Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-23 / 69. szám

1985. március 23., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Kiegyensúlyozott légkörben, alkotó vitában... Tények, vélemények Azt persze éppúgy túlzás állítani, hogy nálunk tízmillió közgazdász van. mint azt, hogy a háziasszonyt nem érdekli a szenv­telennek mondott statisztika és a száraz­nak bélyegzett közgazdaságtan. A dolgok összefüggéséből adódik, s ehhez jó társa­dalmi légkör teremtődött, hogy különösebb alapképzettség nélkül is látható a részben az egész, s a közvélemény tudja, elfogadja, s többnyire meg is érti, hogy az egyéni boldogulás azon múlik, hogy ez a tízmilliós kollektíva boldogul-e. A nagy számvetés időszakát éljük. Visz- szanézünk, előre tekintünk. Mérlegre tesz- szük azt. ami volt, s eredményeink, mu­lasztásaink ismeretében prognosztizáljuk a jövőt. Hivatalos és nem hivatalos fóru­mokon próbáltuk, próbáljuk megrajzolni a helyzetképet. Természetesen nem esnek egybe a vélemények, de az ország közér­zete nagy biztonsággal feltérképezhető. Ki­egyensúlyozott légkörben, alkotó vitákban készülünk a kongresszusra. Sikereink elvi­selik a kritikát is, van mire büszkének lennünk, s van mit féltenünk. A Borsod megyei pártértekezleten mondotta dr. Ma- róthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, hogy az elmúlt öt évben a ma­gyar gazdaság nemcsak védekezett, nem­csak kivédett bizonyos hatásokat, hanem fejlődött. Ebből az alapállásból kiindulva próbáljuk meg összefoglalni gazdálkodá­sunk és gazdagodásunk elmúlt öt évének krónikáját, különös tekintettel a megyei pártértekezleten elhangzott felszólalásokra. , ARÁNY ÉS RANGSOR A szóban elhangzott, s az idő hiányában írásban beadott észrevételek egyike sem kerülte meg a gazdaságot. Pontosabban fo­galmazva: a pedagógus, a színész, az egész­ségügyi dolgozó is tudta, hogy építeni, szolgáltatást fejleszteni, kultúrát terjeszte­ni csak anyagi lehetősségünk és lehetősé­günk határáig tudunk. Parttalan követe­lések nem hangzottak el, noha az igények sarkantyúja mindnyájunkat ösztönöz, s a valós igényeken alapuló kívánságlista na­gyon hosszú. Persze, hogy több iskola, tor­naterem, művelődési ház, jó út, kórház, könyvtár kellene... De aki felelősséggel kér, annak tudnia kell, hogy elosztani csak azt lehet, ami van. Az arányokra ügyelő rangsorolás elkerülhetetlen. Fejti György, a megyei pártbizottság első titkára így fogalmazott: Az utóbbi években hazánkban is a gazdaság kérdéséi állnak a közérdeklődés és a politikai munka kö­zéppontjában. Nehéz éveket hagytunk ma­gunk mögött, amelyek egyaránt próbára tették a gazdaságot, a társadalmat és azt a bizalmi tőkét, amelyet pártunk több év­tizeden át fölhalmozott. Erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. El kell utasítani azokat a nézeteket, amelyek az elmúlt öt évre, mint a stagnálás és a kényszerintézkedések időszakára tekintenek. Az adott körülmé­nyek között jelentős eredmény, hogy sike­rült megfékezni az ország eladósodási fo­lyamatát, megőrizni fizetőképességünket. A jövőről szólva az első titkár utalt ar­ra, hogy gazdasági fejlődésünk újra sza­kaszhatárhoz érkezett. A feltételek most kedvezőbbek. Jól rímel erre dr. Maróthy Ózdi pillanatkép ... A kohászat jövőjét biztosí­tani kell. László mondandója: Az ország lakosságát — jó programmal — cselekvésre lehet bírni, s ennek eredménye egy felfelé ívelő szakasz lesz, amit — a napi gondok és problémák ellenére — történelmi hivatá­sunk vállalni. Az értekezlet egyik pártonkívüli meghí­vottja, dr. Czibere Tibor, az egyetem rek­tora nemcsak a bizakodásnak, hanem erő­feszítéseink és eredményeink külföldi vissz­hangjának adott hangot az egyik folyosói beszélgetésben. Állította, hogy jó dolog manapság magyarnak lenni külföldön. Ten- niakarásunknak és lennitudásunknak híre van a határon túl is, s vitathatatlan nem­zetközi presztízse van a magyar gazdaság­nak. KOHÁSZOK ÉS BÁNYÁSZOK Nehézipari jellegű megyénk kommunista képviselőit — érthetően — szerfölött fog­lalkoztatta a kohászat és a bányászat sorsa, jövője. A kemény tél csak millió forin­tokban kifejezhető nyomokat hagyott a termelésben. A felszólalók regisztrálták a tényeket, de nem siránkoztak. Szimpatikus volt például Gerzsényi Miklós (Lenin Ko­hászati Művek) kiútkeresése. Akár recept is lehet ez máshol és máskor is. Az em­beri tényezők szerepének felismerésével és ésszerű alkalmazásával ugyanis olyan for­rást nyitott meg a megtépázott hírű nagy­üzem, amelyből bőven lehet meríteni a szűkösebb napokban is. Tavaly már nem volt veszteséges a gyár, s az óvatos opti­mizmus arra utal, hogy a diósgyőri kohá­szat már túljutott a mélyponton. Kiss Dezső a borsodi bányászkodás gond­jait. ellentmondásait emlegette föl. Val­lotta, hogy minden, potenciálisan felszínre hozható csille szénre szükség van. Csak­hogy ennek a társadalmi igénynek nagy az ára: a gépek egyharmada elavult, baj van az utánpótlással, romlanak a geológiai vi­szonyok. s a bányavállalatokat indokolat­lanul keményen sújtják a szabályozók ... összefoglalójában a megyei első titkár is jelentősnek és tiszteletreméltónak ítélte a kohászat és bányászat dolgozóinak erőfe­szítéseit. nem hallgatva el, hogy az ágazat nehéz, időszakot él át. Viszont a szénre és a jó minőségű acélra szüksége van a nép­gazdaságnak. Az sem képezheti vita tár­gyiét. hogy a megyében dolgozó mintegy 55 ezer bányász és kohász létbiztonságát, kiegyensúlyozott politikai közérzetét meg kell őrizni. Ezért mindkét ágazatnál az a feladatunk, hogy a helyi és a központi erőforrások egyesítésével megnyugtatóan biztosítsuk a vállalatok működőképességét. Ezzel párhuzamosan kell megteremteni a hatékonyabb gazdálkodás hosszú távú. sta­bil feltételeit. A témához tartozik, hogy több hozzá­szóló az egységes és hosszú távú energe­tikai koncepció nyílt, szakmai vitákban való kidolgozását sürgette, mondván, hogy elejét kellene venni a szükségtelen, indo­kolatlan, s roppant költséges vargabetűk­nek. VÁLLALKOZÁS ÉS VÁLLALÁS Ha fentebb azt állítottuk, hogy minden megtermelhető acélra és szénre szükség van. akkor áll ez a megállapítás a mező­gazdasági termékekre is. Némileg ellent­mond ennek a jogos népgazdasági igény­nek az a tény, hogy a nem is olyan régen tejből még önellátó Borsod most behoza­talra szorul. Nem azért, mintha meglódult volna az amúgy is szorgalmazott tejfo­gyasztás. hanem azért, mert csökkent a szarvasmarha-állomány. Nem fejlődik a kívánt mértékben a zöldség- és gyümölcs­termelés sem. Ennek elsősorban — muta­tott rá Szaniszló Sándor, a TESZÜV elnöke — pénzügyi okai vannak. A borsodi mezőgazdasági termelőszövet­kezetek termelési adottságai rosszabbak az országos átlagnál, s így a fajlagos költsé­gek magasabb volta miatt a mezőgazdaság jövedelmezősége alacsonyabb. Nem titok, hogy kritikus esztendő elé néznek a bor­sodi agrárgazdaságok, hiszen már az ipari és szolgáltató tevékenység jövedelemnövelő árhulláma is levonulóban van. És ha már az új és sokat vitatott gaz­dálkodási formákról esett szó, időzzünk egy kicsit a vállalati gazdasági munka- közösségeknél. Vitathatatlan, hogy sok vál­lalat. élt a lehetőséggel (Borsodban a nyolc­százat meghaladja a vgmk-k száma), s a kollektíva javára kamatoztatta a tartalék­feltárásnak ezt a módját. Az is vitathatat­lan, hogy az ellenzők tábora is nagy. Van. aki a szocialista vívmányokat félti, más pedig azért neheztel, mert a műszak után is munkál vállaló kolléga lényegesen töb­bet keres, mint ő. Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy törvénnyel szentesített gyakorlatról van szó. de a társadalmi köz­morál joggal várja el. hogy a vadhajtáso­kat nyesegessék, s a nyerészkedőket meg­büntessék. Vállalkozni, annak minden szellemi igé­nyével és anyagi kockázatával természete­sen nemcsak kicsiben lehet és szabad. A megyei pártértekezleten is elhangzott, hogy az egyik legfontosabb gazdálkodási cél: a vállalkozó üzemek lehetőségeinek maximá­lis kibontakoztatása. S ez a ..vállalkozás", ha össznépi mozgalommá szélesedik, ha mindenki becsülettel teszi a dolgát, akkor már nem volt hiábavaló a kibontakozás érdekében tett rengeteg erőfeszítés. B. I. A magyar küldöttség tagjai megérkeznek a Szepsi városi Nem­zeti Tanács székházához Encs varus és a csehszlo­vákiai Szepsi között húsz év­vel ezelőtt jött létre baráti kapcsolat, az eltelt két év­tized alatt a két város ve­zetői között rendszeressé vál­tak a találkozások. Az együttműködés során egyre erőteljesebbé váltak a gaz­dasági szervezetek, szövetke­zetek közötti kölcsönös se­gítségnyújtások. A mezőgaz­dasági munkák során külön­féle gépek cseréjével gyor­sítják meg a betakarításokat a két határ menti területen. Az együttműködés további erősítésének igényét példáz­za az az egyhetes kölcsönös bemutatkozás, amely márci­us 19-én, a Szepsiben meg­rendezett Encs város 40 éve című kiállítással vette kez­detét. A megnyitón három­tagú politikai delegáció kép­viselte megyénket és Encset. Az ünnepségen dr. Kun Lászlónak, az MSZMP Bor­sod megyei Bizottsága tit­kárának vezetésével részt vett Siska András, az Encs városi Pártbizottság első tit­kára és dr. Menyhért Béla, a városi tanács elnöke. A Szepsibe érkező magyar vendégeket a Városi Nem­zeti Tanács székháza előtt népviseletbe öltözött fiata­lok köszöntötték, majd ezt követően a delegáció tagjait Lobéi Zoltán, a Szepsi vá­rosi Nemzeti Tanács elnöke tájékoztatta a testvérváros életéről, az elért fejlődésről. A kiállítás ünnepélyes megnyitására a városi mű­velődési központban került sor. Az eseményre zsúfolá­sig megtelt a színházterem. Elsőként a helyi énekkar műsora köszöntötte a meg­jelenteket, majd Siska And­rás, az Encs városi Pártbi­zottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Többek kö­zött a következőket mondot­ta: Az ünnepi beszedet köve­tően, a megnyitó közönsége mintegy tízperces színes film megtekintésével ismerkedhe­tett meg a mai Encs sokol­dalúságával, mindennapi éle­tével. Záróakkordként az Encsi Művelődési Központ pedagógus vegyes kara adott színvonalas műsort, mellyel nagy közönségsikert arattak. Az ünnepséget követően a delegáció tagjai a szlovákiai várossal ismerkedtek. A kó­rus csoportokra osztva há­rom iskolába látogatott el, ahol az intézmények peda­gógusaival folytattak eszme­cserét, s betekintést nyerhet­tek a szlovákiai általános is­kolai oktatás módszereibe. A kölcsönös bemutatkozás másnap, március 20-án En- csen folytatódott. Az ünne­pélyes megnyitóra Encsre ér­kezett Jozef Závada, a Kas­tötte a megjelent vendége­ket, majd Jozef Závada ve­zető titkár mondott köszön­tőt. — Csehszlovákia a negy­ven év alatt nagyot fejlő­dött, s kiváltképp érvényes ez Kelet-Szlovákiára, mely a felszabadulásig nagyon el­maradott volt. Így volt ez járásunkban is. Jelen pilla­natban 19 mezőgazdasági nagyüzemünk van, s a CSKP vezetése alatt felépítettünk 23 ipari üzemet. A mezőgaz­daság telén hosszú évekre nyúlik vissza a szoros kap­csolatunk. Nincs olyan éy hogy ne segítenénk ki egy­mást erő- és speciális gé­pekkel. Ezzel a találkozóval szeretnénk hozzájárulni ah­hoz, hogy kulturális téren is tovább fejlődjenek kapcsola­taink. Bővíteni akarjuk együttműködéseinket a helyi tanácsok, áfószek, iskolák és lömegszervezetek között. E gyümölcsöző kapcsolataink­kal is ki szeretnénk fejezni internacionalista, baráti ér­zéseinket. — Járásunk párt- és ál­lami szervei nevében sok si­kert kívánok önöknek az el­következendő években. Erőt, egészséget ahhoz, hogy si­keresen valósíthassák meg a párt XIII. kongresszusának határozatait — mondotta be­fejezésül. Az ünnepi megnyitót kö­vetően a Csermely nevet vi­selő kassai járási pedagógus­kar szereplése aratott sikert, majd a részt vevő vendégek és a házigazdák baráti ta­lálkozója zárta a központi ünnepséget. Az elkövetkezendő napok­ban, a mindkét város fejlő­dését bemutató kiállítást még két-két községben mu­tatják be, ezzel is elősegítve, hogy a két terület lakossá­ga minél jobban megismerje egymás életét. Kép és szöveg: Csákó Gyula Ai encsi pedagógus vegyes kar nagy közönségsikert aratott mű sorával — Encs város és vonzás- körzete kommunistái, lakos­sága és a delegáció tagjai nevében köszönjük a meg­hívást és a lehetőséget, hogy itt, Szepsiben bemutathatjuk területünk negyvenéves fej­lődését. A fejlődésről, a vonzáskörzet négy évtizedes életéről felvillantott képek jól mutatják, hogy a mi né­pünk — a többi szocialista ország népeihez hasonlóan — élni tudott a lehetőség­gel — kezdte, majd így foly­tatta. — Ez az egyhetes köl­csönös bemutatkozás jól il­leszkedik abba a sokrétű ba­ráti együttműködésbe, amely két évtizede fennáll a két határ menti terület szerveze­tei és lakossága között. A je­lenlevők jól tudják, a ha­tár bennünket nem választ el. Az együttműködés során a gazdasági együttműködés mellett egyre jobban fejlő­dik a tömegszervezetek, ta­nácsok és oktatási intézmé­nyek kapcsolata is._ Pártszer­vezeteink a pártirányítás módszereiről, a politikai munka hatékonyságáról cse­rélnek rendszeresen véle­ményt. sa járási Pártbizottság ve­zető titkára, Jan Spak, a Kassa járási Nemzeti Bizott­ság elnöke és Frantisek Gobi, a Járási Politikai Művelő­dési Ház igazgatója. A Kassa járás 40 éve című kiállítás megnyitására délután került sor az Encs városi 'Művelő­dési Központban. Elsőként dr. Menyhért Béla köszön­Jozef Závada ünnepi megnyitó beszédét mondja

Next

/
Oldalképek
Tartalom