazat minél kedvezőbb felszámolásában. 5. A mai napig (március 13.) egyetlen szarvasmarhát sem adtunk el. 6. Az állomány háromnegyed részére a napokban kötünk adás-vételi szerződést (számunkra kedvező áron). A jelenleg általában gazdaságtalan szarvasmarhatartás szövetkezetünket is érinti. A további kedvezőtlen hatásokat kívánjuk a tsz- tagság érdekében kivédeni akkor, amikor körültekintő, és szerintünk megalapozott intézkedéseket teszünk a veszteséges gazdasági tevékenység felszámolására. Ezen okok hatottak kényszerítő módon szövetkezetünkre és követelték meg a szarvasmarha-ágazat — részünkre is sajnálatos — mielőbbi felszámolásának elhatározását, ami szükségszerű lépés volt. Kurucz Miklós elnök, bükkábrányi Béke Mgtsz A lenti levelet a szövetkezet elnökének kérésére közöljük. Ennek ellenére véleményünket az üggyel kapcsolatban továbbra is fenntartjuk. Nem kihúzni kell a fiatal, fájós fogat, hanem, ha mód és lehetőség van rá, orvosolni azt. Vagyis egy veszteségbe torkolló ágazatot, melyet csak 1981-ben (!) hoztak létre, nem elsősorban felszámolni kellene, hanem belső átértékelésekkel, átszervezésekkel, a korábbiaknál lényegesen hatékonyabb, jobb tenyésztői munkával gazdaságossá tenni. Sőt, álláspontunk védelmében dr. Villányi Miklós. MÉM-államtitkár szavaira hivatkozunk, aki a megyei tervegyeztető tárgyaláson kijelentette: „szarvasmarhaágazatot csak ott indokolt felszámolni, ahol hosszú évek következetes tenyésztői munkája mellett sem lehet eredményt termelni.” Következésképpen a bükkábrányi termelőszövetkezetben ezen ágazat felszámolását, amihez természetesen joguk van, elsietett lépésnek tartjuk. Dr. Herczeg László, a megyei tanács főmunkatársa is jelezte: véleményünkkel megegyező a megyei tanács mező- gazdasági osztályának álláspontja is. piac kenységű hagyományos kézi hegesztést. De megemlíthetjük az Auerbach-házhajlító célgépet, amely nyolcszor nagyobb teljesítményre képes. Az önindítók, dinamók, generátorok pajzsát öntik az angol DIMO-cég által szállított alacsony nyomású öntőgéppel, a DISKUS automata sikköszörűgép pedig három- szor-négyszer nagyobb teljesítményre képes egy műszak alatt. Jelenleg is folytatódik a gyáregységben a technológia korszerűsítése: egyebek között Gildemeister típusú CNC házmegmunkáló automata gép üzembe helyezését végzik a szakemberek. A másik nagy „húzást” az jelentette az AUTÖVILL részéről, hogy Mezőkövesd határában jó néhány évvel ezelőtt hozzáfogtak egy teljesen új telep kialakításához. A rohamosan fejlődő üzem ugyanis kinőtte a Dózsa György úti telephelyet. Persze más szempont is közrejátszott ebben. Kiszámították ugyanis, hogy a termelésnek egy helyen való koncentrálása lényegesen nagyobb termelékenységet tesz lehetővé, erősödik a munka- fegyelem, csökkennek a belső szállítási költségek, amely döntően befolyásolja a gazdálkodás ered mény ességét. Hogy valóban korszerű, versenyképes termékeket gyártanak Mezőkövesden, arra a legjobb bizonyíték, hogy az AUTÖVILL-nek nincsenek értékesítési gondjai. Például az NDK részére évenként sok tízezer darab, saját fejlesztés eredményeként ki kísérletezett indítómotort gyártanak. S a Bosch-licenc alapján gyártott indítómotorokból ma mar egyre többet vásárolnak a tőkés piacokon. Az AUTÖVILL tehát idejében felismerte, hogy a műszaki-fejlesztési politikát, a kutatás-fejlesztést, a licencvásárlást és -hasznosítást, a beruházást egységesen kell értelmezni. Az eredménye: az Autóvillamossági Felszerelések Gyára — a budapesti és a mezőkövesdi gyáregysége együttesen — tavaly vállalati szinten 1,6 milliárd forint értékű részegységet, készterméket és alkatrészt gyártott. Ebből mintegy 500 millió forint nyereség képződött. Vagyis: rendkívül jövedelmezően termelnek. Az exportra kerülő termékek dollárkitermelési mutatója pedig vetekszik a legjobba- kéval. Lovas Lajos Mi kerüljön a kiskertbe? Olyan faiskola, szaporitó- anyag-lerakat ma még sehol a világon nem létezik, ahol egy helyen akár gyümölcsfákból. akár díszfákból, díszcserjékből minden faj, minden fajtája beszerezhető lenne. Mikor tehát azt mondom, írom, hogy a Miskolci Kertészeti Vállalatnak a Szentpéteri kapuban (a 12- es, 14-es autóbusz végállomásánál) néhány éve létesített faiskolai lerakat ában ezen a tavaszon is gazdag a szaporítóanyag-választék, akkor nem az előbb említett ideális állapotokra gondolok, gondolhatok. Mégis bátran — s örömmel — ismétlem, hogy gazdag választékot talál itt mindenki, aki csak ide téved, mert a lehetőségekhez képest igenis választék várja a vásárlót. Olyannyira választék, hogy arra mód sincs: minden itt megvásárolható szaporítóanyag nevét felsoroljuk. Ám arra mégis vállalkozom, hogy saját tapasztalataim alapján legkiválóbbnak minősített fajták ismertetésével segítsük elsősorban a kezdő ker- •tészkedők választását. Az őszibarackból kapható négy fajta közül elsősorban a régi, igen megbízható, kiváló zamatú és tetszetős Nehéz választani (?) Facsemetevásár méretű championt ajánlom. A hétféle körtefajta mindegyike rendelkezik előnyös tulajdonságokkal. Arabitka például a legkorábbi, téli tárolásra, fogyasztásra pedig a Hardenpont téli vajkörte kiváló. Ha valaki csupán egy fajta körtét akar, annak viszont a választékból a hőse kobak nevű őszi fajtát javaslom. Szabályos körte alakú, korán termőre fordul, rendszeresen terem, s a zamata. íze fenséges. Újdonság, ritkaság — hiszen nem minden évben kapható — a mandula. Most a szigetcsépi fajtát árulják. A kajsziválasztékból mindenképpen kipróbálásra ajánlom az an- dornaktályai magyar kajszit, főleg a bükkaljaiaknak. Szilviából a jó öreg beszterceinek nincs párja, ringlóból (melléje porzófajta is kell) az althánn ringlót és a serminát egyaránt javaslom. Almát személy szerint házikertbe nem telepítenék, de aki másképp gondolkodik, a választékból vegyen close-t. A cseresznyefajták közül a bigarrau burlat-ot emelném ki, míg meggyből az érdi bőtermőt. A szőlőből — szubjektív vélemény a jövő egyik nagy fajtája lesz a Zengő, de újdonság a Boglárka is. Aki csemegének, bornak egyaránt alkalmas fajtát keres, az az Ir- say Olivér fajtát keresse. A tüske nélküli szeder — a mandulához hasonlóan — újdonság. Hobbisoknak javaslom. Ez a telep a gyümölcsfák mellett a megye leggazdagabb díszfa-választékát kínálja. (Más lerakatokon díszfából. cserjéből kevés kapható.) Oszlopos tujából ottjártunkkor volt columna, smaragd és malonyai változat. Jaskó József, a telep vezetője felhívta a figyelmem a sövénynek valók széles választékára, valamint az úgynevezett cukorsiiveg- fenyöre (ritkaság) és a ta- xusokra (tiszafákra). Nekem viszont a konténeres nyírek tetszettek, meg a termést is hozó törökmogyoró és a japán diszcseresznyék. De hát ahány ember, annyi ízlés! (ha) A kukoricatermesztés növelése érdekében a MÉM és a PM új ösztönzőrendszert dolgozott ki, melynek értelmében a mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemadó-kedvezményben részesülhetnek. Az adókedvezmény feltétele, hogy a háztáji területtel növelt nagyüzemi kukorica és silókukorica együttes, május 31-i vetésterülete növekedjen az 1983-as és 1984-es átlagos vetésterülethez viszonyítva. Ezen növekedésnek legalább akkorának kell lennie, hogy az itt megtermelt kukorica mennyisége (májusi morzsolt súlyban számolva) az 1983-as és 1984-es átlagos kukoricatermés-menyJövedelemadó-kedvezmény A nagyobb kukoricatermelésért nyiséghez képest 1985-ben 5 százalékos emelkedést eredményezzen! Ebben az esetben a jövedelemadó-visszatartás összege — az előzőekben előirt feltételek teljesítése esetén — a területnövekményre hektáronként 2000 forint, A jövedelemadó-kedvezményt az 1985. évi eredményfelosztás során lehet számolni. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági nagyNéhány éve volt egy riportalanyom, mégpedig egy kétkezi munkás, aki talán életében először dolgozott ki egy újítást a munkahelyén. Nem volt az égbekiáltó, világot megrengető találmány, csupán ötletéi vetette papírra, gondolva arra: bizonyára hasznára lesz vele a társadalomnak. Többször érdeklődött a benyújtott javaslata sorsáról, ám finoman tudatták vele, hogy újítása valójában nem is újítás. Lelkiismerete azonban nem hagyta nyugodni, meg volt győződve róla, hogy amit a maga erejéből ki- fundált, az nem eldobni való. Gondolt egy merészet, s javaslatát elküldte Dunaújvárosba. S az ország másik részén kedvező véleményt nyilvánítottak az újításról, alkalmasnak találták a megvalósításra. Határtalan örömmel lobogtatta a nevére címzett válaszlevelet: — Íme, érdemes volt gondolkodni az ötleten — mondogatta. Persze ezen nem lágyult meg az ötletet elutasítók szíve. Kitartottak véleményük mellett, a javaslatot nem fogadták el újításként. A sors úgy hozta, hogy azóta sem találkoztam ismerősömmel, nem tudom hogyan alakult végül is a szóban forgó újítási ügy. Ez a kis történet a közelmúltban jutott eszembe, amikor egy tanácskozáson éppen az újításokról, találmányokról esett szó. S önkéntelenül felötlött bennem: vajon hány csalódott, meg nem értett újító van széles e megyében. Hány jó ötlet megy veszendőbe, mert áltörhetetlen falba ütközik az, aki megkísérli azt a bizonyos „állóvizet” felkavarni. Még olyan képtelen vád is elhangzik egyesek részéről, hogy nálunk kevesebb az ötletgazdag ember, mint más féltekén, s ezért van az, hogy nincs annyi új, korszerű termék, olyan gyártmány, amely magas szellemi tartalommal a világpiacon kellő hasznot hozna. Sajnos, van bennünk egy adag irigység is azokkal szemben, akik életrevaló gondolattal, ötlettel rendelkeznek, akik képesek újat, újszerűt alkotni. Nem egy példát hallani, hogy az irigyek presztízs- vagy pozíció-féltésből még gáncsot is vetnek azoknak, akik belevágnak valamilyen kísérletbe. Tegye a szívére a kezét, aki még nem hallott olyan esetről, amikor egy-egy újító úgy tudta kivitelezni elképzeléseit, hogy megfelelő „társakat, támogatókat” talált, akiket érdekeltté tudott tenni; akik hatalmi pozíciójuknál fogva „szivükön” viselték az újítók, az újítások sorsát. Jó lenne elérni, hogy a gazdálkodó egységek rákényszerüljenek, hogy minden értelmes gondolat, ötlet, legyen az újítás vágj’ találmány, a legegyszerűbb ésszerűsítés, a jövőben zöld utat kapna. L. L. üzem 1985. április 30-ig a megyei tanács pénzügyi osztályára írásban is bejelenti a feltételeknek megfelelő területnövelési szándékát, a jövedelemadó-kedvezmény összegét már az 1985. évi adóelőleg megfizetésénél visz- szatarthatja, utólagos elszámolásra. Amennyiben a nagyüzem az 1985. évi gazdálkodása alapján jövedelemadó fizetésére nem kötelezett, vagy a fizetendő jövedelemadó ösz- szege kisebb az előzőekben megjelölt feltételek teljesítése esetén számított jövedelemadó-kedvezménynél, úgy a kedvezmény a következő évben fizetendő jövedelem- adó terhére érvényesíthető. A jövedelemadó-kedvezmény feltételeinek teljesítését tartalmazó adatokat — a KSH részére nyújtott adatszolgáltatással és a mérlegadatokkal összhangban —elkülönítetten kell nyilvántartani. A világ egyik legnagyobb klímaberendezése, a Fitotron teljes teljesítménnyel megkezdte működését az ukrán növénytermesztési, szelekciós és genetikai tudományos kutatóintézetben. A bármely időjárási viszonyok imitálá- sára ’alkalmas berendezéskomplexum segítségével jelentősen lecsökkenthető a nagy hozamú fajták és sze- mestakarmány-hibridek kikísérletezésének ideje. Izolált melegházakban, vegetációs, szárító- és fagyasztókamrában összesen 1500 négyzetméternyi területen automatika szabályozza a hőmérsékletet, a nedvességtartalmat és a megvilági- tottságot. Mesterséges éghajlat Ssli ük!?... Iralszf!
