Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Folytatta «unkáját az MSZMP XIII. kongresszusa Szerdán reggel 9 órakor a Budapest Kongresszusi Központban folytatta mun­káját a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa; napirenden tovább­ra is a Központi Bizottság beszámolója, a Központi Ellenőrző Bizottság jelenté­se, valamint a szóbeli kiegészítések fe­Gáspár Sándor: letti vita szerepelt. A'tanácskozást Fock Jenő nyugalmazott miniszterelnök, Győr- Sopron megye, küldötte nyitotta meg, s adott szót elsőként Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Szakszervezetek Országos Taná­csa elnökének. Pest megye küldöttének. dasági. és morális erejét. A szakszervezeték segítik a renti. a . fegyelem megszilár­dítását, a szervezettség nö­velését, a fokozott takaré­kosságot, minden alkotóerő kibontakozását. Arra törek­szünk. hogy előbbre lépjünk a műszaki fejlesztésben, a gazdaságos termelésben, az emberi tényezők kamatozta­tásában. A szakszervezetek XXV. kongresszusára való felké­szülésben feladott leckénk, hogy csökkentsük munkánk formális vonásait, visszaszo­rítsuk a bürokratikus meg­kötöttségeket, a hivatali jelleget, erősítsük szerveze­tünk mozgalmi arculatát. belső életünk demokratiz­musát és kapcsolatunkat a szakszervezeti tagsággal, a dolgozók millióival. A szakszervezetek hivatása bonyolult. A beszámolóban is jelzett gazdasági es szoci­ális problémák vitáiban az életszínvonallal .összefüggő kérdések kapcsán a dolgozók szóvá Vették: ezekben a fo­lyamatokban höl volt a szakszervezet, mi volt az ál­láspontja'.' Jogos a kérdés. Nálunk a szakszervezetek nélkül egyet­len olyan kérdést sem lehet eldönteni, amely a dolgozók élet- és munkakörülményeit érinti. Ott voltunk tehat ezeknél a döntéseknél. Az ilyen döntés sohasem könnyű. Ezek kényszerintéz­kedések voltak. Az ország jövője érdekében a nagyob­bik helyett a kisebbik rossz mellett: döntöttünk. Ezt az utat kellett választanunk. Ilyenkor vizsgázik igazán a szakszervezetek kettős funk­ciója: az, hogy egyrészt erő­sítjük a munkáshatalmat, másrészt képviseljük és véd­jük a dolgozók érdekeit. Ezért a legszélesebb érte­lemben részt vállal a szak- szervezet a szocialista épí­tésben. (Folytatás a 2. oldalon) Gáspár Sándor kifejezvén egjeterlesét a beterjesztett doKumentumokkal, azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a szakszervezetekben dolgo­zó kommunisták és az egesz szakszervezeti mozgalom — hivatásának megfelelően — hogyan tudja minél eredmé­nyesebben szolgálni a dokit-, mentumokban megfogalma­zott célok elérését. — A szakszervezeti moz­galom tevékenységéről az élvek tisztázottak, egyértel­műek — mondolla. — Eze­ket megerősítette a párt Központi Bizottságának 1983. oktŐoeri állásfoglalása. Ez az állásfoglalás — vélemé­nyem szerint — nemcsak ne­künk, de még az utódaink­nak is biztos elvi alapot ad a szakszervezeti munkához. De hogy hagyományos fel­adatainkat még színvonala­sabban tudjuk végezni, az újakhoz pedig hozzá tudjunk igazodni, ahhoz most. gond­jaink közepette újra át kell gondolni dolgainkat. Természetes, hogy a töp­rengésben a jó és hasznosít­ható javaslatok mellett szü­letnek olyan ötletek és gon­dolatok is, amelyeket nein tudunk használni. Az olyan ajánlásokat, például, hogy a párt vonuljon ki a gazdaság­ból, és a különböző tarsa- dalmj-gazdasági folyamato­kat minden beavatkozás nél­kül hagyjuk öntörvényeik szerint érvényesülni. Az el­lenkező végleten viszont olyan ajánlásokkal is talál­kozunk, hogy a feszesebb ve­zetés érdekében a párt irá­nyítson közvetlen eszközök­kel minden folyamatot. Az ilyen véleményeket termé­szetesen nem tudjuk elfo­gadni. Szélsőséges követel­ményeket. fogalmaztak meg a szakszervezetek címére is. Ügy is, hogy mit csináljunk, úgy is, hogy mit ne csinál­junk. Ezekkel a nézetekkel Sem tudunk mit kezdeni. A szakszervezeti mozga­lomnak van megfelelő hiva­tása, azt kell teljesítenie. A szakszervezeti mozgalom­nak megvan a maga pályája, azon kell haladnia. A szak- szervezeti mozgalom a mai helyzetben a társadalmi fej­lődéshez igazodva hatéko­nyabban lássa el a maga feladatát. Ezt az igényt a dolgozók, a szakszervezeti tagok határozottan megfo­galmazzák, és ez az, amire komolyan figyelnünk kell. Ezt követően Gáspár Sán­dor beszélt a szakszerveze­ti " mozgalom legutóbbi 40 esztendejéről, hangsúlyozva az időszak tanulságait, majd . így folytatta: A képen: Gáspár Sándor a szónoki emelvényen — Készülünk a szakszerve­zetek XXV. kongresszusára. Ez azt jelenti számunkra, hogy pontosan ki kell dol­goznunk a munkahelyi, az alapszervezeti tennivalókat, területi szerveink, valamint az iparági, ágazati szak- szervezetek tevékenységi kö­rét, s az országos szintű ten­nivalókat is. Ebben a mun­kában nagy segítségei jelent a XIII. kongresszus határo­zata, de természetesen használni kell a saját ta­pasztalatinkat is. Feladata­ink kialakításában figyelem­be kell vennünk az új vál­lalatvezetési formákat, a megváltozott ösztönző- és' szabályozórendszerünket, a vállalati gazdasági munka- közösségek 1 a paszta latai (. Vannak tehát jó eszközei a vállalati önállóság növelésé­nek, a hatékony termelés­nek. Azt várjuk ezektől a hajtóerőktől, hogy növeked­jék a népgazdaság jövede­lemtermelő. értéktermelő ké­pessége. A szakszervezetek támogatják ezeket a törek­véseket, és a maguk eszkö­zeivel segítenek minden hasznos kezdeményezést, amely növeli az ország gaz­Borsod megye küldöttei a kongresszuson fl kongresszus lseiében Üjabb kiemelkedő teljesít­ményekről érkeztek hírek a megye termelő-vállalataitól, ahol többletvállalásokkal és munkasikerekkel köszöntik pártunk XIII. kongresszusát. A munkaverseny egyik fS célja, hogy csökkentsék, il­letve pótolják az energia- korlátozüs miatt a termelés­ben bekövetkezett vesztesé­geket. AZ ÓKü-BEN Az Ózdi Kohászati Üze­mekben folytatódott a kong­resszusi hét. amely szinte minden területen többleítel- jes i t monyt ered meny eze 11. Nyersvasból például március 26-án az előirányzott 2400 tonnával szemben 2470 ton­nát termeltek, míg martin- acélból 50 tonnával szar­nyalták . túl az aznapi 3400 tonnás gyártási tervet. Az acélmű kemence-csarnok 11. műszakján dolgozó Le­nin szocialista brigád Hu- gyina László vezetésével kedden 4 kemencéből 0 ada­got csapolt le: ezzel 830 tonnás műszaktervét 045 tonnára teljesítette a bri­gád. A durvahengermű blokksorán Poduszló Sándor brigádja a 800 tonnás mű­szaktervét 934 tonnára telje­sítette. Kiemelkedő teljesít­ményt produkált a bugasor III. műszakján dolgozó K-ris- ton K. Gyula által vezetett kollektíva is: az előirt 470 tonna helyett 567 tonnát ért el. Az öntőcsarnokban teve- kenykedik a Vörös Csillag nevét viselő szocialista bri­gád, amely egy műszak alatt 563 tonna öntecset adott at a durvahengerműnek. Ered­ményük értékét növeli, hogy az átlagos műszakiéi jesít- ményt ez alkalommal 319 tonnával szárnyalták túl. AZ LKM-BEN Számos brigád. üzemi kollektíva teijesnetle több­letvállalását a Lenin Kohá­szati Müvek kovácsoló gyár részlegében. Március 27-én reggel 6 óráig 285 dol­gozó veti részi kommunista műszakon. Egy részük ter­melőmunkát, fazon- és ten­gelykovácsolást.' vasúti ke­rékabroncs-kovácsolást es hengerlést végzett. A dolgo­zók másik része a kikészíté­si és kiszállítási munkálato­kai segítette: elvégezték az exportra kerülő vasúti kerék- abroncsok keménység! vizs­gálatát. az export koracélok felületi tisztítását. A verseny a gyárrészleg üzemeiben kiemelkedő mun­kasikereket hozott. Március 24-en a kétezer tonnás saj­tóiénál dolgozo Garami Ka­roly és Demeter Sándor ve­zette szocialista brigád egy­aránt 116.8 százalékos telje­sítményt produkált a fazon- kovácsolásban. Marczi Gyu­la brigádja az acélkovácsoló üzemben 143.8 százalékot éti el 4390 kilogramm erő­sen ötvözött acél kovácsolá­sával. A ' nagykovácsüzem- ben a Bukovenszki István által vezetett szocialista bri­gád 123,4. a Pető Márton ve­zette kollektíva 126.5 száza­lékra teljesítette előirányza­tát. A MÉH VALLALATNAL A három megyében tevé­keny líedő Észak-magyaror­szági MÉH Vállalatnál meg­tartott kommunista műsza­kon 34 szocialista brigád több mint ötszáz tagja vett részt. Nyolc óra alatt több mint ötszáz tonna vashulla­dékot raktak vagonokba és irányították azokat a külön­böző feldolgozó üzemekbe. Ezenkívül színesfém- és pa- pirhulladékol is értékesítet­tek. A kommunista műszak alatt elért termelési érték megközelítette a 2 millió fo­rintot. A brigádtagok mun­kájuk ellenértékének egy részéi a Borsod megyei Vér- transzfúziós Állomás létesí­tésére, másrészt a vállalat jóléti alapjának növelésére ajánlották fel. A pártkongresszus tiszte­letére a MÉH Vállalatnál a bel végén újabb kommunis­ta műszakot szerveznek. Ez alkalommal is a fő feladat­nak a hulladékkiszállítást tekintik, hogy ezzel is hoz­zájáruljanak a kohászati vállalatok jobb anyagellátá­sához. Részleges vietnami csapatkivonás Kamboijzssból A vietnami önkéntesek újabb egységei térnek haza Kambodzsából — jelentette be szerdán a Hanoi Nemzet- védelmi Minisztérium. E részleges csapatkivonásra a közeli napokban kerül sor, a kambodzsai és a vietnami fegyveres erők parancsnok­ságának megállapodása alap­ján. 1983 óta ezúttal negyedszer kerül sor a Kambodzsában harcoló vietnami önkénte­sek . részleges kivonására. Mint emlékezetes, Hanoi több ízben .kinyilvánította készséeét a vietnami csapa­tok hazahívására, amelynek végrehajtására annak függ­vényében kerül sor ahogy a kambodzsai népi fegyveres erők mind hatékonyabban képesek önállóan szembe­szállni a polpotisták és szö­vetségeseik fenyegetésével. A vietnami csapatkivonas diplomáciai jelentősége az, hogy Délkelet-Ázsia tőkés államai ezt tartják a kam­bodzsai kérdés rendezése legfontosabb feltételének. Phnom Penh és Hanoi egyébként kész lenne a vi­etnami önkéntesek teljes ki­vonására is, ha a polpotis- tákat kizárnák mindenféle kambodzsai x'endezésből, s egy átfogó délkelet-ázsiai biztonsági rendszer megszün­tetné az indokínai államok ellen irányuló külső fenye­getést. Az úiabb "észleges csapatkivoná« nem csupán gesztus: a gyakorlatban is jól érzékelteti Kambodzsa és Vietnam készségét a délke­let-ázsiai problémák kölcsö­nösen elfogadható, tárgyalá­sos rendezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom