Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-16 / 39. szám

1985. február 16., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Alkotó gondolatcserék Viták a megyei pártértekezlet beszámolójáról „A szó szoros értelmében vett részvétel jelenti az ak­tivitást; tehát, hogy elmé­jükkel, indulataikkal, ta­pasztalataikkal, problémáik­kal, egész személyiségükkel vegyenek részt partnereink a vitában” — írta a filozó­fus Ancsel Éva. Abban a belső vitában is, - amelyet nap nap után önmagukkal folytatnak, valahányszor pontosítanak egy igazságot, kijavítanak egy tévedést, vagy éppenséggel belebonyo­lódnak valamilyen új, ne­héz problémába. Mindezek jellemzőek voltak a megye néhány társadalmi szerve, tömegszervezete vezető tes­tületében az elmúlt napok­ban lezajlott gondolatcse­rékre. Alkotó szellemű, tar­talmas véleményeket nyilvá­nító beszélgetések, viták ke­retében zajlottak azok a testületi ülések, amelyeken a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Elnöksé­gének Végrehajtó Bizottsá­ga, a KISZ megyei bizottsá­ga, a Miskolci Akadémiai Bizottság és a Hazafias Népfront megyei elnökségé­nek tagjai elmondták véle­ményüket a megyei pár tér­tek ez let beszámolójáról és .'határozattervezetéről. A közelgő megyei pártér­tekezlet beszámolója értéke­li a XII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet ha­tározatai végrehajtásának főbb tapasztalatait; a megye politikai, gazdasági, társa­dalmi helyzetét. A beszámo­lóhoz csatlakozó határozat- tervezet megszabja az elkö­vetkezendő időszak tenni­valóit. A két dokumentum már hosszabb ideje kollek­tív munkával készül. A me­gyei pártbizottság, a végre­hajtó bizottság, a testületek rmunka bizottságai már több­ször megvitatták, módosítot­ták. Az anyag készítői ne­héz és felelősségteljes mun­kát végeztek. Az illetékesek úgy vélik, hogy a vélemé­nyek összecsapásának pró­bája gazdagítja és erősíti az értékelést, ezért felkértek több társadalmi szervezetet, tömegszervezetet, vezető tes­tületet, mondják el vélemé­nyüket. Társadalmi vitáknak ta­lán túlzás lenne nevezni az elmúlt napokban lezajlott gondolatcseréket, de a ta­nácskozásokon elhangzott vé­lemények bizonyára érdem­ben segítették a beszámoló készítőit abban, hogy minél reálisabb képet alkothassa­nak megyénk életéről. A megyei pártbizottság mellett működő Politikai Tanács­adó Testület ülésén többsé­gében idős, tapasztalt párt­munkások, volt gazdasági vezetők szenvedélyes hangú vitában mondták el vélemé­nyüket a beszámolóról. Érezhető volt, hogy a tes­tület tagjai nyugdíjas éve­ikben is aktív részesei a megye közéletének, napraké­szen tájékozottak a politika, a gazdaság dolgaiban. Nem­csak régebbi munkaterületük speciális kérdéseiben, ha­nem szinte minden iránt ér­deklődve mondtak kritikus véleményt. A Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa kibőví­tett elnökségi ülésének résztvevői is nagyra értékel­ték azt a bizalmat, amelyet a beszámoló megvitatásához kaptak. A beszámolót ők is gondosan összeállított, az eredményeket és a gondokat rögzítő, kritikus és önkri­tikus, a megoldás útjait ke­reső anyagnak tartják. A vita fontosabb, lényeges megállapításait írásban is rögzítve tették meg javasla­taikat, fejezetenként, pont­ról pontra haladva, számos módosítást javasoltak. „Nem irigylem a szer­kesztőket” — mondta az egyik miskolci akadémikus a testület ülésén. Megyénk tu­dományos életének reprezen­táns személyiségei is nagy­ra értékelték a beszámoló- tervezetet. A teljességre való törekvés igényét terjedelmi korlátok is megszabják. Mindenről kellene szólni, de mindenről mégsem lehel, igaz, hogy az írásos anyago­kat majd szóbeli kiegészítés és bizonyára sok-sok hozzá­szólás teszi teljesebbé a pártértekezleten. Az Akadé­miai Bizottság ülésén és máshol is elhangzott kriti­kai észrevétel, miszerint a határozati javaslat hosszú, túlzottan általános. De pél­dául az Akadémiai Bizott­ság elnöke hangsúlyozta: a beszámoló számára élvezetes, tartalmas olvasmány volt. A beszámoló tervezetét az egyik véleményt mondó egyetemi tanár következete­sen tanulmánynak nevezte. A szóhasználat egyben mi­nősítés is, hiszen végső so­ron egy kollektív munkával, tudományos igényességgel írt elemző értékelés készül. A beszámoló tervezete elemzi megyénk politikai és társadalmi viszonyait, a gazdasági építőmunka főbb tapasztalatait, az életszínvo­nal és életkörülmények ala­kulását, az ideológia és a művelődéspolitika, valamint a párt belső életének kérdé­seit. Igaz, hogy a beszámoló és a határozati javaslat ter­vezete vitájának résztvevői szinte minden fejezetről részletes véleményt mond­tak, természetesen különös gonddal fogalmazták meg saját munkaterületüket, éle­tüket, munkájukat érintő passzusokról a véleményüket. Az Akadémiai Bizottság eszmecseréjén Fejti György, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta; a beszámoló mérlegre teszi az elmúlt években végzett munkánkat. A jövőben eredményeink egyik forrása az emberi té­nyezőben, a szorgalmas, al­kotó tevékenységben rejlik. És ez azt is jelenti, hogy a jövőben jobban lel kell tár­ni szellemi tartalékainkat is. Úgy gondoljuk, a megyei pártbizottság beszámolójának vitái is ezt célozzák: a sok­féle vélemények összegzése nyomán a mind teljesebb igazság; a reális helyzetkép, és perspektíva tervei kerül­nek a megyei pártértekezlet küldöttei elé. Petra József A Központi Statiszti­kai Hivatal megyei igazgatósága elké­szítette jelentését Borsod-Abaúj- Zemplón megye gazdaságának 1984. évi fej­lődéséről. Az adatokat érté­kelve megállapítható, hogy a megye múlt évi fejlődését az országossal azonos ten­denciák jellemzik. A szocia­lista ipar termelésének I— III. negyedévi növekedése a IV. negyedévben mérséklő­dött. éves szinten 2 száza­lékot ért el. Igen dinamiku­san, több mint egytizedével bővült a termelés a vegy­iparban. ahol több új terme­lőegység is belépett. A bá­nyászatban, a kohászatban és a volumenében nem jelen­tős, úgynevezett egyéb ipar­ban az előző évinél keveseb­bet, a többi ágazatban 1—2 százalékkal többet termeltek. A termelékenység megyei szinten 2,5 százalékkal ja­vult, de az ágazatok többsé­gében rosszabbodott. A me­gye fontosabb termékei kö­zül például szénből, villamos energiából, nyersvasból, csa­varokból, tejipari termékek­ből kevesebbet, villamos ve­zetékekből és kábelekből, egyes gépipari termékekből, téglából, gázszilikát falazó­anyagból, cementből, kavics­ból. műanyag alapanyag- és késztermékekből az előző évinél többet termeltek. A megyei székhelyű ipar értékesítése mindenkori el­adási áron 7 százalékkal meghaladta a tavalyit. A nö­vekmény négyötöde külföldi piacról származott. Az ex­port árbevétele összességé­ben 30 százalékkal, ezen be­lül a rubelelszámolású 10 százalékkal, a nem rubelel­számolású 40 százalékkal, a belföldi értékesítés alig 3 százalékkal emelkedett. A ki­vitel értékesítésen belüli há­nyada ismét meghaladja a 20 százalékot. A mezőgazdaságban re­kordmennyiségű. az előző évinél 20 százalékkal több gabonatermést takarítottak be. Ebben döntő szerepe a termésátlagok növekedésének volt, a vetésterület alig ha­ladta meg a bázisévit. A főbb őszi betakarításé szán­tóföldi növények terméshoza­ma is elérte, vagy meghalad­ta az előző évit, kivéve a napraforgót és a vöröshere- szénát. A szőlő- és gyü­mölcstermés lényegesen ki­sebb volt. mint 1983-ba,n. Előzetes adatok szerint a szocialista szervek 5 száza­lékkal többet fordítottak be­ruházásokra, mint az előző évben. Nagyberuházásokra már alig történt kifizetés, célcsoportos beruházásokra az előző évit megközelítően, eevéb állami fejlesztésekre közel egytizedével többet költöttek. A gazdálkodó szer­vek döntési jogkörébe tar­tozó beruházások oénzügvi teljesítése 13 százalékkal, ezen belül a vállalatoké 17 százalékkal emelkedett, a szövetkezeteké 7 százalékkal csökkent. A beruházások anvaei-műszaki összetételé­Munkánk a statisztika tükrében A Tinái Vegyi Kombinát polipropiléngyára A vegyipar ben 45 százalékról 48 száza­lékra nőtt az építés aránya. Tanácsi beruházásokra 3 milliárd forintot fordítottak, felét kommunális létesítmé­nyekre. Mindkét összeg kö­zel azonos az előző évivel. A megye területén 4827 la­kás készült el, a tervezett­nél 9 százalékkal, az előző évinél 1,4 százalékkal keve­sebb. Ezen belül az átadott állami lakások száma 28 százalékkal csökkent, a ma­gánerőből épülteké közel 6 százalékkal nőtt. Az év so­rán kiadott bontási engedé­lyeket is figyelembe véve. a megye lakásállománya 269 600 darabra gyarapodott. A megye anyagi ágazatai­ban foglalkoztatottak száma éves átlagban 2 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Kisebb-nagyobb mértékben minden népgaz­dasági ágban csökkent a lét­szám, legerőteljesebben — közel 6 százalékkal — a me­zőgazdaságban és erdőgaz­dálkodásban. A két-három évvel ezelőtt dinamikusan fejlődő termelőszövetkezeti melléküzemágak vonzása mérséklődött, s egves kiegé­szítő tevékenységek beszün­tetése, vagy kisszervezetté alakítása is csökkentette az itt dolgozók számát. A megye lakosságának a főbb központi forrásból származó pénzbevételei meg­haladták a 34 milliárd fo­rintot, ami 8 százalékkal több az előző évinél, összességé­ben a bevételek az 1983. évi­vel közel azonos ütemben emelkedtek, de azon belül lényeges változást jelent a szövetkezeti mezőgazdaság­ban dolgozók keresetének és a mezőgazdasági termékérté­kesítésből származó bevéte­leknek egyaránt 7 százalék körüli csökkenése, szemben az előző és korábbi évek je­lentős növekedésével. Or­szágosan a pénzbevételek a megyeinél nagyobb mérték­ben emelkedtek, s a-fogyasz­tói árak növekedése megha­ladta a 8 százalékot. Az anyagi ágazatokban foglal­koztatottak átlagbére 5,7 szá­zalékkal, átlagkeresete 6 szá­zalékkal nőtt, mindkettő je­lentős szóródásokkal. Az iparban dolgozók például 7,6 százalékkal, a mezőgazda­ságban és erdőgazdálkodás­ban 1,2 százalékkal kerestek átlagosan többet, mint 1983- ban.- A kiskereskedelem forgal­ma folyó áron 9,6 százalék­kal, több mint 30 milliárd forintra emelkedett, össze­hasonlító áron számolva a növekedés 1,1 százalékos, magasabb az országosnál. Élelmiszerből és vegyes ipar­cikkekből nőtt az értékesített áruk mennyisége, a ruháza­ti cikkek és a vendéglátás eladása csökkent. A lakos­ság élelmiszerellátása kisebb választéki és eseti hiányok­tól eltekintve zavartalan volt, a ruházati és a vegyes- iparcikk-keresletet azonban nem tudta teljes egészében kielégíteni a kereskedelem. A megyében dolgozó or­vosok száma 1583 főre gya­rapodott, de így is az orvosi állásoknak 11 százaléka be­töltetlen. Az alapfokú ellá­tásban ennél kedvezőbb a helyzet, az orvosi körzetek száma emelkedett, a betöl­tetlen körzeti orvosi állások aránya csökkent. Bővült a szakrendelő-hálózat és kis­mértékben nőtt a kórházi ágyak száma is. Tovább mérséklődött az egészségügyi gyermekintézmények zsúfolt­sága. Aszályos, száraz esztendők után most ismét vizbőséget mutatnak a folyók, a tavak. A február elején kezdődött olvadást követően naponta 6—8 centiméterrel emelkedett a Lázbérci-tó szintje, és ez a folyamat még most is tarta­na, ha közbe nem szól a mí­nusz 20—25 fokos zimankös hideg. A hideggel hó is ér­kezett. ami a befagyott fel­színi vizekkel együtt újabb jelentős víztartalékot jelent a tavaszra, sőt a nyárelőre is. Ezekben a napokban 82.7 százalékos telítettséget mu­tatnak a vízmércék a Láz- bérci-tavon, amire nagyon régen volt példa. A 20 centi- méteres jégpáncélt 10 centi- méteres frissen esett hó ta­karja. Hasonló, sőt ennél is nagyobb a hóréteg vastagsá­ga a tavat tápláló két patak vízgyűjtő területén. (A Bán paták Dédestapolcsány, a Csermely Uppony felől tölti a tárolót.) Kozma László, az Észak­magyarországi Regionális Víz­művek diszpécsere elmondta, hogy a tavaszi olvadástól a február elejihez hasonló, ám annál is bőségesebb telítő­dést lehet várni, ami igazán jelentős tartalékokkal ke­csegtet az év további hónap­jaira. A bükki karsztforrások ho­zamemelkedése a fagyok erő­södésével sem állt meg. így jelenleg tekintélyes mennyi­ségű és kifogástalan minősé­gű víz jut naponta a miskol­ci vízhálózatba, amit tisztí­tani sem kell, sőt szivattyúz­ni, szállítani sem, hiszen gra­tavaszra vitácics „úton” érkezik a vá­rosba. — A téli csapadék nagyon fontos a mi számunkra, mert nem folyik el gyorsan, mint az eső, nem párolog olyan erősen, mint a záporok utáni melegben. A lassú olvadással elhúzódik a beszivárgás, és erre lehet igazán számítani hosszú hónapokon át — mondja Piukovics József, a Miskolci Vízmüvek főmérnö­ke. — A Bükkben most 25— 30 centiméteres a hó, és ha az olvadás nem lesz túlságo­san gyors, a hóié sok kiadós nyári zápor csapadék-után­pótlásával ér fel. A Bükk északi lejtőin egyébként is nagyon sokáig megmarad a hó (a zugokban néhol még májusban is találni foltokat), tovább, mint a Mátrában. A február eleji olvadást követően „megmozdultak” a források, és a Szinva a ko­rábbi, igen száraz évszakok­hoz képest 10 ezer köbméter­rel többet ad naponta. Ugyan­így a tapolcai forrás és a többi is ezer köbméterekkel több, jó minőségű vizet küld a városnak, naponta összesen 85 ezer köbmétert. Fogalmat alkothatunk róla. hogy meny­nyi is 85 ezer köbméter ivó­víz, ha hozzátesszük, hogy néhány évvel ezelőtt még alig több, mint 100 ezer köb­métert fogyasztott a megye- székhely a legforróbb ká­nikulai napokban. A februári hó, a jég a ta­vaszi, nyári víztartalék, az ellátás biztosnak mutatkozó fedezete hosszabb távon, amelynek átmeneti tárolása sem okoz gondot. — nagy j — Jégben, hóban a tartalék Vizbőség várható

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom