Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-23 / 69. szám
1985. március 23., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Kiegyensúlyozott légkörben, alkotó vitában... Tények, vélemények Azt persze éppúgy túlzás állítani, hogy nálunk tízmillió közgazdász van. mint azt, hogy a háziasszonyt nem érdekli a szenvtelennek mondott statisztika és a száraznak bélyegzett közgazdaságtan. A dolgok összefüggéséből adódik, s ehhez jó társadalmi légkör teremtődött, hogy különösebb alapképzettség nélkül is látható a részben az egész, s a közvélemény tudja, elfogadja, s többnyire meg is érti, hogy az egyéni boldogulás azon múlik, hogy ez a tízmilliós kollektíva boldogul-e. A nagy számvetés időszakát éljük. Visz- szanézünk, előre tekintünk. Mérlegre tesz- szük azt. ami volt, s eredményeink, mulasztásaink ismeretében prognosztizáljuk a jövőt. Hivatalos és nem hivatalos fórumokon próbáltuk, próbáljuk megrajzolni a helyzetképet. Természetesen nem esnek egybe a vélemények, de az ország közérzete nagy biztonsággal feltérképezhető. Kiegyensúlyozott légkörben, alkotó vitákban készülünk a kongresszusra. Sikereink elviselik a kritikát is, van mire büszkének lennünk, s van mit féltenünk. A Borsod megyei pártértekezleten mondotta dr. Ma- róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, hogy az elmúlt öt évben a magyar gazdaság nemcsak védekezett, nemcsak kivédett bizonyos hatásokat, hanem fejlődött. Ebből az alapállásból kiindulva próbáljuk meg összefoglalni gazdálkodásunk és gazdagodásunk elmúlt öt évének krónikáját, különös tekintettel a megyei pártértekezleten elhangzott felszólalásokra. , ARÁNY ÉS RANGSOR A szóban elhangzott, s az idő hiányában írásban beadott észrevételek egyike sem kerülte meg a gazdaságot. Pontosabban fogalmazva: a pedagógus, a színész, az egészségügyi dolgozó is tudta, hogy építeni, szolgáltatást fejleszteni, kultúrát terjeszteni csak anyagi lehetősségünk és lehetőségünk határáig tudunk. Parttalan követelések nem hangzottak el, noha az igények sarkantyúja mindnyájunkat ösztönöz, s a valós igényeken alapuló kívánságlista nagyon hosszú. Persze, hogy több iskola, tornaterem, művelődési ház, jó út, kórház, könyvtár kellene... De aki felelősséggel kér, annak tudnia kell, hogy elosztani csak azt lehet, ami van. Az arányokra ügyelő rangsorolás elkerülhetetlen. Fejti György, a megyei pártbizottság első titkára így fogalmazott: Az utóbbi években hazánkban is a gazdaság kérdéséi állnak a közérdeklődés és a politikai munka középpontjában. Nehéz éveket hagytunk magunk mögött, amelyek egyaránt próbára tették a gazdaságot, a társadalmat és azt a bizalmi tőkét, amelyet pártunk több évtizeden át fölhalmozott. Erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. El kell utasítani azokat a nézeteket, amelyek az elmúlt öt évre, mint a stagnálás és a kényszerintézkedések időszakára tekintenek. Az adott körülmények között jelentős eredmény, hogy sikerült megfékezni az ország eladósodási folyamatát, megőrizni fizetőképességünket. A jövőről szólva az első titkár utalt arra, hogy gazdasági fejlődésünk újra szakaszhatárhoz érkezett. A feltételek most kedvezőbbek. Jól rímel erre dr. Maróthy Ózdi pillanatkép ... A kohászat jövőjét biztosítani kell. László mondandója: Az ország lakosságát — jó programmal — cselekvésre lehet bírni, s ennek eredménye egy felfelé ívelő szakasz lesz, amit — a napi gondok és problémák ellenére — történelmi hivatásunk vállalni. Az értekezlet egyik pártonkívüli meghívottja, dr. Czibere Tibor, az egyetem rektora nemcsak a bizakodásnak, hanem erőfeszítéseink és eredményeink külföldi visszhangjának adott hangot az egyik folyosói beszélgetésben. Állította, hogy jó dolog manapság magyarnak lenni külföldön. Ten- niakarásunknak és lennitudásunknak híre van a határon túl is, s vitathatatlan nemzetközi presztízse van a magyar gazdaságnak. KOHÁSZOK ÉS BÁNYÁSZOK Nehézipari jellegű megyénk kommunista képviselőit — érthetően — szerfölött foglalkoztatta a kohászat és a bányászat sorsa, jövője. A kemény tél csak millió forintokban kifejezhető nyomokat hagyott a termelésben. A felszólalók regisztrálták a tényeket, de nem siránkoztak. Szimpatikus volt például Gerzsényi Miklós (Lenin Kohászati Művek) kiútkeresése. Akár recept is lehet ez máshol és máskor is. Az emberi tényezők szerepének felismerésével és ésszerű alkalmazásával ugyanis olyan forrást nyitott meg a megtépázott hírű nagyüzem, amelyből bőven lehet meríteni a szűkösebb napokban is. Tavaly már nem volt veszteséges a gyár, s az óvatos optimizmus arra utal, hogy a diósgyőri kohászat már túljutott a mélyponton. Kiss Dezső a borsodi bányászkodás gondjait. ellentmondásait emlegette föl. Vallotta, hogy minden, potenciálisan felszínre hozható csille szénre szükség van. Csakhogy ennek a társadalmi igénynek nagy az ára: a gépek egyharmada elavult, baj van az utánpótlással, romlanak a geológiai viszonyok. s a bányavállalatokat indokolatlanul keményen sújtják a szabályozók ... összefoglalójában a megyei első titkár is jelentősnek és tiszteletreméltónak ítélte a kohászat és bányászat dolgozóinak erőfeszítéseit. nem hallgatva el, hogy az ágazat nehéz, időszakot él át. Viszont a szénre és a jó minőségű acélra szüksége van a népgazdaságnak. Az sem képezheti vita tárgyiét. hogy a megyében dolgozó mintegy 55 ezer bányász és kohász létbiztonságát, kiegyensúlyozott politikai közérzetét meg kell őrizni. Ezért mindkét ágazatnál az a feladatunk, hogy a helyi és a központi erőforrások egyesítésével megnyugtatóan biztosítsuk a vállalatok működőképességét. Ezzel párhuzamosan kell megteremteni a hatékonyabb gazdálkodás hosszú távú. stabil feltételeit. A témához tartozik, hogy több hozzászóló az egységes és hosszú távú energetikai koncepció nyílt, szakmai vitákban való kidolgozását sürgette, mondván, hogy elejét kellene venni a szükségtelen, indokolatlan, s roppant költséges vargabetűknek. VÁLLALKOZÁS ÉS VÁLLALÁS Ha fentebb azt állítottuk, hogy minden megtermelhető acélra és szénre szükség van. akkor áll ez a megállapítás a mezőgazdasági termékekre is. Némileg ellentmond ennek a jogos népgazdasági igénynek az a tény, hogy a nem is olyan régen tejből még önellátó Borsod most behozatalra szorul. Nem azért, mintha meglódult volna az amúgy is szorgalmazott tejfogyasztás. hanem azért, mert csökkent a szarvasmarha-állomány. Nem fejlődik a kívánt mértékben a zöldség- és gyümölcstermelés sem. Ennek elsősorban — mutatott rá Szaniszló Sándor, a TESZÜV elnöke — pénzügyi okai vannak. A borsodi mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelési adottságai rosszabbak az országos átlagnál, s így a fajlagos költségek magasabb volta miatt a mezőgazdaság jövedelmezősége alacsonyabb. Nem titok, hogy kritikus esztendő elé néznek a borsodi agrárgazdaságok, hiszen már az ipari és szolgáltató tevékenység jövedelemnövelő árhulláma is levonulóban van. És ha már az új és sokat vitatott gazdálkodási formákról esett szó, időzzünk egy kicsit a vállalati gazdasági munka- közösségeknél. Vitathatatlan, hogy sok vállalat. élt a lehetőséggel (Borsodban a nyolcszázat meghaladja a vgmk-k száma), s a kollektíva javára kamatoztatta a tartalékfeltárásnak ezt a módját. Az is vitathatatlan, hogy az ellenzők tábora is nagy. Van. aki a szocialista vívmányokat félti, más pedig azért neheztel, mert a műszak után is munkál vállaló kolléga lényegesen többet keres, mint ő. Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy törvénnyel szentesített gyakorlatról van szó. de a társadalmi közmorál joggal várja el. hogy a vadhajtásokat nyesegessék, s a nyerészkedőket megbüntessék. Vállalkozni, annak minden szellemi igényével és anyagi kockázatával természetesen nemcsak kicsiben lehet és szabad. A megyei pártértekezleten is elhangzott, hogy az egyik legfontosabb gazdálkodási cél: a vállalkozó üzemek lehetőségeinek maximális kibontakoztatása. S ez a ..vállalkozás", ha össznépi mozgalommá szélesedik, ha mindenki becsülettel teszi a dolgát, akkor már nem volt hiábavaló a kibontakozás érdekében tett rengeteg erőfeszítés. B. I. A magyar küldöttség tagjai megérkeznek a Szepsi városi Nemzeti Tanács székházához Encs varus és a csehszlovákiai Szepsi között húsz évvel ezelőtt jött létre baráti kapcsolat, az eltelt két évtized alatt a két város vezetői között rendszeressé váltak a találkozások. Az együttműködés során egyre erőteljesebbé váltak a gazdasági szervezetek, szövetkezetek közötti kölcsönös segítségnyújtások. A mezőgazdasági munkák során különféle gépek cseréjével gyorsítják meg a betakarításokat a két határ menti területen. Az együttműködés további erősítésének igényét példázza az az egyhetes kölcsönös bemutatkozás, amely március 19-én, a Szepsiben megrendezett Encs város 40 éve című kiállítással vette kezdetét. A megnyitón háromtagú politikai delegáció képviselte megyénket és Encset. Az ünnepségen dr. Kun Lászlónak, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága titkárának vezetésével részt vett Siska András, az Encs városi Pártbizottság első titkára és dr. Menyhért Béla, a városi tanács elnöke. A Szepsibe érkező magyar vendégeket a Városi Nemzeti Tanács székháza előtt népviseletbe öltözött fiatalok köszöntötték, majd ezt követően a delegáció tagjait Lobéi Zoltán, a Szepsi városi Nemzeti Tanács elnöke tájékoztatta a testvérváros életéről, az elért fejlődésről. A kiállítás ünnepélyes megnyitására a városi művelődési központban került sor. Az eseményre zsúfolásig megtelt a színházterem. Elsőként a helyi énekkar műsora köszöntötte a megjelenteket, majd Siska András, az Encs városi Pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Többek között a következőket mondotta: Az ünnepi beszedet követően, a megnyitó közönsége mintegy tízperces színes film megtekintésével ismerkedhetett meg a mai Encs sokoldalúságával, mindennapi életével. Záróakkordként az Encsi Művelődési Központ pedagógus vegyes kara adott színvonalas műsort, mellyel nagy közönségsikert arattak. Az ünnepséget követően a delegáció tagjai a szlovákiai várossal ismerkedtek. A kórus csoportokra osztva három iskolába látogatott el, ahol az intézmények pedagógusaival folytattak eszmecserét, s betekintést nyerhettek a szlovákiai általános iskolai oktatás módszereibe. A kölcsönös bemutatkozás másnap, március 20-án En- csen folytatódott. Az ünnepélyes megnyitóra Encsre érkezett Jozef Závada, a Kastötte a megjelent vendégeket, majd Jozef Závada vezető titkár mondott köszöntőt. — Csehszlovákia a negyven év alatt nagyot fejlődött, s kiváltképp érvényes ez Kelet-Szlovákiára, mely a felszabadulásig nagyon elmaradott volt. Így volt ez járásunkban is. Jelen pillanatban 19 mezőgazdasági nagyüzemünk van, s a CSKP vezetése alatt felépítettünk 23 ipari üzemet. A mezőgazdaság telén hosszú évekre nyúlik vissza a szoros kapcsolatunk. Nincs olyan éy hogy ne segítenénk ki egymást erő- és speciális gépekkel. Ezzel a találkozóval szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy kulturális téren is tovább fejlődjenek kapcsolataink. Bővíteni akarjuk együttműködéseinket a helyi tanácsok, áfószek, iskolák és lömegszervezetek között. E gyümölcsöző kapcsolatainkkal is ki szeretnénk fejezni internacionalista, baráti érzéseinket. — Járásunk párt- és állami szervei nevében sok sikert kívánok önöknek az elkövetkezendő években. Erőt, egészséget ahhoz, hogy sikeresen valósíthassák meg a párt XIII. kongresszusának határozatait — mondotta befejezésül. Az ünnepi megnyitót követően a Csermely nevet viselő kassai járási pedagóguskar szereplése aratott sikert, majd a részt vevő vendégek és a házigazdák baráti találkozója zárta a központi ünnepséget. Az elkövetkezendő napokban, a mindkét város fejlődését bemutató kiállítást még két-két községben mutatják be, ezzel is elősegítve, hogy a két terület lakossága minél jobban megismerje egymás életét. Kép és szöveg: Csákó Gyula Ai encsi pedagógus vegyes kar nagy közönségsikert aratott mű sorával — Encs város és vonzás- körzete kommunistái, lakossága és a delegáció tagjai nevében köszönjük a meghívást és a lehetőséget, hogy itt, Szepsiben bemutathatjuk területünk negyvenéves fejlődését. A fejlődésről, a vonzáskörzet négy évtizedes életéről felvillantott képek jól mutatják, hogy a mi népünk — a többi szocialista ország népeihez hasonlóan — élni tudott a lehetőséggel — kezdte, majd így folytatta. — Ez az egyhetes kölcsönös bemutatkozás jól illeszkedik abba a sokrétű baráti együttműködésbe, amely két évtizede fennáll a két határ menti terület szervezetei és lakossága között. A jelenlevők jól tudják, a határ bennünket nem választ el. Az együttműködés során a gazdasági együttműködés mellett egyre jobban fejlődik a tömegszervezetek, tanácsok és oktatási intézmények kapcsolata is._ Pártszervezeteink a pártirányítás módszereiről, a politikai munka hatékonyságáról cserélnek rendszeresen véleményt. sa járási Pártbizottság vezető titkára, Jan Spak, a Kassa járási Nemzeti Bizottság elnöke és Frantisek Gobi, a Járási Politikai Művelődési Ház igazgatója. A Kassa járás 40 éve című kiállítás megnyitására délután került sor az Encs városi 'Művelődési Központban. Elsőként dr. Menyhért Béla köszönJozef Závada ünnepi megnyitó beszédét mondja
