Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. február 18., hétfő (Folytatás az 1. oldalról) és számos eredménnyel munkálkodtak a beszámolási időszakban azon, hogy a jelenlegi adottságok mellett is többet tegyenek le az ország asztalára és javítsák az itt élők élet- és munkakö- rüLményeit. Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni arról a szívós munkáról, amelynek eredményeként szinte valamennyi területen sikerült előrejutni. Kis lépések ezek, de sok szellemi és fizikai erőfeszítés van mögöttük. Jól érzékelteti ezt, hogy bár a körzetben működő húsz termelőszövetkezet közül, tíz kedvezőtlen termőhelyi adottságú, közülük több eredményesen gazdálkodik. Például Krasznok- vajda és Felsővadász több éve, újabban pedig — nagyon nehéz évek után — Se- lyeb is. Ha az adatokat vallatjuk, még pontosabban érzékeljük a fejlődést: búzából 50, napraforgóból 24 mázsa feletti terméshozam az általános. A tejtermelésben 1984-ben elérték a 3700 literes átlagot. Bár a termelőszövetkezetek nyeresége csak 17 százalékkal haladja meg az előző öt év átlagát, így a mezőgazdaságban dolgozók havi bére csak 26 százalékkal magasabb, mint 1980-ban, az üzemek más úton-módon is hozzájárultak a lakosság életkörülményeinek javításához. Mindenekelőtt azzal, hogy a háztáji gazdálkodás nagyüzemi integrációja tovább fejlődött és jelenleg az össztermelés értékének 35 százaléka származik a háztáji gazdaságokból. Az Encs város és vonzás- körzete kommunistáinak tanácskozásán markánsan érzékelhető volt, hogy az elmúlt öt évben a gazdasági tevékenység sokoldalú segítése jellemezte a pártmunkát. A második „döntő láncszem”. a lakosság életkörülményeinek javítása volt, amely elsősorban a most formálódó várospolitikában és a vonzáskörzet, az apró- falvak népességmegtartó erejének fokozásában nyilvánult meg. „A központi és helyi erőfeszítések eredményeként a helyzet valamelyest javult. Bővült a foglalkoztatási lehetőségek köre, több községben épültek szolgálati lakások a fiatal szakemberek részére. Javította az alapellátás színvonalát a mozgóboltok működése, az egészségügyi ellátás bővülése. Kezdeményezések történtek az üresen álló épületek hasznosítására” — olvashatjuk a pártértekezleti beszámolóban az aprófalvakról szóló részt. Igen jó légkörű pártértekezletnek voltak részesei En- csen a terület 2400 kommunistájának képviselői, amelyen részt vett a Központi Bizottság képviseletében Nagy Tibor, az agitációs és propagandaosztály munkatársa, a megyei pártbizottság részéről pedig Begyik János osztályvezető. A jó vitára serkentő írásbeli és szóbeli beszámolót Siska András első titkár terjesztette elő. A felsőbb szervek nevében Bugyik János köszöntötte a pártértekezletet és elemezte a pártbizottság munkáját, a feladatokat. Az aktivitásra jellemző, hogy kereken negyvenen jelentkeztek felszólalásra. Időhiány miatt azonban . a jelentkezőknek alig fele kaphatott szót. A pártértekezlet végén az új pártbizottság első titkárának ismét Siska Andrási, titkárnak Nagyházi Gyulát és dr. Lipusz Györgyöt választotta meg. Sátoraljaújhely: Mérsékeltebb, átgondoltabb fejlesztések valósult fejlesztésekről beszélt és részletesen kitért a feszítő építőipari kapacitásgondokra. A városi pártértekezleten részt vett és felszólalt Juhász Péter, a megyei párt- bizottság titkára, aki a városi pártbizottság munkáját, az elvégzett munka mérlegét jónak, eredményesnek értékelte, hozzátéve, hogy ez azonban nem adhat okot az elégedettségre. Többek között elmondta, hogy a beszámoló és a hozzászólások reális képet adnak a térség helyzetéről. Kiemelésre érdemes, hogy a városi párt- bizottság differenciáltan foglalkozott az ideológiai és kulturális kérdésekkel, elis- merésreméltóan sokat tett a nemzeti és a nemzetiségi kultúra értékeinek megőrzéséért. felmutatásáért. A beszámolót követő vitában felvetődött még a Bodrogközben megkezdett meliorációs munkák elhúzódásának, az érintett gazdaságok fokozottabb teherviselésének témaköre, a Hollóházi Porcelángyár legutóbbi beruházását követő, remélhetően átmeneti nehézségeinek elemző feltárása, a borkombinát ex por t k épess égének alakulása. A vitában elhangzottak összefoglalása, a válaszadás után került sor a városi pártbizottság tagjainak megválasztására. majd a megválasztott pártbizottság első ülésére. A Sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság első titkárává ismét Slcapinyecz Gyulát, titkáraivá Varga Lászlót és Hutka Vendelt választották. ' Sárospatak: Szépszavú számvetés Patakon nemcsak jókat mondtak, hanem szépen is mondták. Az egyik fiatal felszólaló, a meliorációs szakember Ferró István, bár még csak két éve a város lakója, himnikusan veretes szavakkal mondott köszönetét azért, hogy befogadta és - megtartotta Sárospatak. Otthonra lelt ítt, s jó patriótához illően szeretne még többet tenni a településért. Munkatársai megbízásából javasolta, hogy március utolsó szombatján tartsanak kommunista műszakot, s annak teljes bevételét fordítsák a város csinosítására. A szombati pataki pártértekezleten, amelyen részt vett és felszólalt dr. Kun László, a megyei pártbizottság titkára, s ott volt az MSZMP Központi Bizottságának képviseletében Sza- lipszki Endre is. Orosz László, a városi pártbizottság első titkára egésaitetteki az elmúlt öt évet összegző, előretekintő beszámolót. Utalt arra, hogy a Bodrog-parti Athén lakóinak néhány nagy álma valósult meg, s a vácsés csillagzat alatt született. A városnak és környékének fejlődése harmoniku- sabbá vált, s a pénzek, érdekek jobb koordinálása észszerűbb együttélési feltételeket teremtett. (Hercegkúton jórészt társadalmi munkában és közadakozásból művelődési ház épül, Kenézlőn telő alá került az öregek napközi otthona. Dorkó és Györgytarló lakóinak régi vágya volt a tavaly átadott óvoda.) Ám nemcsak a kisközségek nagy örömei és gondjai kerültek szóiba, hanem gazdálkodásunk és közéletünk pozitív és negatív jellemzői is. Szaniszló Sándor tsz-el- nök és dr. Rudolf Imre állami gazdasági igazgató, a mező- s gazdasági üzemek jövedelmezősége csökkenésének okairól szólt, Kurucz József párttitkár pedig az üzemi termelést is hátráltató tömegközlekedés gondjait emlegette fel. Takáts Gyula pataki tanácselnök, méltatva a város egyre nagyobb kisugárzó erejét, a csökkenő népességű falvakra hívta fel Az elmúlt öt esztendő alatt tovább gyarapodott Sátoraljaújhely és a vonzáskörzetéhez tartozó települések gazdasága. Ha a korábbi időszakokhoz képest kisebb mértékben is, de évente nőtt a termelés, az üzemekben javult a munka szervezettsége, előtérbe kerültek az anyag-, és energiatakarékos technológiák. A belső értékelési rendszer fokozatos korszerűsítése is érezhető változásokat hozott a gazdaságok életében. Az utóbbi években kedvezően alakult az export és az import aránya, amit megfelelő termékszerkezet-váltással, a minőség javításával értek el. Egyebek mellett erről adott számot beszámolójában Slcapinyecz Gyula, a Sátoraljaújhelyi városi Párt- bizottság első titkára a város és vonzáskörzete kommunistáinak küldöttei előtt a szombaton megtartott városi pártértekezleten. A szóbeli kiegészítésben megerősítést kaptak az írásos beszámoló megállapításai, miszerint az üzemi pártbizottságok, pártvezetőségek és pártalapszervezetek jól éltek a pártirányítás eszközeivel. A beszámolót követően élénk vita bontakozott ki. Makai Tibor, az Elzett Művek gyáregységvezetője a munka átszervezéséről, korszerűsítéséről beszélt, arról, hogy olcsóbban jobb termékeket kell előállítaniuk, hogy versenyképesek maradjanak. Tapasztalták, hogy nem minden fejlesztési elgondolás hozza meg a várt sikert, ám a kísérletezésről nem lehet lemondani. Kazsimérszki Ferenc, a Sátoraljaújhelyi városi Tanács elnöke’ hozzászólásában az elmúlt öt évben megSzakszer vezeti bizalmiak testületi ülésére került sor Szerencsen az állami gazdaságban, az elmúlt héten. A tanácskozáson dr. Bárány István igazgató számolt be a múlt évi termelési eredményekről és ismertette a gazdaság tavalyi munkájáról készült mérleg főbb mutatóit, a legjellemzőbb eredményeket. Az állami gazdaság 644 millió forint termelési érték Tanítóképző Főiskolán tartja téli táborát a Miskolci Nerosi szerepkör gyakorlásában bekövetkezett változások pezsdítően hatottak a közéletre és a közérzetre. Patak 15 községgel kötötte ösz- sze a sorsát, s ez már a többi hozzászóló szavaiból is kiderült, ez a frigy szerenelőállításával 44 millió 100 ezer forint nyereséget könyvelhet el 1984. évi eredményei alapján. Ezen az ülésen — a megye vállalatai közül elsőként — megválasztották a vállalati tanácsot előkészítő, valamint jelölő bizottságot. Ez utóbbi javaslatot tett a vállalati tanácsba delegált dolgozók névsorára, amit a résztvevők elfogadtak. hézipari Műszaki Egyelem Bolyai Kiváló Kollégiuma. A résztvevőket dr. Földi a figyelmet, összkomfortosabb vidéki életlehetőségeket sürgetve. Dr. Földy Ferenc főigazgató az alkotó gondolkozás szükségességét elemezte, rámutatva arra, hogy a gazdasági haladás egyik alapvető feltétele a Ferenc főigazgató köszöntötte, majd Kocsis Marianna, a KISZ KB munkatársa tartott előadást „Az egyetemi és főiskolai kollégiumok időszerű kérdései” címmel. Részletesen szólt a kollégium készülő jogszabály-tervezetéről és a kiváló kollégium új minősítési rendszeréről. Kiemelte előadásában a KISZ és a kollégium kapcsolatának jelentőségét. Ezek után fórum keretében találkoztak az egyetemi es főiskolai hallgatók dr. Özeikkor János reklorhelyettessel és Bakk István pártbizottság! titkárral. A Comenius Tanítóképző Főiskola kétszeres kiváló Dezső Lajos Kollégium vezetői megismertették a tábor vezetőit a várossal és a kollégium életével. A tábor 16-án zárult. Hét vége Borsodban Vállalati tanács a szerencsi gazdaságban Kollégiumok találkozója Sárospatakon Sárospatakon, a Comenius szellemi, szakmai színvonal emelése. Az értekezletről és a vitáról jegyzőkönyv készült. A választás eredménye is a doSzerencs: k'umentumok közé került. A pártbizottság első titkára Orosz László lett. A titkárok: Nagy László és Pásztor András. Igény a rend és a fegyelem „A párt munka egy ik központi kérdése a jövőben is a gazdaságszervező tevékenység lesz” — mondotta Török László, a pártbizottság első titkára a Szerencs városi pártértekezleten. Az elmúlt öt év munkájáról készült írásbeli és szóbeli beszámolóban. a felszólalásokban nem véletlenül kapott kiemelt helyet a gazdasági tevékenység; bár az itt levő vállalatok és szövetkezetek megpróbálták mérsékelni és ellensúlyozni a kedvezőtlen hatásokat, számottevően nem javultak a gazdálkodás körülményei. Különösen érzékelhető ennek ellentmondásossága a mezőgazda- sági üzemeknél, öt esztendővel ezelőtt a járási pártértekezlet azt a célt fogalmazta meg, hogy meg kell közelíteni az országos átlagokat az itt levő mezőgazdasági üzemek termelésében. A kedvezőtlen viszonyok ellenére is számottevő termelésnövekedést ért el a Szerencsi Állami Gazdaság és a többi mezőgazdasági üzem is. (A búza 5,6, az árpa 4,8, a kukorica 6,8 tonnás átlaghozama az élmúlt esztendőben rekordtermésnek számít.) Ugyanakkor romlott a gazdálkodás eredményessége, az üzemek pénzügyi helyzete. Az alaptevékenység többlet- eredménye nem tudta kompenzálni a kiegészítő (mel- légüzemági) tevékenységtől származó veszteségeket. A t árosban és a körzetében működő ipari üzemek is nehéz helyzetben vannak. A pártérte'kezlet résztvevői is — 21 hozzászólás hangzott el — többségükben, saját konkrét példájukból kiindulva — gazdasági kérdésekkel foglalkoztak, vizsgálták a szabályozórendszer hatását. Több felszólaló hangsúlyozta: a munkásköllektí- vákban megvan a képesség a megújulásra, igénylik a belső rend és fegyelem megszilárdítását. hiszen a gazdasági eredmények befolyásolják életkörülményeik alakulását, a településfejlesztés lehetőségeit is. A város és a vonzáskörzet 3400 kommunistáját képviselő küldöttek pártértekezletén részt vett és felszólalt Hartman Bálint, a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagja, a TESZÖV elnöke és Balogh Pál. az MSZMP KB munkatársa is. A városi pártbizottság dl- ső titkárának ismét Török Lászlót, titkároknak Molnár Lászlót és Sárkány Imrét választották meg. A megyei tanács pártbizottsága: A közérzet alakításáért az államigazgatásban Nehezedő, egyre több feladatot követelő évekként lehet számon tartani az államigazgatásban az elmúlt ciklust. A tanácsi szféra fejlődése elmaradt a tervezettől. A lakossági ellátási szolgáló fejlesztések forrásai a központi korlátozások, az ár- és költségnövekedések hatására közel 4 milliárd forinttal csökkentek. A népesedési folyamat negatív előjelbe csapott át, a lakosság száma csökken. A mezőgazdaság jövedelemtermelése. erősen differenciáltan ugyan, de növekedett, az ipari körzetek gazdasági eltartó képessége viszont visz- szaesett. A tanácsi és intézményi munka kettős jellege, a központi akarat érvényesítése és a megyei érdekek képviselete nem ment feszültségek, összeütközések nélkül. Ugyancsak ebben az időben zajlott le az állam- igazgatás korszerűsítése, szintén nem bonyodalomtól mentesen és továbbra is léteznek természetesen megyénk sajátos helyzetéből adódó gondok, feladatok. Mindezeket tudva, a beszámolási időszakban elsődleges feladattá váll a gazdasági épitőmunkát segítő politikai munka pártirányítása. A megyei tanács, valamint az intézményei 1700 dolgozója között tevékenykedő 574 párttagnak nagy része van abban. hogy a fentebb csupán jelzett gondok, nehézségek ellenére is sikerekről lehetett számot adni a megyei tanács pártbizottságának értekezletén. A sok gond ellenére megyénk gyarapodott, számos létesítménnyel gazdagodott, az államigazgatás korszerűsítésében sikerült előbbre lépni. Elmondható, hogy a tanácson és intézményeiben a munkahelyi légkör megfelelő, ehhez pedig szintén sok közük van a párttagoknak, a független apparátus nélkül, viszont annál nagyobb aktívahálózattal munkálkodó pártbizottságnak. Nagy érdemük van abban is, hogy a járási hivatalok megszüntetése után, az átszervezés következtében ma már nem a múlton való ke- sergés a jellemző, hanem a jövő tennivalóira összpontosító együttgondolkodás. Nem lehet véletlen viszont, hogy a tegnapi értekezleten sokkal több szó esett a tennivalókról, mint az eredményekről. Soós Roland párttitkár írásos beszámolójában ugyanúgy, mint a szóbeli kiegészítőben, vagy éppen a sok felszólalásban. Többen is hangoztatták : a tanácsi munka közérzetet formál, ehhez pedig szükséges a színvonal további javítása. A gyorsabb, pontosabb ügyintézés, az osztályok, intézmények közötti jobb együttműködés, a továbbképzés, a már meglevő szellemi erők jobb hasznosítása, a jó tájékoztatás, a bürokratikus vonósok csökkentése stb. Sok szó esett napjaink ügyeskedőiről is, a munka nélkül nagy vagyonokat szerzőkről, akiknek tevékenysége irritálja a tisztességesen dolgozókat. És szó volt számos tennivalóról, melyeknek elvégzése a tanácsra, illetve az ott dolgozó párttagokra vár. Az értekezlet a pártbizottság titkárának ismét Soós Rolandot választotta meg, társadalmi titkárhelyettesül pedig Pölöskei Évát, a kereskedelmi osztály személyzeti csoportvezetőjét.
