Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-29 / 304. szám
mw 1984. december 29., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 C ^ la T r A Borsod megyei Vízmüveknél a közelmúltban adták át az új üzemviteli épületet, melyben többek között helyet kapott egy modern számítógépes központ is. Fnnek üzembe állításával régi gondja oldódott meg a vállalatnak. Az új évben már gyorsabbá válik az ügyintézés, pontosabb nyilvántartás szerint tarthatják számon az ügyfeleket. A naprakész „iratkezelés" segítségével pedig jelentősen csökken a hibalehetőség is. Fotó: Csákó Gyula Esőt pótló iugaimassag r A szentistváni VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet idei terveiben, mind az árbevételt, mind a nyereséget illetően .jelentős szerepet szántak. az évek óta nagyon hatékonyan, alacsony költséggel. rendkívül energiatakarékos technológiával dolgozó lucernaliszt üzemnek. i ,z aszályos időjárás azonban veszélyeztette a lucernaliszt tizem I5(I0 vagonos tervét, öntözési lehetősége sajnos nincs a gazdaságnak, de gondolkodással, rugalmas, gyors intézkedéssel sikerült „pótolniuk” az esőt, illetve a szárazság okozta kiesést. Azokban az időszakokban, amikor fogytán volt a pillangós táblák biztosította zöld „nyersanyag”, az üzem különböző melléktermékekből, így borsószalmából, silóból gyáriott takarmánylisztet és .1« védelmezőnek bizonyult a szalmapellet készítése is. Így azután sikerült teljesíteni az évi 500 vagonos tervet. És a melléktermékekből készített liszt kisebb árbevétele miatt keletkezett kiesést is sikerült pótolni. Idejében felkészültek a pillangós táblák egy részén a magfogásra, s a betakarított több száz mázsa lucerna- és vöröshére- vetőmag százezer forintokat pótolt. Az értékek fölismerése, tisztelete és ápolása teszi őt igazán naggyá az én szememben. Meg a türelem! (A történelmi értelemben vett türelem, ami Rákóczinak, Károlyi Mihálynak volt sajátja, s amivel most is meg- ajándékoztatunk.) A decemberi Kortárs, a nagy román államférfi születésének századik évfordulóján, közzétesz — Lipcsey Ildikó bevezetésével — néhány levelet, melyet az államelnöknek írtak, s olvashatjuk Pet.ru Groza válaszait is. A levelek között van Bodor Pál cikke, ami tulajdonképpen ugyancsak levél. „Hogy végül is levéllé kerekedtek gondolataim? — mentegetődzik a szerző. — Azt hiszem mindenki így járna, aki Groza Péterről akarna írni .. .” A bennünk mocorgó „miért”-re az írás első sorai adhatnak választ. „Százez- redmagammal most böngésztem végig Arany János ünneplőihez intézett levelét — és rájöttem újból, hogy az igazi államférfi szívdobbanásai nem Ulamtitkok. Rájöttem újból, hogy az igazi, népi államférfi nemcsak a komoly arcú, tízezernyi helyen kifüggesztett fénykép, — hanem mosoly is, vérbő szenvedély, emlékezés, öröm és harag, hogy a nyelvtan szabályai szerint neki is jogában áll igénybe venni a személyi névmás egyes szám első személyét is, szabad meghatódnia és szabad nemhivatalosnak lennie... megtanultam újból, hogy az államférfi személyi varázsa, szívélyes őszintesége a legjobb ajánlás a nép szemében .. Ezek után már senki nem csodálkozik azon, hogy mikor 1948-ban : Groza : Péter Budapesten járt — tárgyalásai szünetében — beugrott a Belvárosi Ká.véházba, hogy ott régi ismerőseit üdvözölje. Magyarán: a ruhatárosokat és a pinceieket. (Film, Színház, Muzsika — XII/22. Gách Marianne: Groza a kávéházban.) Nem sokkal később aztán becsukták a kávéházakat. Miért? Természetesen nem azért, mert Rákosi nem szeretett kávéházba járni, hanem talán azért, mert titokban kellett tartanunk szívdobbanásainkat. * De hát miért kellett most nekem Rákosi szellemét felidézni. Nem kellett, megjelent az magától. Nem, nem veszélyes valóságában, hanem mint formátum. Valaki. aki nem azonos önmagával. Aki dobogót építtet íróasztala alá. s azt trónnak képzeli. Aki — korábban — „Moháccsal súlyosbított Trianont” jövendöl a magyar hadifoglyoknak. Nemcsak a tiszteknek, a bakáknak is. Hányán voltuk — más nemzetek, más nyelvű fiai — akik bizonyos történelmi helyzetekben azonosulni tudtak a magyarság progresz- szív eszméivel — Rákosi gyanakvással szemlélte elvtársait, s bűnösnek tartotta a népet, amely őt is szülte. A jelenségnek nemcsak politikai, hanem pszichológiai konzekvenciái is vannak. Benedek István olasz- országi előadásának (Freu- . dizmus és agresszió) szövegét olvasom (És: 1984. december 14.) és megdöbbenek: „A kisebbrendűségi érzés és túlkompenzálás ... nem csupán kortünet, hanem valósággal világjelenség: kisebbrendűségi komplexusukat agresszivitással túlkompenzáló emberek közt folyik le az életünk. Nem szükséges részleteznem ennek az állapotnak társadalmi veszélyeit. . Nem, nem szükséges. Van bőven élményünk! Nézem, hallgatom a szónokot. („Szónokolni épp oly kevés ember tanul meg, akár verset írni” — jegyzi fel Illyés Gyula 1945-ös naplójában. Vajon cáfolják-e múló évtizedeink a költőt?) Figyelem a szónokot. S mintha jegyzetelnék. írom a kórképet: megjátszott jelenlét, pózok, stíluskon fekció. mondatpanelek. Teatralitás, aránytévesztések . .. Mindenki érzi, ő is. Kínos helyzet. Sajnálnom kellene? Kell-e sajnálni a törpét? Nem. a törpétől óvakod: ; kell. Mert óriást játszik, s ha nem hisszük el neki. elpusztít bennünket, „őrizve járjanak őrült nagyok ...” De a kicsik is! Gyarmati Béla A városi párt-végrehajtó bizottság előtt A régi iskolákkal és gazdag diákhagyományokkal rendelkező Sárospatakon ma is sokszínű, korszerű nevelő- oktató munka folyik. Igaz, hogy a várost iskolatörténeti szempontból a nagy hírű gimnázium és a tanítóképző főiskola tette ismertté, de az utóbbi években a szakmunkásképző intézet is sokat fejlődött. jelentős oktatási intézménnyé vált. Sárospatakon a város párt- és tanácstestületei kiemelt figyelmet. fordítanak az oktatási intézményekben folyó munkára, hisz a 15 800 lakosú városban közel ötezer diák tanul. Közérzetük, hangulatuk és az őket tanító pedagógusok hangulata szinte meghatározó a város társadalmi. politikai életeben'. Természetes tehát, hogy a párt végrehajtó bizottsága is gyakran tűzi napirendre egy- egy iskola munkájának elemzését. a tárgyi és személyi feltételek alakulásának értékelését. A napokban époen a szakmunkásképzés városi helyzetéről és a\további feladatokról szóló jelentés kapcsán alakult ki a szokásosnál is élesebb vita a végrehajtó bizottság ülésén. A téma azért is váltott ki nagy érdeklődést, mert a város ipara gyors ütemben növekszik, ugyanakkor a város és környéke mezőgazdasági üzemeiben is sok melléküzemág működik, amely egyre több szakmunkást igényel. Ezt az igényt a szakmunkásképző intézet alapvetően kielégíti. A jelentésben megfogalmazott problémák közül csak néhányat emelünk ki, azokat amelyekkel összefüggésben a legtöbb hozzászólás hangzott el. j „A tsz melléküzemági tevékenység kiterjesztését nem előzte meg tudatos szakmunkásképzés. Az iskola az üzemek profilváltásához késéssel, tud alkalmazkodni.” A problémák — úgy gondoljuk — nemcsak Sárospatakon érzékelhetők. Ezekben az években. amikor az üzemek gyakori profilváltásra kényszerülnek, az üzemi szakmunkás- igények és az iskola „mozdulatlansága” között ellentmondás feszül. Mert mi van abban az esetben, ha egy nagyobb üzemnek például több szerszámkészítő szakmunkásra van szüksége? Az üzem bejelenti az igényét áprilisban a megyei tanácshoz, legjobb esetben a következő évben. tehát anásfél év múlva indulhat a képzés, és három év elteltével, tehát összesen négy és fél év múlva -lesz szakmunkás. A képzés ideje nem rövidíthető, a döntés és előkészítés ideje — úgy gondoljuk — igen. „Gyenge a tanulók tudás- szintje. A tanév eleji felmérések elszomorító képet mutatnak.” Szántén nem pataki probléma. Azt tudomásul kell vennünk, hogy a jobb kénes- ségű tanulók nem a szakmunkásképzőkben akarnak továbbtanulni. Hihetetlen viszont — amit a szakmunkásképző intézetben tanító tanárok mondanak —. hogy a tanulók egy részének az olvasás. írás és a négy alapművelet elvégzése is problémát; okoz. Mit 'ehet ilyen esetben tenni? Egyrészt azt, amit a tanárok tesznek: felzárkóztatást, korrepetálást;. Másrészt a tanulók képességeinek megfelelő módszerek alkalmazását. Elhangzott viszont olyan javaslat is. hogy csak a legfontosabb ismereteket kellene tanítani a szakmunkásképzőkben. esetleg leszállítani a tantervi követelményeket ?! „Magas a lemorzsolódás.” A 119. sz. Szakmunkásképző Intézetből az 1984/85. tanévben 82 tanuló maradt ki. A tanulók létszáma összesen 659 fő volt. Mi lehet a lemorzsolódás oka? Több vélemény szerint csökkent a tudás presztízse. A tanulok és a szülök egy része nem tartja szükségesnek a szakmunkásbizonyítvány megszerzését. Tudniillik, ha egy tanuló elmegy segédmunkásnak, többet keres, mint egy átlagos szakmunkás. Sürgető tehát, a helyes értékrend felállítása e vonatkozásban is.„A jelenlegi 6 tantermes iskola épülete nem alkalmas 20 osztály fogadására.” A pataki szakmunkásképző intézet tanulóinak létszáma e tanévben 618. Egy tanteremre tehát több mint 100 tanuló jut a heti váltás mellett. A folyosón is tanítanak. Ilyen körülmények között a követelményeknek megfelelő oktatás végzése nagyon nehéz. Elismerés és köszönet azoknak az oktatóknak, akik a körülmények ellenére is lelkesen. odaadással végzik munkájukat. Tekintettel arra. hogy az igények ezt diktál iák, Sárospatakon a VII. ötéves tervben mindenképpen építeni kellene egy nagyobb szakmunkásképző iskolát, a jelenlegit pedig — a szintén sürgetően fontos — a kisegítő iskolai oktatás rendelkezésére lehetne bocsátani. A szakmunkásképzés néhány problémáját vetettük csak fel. azzal a szándékkal, hogy felhívjuk rájuk a figyelmet. Megoldásuk feladatot jelent a városi pártbizottságnak, a szakmunkás- kéoző intézetnek, a termelőüzemek párt- és gazdasási vezetőinek egyaránt. Pásztor András pb-ti tikár Jogi tanácsok Másodállás, ___ m ellékfoglalkozás Aki csak teheti, családja gyarapodása érdekében valami külön kereset után néz. Ennek egyik formája az, ha főállása mellett másodállást, vagy mellékfoglalkozást, vállal. (Az Építésügyi Értesítő ez évi, augusztusi számában jelent meg az ezekre vonatkozó egységes szerkezetbe foglalt szöveg.) A két munkavállalási forma között alapvető különbség az. hogy a másodállásnál a dolgozó munkaideje a főállás munkaidejére esik. Tehát a dolgozó „egy füst alatt” végzi el a két munkát. A mellékfoglalkozásban végzendő munkáját pedig csak akkor kezdi meg, ha már a főmunkájában „letette a lantot.” Érthető tehát, hogy a jog a másodállás vállalását szigorúbb feltételekhez köti, mint teszi azt a mellékfoglalkozásnál. Előírja azt is, hogy milyen munkakörökben lehetséges másodállást vállalni. Ezek a munkakörök a következők: egészségügyi. tudományos, oktatói mű vészé t i. tömegkommuni- káeiós, sportedzői munkakör, feltéve, hogy a' dolgozótól nem kívánják meg az állandó jelenlétet. Másodállás vállalásához engedélyt kell kérni a munkáltatótól. A másodállásban a dolgozó munkaideje a törvényes munkaidőnek legfeljebb egynegyede lehet. Ennek a díjazás megállapításánál van jelentősége. Ez a főállásban kapott személyi alapbértétel egynegyedét nem haladhatja meg. (Nem a főállásban kapott bér, hanem a nómenklatúra lehetőségein belüli bér negyedéről van szó. Ha valakinek 5500 forinttól 10 500 forintig terjedő fizetést lehet adni, és a főállásban a minimumot kapja, attól még a másodállásban megkaphatja a 10 500 forint egynegyedét.) A mellékfoglalkozás nincs engedélyhez kötve, de írásban keil jelenteni a főállás szerinti munkahelyen. A munkáltató nyolc napon be- , lül megtilthatja a mellékfoglalkozás vállalását, ha ennek teljesítése veszélyeztetné a munkaviszonyból adódó kötelezettségek teljesítését. Ha a mellékfoglalkozás vállalása a dolgozó munkájával összeférhetetlen, meg kell tiltani azt a munkaadónak. Mellékfoglalkozásban több időt tölthet a dolgozó. A törvényes munkaidő egyhar- madát. fizikai munka esetén a felét töltheti mellékfoglalkozásban. A díjazásra ugyanaz vonatkozik, mint a másodállásra, csak nem a személyi alapbér negyedét, hanem az egyharmadát kaphatja a dolgozó. Akinek másodállása van, nem vállalhat mellékfoglalkozást. Nem kell a munkaviszonyon kívüli jogviszony létesítését a munkáltatónak előzetesen bejelenteni: ha ez a jogviszony havi 48 órát meg nem haladó fizikát, vagy egyszerű ügyviteli munka elvégzésére vonatkozik (feltéve, ha azf; nem hatósági engedélyhez kötött tevékenység körében létesítik); ha összesen 16 órát meg nem haladó iskolai tanfolyami oktatói munkára, vagy bizottságban való közreműködésre. szakvélemény elvégzésére vonatkozik: ha újítás vagy találmány kivitelezésére irányuló, illetőleg szerzői jogi védelemben részesülő alkotó munkára létesül (lektori, szerkesztői, kiadói munka is); ha művészeti produkcióban. tömegkommunikációs szervek műsorszerkesztésében való eseti közreműködésről van szó. A mellékfoglalkozásból származó jövedelmet abban az esetben lehet beszámítani a nyugdíjba, ha a dolgozót a főfoglalkozásában a munkakörére megállapított ^örvényes munkaidőnél rövi- debb munkaidőre alkalmazták. Akkor ? mellékfoglalkozásból ez időarányosan kiegészíthető. A táppénz összegének megállapításánál más a helvzet. Itt mindazokat a pénzbeli és természetbeni juttatásokat figyelembe kell venni, amelyek után a biztosítottnak nyuedíiiárulékot. vagy helyette jövedelemadót kell fizetnie. Tehát a másodállást, mellékfoglalkozást fiavelem- be veszik a táppénz megálacjjí.tabunál. ,
