Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-19 / 65. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. március 19., kedd Széchenyi napjai Az elmúlt hét péntekén több műsor is idézte 1848. már­cius 15-ének emlékéi. Nem tudnám megmondani, hányszor említették Petőfi Sándort és természetesen Kossuth Lajost és a hajdani március idusa más vezéralakjait. Csupa tisz­tes lelkesültség volt ezeknek az adásoknak sora. Három nappal korábban ért véget viszont a Magyar Televízió egyik igen nagy vállalkozása, a Széchenyi napjai című hatrészes tévéjáték-sorozat bemutatása, amely éppen a márciusi lel­kes ültséggel és forradalmi hevülettel szemben a szigorú racionalitás alapján álló Széchenyi István életútját és -mű­vét mutatta be olyan kristálytiszta logikával, az oknyo­mozó történelemírás olyan eszközeivel és olyan sajátos drá­mai szerkesztéssel, hogy az bizony a márciusi ifjak és Kos­suth Lajos lelkesültségének megalapozottságát hellyel-köz- zel megkérdőjelezte. Több mint ötnegyed százada, csak­nem száznegyven éve tart a nagy történelmi pör: a racio­nalista Széchenyi Istvánnak, vagy a csupa lobogás Kos­suthnak volt-e igaza? .Ehhez a vitához nemcsak a most zárult filmben is elhangzott és más forrásokból is ismert vélemény kínál adalékot, amely szerint Bécs, a császári ud­var is Stefit, a nagyon okos grófot tartja veszedelmes el­lenfélnek és nem a rebellis ügyvédet, hanem történészek körében is fel-fellángol a vita, amelyhez az elmúlt idők, elsősorban a levert szabadságharcot követő politikai és gaz­dasági adottságok, .majd a kiegyezést követő események is érvekkél szolgálnak. Most azonban egy konkrét tévéjáték­sorozatról kell szólni, ám e történelmi vita említése mel­lőzhetetlen. Mindenképpen jó, hogy a sorozat március 15-e előtt ért véget — ha már nem lehetett más időpontban su­gározni —, mert ha közben látjuk a március 15-i emlék­műsorokat, közvetítéseket, bizony tudati zavarok forrását je­lenthette volna. így sem kizárt. A hatszor szűk egyórás adássorozat, illetve tévéjáték százezrekhez hozta emberközelbe Széchenyit, a reformpo­litikus, akinek közgazdasági munkái nemcsak megjelen­tek napjainkban a könyvboltokban, hanem roppant érdek­lődést is váltottak ki, szinte lehetetlenség hozzájuk jutni. Ennek pedig egyik oka minden bizonnyal az, hogy nap­jaink gazdaságpolitikai életének boncolgatása közben so­kan utalnak vissza Széchenyi tanításaira, másfél évszázad előtti közgazdasági megállapításaira. Nemeskürty István, a játék lörténélemtudós írója és Horváth Adám rendező érez­hetően arra törekedett, hogy egy olyan Széchenyi-képel ad­jon a köztudatnak, amely nemcsak egyszerűen eltér az élő­től, hanem megmutatja azt a reformpolitikust, aki messzire látva építeni akart, ám forradalmi tudat nem élt benne, nem hevítette, de akinek a gondolatait a történelem később mindig igazolta. A mű címe: Széchenyi napjai. Az alkotók ezt a mű szerkezetére nézve szó szerint követték, ez volt annak meghatározója. A tartalmas, gazdag életből kiválasz­tott meghatározó napok történéseiből mozaikszerűert rakó­dik össze az alkotók szerint elképzelt Széchenyi-kép, egyben hazánk reformkori történetének egyik igen fontos vonulata. Ez a Széchenyi is példa a hazaszeretetre, a sorozat pedig a nemzeti tudatot táplálja. Nem szenzációkra törekedett, történészi pontossággal követte Széchenyi útját, s mert ez az élet igen eseménygazdag volt, s a legszigorúbb váloga­tás után az anyag bőségével kellett küzdenie az alkotónak, választani kellett a drámai játékhoz, illetve a dokumentum- játékhoz, az ismeretterjesztést is felvállaló műhöz való kö­zelítés között. Mindezeknek egy sajátos és szerencsés kever- cse született, olyan mű, amelynél nem a műfaji hova- sorolhatóság a döntő, hanem a mondandó olyan közlése, amely o feszült dráma erejével ragadja meg a nézőt és tartja mindvégig fogva, hogy aztán tanulságaival be is fész­keljen annak tudatába. A kitűnő sorozat megoldásai külön méltatást érdemel­nének. Szólni kellene a dicséret'hangján a narrátoros meg­oldásról, a kisébb-nagyobb fejezetekre bontásról, az egyes szereplők megválasztásáról, a nagyszerű helyszínekről, a kiváló operatőri munkáról, az egyes folytatások élőtt hal­lott' Széchenyi-idézetek szükségességéről, az újszerű Met- ternich-képről és sok egyébről, amelyek együttesen jelen­tik ennek a sorozatnak értékeit. Kiemelten kell szólni a fő­szereplő Tordy Géza kiválasztásáról, aki alighanem megha­tározza százezrek jövőbeni Széchenyi-képét, s nemcsak kül­sejében, évtizedeket átfogó változásaiban, hanem egész em­beri habitusában is. (Talán Széchenyi fejfájásainak, ideg- bántalmainak kezdete túl korán kapott nagy hangsúlyt, ez­zel ellenfeleinek „igazát” támasztva alá, miszerint elgondo­lásai őrült fantazmagóriák.! A játék végén a kamera elkalandozott a Széchenyi élet­művét hirdető, ma is velünk élő létesítményeken — Lánc­híd, Magyar Tudományos Akadémia stb. — jelezve ezzel hogy Széchenyi napjai nem fejeződtek be, létesítményeinek sora és szelleme ma is köztünk él. Benedek Miklós Reich bruederlich die Hand Nyújtsd baráti jobbod Országos döntő Szekszárdon (Tudósítónktól) Reich bruederlich die Hand, azaz nyújtsd baráti jobbod — elnevezéssel vasárnap rendez­ték meg Szekszárdon, a Ba­bits Mihály megyei és városi Művelődési Központban a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége kultu­rális seregszemléjének orszá­gos döntőjét. Az immár ne­gyedik alkalommal lebonyo­lított seregszemlén — a tol­nai megyeszékhelyen — Ba­ranya, Bács-Kiskun, Borsod- Abaúj-Zemplén és Tolna me­gye német nemzetiségi ének­karai és szólistái léptek a kö­zönség elé. A császártöltési úttörő harsonások felhívójele után Wolfart János, a Ma­gyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének tit­kára mondott köszöntőt. Be­szédének elején szólt néhány szót a „nyújtsd baráti job­bod” mottóról, ami egy régi dal részlete, és abból az idő­ből származik, amikor még a nemzetiségek együttese nem volt zavartalan hazánkban. A felszabadulást követően változott meg gyökeresen ez a helyzet — mondta Wolfart János. Akkor vált lehetővé, hogy együtt énekeljünk, együttdol­gozzunk. Itt érezzük egyen­jogú állampolgárként otthon A miskolci irafikai biennále nagydíjasai Budapesten, a Várszínház Galériában grafikai bemuta­tót tartanak, amelyen a mis­kolci biennále nagydijasai- nak alkotásait láthatja a kö­zönség. Rékassy Csaba: Camping. Általános iskolát végzők figyelmébe! Az általános iskolákban véglegesre formálódtak a to­vábbtanulási elképzelések: a szülői értekezletek, a családi tanácskozások, a különféle pályaválasztási javaslatok mérlegelése eredményekép­pen a ». osztályos tanulók nyilatkoztak a választott két szakmáról, pályáról (és ter­mészetesen a képző iskolák­ról). A döntést tartalmazó je­lentkezési lapokat az általá­nos iskolák március 20-ig küldik el a tanulók által megnevezett két középiskola közül az elsőbe. A középiskolák (szakmun­kásképző iskolák is) levélben fogják értesíteni a pályázó­kat az esetleges orvosi alkal­massági vizsgálat idejéről, helyéről (ez a szakmai kép­zést nyújtó intézményekre vonatkozik), valamint a je­lentkezések mértékétől függő felvételi beszélgetések, vizs­gák idejéről, helyéről. Azok­ban a szakmunkásképző is­kolákban. szakiskolákban, ahol kétszeres vagy nagyobb a túljelentkezés, tájékozódó jellegű felvételi beszélgetést folytatnak a tanulókkal. Fel­vételi vizsgát (írásos vagy szóbeli, esetleg gyakorlati fo~- mában) a szakközépiskolák­ban és a gimnáziumok spe­ciális és szakosított tantervű osztályaiban tartanak. A fel­vételi vizsgák április 12-ig lezajlanak a gimnáziumok­ban, a szakközépiskolákban, a szakiskolákban. Az általá­nos iskolai tanulmányi ered­mények és a felvételi beszél­getések, vizsgák során muta­tott tudás, rátermettség alap­ján a középiskolák április 25- ig elbírálják az első helyen jelentkezett tanulókat. Ha el­utasítják őket. jelentkezési magunkat — állapította meg végül, majd a rendezvény céljáról — a fellépési lehető­ségek biztosítása, hazánk fel- szabadulása 40. évfordulójá­nak gálaműsorral történő megünneplése — beszélt. Összesen 21) csoport, illetve szólista mutatkozott be. Va­sárnap a program első részé­ben szerepelt a hercegkúti énekkar. A nagy létszámú kórus fegyelmezett színpadra állásával, illetve öltözetével már korán megfogta a kö­zönséget. Az indító dalukon — a nők énekelték — lát­szott az egységesség, a gya­korlottság, összeszokottság. Ugyanez mondható el a fér­fiakról is, akik a nőkhöz ha­sonlóan tisztán, szépen into- náltak. Utolsó dalukban, ami­kor együtt szólt a kórus, a vastaps is „bejött”. A her­cegkúti énekkar szereplését bronz minősítéssel jutalmaz­ta a zsűri, mellé pedig meg­kapták a Borsod-Abaú j- Zemplén megyei Tanács dí­ját is. Ekés László lapjukat a második helyen •megjelölt középiskolába to­vábbítják (illetve ha nincs megjelölve másik középiskola — hanem pl. két szak ugyan­abban a szakközépiskolában —, akkor a Pályaválasztási Tanácsadó Intézetbe). A má­sodik helyen jelentkezőket is figyelembe véve, a végleges döntés legkésőbb május 15-én születik meg a gimnáziumok­ba, szakközépiskoláikba, szak­iskolákba pályázókról — a mindkét helyről elutasított tanulók jelentkezési lapját a Pályaválasztási Tanácsadó In­tézetbe irányítják. A szakmunkásképző isko­lákba jelentkezők felvételéről először május 24-ig döntenék, az elutasítottak jelentkezési lapjait a második helyen sze­replő szakmunkásképző isko­lákba továbbítják. A szak­munkásképző iskolák újabb döntést hoznak a második helyen jelentkezetteket is számításba véve. ennek ha­tárideje június 5. A megje­lölt szakmákra felvételt nem nyert tanulók jelentkezési lapját a PTI-be küldik. A jelentkezési lapok Pá­lyaválasztási Tanácsadó In­tézetbe továbbításáról az ál­talános iskolákba küldik az értesítést. Az értesítés kéz­hezvétele után célszerű a Pá­lyaválasztási Tanácsadó Inté­zetet (Miskolc. Széchenyi út 35.) minél hamarabb felke­resni, hogy a még rendelke­zésre álló és az idő múlása­Igen szerényen, „ismeret - lerjesztő havi lap" jelzéssel határozza meg önmaga mi­lyenségét a magyar i'ilmélet sok éven át várt és ez év elején végre megjelent lap­ja, a Mozgó Képek. A ma­gyar film barátai, meg a film és közönség intenzívebb kapcsolatán munkálkodó for­galmazók, propagandisták, újságírók, s bizonyára az al­kotók közül is nem kevesen már régóta szerettek volna egy olyan időszaki lapot, amely széles körű tájékozta­tást ad a mozik és más film- forgalmazó intézmények — televízió, videoklubok stb. — műsorkínálatáról; betekintést ad a műhelyekbe, izgalmas háttéranyaggal is szolgál, de nem pletyka szinten: érde­kes filmvonatkozású írásokat közöl; egyáltalán hidat ké­pez az alkotóműhely, az al­kotás és a befogadó között, de több a reklámnál, nem állítja a gyenge filmről, hogy remekmű, csak mert el kell adni a jegyeket, hanem bi­zonyos értékpropaganda te­vékenységet folytat; felnőtt­ként kezeli a film iránt ér­vül arányosan csökkenő — iskolai férőhelyekből a leg­kedvezőbbet lehessen válasz­tani. Ehhez az intézet peda­gógus munkatársai hatékony segítséget tudnak nyújtani, a rászoruló tanulóknak orvos is ad javaslatot. Amennyiben mindkét vá­lasztolt középiskolából eluta­sítják a tanulót, és a kedve­zőtlen határozat helyhiány miatt történik, a szülőnek a döntés ellen annak kézhezvé­telét követő nyolc napon be­lül joga van fellebbezni. A kérelmet a döntést hozó is­kolánál kell benyújtani. A gimnáziumi, szakközépisko­lai fellebbezésekről a B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. Műve­lődésügyi Osztálya dönt. A szakmunkásképző iskolákban a kérelmek elbírálása az in­tézmény igazgatójának jogkö­rébe tartozik. A fellebbezé­sek gimnáziumba, szakközép- iskolába, szakiskolába törté­nő benyújtásának határideje május 24., elbírálásuk június 5-ig megtörténik. Az általá­nos iskolák és a szülők a fel­lebbezések sorsáról június közepén értesítést kapnak. A szakmunkásképző iskolákban augusztus 15-ig pótfelvétele­ket tartanak. Azon tanulók számára, akik megfontoltan, képességeiket, esélyeiket reálisan felmérve választották ki továbbtanu­lásuk útját, valószínűleg nem tart ilyen sokáig a felvételi eljárás. Kívánjuk, hogy szá­muk egyre gyarapodjék, mi­nél több sikeres első vagy második szakma-, pálya-, is­kolaválasztás valósuljon meg. Azok pedig, akiket kudarc ér. bizalommal és ismételjük: minél gyorsabban keressék fel intézetünket. Pályaválasztási Tanácsadó Intézet deklődő közönséget, s azzal őszintén beszél. Ezzel a célzattal jelent meg először 1985. januárjá­ban a Mozgó Képek és az el­ső három szám ismeretében úgy tűnik, a fentebb vázolt igényeket kívánja igen sok­oldalúan, sokszínűén szolgál­ni, kielégíteni. Csala Károly felelős szerkesztői irányítá­sával igen rangos újságíró, filmkritikus gárda dolgozik a szerkesztőségben, hogy fris­sen adjon tájékoztatást az adott hónap film, televízió és video jellegű újdonságai­ról, adjon széles kitekintést, általában igen megalapozot­tan ismertessen mindent, ami az adott hónap filmjeihez tartozik, s ezen túlmenően még nem hónaphoz kötött tájékoztatásokkal is szolgál­jon. Havonta mintegy 18—20 mozifilmet, továbbá nagyjá­ból annyi a televízióban je­lentkező filmet és néhány vi­deokazettán látható művel ismertet teljes főcímlistával, rövid tartalmi kivonattal és pár mondatos értékeléssel; csaknem minden filmről ír még valami mást is — pél­dául interjú a rendezővel, Képes Krónika Fakszimile kiadásban jele­nik meg Leningrádban az orosz történetírás egyik leg­jelentősebb, gazdagon illuszt­rált alkotása, az úgynevezett Képes Krónika, amely Rette­gett Iván idején, a XVI. szá­zadban keletkezett. A tízkö­tetes kiadvány első kötete a kulikovói ütközet elbeszélése lesz — a Krónika történelmi forrásmunkaként tudósít a Mamaj kán lő erői felett 1380 szeptemberében aratott győzelemről, a mongol—ta­tár Aranyhorda csapatai és Dmitrij Donszkoj seregei küzdelméről. Amint azt Dmitrij Liha- csov akadémikus, történész elmondta, a negyedíves for­mátumú kódex az óorosz képzőművészeti iskola egye­dülálló alkotása. A 125 per­gamen oldalnyi kalligrafikus kéziratot összesen 202 fel­becsülhetetlen' értékű minia- túra díszíti. A teljes Képes Krónika 10 ezer pergamen oldalból áll és 16 ezer mi- nialúrát tartalmaz, amelyek tudósítanak a világ- és az orosz történelem eseményei­ről a „világ teremtésétől” 1567-ig. A kötetek eredetije moszkvai és leningrádi könyvtárakban található. jegyzet a forgatásról, kis tár­ca a feldolgozott, történet va­lamelyik epizódjáról stb. —, megkezdte a nagy filmes sze­mélyiségek életregény-soro­zatát, olvashatunk interjú­kat világhírű rendezőkkel, sokféle „háttéranyagot”, pél­dául most, A vörös grófnő bemutatása idején az „osz­tó lyáru ló arisztokratákról”. Megtalálható a lapban fo­lyamatosan Horváth Adám video-iskolája; olvashatunk sokféle szórakoztató aprósá­got. Egészében úgy tűnik, ez a lap a mozi látogatók és egyéb filmbarátok széles táborának minden rétege számára tud és akar valamit nyújtani, ép­pen ezért jó és a bevezető­ben vázolt feladatoknak meg­felelő. Olvasom, böngészem a Mozgó Kgpek eddigi három számát. Meg kell mondanom, mint olvasónak igen érde­kes, szórakoztató; mint film­mel foglalkozó újságírónak pedig — gazdag adattárával, sok-sok új adalékával — se­gítő társ is. Érdemes bön­gészni, s ami megragad, azt figyelemmel olvasni. (bm) Lapozgatom a Mozgó Képek számait

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom