Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

1985. február 21., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Zárszámadás Krasznokvajdán és Vajdácskán Kedvezőtlen adottságok kőzott eredményesen Csupán figyelmesek voltak? Közhely, hogy ridegebbé váltak az emberi viszonyok, kevesebb érdeklődést mutatunk egymás munkája, gondja-baja iránt. Saj­nos elég sok a példa, a konkrét tapasz­talat, amely bizonyítja, hogy valós alap­ja van az általánosításnak. A jelenség nemcsak az úgynevezett magánszféra sa­játja. A társadalmi, politikai, ügyintéző tevékenység során is tetten érhető. Ezért is adom közre örömmel azt a pozitív ta­pasztalatomat, amelyet az Encs városi pártértekezleten szereztem. A tanácskozáson szót kért dr. Rozim Já­nos, a Boldogköváraljai Gyermekegészség­ügyi Központ igazgatója és többek kö­zött elmondta, hogy a múlt év utolsó ne­gyedében a városi pártbizottság megbízá­sából a pártbizottság illetékes titkárával, a városi főorvossal és a Vöröskereszt tit­kárával közösen meglátogatták a vonzás- körzet valamennyi orvosát. Érdeklődtek a munka- és életkörülményeikről, közérze­tükről, gondjaikról, terveikről. Szót váltot­tak a lakosság egészségügyi ellátottságá­nak helyzetéről, az egészségügyiek köz­életi tevékenységéről, a tennivalókról. A látogatók nem ígérhettek sem tíz-, sem százezreket a problémák megoldására, csu­pán tájékozódtak, csupán figyelmesek vol­tak. Tették ezt annak tudatában is, hogy az encsi vonzáskörzetben óriási teher ne­hezedik az egészségügyiekre a szétszórt településszerkezetből, a közlekedési ne­hézségekből eredően. Hiszen a vonzáskör­zetben az egy körzetre jutó 2300 lakos négy, sőt hét egymástól távol e$ő község­ben él, míg például Miskolcon ennyi em­ber „szerencsésebb esetben” 8—10 egymás melletti bérházban található. Természete­sen az aprófalvaknak ez az adottsága óri­ási teher az ott élők számára is. Ma jónak minősíthető Encs város és vonzáskörzetének egészségügyi ellátottsá­ga. A 28 orvosi állás betöltött, jól funk­cionál az ügyeleti rendszer. Kiemelkedő eredmény, a rendszeres gyermekfogásza­ti kezelés. Új gyógyszertárak, orvosi ren­delők épültek. E fejleményt az tudja iga­zán értékelni, aki ott él az — úgymond — isten háta mögötti falvakban — többsé­gükben idős emberek — és alkalmasint csak messzi szomszédos faluban talált or­vost. ha szükség volt rá. Még nem is olyan régen, 8—10 évvel ezelőtt 10—12 üres or­vosi állás is volt, szinte menekültek az orvosok Abaújból. A jóirányú változás kö­szönhető az érdekeltségi viszonyok javu­lásának, a megyei és a helyi tanács hat­hatósabb segítségének, a jobb koncep­cióknak, nem utolsó sorban azoknak a jobb, emberibb kapcsolatoknak, amelyet jól bizonyít az encsi vezetők előbb emlí­tett, de nem egyetlen látogatása is. Nagy Zoltán n hi r II r ft r Papíripari mérnökképzés Egyre több mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet tagsá­ga tudhatja maga mögött az elmúlt év gazdálkodására jelképesen koronát tevő zár­számadó, s az új, várható­an nem könnyű gazdálko­dást indító, tervtárgyaló köz­gyűlését. Az elmúlt hét vé­gén két kedvezőtlen adottsá­gú szövetkezetbe látogathat­tunk el, amelyekben a ne­hézségek ellenére eredmé­nyesen zárták az évet. * A belvíz hazájában, a Bod­rogközben kiemelkedő nö­vénytermesztési hozamokról adhatott számot a tagságnak Vinnai Miklós, a vajdácskái Petőfi 'Termelőszövetkezet elnöke. Az időjárással kö­tött „fegyverszünet”, a kor­szerű technológia, s nagy termőképességű fajták veté­se meghozta az eredményt, hiszen például az egyik leg­fontosabb árunövényük, az őszi búza hektáronkénti öt­tonnás terméssel fizetett. Et­től nagyobb termést a szö­vetkezetben még nem taka­rítottak be. Tudatosan vál­lalva a korai, szeptemberi fagyveszély kockázatát, az elmúlt évben is viszonylag nagy területen vetettek ku­koricát, amely hektáronként hét tonna felett termett. Si­keresen alkalmazzák a költ­ségmérséklő nedves tárolási technológiát — amely a be­takarítást is meggyorsítja —, több mint 1200 tonna mor­zsolt terményt tárolnak ned­vesén. Még nagyobb ered­ménynek tartják, hogy ton­nánként 300 forinttal csök­kent a termelés költsége, ami nem haladta meg a 2200 forintot. Mivel a szövetkezet nagy szarvasmarha-állo­mánnyal rendelkezik, nagy figyelmet .'^ordítottak a ta­karmánynövény-termesztés­re. Eredményesen, hiszen a nehézségek ellenére, sikerült annyi szilázst készíteni, hogy nem kellett drága almatör­kölyt vásárolni, mint a ko­rábbi években. Elsősorban ennek köszönhető, hogy az állattenyésztés is eredménye­sen zárt, a húsmarhatartás, s bikahizlalás az alacso­nyabb növénytermesztési költségeknek, valamint a ta­karmányozási technológiának köszönhetően gazdaságossá vált. Sajnos, szinte teljesen meg­szűnt a kereslet az úgyne­vezett intervenciós üszők iránt, így százötven állatot a mai napig nem tudtak el­adni, de a nagy árbevétel­kiesés ellenére 640 ezer fo­rint nyereséget sikerült el­érni az ágazaton. A nyere­ség hárommillió forinttal ha­ladja meg az előző évit! Nem tudta viszont hozni a tervezett nyereséget a szö­gyében olyan termelőszövet­kezet is akad, ahol évente öt-ihatszáz esetet is tárgyal a szövetkezeti döntőbizottság. Az első hallásra hihetetlen­nek tűnő szám ugyanis azt is jelenti, hogy egy közepes nagyságú szövetkezet minden egyes tagjának, illetve alkal­mazottjának van valamilyen ügyes-bajos gondja, mely csak döntőbizottság útján or­vosolható. Hatszáz eset! El­gondolkodtató. Mert, ha min­den tárgyalt eset csak egy órán keresztül tart, az ösz- szesen, hatszáz óra. Ponto­sabban munkaóra, azaz 75 munkanap, hiszen a döntőbi­zottsági tagok társadalmi munkában, de munkaidőben tárgyalnak. Mert kétségtelen, érzékenyek, sőt mi több sér- tődékenyek is vagyunk. A vetkezet fontos ágazata, a vasipari üzem. Zökkenők mutatkoztak a munkával va­ló ellátásban, legnagyobb megrendelőjük, a Magyar Acélárugyár nem tudta le­kötni teljes kapacitásukat, így a jövőben más irányú piackutató munkára is szük­ség lesz. Elmaradt a vára­kozástól a varroda termelé­se is. Az üzem jövedelmező­ségén ugyan javított a PA- NYOVA 420 ezer forintos „támogatása”, de a jobb mű­szaki feltételek ellenére sem tudták a termelékenységet a kellő szintre emelni. Végső soron az elért 3,1 millió fo­rintos űzetni nyereség ön­magáért beszél. Megfeszített, kemény munkával legyőzték a kedvezőtlen adottságokat. — Az elmúlt év végén még gondokat láttunk a vaj- dácskaiak gazdálkodásában. Tévedtünk — mondta dr. Farkas Attila, a TESZÖV titkárhelyettese. — A na­gyon költségtakarékos gaz­dálkodásnak, az átgondolt fejlesztéseknek, valamint az okosan bevont tartalékoknak köszönhetően a szövetkezet gazdálkodása csak eredmé­nyes lehetett. Az elért ered­ményhez gratulálni lehet. * „Többet, jobban, még ta­karékosabban kell dolgoz­nunk! Megéri, mert van mit féltenünk, megvédenünk és megőriznünk.” Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg beszámolóját Nagy László, a krasznokvajdai termelőszö­vetkezet elnöke. Valóban, mert a több éve eredményesen gazdálkodó szövetkezetben az elnök a sikerekről éppen úgy szá­mot adhatott, mint a szeré­nyebb eredményekről, hiszen például az őszi búza a ta­vaszi termésbecslés idején a közepesnél is rosszabb ter­mést ígért. Ám az időben elvégzett fejtrágyázás és a kedvezőre fordult időjárás nagymértékben elősegítette, hogy a növény a későbbiek­ben jól fejlődött, és a hek­táronként betakarított 4,3 tonna búza a szövetkezet életében rekordtermést je­lentett. Ezzel szemben a nap­raforgó a betakarítás kez­detéig jó termést ígért, de az ekkor fellépő gombabe­tegségek és kiadós esőzések nagy veszteséget okoztak. A kedvezőtlen időjárás rányom­ta bélyegét a kukoricater­mesztésre is. Jól sikerült vi­szont a szálas takarmány betakarítása, ezért a szövet­kezet az állatállománynak megfelelő mennyiségű takar­mányt tud biztosítani. Néhány év alatt biztos, jól jövedelmező ágazattá fejlő­dött a gyümölcstermesztés. Amíg az alma az ország mostanság sokat emlegetett nehéz gazdasági helyzetben ez különösen igaz. Ahhoz ugyan­is, hogy megszökött életszín­vonalunkat megtartsuk, ne­tán előbbre is jussunk, töb­bet, pontosabban kell dolgoz­ni a korábbiaknál. Kevesebb idő marad magunkra és egy­másra, könnyebben elvesztjük türelmünket, megértésünket Többször kerülünk összetű­zésbe egymással, sőt a válla­ltat, melyet szintén mi alko­tunk, a dolgozójával. Így döntőbizottsághoz fordulunk valós és ólsérelmekkel, jog­orvoslatot remélve. Nagy fe­lelősség hárul tehát a dön­tőbizottsági tagokra, akik az igazságot társadalmi munká­ban és elfogultság nélkül ke­resik mindennemű jogtudo­mányi végzettség nélkül. Hogy bízzunk, higgyünk ben­több gazdaságánál gondot okozott, itt a költségtakaré­kos technológia alkalmazá­sával, a jó minőségű, ex­portképes termesztéssel, ki­szélesített partnerkapcsola­tokkal megalapozott terme­lés folytatható. Sajnos, országosan is rossz a szarvasmarha- és juhászati ágazat pozíciója, évről év­re csökken a dotáció mérté­ke. Ennek ellenére sikerült növelni a hozamokat. A hús­marha tartásánál a hizlalás legelőre alapozottan törté­nik, kihasználva a nagy le­gelőterületeket, valamint az alkalmi legelőket. Az ered- ményffeséget elősegíti az Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalattól kihelyezett lengyel bikák bérhizlalása. Az el­múlt évben problémát oko­zott a juhászaiban a szüle­tett bárányok értékesítése. Bár az ágazat a szaporulati mutatókban lényegesen ja­vult, végső soron sem tej­termelésben, sem gyapjúter­melésben nem tudta hozni az elvártakat. Az elkövetke­ző években az ágazat fellen­dítése csak következetesebb vezetői, gondozói munkával, takarékos takarmány- és energiagazdálkodással kép­zelhető el. A piac meghatározó az ipari ágazatok életében is. A szövetkezet a gazdaságtalan ágazatokat megszüntette, míg a nyereséget okozókat a lehe­tőségekhez mérten továbbfej­lesztette. Így a közös gazda­sághoz tartozó közvetlen ágazatokon kívül még két gazdasági társulás gesztori teendőit is ellátja. Az EFAT GT, az AKTIVÍTEX GT. a budapesti szolgáltató ágazat, az építési ágazat eredmé­nyes munkája mind-mind azt bizonyítja, hogy a szö­vetkezet ezek nélkül nem tudott volna összességében 7 millió forint eredményt el­érni, bármennyire is szor­galmasan dolgoznak, az alap- tevékenységben. Ezért az idén is nagy gondot kell for­dítani arra, hogy az ipari tevékenység zökkenőmente­sen, jól működjön. A szövetkezet elmúlt évi eredménye kisebb ugyan, mint a korábbi években, ám — miként azt az elnök be­számolójában is hangsúlyoz­ta — csüggedésre semmi ok nincs, hiszen a mostani ered­ményt egy nehezebb gazda­sági évben érték el. De — ismerve az új szabályozókat — mind az alaptevékenység, mind az ipari ágazatok ese­tében csakis jobb munka- szervezéssel, fegyelmezettebb munkával sikerülhet a to­vábblépés, az eredményesebb gazdálkodás. nük és békével viseljük bé­kéden szavunk elutasítását vagy elfogadását, helyt kell állniuk ott és akkor, azon a bizonyos döntőbizottsági ülé­sen. (Mert nekünk, panaszt nyújtó feleknek, mindig csak egy bizonyos ülés a fontos, az, amelyen a mi ügyünket tár­gyalják.) Ezt felismerve a TOT és a Termelőszövetkeze­tek megyei Szövetsége tan­folyamokat szervez a döntő­bizottsági elnökök és tagok részére. Vitathatatlan tény: a döntőbizottsághoz forduló panaszosok száma évről évre nő! Ám az is tény: több ter­melőszövetkezetiben egyálta­lán nem ült össze a döntőibi­zottság, mert nem volt miért összeülniük. És végső soron az, hogy hányszor ül össze, a belső szervezettségen, fe­gyelmezettségen, s az embe­rek (vezetők és beosztottak) becsülésén múlik. Balogh Andrea A szakszervezeti bizottsá­gok kereskedelmi társadal­mi ellenőrei részére szerve­zett továbbképző tanfolya­mot a Szakszervezetek Bor­sod megyei Tanácsa, febru­ár 18-a és 22-e között, a ta­polcai oktatási és vezető­képző központiban. A bentlakásos tanfolyamon hatvanöt társadalmi ellenőr vesz részt. A szokásos, év eleji felkészítésen megszer­zik mindazokat az elméleti, gyakorlati tudnivalókat, amelyek választott tisztsé­gük betöltéséhez szüksége­sek, és elegendő útmutatóul szolgálnak feladataikhoz. (Folytatás az 1. oldalról) végzünk beruházási tevé­kenységet. A szétszórt tele­pítés miatt nem könnyű a brigádmozgalom összefogása, szervezése. A munkaverseny-íelelös elmondta azt is, hogy a kongresszusi és felszabadulá­si munkaverseny-vállalások közül a legnagyobb felada­tot a művek bélapátfalvi gyárának rekonstrukciós munkája jelentette, melynek keretében a brigádok közel 50 ezer normaórát kitevő gyártási tevékenységet vé­geztek, kifogástalan minő­ségben, a vállalt határidőn belül. Az egyéb vállalások a cementgyári nagyjavítások határidejének csökkentéséhez kapcsolódtak. E téren is jó munkát végeztek a brigádok, átlagosan 1—5 nappal keve­sebbet használtak fel a ja­vításokra. Az eredményes munkát végző kollektívák közül is kiemelkedett a Viktor Jó­zsef irányításával tevékeny­kedő Kossuth Lajos nevét vi­selő 12 tagú brigád, ők vé­gezték a bélapátfalvi re­konstrukcióhoz szükséges be­rendezések és alkatrészek gyártását. Jó munkájukkal méltán érdemelték ki a gyár­vezetés elismerését. — Az Ágazat Kiváló Bri­gádja címmel kitüntetett kol­lektívában eredményesen va­lósul meg a szakember-után­Hazánkban elsőként papír­ipari mérnökképzés kezdő­dik ebben a fél évben a sop­roni Erdészeti és Faipari Egyetemen. Az új szak ki­egészíti a Könnyűipari Mű­szaki Főiskola hároméves üzemmérnök szakán szerzett képesítést. A papíripari üzemmérnökök mostanáig kizárólag külföldön végez­hettek, mostantól azonban lehetőségük nyílik, hogy a soproni egyetemen sajátít­sák el a szükséges ismere­pótlás, folyamatosan gondos­kodnak a frissítésről is: a fiatalok »rünya meghaladja az ötven százalékot. A gyá­ron belül rangot jelent a csapatba kerülni; a brigád­vezető a gyár egyik legjobb szakemberének számít. A brigádok munkájának el­ismerésére 6—7 évvel ezelőtt kettős módszert vezettek be a Cementipari Gépjavítóban. — Már hagyomány, hogy a különböző fokozatokat rendszeresen az építők nap­ján osztjuk ki, míg a másik leket. A levelező formában megszervezett képzés idő­tartama két és fél év. Az oktatásban közreműködnek a Könnyűipari Műszaki Fő­iskola meghívott oktatói, a laboratóriumi gyakorlatok­hoz pedig a Papíripari Vál­lalat szakemberei nyújtanak segítséget. Az első évfolyam 25 hallgatóval indul, akik a díplomaterv elkészítése és az államvizsga sikeres letétele után 1987-‘ben kapják meg mérnöki oklevelüket. módszer eléggé egyedi: min­den negyedév végén értékel­jük a brigádok tevékenysé­gét, s a kirendeltségeken be­lül kialakult sorrend alapján külön jutalmakat adunk a legjóbbaknak. A rendszeres értékelésnek is köszönhető, hogy a szocialista brigádok között mindennapossá vált az egészséges vetélkedés, s ez egyben lendületet ad a mun- kaverseny-mozgalomnak is — mondotta Illésné Fazekas Katalin. Balogh—Kármán Hetvenöt munkanap A minap hallottam, a me­Teljesített munkaverseny-vállalások Eredményes brigádmunka a Cementipari Gépjavítóban A kemenceköpeny, ai összeszerelést követően, Vácra kerül. Fotó: Csákó Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom