Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. február 2., szombat Automatizálás, találmányok A Szovjetunióban 1984 el­ső felében másfél ezer új gép, berendezés, műszer és automatizálási eszköz proto­típusát alkották meg, s több mint 2000 műhelyt, üzem­részleget, valamint gyárat automatizáltak. Különösen gyors ütemben fejlődik az ipari robotok, a számjegy vezérlésű szerszám­gépek. a számítástechnikai eszközök és a mikroprocesszo­rok gyártása. Az elmúlt fél évben például (1800 ipari ro­botol és 8200 számjegyve- zérlésü szerszámgépet he­lyeztek üzembe. Az öt­éves terv kezdete óta a ter­vezettnél több, mintegy 20 ezer ipari robot került le a szerelőszalagokról, s közben ötszörösére növekedett a mikroprocesszorok gyártása is. Bevezettek számos új tech­nológiát és hasznosítottak 12 ezer találmányt. A hazai ta­lálmányok alkalmazása ré­vén tavaly a népgazdaság 2.7 milliárd rubel többlet- nyereséghez jutott, az idén pedig még ennél is nagyobb haszonra számítanak. . Magán-képgalériák Belgrádban legális magán­képgalériák működnek. Ezek a galériák kiállítással egy­bekötött képeladásra szolgál­nak. Vida Gostuski tulajdona az AZ elnevezésű galéria. Itt a képtárban könyv- és le­mezbemutatókat is tartanak. A tulajdonosnő elmondta, hogy az áruforgalmi tör­vény paragrafusai alapján kapta meg a nyitási enge­délyt. — Bizományba vesszük át a képeket, szigorú admi­nisztrációt vezetünk, a kép- vásárlásról számlát adunk. A szerzői tiszteletdíj után azon­nal kifizetem minden kép után az adót. az eladási ár mintegy 10 százalékát. A képtár 30 százalékot kap az árból, végül azonban csak 10 százalék marad, mert a képforgalmazás költséges foglalkozás. A forgalmunk nem nagy. mert a szűk ér­deklődő közönség inkább közvetlenül a művésztől vá­sárol. olcsóbban. A másik belgrádi képga­léria Ubavka Petrovic tulaj­dona, és a főváros egyik legrégibb, Simin utcai lakó­házában kapott helyet. A ga­léria helye, jellege, miliője a párizsiakéra emlékeztet. — A galéria célja: a kü­lönféle képzőművészeti irány­zatokat képviselő művészek, főleg a fiatal alkotók tömö­rítése. Nincs veszteségünk, de nem dicsekedhetünk na­gyobb nyereséggel sem — mondja Petrovic. — Ter­mészetesen nem az anyagi haszon volt az elsődleges, amikor belevágtunk ebbe a vállalkozásba, hanem a kö­zönség és a művészek közöt­ti közvetlenebb kapcsolat megteremtése. Horvátország „fővárosá­ban”, Zágrábban más a helyzet. Itt is működik ugyan néhány magánképtár — a Galéria 11. a Schira Képtár, a Buljat Képtár, vagy a nemrég nyílt Perfec­ta Képtár —, de árusítási joguk még nincs. A zágrábi Palainovka Képtár Vinko Hotko tulajdona és valami­féle irodalmi kávéház szere­pét is betölti. — A zágrábi festőkkel folytatott beszélgetések nyo­mán arra a megállapításra jutottam, hogy a magán­képgalériák megnyitásával 'rendet teremthetnénk a kép­zőművészeti piacon — mond­ja Vinko Hotko. A zágrábi képtár-tulajdonosok is sze­retnének igazi galériákat nyitni, kilépni féllegális stá­tusukból. A mai helyzet megfosztja a galéria tulaj­donosát a képzőművészeti alkotás adásvételének örö­métől. A Borsod-Ábaúj-Zemplén megyei Levéltárban Dr. Csorba Csabával, a le­véltár igazgatójával járjuk a folyosókat, szobákat. Kor­szerű, jól berendezett mun­kaszobák. könyvtárak, kuta­tószobák, raktárak, nyomda, restaurátor műhely, külön­böző gépi felszerelések kö­zött kalauzolgat az igazgató. A raktártermeken belül „ut­cák”, Dexion-Salgó elémek- böl emeletek, könnyen átte­kinthető folyosók, rend min­denfelé. Körülbelül a fele a helyiségeknek raktár, a töb­bi dolgozószoba, a kutatóte­rem, könyvtár, egyéb. Eze­ken a polcokon kétezer fo­lyóméter iratanyag van a kartondobozokban. A ko­rábbiakhoz képest kitűnő az elhelyezése mind az irat­anyagnak, mind a levéltár munkatársi gárdájának. — A járási tanácsi hiva­talok megszűnésével egyidő- ben merült lel az a gondo­lat a megyei tanácsnál, hogy minden tanácsi szerv kerül­jön be a központi épületbe, illetve épületkomplexumba, a más szervek, mint példá­ul a levéltár is, pedig fog­lalja el a megürült hivatali helyiségeket. így kerültünk mi a Fazekas utca 2-be — tájékoztat dr. Csorba Csaba. — Nálunk eddig igen nagy gondot jelentett még a régi központi helyünkön is a raktárak tuthetetlensége, ami az év nagy részében roppant megnehezítette a kutatómunkát, most viszont ez a gond megoldódott. Mondhatnám generálisan ol­dódott meg a gondunk. Mint említettem, itt 2000 folyó­méternyi iratanyag fér el. Az 1949 utáni zempléni irat­anyagot átadtuk a sátoralja­újhelyi levéltárnak, s így az is élőbb levéltári anyaggal dolgozik majd, továbbá meg­kaptuk a mezöcsáti volt já­rásbírósági egyemeletes épü­letet, ahol mintegy négyezer folyóméter iratanyagot tu­dunk majd elhelyezni. Oda kerül majd. minden miskolci külső raktárból is az irat­anyag. Ott is megfelelően temperált helyen lesz min­den. Elképzeléseink szerint minden régi zempléni, to­vábbá az 1950-től számított korábbi zempléni területről származó iratanyag Sátoral­jaújhelyen lesz. Miskolcon lesz Borsod megyének az iratanyaga, a feudális kor­tól a megyeösszevonásokig, Abaúj-Torna és Gömör me­gye anyaga 1949-ig. illetve 1950-ig. Az ezt követő idő­ben keletkezeti borsodi irat­anyag Mezőcsáton kerül el­helyezésre, ott lesznek to­vábbá a gazdasági szervek és bíróságok anyagai, gya­korlatilag ott lesz a szocia­lista korszak iratanyaga. A nálunk, itt a Fazekas utcán levő anyag lezárt idejű. Mis­kolc város anyaga is 1950- töl kezdődően Mezőcsáton van. illetve lesz. Természe­tesen a kutatók minderről pontos tájékoztatást kapnak, mit, hol keressenek; indo­kolt esetben be is tudunk hozatni anyagot. Mezőcsá- ton pillanatnyilag még fo­lyik az átépítés, olt még az iratokat kutatni nem lehet. — E hatalmas iratanyag, különösen a két vidéki he­lyen milyen többletmunkál jelent? — A sátoraljaújhelyi le­véltár munkája természete­sen kibővül és szeretném hangsúlyozni, hogy a mező- csáti sem egyszerűen irat­raktár lesz. Sátoraljaújhe­lyen kél tudományos dolgo­zó, egy 'középkáder és egy adminisztratív dolgozó, Me­zőcsáton egy vezető, aki egyben tudományos munka­társ. egy középkáder és egy kisegítő látja el majd a fel­adatokat. Ez lesz az induló létszámunk. Kaptunk továb­bi létszámokat egy tudomá­nyos munkatársra, egy kö­zépkáderre, restaurátorra, könyvkötőre, s igy január elsejétől 28 státusunk van, amiben a tudományos dol­gozók és egyéb munkatár­sak is benne foglaltatnak. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács biztosította a megfelelő elhelyezést, a lét­számot, az anyagi kereteket, a technikai fejlesztést és Me­zőcsáton is megkezdődhet ebben az évben a gyakorla­ti munka. — Az elmúlt évben a köl­tözés mennyiben hátráltatta a munkát? — A levéltár mindössze né­hány hétig volt zárva, de ez alig mutatkozik meg, ha az ittjárt kutatók, illetve kuta­tások számát nézzük. Ugyan­akkor közművelődési tevé­kenységünket is folytattuk. Míg 1983-ban a TIT kereté­ben, iskolákban, egyetemen nyolcvan közművelődési jel­legű előadást tartottak mun­katársaink, 1984-ben 168-at. A csoportos látogatások a költözés miatt Miskolcon minimálisra csökkentek, de például Sátoraljaújhelyen 117 csoport fordult meg há­romezerkétszáz résztvevővel és száz körüli az egyéni lá­togatók száma. Természete­sen itt a Kazinczy-kultusz is indokolja a magas látoga­tottságot. 1983-ban hat kiál­lítást rendeztünk, 1984-ben ugyancsak hatol Sátoraljaúj­helyen. Üj székházunkban, a folyosón is állandó kiállítást rendezünk, amit január el­sejétől eddig három csoport látogatott meg. mintegy száz résztvevővel; folytatjuk a ki­advány! munkánkat, előké­születben van a Levéltári Évkönyv ötödik kötete és a Levéltári Füzetek néhány újabb száma. — Így most milyen idqrq oldódlak meg a Borsodr Abaúj-Zemplén megyei Le­véltár gondjai? Évtizedekre? — Hát évtizedekre népi, Csak a legégetőbb napi gon­dok oldódtak meg, ami az iratanyag elhelyezését jelen­ti. Mint említettem, kliskolr con 2000, Mezőcsáton 400Q folyóméter iratanyag elher lyezése biztosított, Sátoralja­újhelyen is 1500 folyóméter- nyivel kell számolni. Ez v összesen hét és fél kilométer Tehát mint az elhelyezés napi gondja nem nehezíti munkánkat. Természetesen most már a jobb elhelyezési és raktározási körülmények között meg kell majd kezde­nünk az iratanyag felül­vizsgálatát, az elkerülhetet­len selejtezéseket is. de a munkától már nem félhe­tünk, mert munkakörülmé­nyeink, hála a megyei ta­nácsnak, l'elbecsülhetellenül sokat javultak. Benedek Miklós Ifjúsági parlamentek Miskolc oktatási intézményeiben Miskolc oktatási intézmé­nyeiben az elmúlt év vé­gén rendezték meg az if­júsági parlamenteket. Külö­nös hangsúlyt és színt kap­tak ezek a demokratikus fórumok az oktatási intéz­ményekben, hiszen a neve- löiskola legjelentősebb fel­adatai közé tartozik a ta­nulók közéletiségre való fel­készítése. Ez a törekvés azokban az intézményekben valósulhat meg sikeresen, ahol az iskola maga is a demokratizmus élő gyakor­lótere. A KISZ Miskolc városi Pedagógus Bizottsága a Pe­dagógus Szakszervezeti Bi­zottsággal januárban együt­tes ülésen értékelte a mun­kát. Révfy Dezső — a KISZ városi Pedagógus Bizottsá­ga érdekvédelmi felelőse — értékelő beszámolójában el­mondta, a parlamentek többségükben eredményesen zajlottak le. A beszámolók és az intézkedési tervek na­gyobb része jól összeállí­tott, tartalmas beszámoló volt, melyek név szerint is értékelték a pedagógus KISZ-tagok munkáját, őszintén elmondták az in­tézmény életének problémá­it. Viszont kevesen értékel­ték az iskolai demokratiz­mus fejlődését, nem esett szó az alapszervezeteknek a döntések előkészítésében való részvételéről, továbbá arról sem, hogyan élnek az alapszervezetek a jogaikkal, pedig ezek is fontos részei az ifjúsági törvénynek. Az állami, társadalmi szervek és a fiatal oktatásügyi dol­gozók egyaránt nagy érdek­lődéssel várták a parlamen­tek megrendezését. A par­lamentek vitái és a hozzá­szólások őszintén feltárták a mai fiatal pedagógus-ér­telmiség helyzetét, arcula­tát. A vitákra az aktivitás és az optimista hangnem volt jellemző. Az előző évek parlamenti tapasztala­taival ellentétben a lakás- es bérproblémák nem foglaltak el központi helyet. De meg­állapították. hogy egyedül­állóknak még a munkahe­lyi kölcsön igénybevételével is szinte lehetetlen lakáshoz jutni, mert a készpénzbefi­zetés összege ifjúsági taka­rékbetétkönyv nyitása ese­tén is túl magas. Felvető­dött egy pedagógusok háza létesítésének a gondolata a felszabaduló lakás-óvodák épületében, melynek létre­jötte nagy segítséget jelen­tene különösen az egyedül­álló pedagógusok számára. Bérproblémákról szólva felmerüli, hogy oktatási in­tézményekben nagyon ke­vés lehetőség van több munkával több pénzhez jut­ni. Legalább túlóradí jjal kellene honorálni a szabad­napokra jutó iskolai elfog­laltságokat. és az oktatás- sal-neveléssel nem összefüg­gő. illetve technikai jellegű munkák végzését is. A je­lenleg fizetett túlóradíj emelése is időszerű lenne. Szóba került, hogy egy-egy komplex tanfolyam sikeres elvégzését, újabb szak. il­letve tudományos fokozat megszerzését is megfelelő módon kellene díjazni, lehe­tőleg az elvégzést követően. Egy hozzászólás azt is fel­vetette, hogy a pedagógus­tól sokszor a hivatástuda­tukra hivatkozva várnak mennyiségileg és minőségi­leg egyaránt több és jobb munkát, a népgazdaság számtalan területén viszont rendszerint a többletmun­ka több pénzzel is jár. Sok fiatal pedagógus szólt a közvetlen munkahelyi gon­dokról. problémákról. Az általános iskolákban nehezíti a munkát az isko­laéretlen gyermekek számá­nak növekedése, valamint a kisegítő iskolák zsúfoltsága. Általános probléma a tan­könyvek. tantervek gyors változása, és a Pedagógus Továbbképző Intézet segítő hatása sem értékelhető az iskolákban. Úgy érzik a fiatalok, hogy a jó munkahelyi lég­kör, az optimális munkakö­rülmények. a megfelelő és felemelő feladatok pozitívan befolyásolják munkájuk ered­ményét. — Nem a sok ér­telmes. emberi kvalitásokat próbára tevő feladatokba lehet belefáradni, hanem az „alulterhelésbe”. A nem pe­dagógus képzettséget igény­lő apró-cseprő teendőkben lehet kiégni. Az adminiszt­rációs terhek csökkentéséről szóló rendelet ugyan meg­könnyíti a napi munkát, de lényeges változást nem ho­zott. A legtöbb iskolában .nincs lehetőség gépelés, sok­szorosítás elvégeztetésére, sőt a javítási, szerelési, kar­bantartási munkákat is a pedagógus végzi. Időszerű lenne az iskolákban oktatás- technológusi állást is létesí­teni. és azt megfelelő kép­zettségű technikussal betöl­teni. összegezve a parlamentek eredményeit, megállapíthat­juk. hogy jelenleg a problé­mák felvetése dominált. Re­mélhetően idővel alkotóbb jellegűek lesznek ezek a fórumok, s nem hiányoznak az ifjúsági parlamentek lé­nyegéhez tartozó olyan vé­lemények, amelyek a közös­ség fejlődését, a tanulói és a pedagógus demokratizmus fejlődését segítik elő, Mind­két részről hiányoztak az olyan javaslatok, melyek to­vább szélesítik a KISZ- alapszervezet részvételét az intézményi döntések előké­szítésében. E hiányosságok ellenére is eredményesek voltak a parlamentek és fel­tétlen szükség van folytatá­sukra. Vannak nagyon di­cséretes munkát végző in­tézmények. pedagógus KISZ- alapszervezetek: ilyenek a 6. sz. Általános Iskola, a 8. sz. Általános Iskola és az 5. sz. Általános Iskola., va­lamint a 104. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és a „Gábor Áron" Kohó- és öntőipari Szakközépisko­la alapszervezete. Dr. Kóczi Rozália a KISZ Miskolc városi Pedagógus Bizottsága tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom