Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-02 / 77. szám
ÉSZÁK-MAGYARORSZÁG 4 19S5. április 2., kedd Csaknem háromhónapi kényszerhelyzet után visszatér a televízió műsorsugárzása a hosszabb adásidőre. Aki már átnézte a most kezdődött műsorhét programját, tapasztalhatja, hogy újra vannak délelőtti műsorok, íőleg filmek, kora délután kezdődik a délutáni—esti műsoradásidő, amely nemegyszer 23 óra után is folytatódik. Az első teljesebb műsorhét programját alapvetően meghatározza, hogy csütörtökön van hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója, a hét végén pedig húsvét jelentkezik, s ez ismét különleges műsorszerkesztést kíván. Például iskolai tanítási szünet is lesz, amikor ráérő iskolások tömegei ülnek majd délelőtt is a képernyők előtt. Hisszük, hogy a későbbiekben a televízió műsorszerkezete visszaáll a korábbi rendre és mielőbb láthatók lesznek a képernyőn azok a tévéprodukciók, filmek is, amelyek éppen az adásidő szűkülése miatt maradtak ki az elmúlt hetekben — például A hattyú halála című magyar tévéfilm és mások — és nem olyan késéssel kerülnek a néző elé, mint az éppen a napokban jelentkező Sörgyári capriccio — Hrabal és Menzel remeke —, amit hajdan szintén mellőzni kellett, több mint egy évvel ezelőtt. A most zárult műsorhétről nehéz kritikai jegyzetet írni. Adásainak meghatározója a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa volt. Ezt a feladatát a televízió igen jól látta el. Mind a nyitásról közvetített élő adás, mind a délutáni, illetve esti összefoglalók olyan képet nyújtottak e nagyfontosságú, országunk, népünk sorsát hosszú távra meghatározó tanácskozásról, mintha valamennyien ott lettünk volna a Budapest Kongresszus Teremben, részesei lennénk az ott folyó munkának. Sőt, a közelképek segítségével még jobban megfigyelhettünk mindent, mint a távolabb ülő jelenlevők. De nem elsősorban a vizuális élmény, hanem a napi munkának jól szerkesztett, tömör összefoglalása, a leglényegesebb mozzanatok kiemelése, a közreműködő Baló György és Sándor István célratörő rövid kommentárjai tették lehetővé, hogy a kongresszus milliók élménye lehetett. Amikor egy ilyen, csaknem az egész hetet átfogó politikai jellegű adás a domináns, a fennmaradó adásidővel való gazdálkodás fokozottabb felelősséggel jár. Különösen, ha ugyanazon a héten van még egy Budapesti tavaszi fesztivál nevű sokszínű művészeti rendezvénysorozat is. Így aztán létrejön egy olyan műsorhét, amely a sokféle igény kielégítésének szándéka jegyében végül annyira eklektikussá lesz, hogy végletek váltják benne egymást. Csak az osztódó sejtek módjára burjánzó reklámműsorok jelentik benne a folyamatosságot. Nem tud nálunk olyan energiagondokból adódó műsoridő-korlátozás lenni, hogy ne férnének be a műsorba a nyílt reklámok hadai, meg a burkolt, riportnak álcázott, ám nagyon átlátszó ilyenfajta készítmények. Például vasárnap még műsorváltozás, illetve műsoridő-bővítés is adódott egy kozmetikai gyár reklámriportjának sugárzására. Amikor végletekről szóltam, olyasmire gondoltam, hogy jó, ha helyet kap a műsorban a már említett fesztivál és a színházi világnap alkalmából Beethoven operája, a Fidelio, vagy Liszt Szent Erzsébet legendájának közvetítése a Mátyás-templomból és más rangos zenei rendezvény, ugyanakkor a nem zenekedvelő nézőknek meg ugyanezen a héten olyan silányságok jutnak, mint a Hirdetések című kis- játékfilm-összeállítás, a Bizonyíték híján című logikátlan krimi befejezése, az önmaga színvonalát is messze alulmúló Derrick-epizód, amelyben a hallgatag detektív már lassan kerítőnek csap fel. A látványos kalandfilmek kedvelői most két egymást követő estén kaphatták meg és élvezhették A három testőr és folytatása ironikus feldolgozását. Márkus László nem lebecsülendő számú rajongói láthatták kedvencüket, amint Ungvári Tamás tapintatosan tartózkodó kérdéseire válaszolgatva beszélt magáról. Kitűnt az adásból, hogy meglehetősen régen készült. Harangozó Márta Márkus László-beszélgetése könyv alakban azóta több kiadást megért, igen magas példányszámban el is fogyott. Ez a beszélgetés — már csak terjedelménél fogva is — szű- kebb körbe szorította Márkus csacsogó-csapongó feltárul- kozását, így a könyvbélinél rokonszenvesebb kép alakult ki róla. Egy jól sikerült műsorról essék még külön szó. Ez pedig az Esti Kornél éneke című emlékezés a száz éve született Kosztolányi Dezsőre. Sediánszky János szerkesztése és Horváth Adám rendezése a kávéházi keretbe szorított beszélgetések, kis helyzetek láncolatával, keretnek is felfogható versekkel és egy régi amatőrfilm képsoraival igen markáns vonásokat adott a Kosztolányi-portréhoz, kellemesen ható ötven percet nyújtott a nézőnek a szerves egységbe komponált töredékekkel. Benedek Miklós Sors, síiül, grilles Nem mindennap történik meg a Kazinczy-klubban, hogy népdallal kezdődik egy irodalmi előadás. Két csehszlovákiai magyar népdalt énekelt Faragó Laura, mielőtt Czine Mihály megtartotta volna előadását Dobos Lászlóról, illetve a csehszlovákiai magyar irodalomról. Történelmi áttekintéssel kezdte. Fábry Zoltánt, a csehszlovákiai magyar irodalom „szent öregjét”, illetve Adyt idézte, akik már a század elején megfogalmazták a magyarság, emberség erkölcsi programját és követelményét. Fábry Zoltán híres, sokat idézett könyvében, a „Hazám: Európá”- ban fejtette ki a nemzetiségi sorba került magyarság vágyait. Ady még a Duna, az Olt közös hangjáról, azaz a Kárpát-medencében élő népek sorsközösségéről irt. Fábry és az 1920 után kialakult csehszlovákiai magyar irodalom ezt a hangütést vitték és viszik tovább. Ügy fogalmazzák meg a kisebbségi sorsban sodródott magyarság történelmét, hogy azzal — szándékuk szerint — semmilyen más nép nemzeti érzékenységét nem sértik. Ez a maga nemében páratlan teljesítmény, s méltán érezzük ezeket a műveket az egyetemes magyar irodalom értékeinek. A magyar történelemben eddig nem ismert tragédiákat kellett megfogalmazniuk és megírniuk a művészet erejével, a kimondás által. Dobos László regényei: A földönfutó, majd az Egyszál ingben, éppen erről szólnak, hogy a magyar nemzetiség nem választotta a sorsát. Ügy vett részt mind a két világháborúban, hogy engedelmeskednie kellett, s utána őt kiáltották ki bűnösnek. Dobos László szellemesen, „sors, szülőföld, erkölcs irodalomnak” nevezte a csehszlovákiai magyar irodalmat. Mindenkor a kisemberek, a bakák küzdelmét írta meg a megmaradásért. Hogyan viselkedik a „kisember” a történelem viharaiban, metszéspontjaiban? Igyekszik alkalmazkodni — egészen a tűrés határáig. Az a csodálatos ebben az irodalomban — mondotta Dobos László —, hogy a regényekben ábrázolt hősökhöz hasonlóan az elmúlt ötven évben immár háromszor szinte a semmiből is újra talpra tudott állni, tiszteletet parancsoló színvonalat elérni. (H.) Rockopera A Fővárosi Operettszinházban március 29-én, pénteken este mutatták be Andrej Voznyeszenszkij- Alekszej Ribnyikov-Veress Miklós: A „Remény" című rockoperáját. Képünk az első szovjet rockopera egyik jelenetét ábrázolja. Könyvböngésző Dokumentumok és műalkotások A Corvina Kiadó gondozásában megjelent legújabb kiadványok sorában megkülönböztetett figyelmet érdemel két mappa, amely értékes dokumentumokat tartalmaz. Mindkettő történelmi évfordulóinkhoz kapcsolódik. A „Talpra magyar ... /” 15-dik márczius, 1848 című tizenkét dokumentumot rejt magában. Hasonmás kiadásban megtalálható benne a 12 pont, Petőfi Nemzeti dalának eredeti kézirata, Zichy Ferenc levele István főherceghez, Pest város jegyzőkönyve, a Bánk bán színlapja, a Közbátorsági Választmány kiáltványa, a nemzetőri szolgálati jegy, Petőfi Dicsőséges nagyurak és A királyokhoz című műve. Batthyány Lajos körlevele, a Pesti Bizottmány kiáltványa, valamint V. Ferdinánd levele. A tizenkét hasonmás laphoz huszonnégy oldalas füzet is tartozik, amely részletes ismertetőt tartalmaz az eredeti iratokról, amelyek között — mint a felsorolásból is kitűnik — kevésbé ismert, mégis érdeklődésre számot tarló dokumentumok is találhatók. A mappát Ke- rényi Ferenc állította össze és ő írta a bevezetőt is. .......föl kéne szabadulni m ár!” 1945. április 4. a címe a másik mappának, amelyet Somlyay Magda állított ösz- sze és látott el a kíséröfü- zetben bevezetővel. Az ebben található tizenkét dokumentum a felszabadulási megelőző rövid időszak eseményeiből villant fel néhány momentumot. Az 1944 őszén megjelent „Budapest népéílúsz esztendőt tudhat maga mögött a MA FILM Dialóg Filmstúdió. A jelenlegi vezetője, Bacsó Péter filmrendező 1967 óta áll e stúdió élén. iE húsz év alatt érték e stúdiót különböző szervezeti jellegű megrázkódtatások, egyszer fel is oszlották, de gyakorlatilag a munka folyt; jelenlegi formájában és nevével, 1.975 óla működik. Állományába számos idősebb évjáratú, nagy sikerű rendező tartozik, akik- nek tevékenységét olyan filmek jelzik, mint a Fényes szelek, a Húsz óra, vagy a sajnálatosan korán eltávozott Huszárik Zoltán Szindbádja, de e mögött a gárda mögött már felsorakozott egy fiatalabb „cseresor” — Szurdi Miklós, András Ferenc, Xan- tus János és mások —, akik ugyancsak megmutatták már tehetségüket, és jelenlétük azt látszik igazolni, vagy arra nyújt reményt, hogy a stúdióban lassan végbemenő „őrségváltás” nem jár majd zökkenőkkel. Minderről azon a beszélgetésen esett szó — sok más egyéb téma közölt —, amelyen a magyar íilmjcritikuhez!” című kiáltvány hasonmás lapjával kezdődik, a további tizenegy hasonmás lap között van a Vörös Hadsereg felhívása, az l.sz. parancs, az akkor kiadott ezerpengős és sok egyéb korabeli dokumentum másolata, a mellékelt füzet pedig további huszonnégy korabeli dokumentum szövegét tartalmazza és a hasonmásokkal együtt így egészíti ■ ki az e korszakról alkotott képet. Mindkét mappa megjelentetése igen időszerű és sok új adalékkal gazdagít. Két szobrászművészről jelent meg a Corvina gondozásában értékes kötet. Farkas Aladár szobrászművész, aki 1961-ben hunyt el és 421 szobrot hagyott hátra, önéletírása, Goda Gábor bevezetője, ötvennégy művének fotója és számos életrajzi és egyéb adat segítségével kerülhet közel az érdeklődő olvasóhoz. Kínál is a kötet igen sok újabb adalékot a munkásból lett kiváló szobrász életművének jobb megismeréséhez. A Corvina Műterem sorozatban pedig Ker- nács Gabriella mutatja be Melocco Miklós munkásságát nagyszabású tanulmányban, a művész negyvenkilenc rpű- vének fotójával. Nagyméretű albumban jelentette meg a kiadó Jeanine Warnod, a Figaro kritikusa művét Maurice Utrillo, az 1883-ban született festő életéről. Ebben a szerző arra törekszik, hogy a magányos, boldogtalan, érzékeny művész igazi arcát mutassa meg, lehánt- sa róla a legendákat és a század elejének egyik legsok találkoztak a stúdiót képviselő Bacsó Péterrel. Szóba került az is, hogy a növekvő gazdasági nehézségek ellenére, az elmúlt két évben még sikerült a Dialóg Filmstúdiónak tíz játékfilmet elkészítenie —, közöttük egy kétrészest —, amelyek között kiemelkedők és balsikerek egyaránt adódtak. Itt készült az Egymásra nézve, Makk Károly rendezésében, és ugyancsak az ő munkája a merőben más előjellel emlegethető Játszani kell! Ugyancsak itt .készült Bacsónak a Te, rongyos élet! című nagy sikerű műve, Jan- csó Miklós vitatható értékű Omega, Omega című munkája, egy meghatározott közönségrétegben igen sikeres Eszkimó asszony fázik Xan- tus János első filmjeként, itt született Fábri Zoltán Gyertek el a névnapomra, Kovács András Szeretők című filmje, a nemrég bemutatott A vörös grófnője és két olyan film, ami még csak ezután kerül a közönség elé: Gyarmathy Lívia Egy kicsit én, egy kicsit te című játéka, és Palásthy György Egy élet muzsikája című, Kálmán Imre életét bemutató nagyobb tájképfestőjét állítsa az olvasó elé, s nem any- nyira esztétikai elemzésekre épülő, mint inkább regényes életrajznak tekinthető könyvben veszi számba mindazt, ami sajátos Utrillo pályáján. A kötetet számos reprodukció és a művész életepizódjait ábrázoló fotó teszi gazdagabbá. Két fotókönyvröl kell még szólni. Az egyik, amely nem is kizárólag fotókönyv, immár második kiadásban került a könyvboltokba. Fotóit Féner Tamás készítette, szövegét pedig a közelmúltban elhunyt Scheiber Sándor professzor irta. A címe: ... és beszéld el fiadnak ..., alcíme pedig elárulja a kötet tartalmát: „Zsidó hagyományok Magyarországon”. A kiváló fotóművész és az egyháztudós közös munkája nyomán széles körű áttekintést kínál a kötet a hazai zsidóság vallási szokásaiból, a vallási előírásokat követő életéből, amelyeknek igen jelentős része napjainkban már valóban csak emlék. Témáját tekintve, messze eltér ettől a másik fotóskönyv, a varsói Wydawnicl- iva Artystyczne i Filmowe és a Corvina közös kiadásában megjelent Aktalbum, amely a Krakkóban 1970 óta folyamatosan megrendezett „Venus” kiállítások anyagából nyújt válogatást és száz- hetvenhét lengyel aktfolót tartalmaz, nagyobbrészt hagyományos eljárással készülteket, kisebb részben újszerű technikai beavatkozással létrehozott kísérleteket. (I>) szovjet—magyar koprodukcióban készült filmje. E felsorolásból az is kitűnik, hogy szinte végletek találkoznak a listán, és mint a stúdió vezetője elmondta, mozicentrikus a stúdió alapállása, azaz elsősorban a nézőt akarják megnyerni, vállalva a balsikert is, de a művészieskedést, a „lila művészetet” nem, mert mindenképpen szeretnék meggátolni a spekulatív szellem érvényesülését, behatolását. Mint ilyen beszélgetéseknél elkerülhetetlen, szóba kerültek természetesen a filmgyártás égető gazdasági gondjai, amelyek hovatovább egyáltalán magát a gyártást veszélyeztetik, ugyanakkor az is elhangzott, hogy a szomorú példákon okulva, a stúdió nem megy bele a jövőben semmiféle koprodukciós kényszer szülte megoldásba. Hogy miként alakul a továbbiakban a gyártás lehetősége. az ma még hosszabb távra nem határozható meg. De a már háta mögött levő húsz esztendő a Dialóg Filmstúdió számára mindenképpen biztos erkölcsi alap. (hm) Beszélgetés a Dialóg Filmstúdióról Pályázat népművészeti tárgyak alkotására A Borsod-Abaúj-Zentplén megyei Népművészeti Egyesület pályázatot hirdet az amatőr tárgyi népművészet, hímzés, szövés, fa-, csont- és szarufaragás, szalma-, csu- héj-, gyékény-, vesszőfonás, bőr- és kovácsolt munkák, valamint gyermekjátékok ágazatban népművészeti tárgyak alkotására. A pályázaton bárki részt vehet, aki munkáit amatőrként, a nép- művészeti hagyományok ápolása és továbbfejlesztése szellemében készítette. Pályázni csak kész, korábbi pályázatokon még nem díjazott alkotásokkal lehet — egyéni és kollektív, íelnőtt- és gyermekmunkákkal —, amelyek nem ismertek a kereskedelmi forgalomban. Az alkotások négy kategóriában — hímzés, szövés, faragás, egyéb — kerülnek elbírálásra. A rendezők elsősorban lakástextilt, étkezési garnitúrát, használati tárgyakat, kisplasztikákat, bútorokat és öltözködési ruhadarabokat várnak a pályázóktól. A pályamunkákat a Miskolc városi Művelődési Központ Gárdonyi Géza Művelődési és Alkotóházába kell személyesen leadni 1985. április 23-—25-én, 10—16 óra között. (Miskolc, Sütő János u. 42.) Az alkotásokhoz négypéldányos leltárívet kell készíteni, pontos adatokkal. Az eredményhirdetésre és a legjobb munkák bemutatására május 18-án kerül sor, kiállításon. A nyíregyházi országos népművészeti kiállításra csak erről a megyei népművészeti kiállításról kerülhetnek anyagok. iwerttás ideién
