Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-09 / 33. szám
1985. február 9., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 fl beruházások szerepe a gazdasági fejlődésben Beszélgetés dr. Kádár Lászlóval, az Állami Fejlesztési Bank területi igazgatójával Tavaszra készülnek A téli nagyjavításokkal már a tavaszra készülnek a felsőzsolcai Lenin Tsz-ben. A központi gép javítóüzemben jelenleg 17 gépszerelő, és 10 traktoros foglalkozik a gépek javításával. A kollektívának 5 Rába Steigert, 17 MTZ-traktort, 12 IFA tehergépkocsit, és 30 pótkocsit kell a tavaszi munkákig kijavítani. Ezenkívül, különböző talajmegmunkáló, vegyszerező gépet, szervesés műtrágyaszórókat, valamint vetőgépeket, siló- és gabonakombájnokat. Az első fázisban történik az erőgépek és a talajelökészító gépek, és a legvégén a kombájnok kijavítása. Képeink a központi gépjavítóüzemben készültek. Egy Rába Steiger motor főjavítását végzi Simon Pál, az MSZBT szocialista brigád vezetője, és Kádas Gyula csoportvezető. Az esztergaműhelyben Lőrincz János fiatal esztergályos gyártja a gépekhez az új perselyeket, csapokat. A terménytárolóbon Kovalcsik Károly egy magtisztító berendezést reperál. Fotó: Loczó József A Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből ismeretes, hogy a népgazdaság fejlődése 19114 nben lényegében megfelelt az éves terv céljainak, legfontosabb célkitűzésünket, a gazdasági egyensúly helyzetének javítását teljesítettük, nemzetközi fizetőképességünk szilárdult. Eredményeink megbecsülése mellett azonban tudjuk, hogy a gazdaság egyensúlyi helyzetének javítása a beruházásoknál visszafogást tett szükségessé, amely lassan a fejlődés gátjává válhat. A gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről elfogadott határozatokban a beruházási döntési rendszer változása is szelepei. — ön szerint, milyen kedvező tendenciák bontakozhatnak ki az új beruházási döntési rendszer adta lehetőségekből? — A kedvező vonások többirányúnk. A változás egyik legfontosabb vonásának azt tartom, hogy amíg a korábbi döntési rendszer teret engedett a döntés és felelősség összemosódásának, most ennek sokkal kisebb a lehetősége. A beruházások megváltozott kategorizálása is azt célozza, hogy a döntés mindig ott történjék, ahol a hatékony befektetéshez leginkább rendelkezésre állnak az. információk, az erőforrások és a felelősséget, a következményeket viselni képesek. Az állam irányító szerepét csak a legfontosabb gazdaság-stratégiai jellegű döntésekben tartja fenn. A változtatás azt is célozza, hogy az elkövetkező években a termékszerkezet átalakítása, az innováció felgyorsulása erőteljesebb legyen, így az ezt elősegítő közepes és kisberu húzások kerüljenek előtérbe. Az állam ezt a folyamatot gazdasági és nem adminisztratív eszközökkel kívánja serkenteni. — Melyek ezek? — A preferált vállalati fejlesztéseket adókedvezménnyel, hitellel, kamatkedvezménnyel, ideiglenes, vagy végleges tőkejuttatással segítheti. Az állami kedvezményeket, fejlesztési támogatásokat azért élvezhetik a vállalati saját megfontolásokon elhatározott egyes beruházáRégóta nem volt ekkora igény a szénre. Hosszú ideje nem dolgozott annyit a borsodi bányász, mint manapság. Többletműszakokról, ünnepnapi termelésekről gyakorta esik szó. Tanácskozáson, fórumon, mint legutóbb a vállalati ifjúsági parlamenten is. A szénbányászat gondjait súlyosbítja a bérezés jelenlegi rendszere és a lakáshiány. Talán ez is magyarázata annak a nyomott hangulatnak, amely az utóbbi időben jellemzi a fiatalokat. Nehezebb helyzetben vannak az ifjúsági mozgalom irányítói is. Nem könnyű azokat a fiatalokat bevonni a politikai munkába, akiknek fejében állandóan az motoszkál: Mikor kell ismét a feleség elé úllani azzal: ne haragudj, a hét végén termelünk, nem utazhatunk el. Mikor kell gyermekeinek újból mondani: legközelebb valóban elviszlek szánkózni. Az elmúlt esztendőben több mint egy hónappal dolgoztak többet a bányászok Borsodban, mint a törvényes munkaidő. Ennek ellenére ma is vállalják a túlműsza- kokat. Esetenként persze elésok, mert olyan célokat szolgálnak, amelyek a társadalom, az állam egészét érintik, és a gazdaságpolitikai megfontolások szerint a nemzeti jövedelem növekedését leghatékonyabban szolgálják, fokozzák vállalataink jövőbeni versenyképességét. — Az új döntési rendszer egyik jellemző vonása az is — folytatta az igazgató —, hogy a kötelező előírások oldódtak, a keretjelleg dominál. Példaként említhetem a vállalati döntésű preferált céloknál az előirányzatba eddig kötelező jelleggel beépített tartalékot, amit ezután a bankok és vállalatok megegyezés alapján határozhatnak meg. A hatékonysági számításoknak is szélesebb skálája lehetséges. Az új beruházási kategóriák, a döntési rendszer változásai a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésének folyamatához oly módon is kapcsolódnak, hogy az új vezetési formákba kerülő vállalatoknál a testületi döntések felelősségét is növelik. A módosítás a beruházói szemlélet lényeges átalakulását is megkívánja. Hogy mit értek ez alatt? Annak következetes felismerését és alkalmazását, hogy a beruházás elsősorban nem a vállalati vagyon növelésének módszere, hanem üzleti vállalkozás, amikor az eszközöket olyan területen bővítik, ahol a legnagyobb haszonnal jár. Adott esetben, ez lehet más gazdálkodó egységnél. Tehát, a döntési rendszer korszerűsítése a gazdálkodók közötti tőkeáramlást is felgyorsíthatja, hozzájárulva ezzel is, a gazdaság jövedelemtermelő képességének fokozásához. — Az eddigiek a jövő beruházásainak lehetőségét mutatták. Ismeretes azonban, hogy Borsod korábban nagy ipari fejlesztések megvalósítója volt, s hogy éppen ezek a nagyvállalataink küzdenek pénzügyi gondokkal, amely részben a gazdálkodási körülmények szigorodása, részben a megvalósított beruházások terhei miatt a fejlesztési források csökkenéséhez vezetett. A megújulás ezeknél a vállalatoknál sem képzelhető el beruházások nélkül. Milyen megoldások várhatók ezen a területen? gedetlenek, ingerültebbek, mint máskor, ami nagyon is természetes, érthető. A KISZ irányítói is tisztában vannak a dolgozók terheivel, fáradtságával, ezért a vállalásokat, programokat 1985-ben a szokottnál körültekintőbben, megfontoltabban állították össze. Nagyon nehéz vonzóvá tenni, felkelteni az érdeklődést a rendezvények, tanfolyamok iránt, amikor a fiatal visszakérdez: mikor? ... Mikor szakítson időt minderre? A bányászfiatalok többségét is a mindennapi megélhetés gondjai foglalkoztatják. Az önálló — szülői és egyéb támogatásoktól mentes — életfeltételek megteremtéséért küzdenek. A szó- használat nem túlzás, valóban megfeszített, naponkénti küzdelemről van szó. Annak is, aki a föld mélyében keresi kenyerét, és annak is, akire a külszíni munkála— A mai pénzügyi feszültségek egyik nem elhanyagolható eredője az 1976- ban megváltozott finanszírozási módszer, amely az addig jórészt ingyenes költségvetési juttatást, állami kölcsönnel váltotta fel. Ez egybevágott azzal, hogy a fejlesztések önfinanszírozóvá tétele minden területen kívánatos volt. Akkor azonban fel sem merült, hogy a kamatterhet, a kamatlábak közel megduplázása növelni fogja. Ma már egyértelmű, hogy ez a finanszírozási módszer túlfeszített követelményelvet támasztott, a nagy tőkebefektetéssel járó állami beruházásokkal szemben. Megyénkben több nagy töke igényű, nagy összegű állami kölcsönnel finanszírozott, nagyiberuházás valósult meg ilyen feltételekkel, ráadásul olyan ágazatokban, amelyek ma világszerte strukturális válsággal küzdenek. Ezért a törlesztési és kamatterhek számukra elviselhetetlenné váltak. Ilyenek elsősorban kohászati vállalataink, de más ágazatban is vannak gondok. — Milyen megoldások képzelhetők el? — Ma még pontos választ erre nem adhatok, azonban elképzelések már léteznek. A megoldás, a jövő fejlesztései esetében egységes lesz. Általános megoldás az állami alapjuttatás lehet, amely a — kockázat megosztásával — reális vállalati teherviselés mellett teszi lehetővé a nagy tőkebefektetéssel járó fejlesztések finanszírozását. A múltból származó gondok rendezése hasonló elvek alapján, de megfelelő mérlegeléssel történhet, melynek révén feloldhatók a jelenlegi túlzott eladósodottságból fakadó feszültségek. Ennek viszont nem lehet az a célja, illetve következménye, hogy az érintett vállalatok valamennyi pénzügyi, gazdálkodási problémáit rendezze. Az állami alapjuttatás alkalmazásának indokoltsága elsősorban a különösen nagy befektetéssel járó fejlesztések finanszírozási tapasztalatai alapján merült fel. ugyanakkor az is érzékelhető, hogy az alaptőkeemelés lehetősége nem korlátozódhat kizárólag a köztoknál, avagy az irányító feladatoknál van szükség. Változatlanul fontos feladat a bányászfiatalok mozgósítása. Sajátos akciókkal kell segíteni az eredményesebb munkát, javítani a fegyelmet. a szakmai felkészültséget. Mint azelőtt, most is céljaik között szerepel a „Minél több fiatalt az eiő- vájásokra” elnevezésű mozgalom. Az elővájásokon dolgozó ifjúsági brigádok száma jóllehet gyarapodott, még ma is kevés. A megnövekedett szénigények miatt a legjobb dolgozókat a nagytermelékenységű munkahelyekre, gépesített frontokra kellett átirányítani. Az érintettek tisztában vannak azzal, munkájukra ott van nagyobb szükség. E mozgalom szorgalmazása és az igényekhez alkalmazkodó áttelepítés között ellentmondás van. Oka: a ponti döntések alapján megvalósuló beruházásokra. Ilyenkor valamilyen hozam- növekményhez kötött alapjuttatás lehet a megoldás. Általános érvényű döntés e tekintetben még nincs, de az élet addig sem áll meg. Például, 1984-ben is voltak olyan fejlesztések, amelyeknek halasztása nem volt célszerű, amelyek a gazdaságos anyagfelhasználás korszerűsítéséhez, háttéripari fejlesztéshez kapcsolódtak, illetve jelentős energia-megtakarítást ígérnek. A fejlesztéseket éppen kohászati vállalataink valósítják meg, az ő megújulásukat szolgálják, s mert ehhez nagy érdekünk fűződik, ezért végleges alapjuttatásban részesültek. — Végezetül kérem, tájékoztassa olvasóinkat arról, milyen képet mutat a múlt évi beruházási teljesítés megyénkben? — A Borsodban megvalósult beruházás mintegy 12 milliárd forintra tehető, kismértékben meghaladta az előző évit. A megye számos termelő- és infrastruktúrát bővítő kapacitással gyarapodott. Így például a Borsodi Szénbányák befejezte Lyu- kóbánya szénvagyon-bővíté- sét és Putnok—Sajómercse fejlesztését. Az energiaracionalizálás körében huszonkét beruházás fejeződött be, s ezzel 42 ezer tonna tüzelőolaj egyenértékűnek megfelelő megtakarítás, illetve helyettesítés lehetősége teremtődött meg. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen a jogászképzés szeptemberben már az új létesítményben folytatódott, s az év végéig befejeződött az egyetemi komplexum hőellátását biztosító beruházás. Az új induló beruházások között kedvező, hogy a preferált célok iránt továbbra is érdeklődést mutatnak a gazdálkodó egységek. Folytatódott az energiaracionalizálás, amely a közületek tüzelőolaj-felhasználásának kiváltására irányul. A korábbinál több beruházás szolgálja a gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését, nagyobb volumenűek a hulladék hasznosítását, az építőanyag- és szerkezetgyártó kapacitás bővítését szolgáló beruházások. Ezek közül a Putnoki Téglagyár rekonstrukcióját említem, hiszen a megye építőanyaggal történő ellátásának javítása közérdek. A rekonstrukció évenként 13 millió darab kis méretű téglagyártókapacitás bővülést jelent. A világbanki kölcsön igénybevételével megvalósuló beruházások köre is bővült: a fejlesztések a gabonatermelés gépesítését, gabonatárolók építését, takarmány- és sertéstelepek rekonstrukciós bővítését, s a vezetékes gázellátás fejlesztését célozzák. Lovas Lajos borsodi bányászok elmaradtak a vágathajtási tervektől. Ha nincs átcsoportosítás, az később a jobb fejtési munkahelyek számának csökkenését okozza, tehát kevesebb lenne a kitermelt szén meny- nyisége. A szenet pedig felszínre kell hozni, a vágatokat ki kell hajtani. Ezt követeli meg a lakossági és az erőművi szénigények kielégítése. A KISZ-esek gondja azonos a felnőttekével. Azonos az áldozatvállalás is. Nehezebbé vált a politikai munka. Olyan kérdéseket tesznek fel a fiatalok, amelyekkel a napi problémákra várnak választ. Közben öntudatosan dolgoznak. Vágathajtásra, anyag- és energiamegtakarításra több mint 40 ezer óra társadalmi munkát áldoztak. Hogy aggódva féltik a bá-. nyászatot? Miért is ne? ... Hiszen elavult például a géppark hatvan százaléka. Kevés, úgyszólván alig jut pénz a fejlesztésre, a kutatómunkára ... Aggodalmuk jogos, észrevételeik még nagyobb figyelmet igényelnek. Monos Márta A földgáz komoly vetély- társa lehet a dízel-üzemanyagnak a vasutakon. A Szovjetunióban végzett számítások a cseppfolyósított gázzal üzemelő motormozdonyok hatékonysága mellett szólnak. Eddig a cseppfolyómozdony sított gázt főleg az autók alternatív üzemanyagának tekintették. A szakértők azonban úgy vélik, hogy a cseppfolyósított földgáz a vasúti szállításban is felhasználható üzemanyagként.