Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-08 / 288. szám
1984. december 8,, szombat ESZAK-MAGYARORSZAG S A sima és az „elnöki” rövidital Hogyan tegyünk szert fizetésinkön felül egy esztendő alatt 360 ezer forintnyi összegre? A találós kérdésre rendkívül egyszerű a válasz. Próbálkozzunk meg elhelyezkedni vendéglátóipari egység vezetőjeként, s vegyük rá a kávéfőzéssel és a röviditalok kimérésével megbízott csaposokat a dupla, valamint a féldecik és háromcentesek vizezésére, s eme aprócska közreműködésükért „jutalmazzuk” őket havonta úgy két-háromszáz forintnyi összeggel. A röviditalokat tartalmazó üvegeket asszuk kétfelé. Az egyikbe a vizezhető alkohol mellé öntsünk negyedrésznyi csap vizet, az üvegek másik felét pedig az eredetileg ■szállított itallal töltsük meg. Ha ellenőr, ismerős, vagy — valamilyen okból — „gyanús” vendég érkezik, akkor a sima italból töltsünk nekik a pohárba. Ha pediglen olyasvalaki jön, akit bármilyen várható következmény nélkül be lehet csapni, annak italát a vizezett üvegből szolgáljuk fel. Hogy becsület is létezik a világon ? ... A sátoraljaújhelyi Zemp- i lén büfé vezetőjének módszerét nem azért mutattuk be ilyen részletesen, mert azt szeretnénk, hogy bánd is kövesse példáját. A vendéglátóipari vállalatok belső ellenőreit kívántuk tájékoztatni, hogy — esetleg — ne a rendőrségi vizsgálat, hanem ők derítsék fel, s akadályozzák meg az ilyen csalásokat, a vásárlók megkárosítását. A 28 éves Szabó István 1983. június 1-én lett a Zemplén büfé vezetője. Az egység úgynevezett szabad- kasszás rendszerben dolgozott. A törvények szerint a vendégeknek, a fogyasztóknak' csak kifogástalan nv- nőségú kávét és italt ledet felszolgálni. Ám még a törvény sem büntet akkor, ha úgynevezett „természetes” többlet keletkezik (persze, a vásárló kárára) a féldeeis poharak eltérő hitelesítéséből, valamint a pohár falira tapadó likőrből. A kávénál a tapasztalatok szerint a különböző módokon darált őrlemény adagolása teszi lehetővé, hogy a fogyasztókat becsapják. Többlet jöhet létre akkor is, ha az adagolóegységbe (ki ne ismerné már ezt a fortélyt?) laza összetételű kávét helyeznek. Szabó István — a Sátoraljaújhelyi Főügyészség vádirata szerint — már az első napokban sikeresen rávette a csaposokat a kávé és a rövidital vizezésére. Ha valaki a minőség miatt kifogást emelt, a pincérek sűrű bocsánatkérések közepette kicserélték az árut. Ám gondoljunk csak rá, hogy melyik italos ember reklamálja az ital minőségét? A tanúvallomások meghallgatása, valamint a könyvszakértői vizsgálatok elvégzése alapján megállapították, hogy Szabó István 1984 júniusában történt letartóztatásáig a 360 ezer forintból valamivel több, mint 25 ezer forintot adott át a csaposoknak, a többi pénzt — a hivatalos terminológia szerint — a saját céljaira fordította. A Zemplén büfé volt vezetőjének ügyét a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság büntetőtanácsa e napokban, hetekben tárgyalja. A gátlástalan vendéglátós minden terhére rótt cselekmény esetében tagadó vallomást tett. Rajta kívül egyébként még hét személy ellen nyújtott be vádiratot a Sátoraljaújhelyi Városi Ügyészség. Szabó István esetében jelentős értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás, valamint a vásárlók megkárosításának bűntette miatt. Az .ügyészség indítványozta az okozott kár megtérítésének megítélését a Sátoraljaújhely és Vidéke Áfész-nek. Ám vajon ki. és hogy kártalaníthatja a Zemplén büfé becsapott vendégeit? IJdvardy József A költségvetési üzem 1985. évi feladatairól, a környezet- védelem eredményeiről és gondjairól, valamint a mezőőri szervezet feladatairól tanácskozott Ernődön a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. A tanács végrehajtó bizottsága 1968-ban határozatot hozott arról, hogy a zártkertekben három mezőőrt kell foglalkoztatni. Mivel a jogszabályok alapján a mezőőri járulék nem haladhatja meg a földterület után járó mezőgazdasági lakossági jövedelemadó harminc százalékát, ezért jelenleg egy mezőőr és egy csősz foglalkoztatására van lehetőség. Ebben az esztendőben hetvenhatezer forintos költség- vetés volt a mezőőri feladatok teljesítésére. Ha figyelembe vesszük, hogy az őrzési feladat állandó lekötöttséget jelent, faluhelyen népszerűtlen, sőt, veszélyes munka, akkor az elért munka — amelyről a vb-ülésen számot adtak — jónak értékelhető. Ugyanis szaporodnak a gépkocsival elkövetett lopások, sőt, a csoportos tolvaj lá- sok. Előfordul hogy egyesek kutyával járnak lopni, mivel a kutya hamar észreveszi a mezőőrt, avagy a tulajdonost, így a tolvaj időben elmenekülhet. Ezért is hangzott el a javaslat, miszerint a mezőőröknek, — feladataik jobb ellátása érdekében —, adjanak kutyát, sőt fényképezőgépet, hisz a fénvkép dokumentumul szolgálhat a felelősségre vonáskor. Az idén tizennégy esetben tettek feljelentést tulajdon elleni vétségért a mezőőrök. Nehéz körülmények között: dolgoznak, de eredményesen, azt bizonyítja, hogy 1984-ben számottevően csökkent a lopások száma. Csökkent a betörések száma is a hétvégi házakban is. Az őrzésen tűi gondoskodni kell a területen a természetvédelmi szabályok betartásáról. Meg kell akadályozni a fák engedély nélküli kivágását. az engedély nélküli építkezéseket és jelenteni kell, ha a földek megművelését elmulasztják. Ez utóbbira nagy figyelmet fordítanak a mezőőrök, ennek köszönhető, hogy a nagyközséghez tartozó zártkert a megye egyik legjobban megművelt zártkerti területe. 0; érídrag helyzete Mezőkövesden |V’ A* elmúlt két esztendő alatt több fórumon értékeltek a mezőkövesdi értelmiség helyzetét. A Mezőkövesdi városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a napokban tárgyalta a helyzetüket, közéletben való részvételüket. Mezőkövesden az ideiglenes lakosokkal együtt ma húszezren élnek. A városra a beköltözés és az elöregedés jellemző. A városban 2300 szellemi foglalkozású el. Az elmúlt húsz év aiait megháromszorozódott az ei- telmiség Száma, ma közel 600-an tevékenykednek a városban; más, hasonló nagyságú települések összehasonlító adatai szerint, országos viszonyításban nincsenek jó h elven a mezőkövesdiek. Okát a kései urbanizációban látták a város vezetői; nem vőlt lakás, fejletlen volt az ipar, az intézményhálózat, mindezek ugyanis megkövetelték volna az értelmiségiek letelepedését és megtartását A mezőkövesdi értelmiségiek legtöbben a művelődés- ügyben dolgoznak, mintegy 200-an, kevesebben vannak az iparban, az egészségügyben, mezőgazdaságban, majd a jogászok, közgazdászok zárják 'a felsorolást. Szime elhanyagolható számuk az építőiparban, kereskedelemben. Elnőiesedett a pedagóguspálya, az egészségügy. Harminc éven aluliak száma viszont számottevő az értelmiségiek körében. A városban alacsony a kulturális intézményeket látogató értelmiségiek száma, ú ifajta szabadidő-felhasználási szokások alakultak ki, és a művelődési központok sem nyújtanak megfelelő lehetőségeket a közösségi művelődésre. Vannak jó kezde- mőnvezések, mint például a zeneiskolai házimuzsika, a gimnáziumi pódium, áe nincs értelmiségi klub, művészeti alkotóleör, keveseket érint a Matyóföld alkotócsoport, A* értelmiség megítélése eléggé differenciálódik. Legfeszítőbb gond, a pedagógusok es műszakiak anyagi, erkölcsi megbecsülése. Maguk, az értelmiségiek, minden szakágazatban igényelnék a munkahelyeiken a több önállóságot, munkájukra több odafigyelést. A városi tanács együttműködve a társszervekkel, töob fi gyeimet kíván fordítani a fiatal értelmiségiek, műveszek lakásgondjainak megn'- dására, a néprajzi-irodalmi alkotóműhely tevékenységére. szerepének, kibővítésére. Kapcsolatot kell teremteni a városból elszármazott művészekkel: értelmiségiekkel. Természetesen szükség van arra is, hogy a munkahelyeken a vezetés tekintse feladatának az értelmiségiek élet- és munkakörülnaénvei- nek javítását, munkájuk jobb anvagi és erkölcsi megbecsülését. A tocikonyhn sikerének titkot hogy friss, kész áruval szolgál, amit sokan haza is visznek. — A piacra nem illik későn menni — mondta nyugdíjas vasgyártó barátom, Stefanek Béla. — Mikor illik? — kérdeztem kötekedve. — Hát legalább bét árakor. Ebbe maradtunk. Az ózdi piacot a miskolciakkal együtt az ország legdrágább helyeként emlegetik. Tény, hogy az átlagosnál magasabbak az árak, de ennek több oka van, többek között az is, hogy az árusok között a szegediekkel, budapestiekkel, egriekkel, hatvaniakkal, sőt dunántúliakkal is találkozhat a vevő. Gulyás József ellenőr szerint lehettek vagy kétszázan és a felhozatal is jó volt. S bár esőre állt az idő, a falu autóbusz-végállomásáról özönlöttek a vásárlók. A kohászat szakszervezeti bizottsága mellett működő kereskedelmi, társadalmi eilen öi' csoportjának vezetőjével, Illés Tiborral, a hengermű gyáregység dolgozójával azt figyeltük, hol állnak sorok. A friss tojást 2,60-ért adták az egyik hericás „kis boltjánál” türelemmel várakoztak a vevők, hogy sorra kerüljenek. A lángossütőnek is sok dolga akadt. A piacon több „tábori konyha” sorakoaott fel, mégis az Egerből érkezett lacipecsenyés árujának volt a legnagyobb sikere, valószínűleg a kassza sikere is. A „csirkesoron” is sok vevő fordult meg. Ki ran tani valót és pörköltnek valót kerestek, általában párjával vitték a szombati, vasárnapi ebédhez, kilóját 50 forintért. Kacsa és liba is volt bőven, de az ózdiak jobban szeretik a csirkehúst. A hűvös, homályos csarnokban nem voltak sokan. Pedig itt kínálják a mézet, a propoliszt. láttunk friss paradicsomot 65 forintért, naspolyát 32 forintért, sóskát 30—40 forintért. Nagy keletje volt a vöröshagymának, kilóját 10 forintért vásárolták. Sok dió is elfogyott, 35—40 forintért vásárolták. Sikere volt az egri édességárusnak is. különösen a törökméznek. Az almát is kedvelhetik az ózdiak. Az egyik vevő két ládával vett, kilója 10 forint volt és még a göngyöleget, a ládát is kifizette, miután a gépkocsi csomagtartójába tette. „Szép áru” — mondta —, megéri, bár hat forintért is lehet kapni. „A gyerekeknek viszem”. Dr. Michel Nosso, a messzi Kongóból került ide, miután Debrecenbe elvégezte az egyetemet, most az ózdi kórházban segíti világra jönni a legifjabb ózdi polgárokat. ' ö körtét vásárolt. Szép sárga körtét vett, 15 forintot fizetett kilójáért. Rengeteg káposztát hoztak a hétiek, 3—4 forintért árulták. Nylortzsákban gyalult káposztát is árultak; kilóját • 5 forintért. A sütni - való tököt felszeletelve kínálták. -A tarkababot már nem literre mérik, mint régen, kilója 50 forint. Vonattal utazott Szegedről a rózsátokét kínáló őstermelő. Azt mondta, már ér ek; óta jár ide és neki megéri. A csarnok mellett nagy dobozban. nylon tasakoíi bar» használt gombot is lehet ■ kapni, ahogy az árus mondta: „kilós kiszerelésben”;' Sok sátorban árultak divata árut. A szakállas fiatal el- adó a feleségével Budapestről jött. Ahogy mondták, a szülők már az ötvenes évek elején is „lejártak” Ózdra; A felsőruházatot kínáló sátrak cégfeliratairól megállá-T pítható. hogy többen is ti- szalűciak. De ezen a sorod aztán az ország minden részéből találkozhat a vevő árusokkal. l.ven, kamionszámra vásárolták. S míg a sorukra vártak, volt idő a beszélgetésre is. Az egyik idősebb háziasszony körbemutatott: — Van tojás bőven, de ezt az embert már több mint tíz éve ismerem — mutatott az árusra. — Nem tápon tartja a tyúkokat. A tojás sárgája valóban sárga. Tésztát, igazi levesbe valót, csak ilyennel szabad készíteni .. .” A fiatal kazincbarcikai halkereskedő áruja is hamar elfogyott. Itt jobbára férfiak álltak sorban. A ponty kilóját 70 forintért, a keszeget 50 forintért kapkodták el. A pattogatott kukoSorban álltak a friss tojásért A piacokon szokásos giccs- parádé’itt is virít és virul — sajnos. Az ízléstelen műanyag kendők, sálak, falvédők, pénztárcák és művirágok, úgy látszik, még sokáig élnek, élősködnek. Szerencsére nem nagyon kelendők. Annál inkább a tet-j. szetős bútorok, garnitúrák; Egerből szállították ide utánfutóval, csak láthatólag furcsán festenek a csupasz föl-, dón, falak nélkül. „Olcsóbb, mint a bolti — mondta az egyik vevő. — Meg talán tartósabb is __” T öbben hiába kereslek vágott virágot... Szerencsére az 1-es számú tanácsi, kezelésben levő virágbolt a piac közelében nyitva volt. faggyas Zoltánná már tizenhat éve vezeti ezt a közkedvelt egységet. A Kertészeti Költségvetésű Üzemből szép árut kapnak Most a szegfűnek és a gerberá- nak volt nagy sikere, i rány, vagy ezüst szalaggal díszítettek és ízlésesen csomagolták." A piaci büfé körül már 9 óra körül kisebb tömeg gyülekezett, türelmetlenül szívták cigarettáinkat Mikor kitárult az ajtó. számukra befejeződött a szombati pi* hatot elkapkodták ~ ac ... Mészáros János fel*. Oravec János | A gyümölcs, or crime, o körte mindig kelendő a piacon