Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-16 / 39. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. február 16„ szombat Szolgáltatás és árrendszer A Fogyasttók Országos Tanácsának árszakértői bizottsá­ga a közelmúltban áttekintette a szolgáltatások árrend­szerének továbbíejlesztésékel kapcsolatos feladatokat. Töb­bek között megállapították: a fogyasztási szolgáltatási ár­rendszer o múlt esztendőben változatlan maradt« azaz az 1980-as elvek «érint működik. Ezek szerint a szolgáltatási tevékenységfajták 90 százaléka szabadáras, illetve árvetés készítésére és az ár bejelentésére kötelezett Mindebből az is következik ~ hangsúlyozza a jelentés, hogy jelenleg nem az árrendszer továbbfejlesztéséről, hanem sokkol inkább az árrendszer működéséről (ehet helyzetképet adni. A szolgáltató szervezetek a szabad árat a lakosság ese­tében úgynevezett irányár formájában alkalmazzák, ám a közületeknek igen gyakran számláznak kalkulált árral, és ez lényegesen magasabb nyereséget hoz. Ebből az is kö­vetkezik, hagy immár évek óta, csökken a lakossági szol­gáltatások mennyisége. Viszont feltűnő az is, hogy oz ém- berek mégis többet költenek szolgáltatásokra, mm» koráb­bon, mert az árak növekszenek. Az árnövekedést az 1980- ban kiadott hatásági rendelkezések tették lehetővé, de az is nyilvánvaló, hogy a szolgáltatási árok emelkedése sok­kal inkább a központi árintézkedésekre vezethető vissza. Így állhat elő az a helyzet, hogy az árak emelkedésével nem nő a kínálat, s csak a költségek térülnek meg. A la­kossági szolgáltatások igénybevétele persze nemcsak azért csökken, mert a fogyasztó nem tudja megfizetni a szolgál­tatást, hanem döntően azért is, mert nem megfelelő a kí­nálat. Hogy aztán a szervezetten működő szolgáltatóknál mutatkozó csökkenés, az elmaradt rendelések, a láthatat­lan szektor - fosizók, alkalmi munkavállalók— bevételeit bővítik, vagy a házilagos munkavégzést gyarapítják, már nehezen állapítható meg, A Fogyasztók Országos Tanácsának jelentése egyértel­műen leszögezi, a lakossági fogyasztók ma is kiszolgálta­tott helyzetben vannak, mivel á szolgáltatók érdekeltsége nem megfelelő. Indokolt lenne a valóságos, a felek meg­állapodásán alapuló szabad áraknak teret nyitni és az el­vonásra kerülő - költségek között megjelenő - tiszta jöve- delemterheket mérsékelni, valamint adóvisszatartási rend­szert alkalmazni. Több vélemény szerint ugyanis ez hozzá­járulna a versenyhelyzel és ezáltal a lakosságnak kedvező versenyárak kialakításához, javasolták azt is: a szolgáltató szervezetek belső ellenőrző munkájukkal előzzék meg, hogy miközben gazdálkodási nehézségeik vannak, addig a la­kossággal közvetlen kapcsolatban álló dolgozóik különböző meg ném engedett módszerekkel, korrupció révén nagy jö­vedelmekhez jutnak. Az ifjúsági parlamentek tapasztalatai Az elmúlt év márciusa és decembere között megyénk valamennyi munkahelyén, az 1984—85-ös tanév első telé­ben pedig a tanintézetekben, megtartották az ifjúsági par­lamenteket. Az ott elhang­zottakról, a parlamentek tar­talmi munkájának tapaszta­latairól a napokban tanács­koztak a KI&Z Borsod me­gyei Bizottság tagjai. Az ülésen szó volt még a megyei bizottságnak és al­sóbb szerveinek gazdálkodá­sáról, valamint a Ságvári Endre Politikái Képzési Köz­pont gazdálkodásáról és 1985. évi költségvetéséről. A Miskolci Postaigazgatóság számvetése Hagyomány a Miskolci Postaigazgatóságon, hogy •minden esztendő elején számvetést készítenek arról, hogyan dolgoztak az előző évben, mi az, amiben sike­reket értek el és melyek azok a területek, ahol tovább kell javítani a munkát. Ennek az igénynek a jegyében tartot­tak értekezletet Heves és Borsod megye postás dolgo­zóinak képviselői Miskolcon, ahol jelen voltak a két me­gye OTP-vezetői is. Az elhangzott beszámoló­ból kitűnt, hogy a múlt esz­tendőben nem sikerült ma­radéktalanul teljesíteni a be­tétgyűjtéssel összefüggő ter­veket, elképzeléseket. Ennek okát — többek között — ab­ban látják, hogy a lakosság lényegesen több pénzt köl­tött lakásépítésre és lakás­vásárlásra. mint korábban, amihez természetesen fel­használták a betétben elhe­lyezett összeget, illetve ke­vesebb pénzt vittek a pos­tai takarékba. A két me­gyében dolgozó postás dolgo­zók célkitűzése volt, hogy 1984-ben közel 40 millió to­tó-lottó szelvényt értékesíte­nek. Ezt lényegesen túltelje­sítették, mintegy 4 millió darab szelvény eladásával. A tanácskozáson elhang­zottak alapján megszabták a további teendőket is. Ezek között szerepel, hogy a pos­tai takarékbetét-állományt 284 millió forintra .növelik, ugyanakkor mintegy 500 ezer darabbal több szelvényt ér­tékesítenek, mint az elmúlt évben. Mindezek eléréséhez igyekeznek megteremteni a szükséges feltételeket is. A nagyvilág hírei Új kormányfő Dél-Jemenben A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság legfőbb népi tanácsának csütörtökön befejeződött ülésszakán a képviselők jóváhagyták az ország új kormányának ösz- szetételét. Az új kormányfő a 46 éves Haidar Abu-Bakr Attasz lett, aki az előző ka­binetben építési miniszter volt. A törvényhozó testület képviselői előtt Ali Nasszer Mohammed államfő beszá - mólót tartott a Jemeni NDK gazdasági helyzetéről és az elkövetkezendő évek felada­tairól. Az ülésen jóváhagy ták az 1985-ös év költségve tését és az idei tervfelada tokát. A brit bányászsztrájk fejleményei Ismét remény van arra, hogy Nagy-Britanniában rendeződjön a közel egy­éves bányászsztrájk. Pénte- Ken ugyanis Norman Willis, a TUC főtitkára tárgyaló- asztalhoz ül a bányászszak­szervezet teljes végrehajtó bizottságával, valamint a bányafel ügyelők szakszerve­zetének vezetőivel. Willis tájékoztatja a bá­nyászvezetőket arról, hogy mire jutottak magánjellegű­nek minősített találkozóin lan McGregorral, az orszá­gos szénhivatal elnökével, önmagában is jelentősnek tűnik hogy az egész brit szakszervezeti mozgalom legmagasabb rangú tisztvi­selője tárgyalt a szénhivatali elnökkel — és nem annak helyetteseivel vagy beosz­tottaival. Ian McGregor hó­napok óta nem folytatott megbeszélést a szembenálló felekkel vagy azoknak kép­viselőivel. Nicaragua gazdasági gondjai Az Egyesült Államok ka­tonai beavatkozásának veszé­lye és a Reagan-kormány tá­mogatását élvező ellenforra­dalmárok akciói miatt Nica­ragua kénytelen nagy össze­geket fordítani védelmi ké­pességének javítására. Ezt Jaime Wheelock, a Sandinis­ta Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetőségé­nek tagja, mezőgazdasági mi­niszter nyilatkozta Managuá- ban. A nicaraguai politikus rá­mutatott: az ország gazda­sági nehézségei ebből adód­nak, amit csak tetéz a So- moza-diktatúra által hátra­hagyott súlyos örökség. Az ebből eredő gazdasági gon­dok közül Wheelock a fize­tési mérleg jelentős hiányát, a nemzeti valuta, a cordoba értékének romlását és több nagyberuházás kényszerű le­állítását említette, mini a legégetőbbeket. Wheelock kijelentette: a ni­caraguai vezetés mindent el­követ, hogy az ország védel­mi képességének növelése mellett jusson elegendő erő­forrás az élelmiszerek és más alapvető fogyasztási cikkek termelésének növelésére, va­lamint a legfontosabb gazda­sági ágazatokban dolgozók bérének emelésére. Folytatás szeptemberben Sajtóértekezletet tartott pénteken Moszkvában Flo- rencio Campomanes, a Nem­zetközi Sakk Szövetség (FI­DE) elnöke a Karpov—Kasz- parov világbajnoki páros­mérkőzés színhelyén. A moszkvai Sport szállóban ösz- szegyült szovjet és külföldi újságírók előtt kijelentette: mint a FIDE elnöke, aki a testület két kongresszusa kö­zött egyszemélyben döntésre jogosult, úgj határozott, hogy a Karpov—Kaszparov sakk­világbajnoki párosmérkőzést továbbjátszás nélkül befeje­zettnek nyilvánítja. A FIDE elnöke ugyanakkor új mér­kőzéssorozatot ír ki, amely ez év szeptember elsején in­dul, 0:0-ról. Átalakítják az ózdi síkkötőüzemet A Borsod megyei Kézmű­ipari Vállalat ózdi síkkötő­üzemében átalakítási, kar­bantartási munkákat végez­nek. hogy március első felé­ben megkezdhessék a tré­ningruhák gyártását. A ke­vésbé kelendő síkkötölt ter­mékek helyett az üzemben a jövőben gyermekmelegítő­ket varrnak a Váci Kötött­árugyárral közös kooperá­cióban. A gépek egy részét a váci gyár adja, a másik felét a kézműipari vállalat biztosítja. Az üzem teljes át­szervezésével az eddigi öt­ven helyett hetvenöt asz- szonynak teremtenek mun­kalehetőséget. Az idén 170 ezer tréningruha elkészítését tervezik, az azt követő év­ben pedig már 240—250 ezer melegítő előállítására vállal­koznak. Miután a kézi kötésű gyer­meksapkák, rugdalódzók iránt változatlan a kereslet, az eddigi száz bedolgozó he­lyett százharmincat foglal­koztatnak. A rendkívüli téi és az energia Ha már a kormány közle­ménye is meteorológiai je­lentéseket citál, akkor az átlagosnál keményebbnek ítélhető a tél. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a földgáz- import sem a szükségletnek megfelelően érkezik. Mégis: egyéni tapasztalataink kedve­zőbbnek tűnnek az országos összevetésnél, hiszen meleg a lakásunk, a csapból meleg víz folyik, s néhány napos alkalmi szilenciumot leszá­mítva az iskolákban nem rendeltek el tartós szénszü­netet . . . Csakhogy a helyzet kritikusabb, mint ahogy azt egy jól temperált helyiség­ből meg lehet ítélni. A Minisztertanács csütör­töki üléséről nyilvánosságra hozott kommünikében ol­vasható, hogy az átlagosnál hidegebb január miatt a többlet-energiafogyasztás — kőolajban kifejezve — 250— 800 ezer tonnára rúg. Iszo­nyatos mennyiség ez, s hoz­zá kell számítani, bogy a ta­valyi energiafelhasználás meghaladta a tervezettet. A kormányzati szervek dönté­se értelmében a szükségsze­rű korlátozások a lakossági ellátást nem érintő nagyfo­gyasztókat sújtották. így az­tán az ipari üzemekben ta­karékra állítódott a láng, visszaesett a termelés, csök­kent az elérhető haszon. A borsodi ipar — nincs .mit szépíteni a tényeken — energiaéhes adottságainál fogva érzékeny vesztesége­ket szenvedett. A kohászat, a vegyipar üzemei részlege­sen vagy teljesen leállítot­ták a termelést, kizárólag azért, hogy a lakossági ener­giaellátás ne szenvedjen csorbát. Ez az ára az otthoni melegnek és a meleg víznek, az iskolák, bölcsődék, kórhá­zak zavartalan működésé­nek. Ráfizettünk erre a télre, de ezen már nem lehet változ­tatni. Megnyugtató, hogy megyénk dolgozói megértés­sel fogadták az új helyzet szülte intézkedéseket. Ám nemcsak az az egyetlen re­mény van. hogy megenyhül az idő és csökkennek a gon­dok . .. Takarékossággal, ésszerű beosztással átvészel­hető a tél, s az enyhébb na­pokban talán mérsékelhető lesz az időjárás okozta vesz­teség. Csak dicséret illetheti azokat a kohászokat, bányá­szokat, vasutasokat, szellemi és fizikai dolgozókat, akik a mostoha időjárás és az ener­giaínség közepette is becsü­lettel teszik a dolgukat. A nehéz helyzet is arra figyel­meztet, hogy ami tegnap elég volt, akár energiáról, akár a munkahelyi helytál­lásról van szó, az ma már kevés. Hazai krónika FAGYSZABADSÁG ÉS SEGÍTSÉG Szabolcs-Szatmár megye építőiparában, eddig hosz- szabb-rövidebb időre több mint kétezer dolgozót kellett fagyszabadságra küldenii A vállalatok most különböző intézkedésekkel igyekeznek segíteni jelentős anyagi hát­rányba került, többnyire csa­ládos dolgozóikon. A Kelet- magyarországi Állami Építő­ipari Vállalatnál, ahol a lét­szám 37 százaléka kénysze- Tült fagyszabadságra, minden dolgozót visszarendeltek, s valamennyi ükkel egyénileg megbeszélték az adódó lehe­tőségeket. A többség évi rendes szabadságának kivé­telét választotta, amíg az időjárás a munkavégzést is­mét lehetővé teszi. Mások-* nak egyebütt, például az er­dőgazdaságnál keresett a vállalat átmeneti munkaal­kalmat. A Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat csaknem ezer dol­gozójával kötött úgynevezett fagyszüneti szerződést, a'mellyel az illető a kény­szerpihenő idején bárhol munkát vállalhat. ÚJ TÜZELÉSI TECHNOLÓGIA Elkészült az első fluid­ágyas széngenerátor a Nóg­rádi Szénbányák kisterenyei ipari üzemében. Ez a beren­dezés Magyarországon telje­sen új tüzelési technológiá­val működik, amellyel min­den eddiginél hatékonyab­ban elégethetők a hazai ala­csony kalóriájú szenek, sok­kal jobban hasznosítható energiájuk. JAKOBY GYULA KIÁLLÍTÁSA MISKOLCON A képzőművészet kedve­lői mától sajátos hangulatú tárlatot láthatnak; festmé­nyek nyújtotta szép élmény­nyel gazdagodhatnak a Kas­sán élő Jakoby Gyula festő­művész munkáinak miskolci bemutatóján. A 'kiállított képek között van 1929-es datálású is, a legkésőbben született alkotás 1970-ből való. Jakoby Gyula 1903-ban született, művészeti tanul­mányait Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolán. A méltatások szerint „ .. . hamar kialakította egyéni hangját; az expresz- szív előadású groteszk festé­szetet ... Művei a legmaga­sabb szinten megoldottak — szeretve a színes foltokon merészen átívelő erőteljes vonalakat —, s e kettős erény a moralista festőt nagyon közéi hozza hozzánk . .. Szí­vesen szól a fonák helyze­tekről humorral és önmar­cangoló iróniával, ugyanak­kor együttérzést keltve.” A Borsod—miskolci Mú­zeumban látható kiállítás mellett a művészt bemuta­tó, személyében is hozzánk közelebb hozó fotókat is be­mutatnak a rendezők. Jakoby Gyula festményeit — festményeinek válogatott darabjait — a Kelet-szlová­kiai Galéria bocsátotta a miskolciak rendelkezésére. A május 20-ig látogatható tárlatot tegnap délután négy órakor nyitotta meg dr. Vég­vári Lajos művészettörté­nész. 5 bűurter A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kiváló minőségű kárpitos garnitúrái és a belföldi, importbútorok széles választékával várja kedves vásárlóit a BÜTORKER ÁRUHÁZ (Miskolc, Besenyői út 14. sz.). OTP-ügyintézés, vevőszolgálat, szervezett házhoz szállítás. rm UJJ betörter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom