Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-29 / 304. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

1984, december 29., siómból .

Helyzetkép 1984 végén

A jövőt alakinak a December 4. Drótművekben

A gazdasági reform nem mumus

A drót mii igazgatói szobájában meg a karácsonyi ünnepek előtt hárman beszélgetünk. Kiss Béla igazgató, Simcsik Károly gazdasági igazgatóhelyettes és e sorok Írója között a/, idei év tapasztalatairól, a vállalati tervek várható teljesítéséről es a közelgő 1985-ös esztendő kilátásairól esik szó.

— Tulajdonképpen ez az év már a gazdaságirányítás

■ továboíejlesztésére való felkészülés jegyében telt el — mondta bevezetőként Kiss Béla igazg'ató. — A változtatás bizonyos elemei ugyanis már jelen voltak a drót- gyár gazdálkodásúban. Gondolok mindenekelőtt a kísérleti keresetszabályozás 1984. évi eletbe léptetésére, amely lehetőséget teremtett a többletmunka. a nagyobb teljesítmény elismerésére, a lei jesítmén,vekkel megalapozott es kiérdemelt differenciálásra,

— Félreértés ne essék: a lehetőség önmagában még kevés lett volna — vetette közbe Simcsik Károly- gazdasági igazgatóhelyettes. — Persze az a tény. hogy a kísérleti keresetszabályozás bevezetése a feltételek megteremtése tekintetében zöld utat biztosított számunkra, mindenképpen előrelépést jelentett az glözö evekhez képest.

— Hogyan éltek a felkínált lehetőséggel?

— Amikor elhatároztuk — és az illetékes irányító szervek támogatlak törekvésünket —, hogy belépünk a kísérleti keresetszabályozást, alkalmazó vállalatok sorába, természetesen kötelezettséget kellett vállalnunk — folytatta Kiss Béla. — így például elköteleztük magunkat arra, hogy 8 százalékkal növeljük a termelési, 11 százalékkal fokozzuk a nem rubelelszámolású exportot és 1984-ben 244 millió forint nyereségre teszünk szert. Talán azt felesleges is hangsúlyozni, hogy ennek a három fö célnak rendeltük alá. a drót- müvek egész tevékenységét.

— Csak megerősíthetem az igazgató szavait — vette át a szót Simcsik Károly. — Es nem kis erőfeszítésbe került a kitűzötl célok elérése. de végül is sikerült előteremteni a hatszázalékos bérfejlesztés fedezetéül szolgáló teljesítménytöbbletet.

Mondandója alátámasztásaként a kimutatásokból idéz.

— Igen nagy dolog, hogy több mint húsz százalékkal növeltük ez évi konvertibilis kivitelünket, amely így elérte a 15,6 millió dollárt. Termelésünk is a tervezettnek megfelelően alakult. Annak ellenére mondom ezt, hogy a pontos vállalati mérleg elkészültére meg várni kell. Ügy számítjuk, hogy a drótmű termelési értéké meghaladja a 2,6 nSilliárd forintot.

— Döntő lehet, hogy egy- egy vállalatnál milyen a belső érdekeltségi rendszer, mennyire ösztönöz a jobb munkára, a nagyobb teljesit- m’cny elérésére. Önöknél ez « rendszer mennyire hatékony?

— Az idén olyan helyzetbe kerültünk — mondja az igazgatóhelyettes —, hogy

tovább mérséklődött termékeink világpiaci ára, ugyanakkor a népgazdaság érdeke azl kívánta, hogy ilyen körülmények között is fokozzuk nem rubelelszámolású kivitelünket, Ez egyben azt is jelentette, hogy ugyanany- nvi devizáért nagyobb meny- nyiségíi árul kellett exportálnunk.

— Ez. eddig rendben is van — jegyezte meg az igazgató. — Csakhogy termelési kapacitásunk is véges, nem beszélve a termelésnövelés egyik lényeges feltételéről, a szükséges létszámról. Ma az a helyzet, hogy állandóan fogy a munkaerő, főként a nehéz fizikai munkát köveiéin munkahelyeken mutatkozik létszámhiány. Ugyanakkor a megoldandó feladatok nőnek,

— Tehát itt van nagy szerepe a vállalati érdekeltség! rendszernek?

— Az élet rákén,yszerít mindenkit, hogy tovább tökéletesítse az ösztönzést — folytatta Kiss Béla. — Ne-^ künk is lépnünk kellett, s a legtöbb támasznak a szocialista brigádokat tekintettük. Azt mondtuk: aki többlet- munkát vállal, azaz nagyobb mértékben vesz részt a termelési, valamint az export- feladatok teljesítéséből, az megérdemli, hogy ez a többlet' a fizetésben rs megmutatkozzon. Az idén több millió forintot fizettünk ki azoknak a brigádoknak, egyéneknek, akik a legfőbb húzóerőt jelentenék az exportterv teljesítéseben.

— Mondok egy másik példát — folytatta Simcsik Károly. .—■ A magánerős lakásépítés fokozódásával egyre több betongerendát igényel a lakosság. A betongerendához előfeszített betonhuzal kell, amit a mi gyárunk készít. Az eredetileg tervbe vett mennyiség azonban kövesnek tűnt. többre volt szükség. És itt jön a mi szelepünk: ugyanis kötelezettséget vállaltunk arra, hogy megemeljük a betonhuzal- gyártási tervet. De hogyan, amikor kevés a munkáskéz. Gondoltunk egy merészel és azt mondtuk: 100 százalékon felül, minden plusz százalékot duplán honorálunk, S a dolgozók egy része vállalkozott a többletteljesítésre. Meg is kapták erte a jól megérdemelt többletbért. libben az évben minden olyan munkát premizáltunk, amely a kiemelt exportcélok teljesítését és a belső piaci igények kielégítését célozta — mondta Simcsik Károly.

— Nem állítom, hogy a drótgyárban már tökéletes a belső érdekeltségi, ösztönző rendszer — így Kiss Béla. Biztosan lehet es kel! is rajta még finomítani. Az viszont tagadhatatlan, s ezt legjobban az elért termelési, gazdasági eredményeink bizonyítják. hogy jo irányban haladunk a végzett munka differenciált elismerésében.

— Tegyük fel: a December 4. Drótművekben jövőre is 244 millió forint lesz az éves nyereség. Vajon elegendőnek bizonyul-e ez uz elért szint megtartásához? — kérdezi ük.

— Aligha — mondta kertelés nélkül Simcsik Károly — Ahhoz, hogy ne következzék be visszaesés, jobban kell gazdálkodnunk a rendelkezésre álló munkaerővel. amely — a gazdaságira- nyitas továbbfejlesztése nyomán — rendkívüli módon felértékelődik. De nem lesz majd közömbös számunkra az sem. hogyan használjuk ki meglevő eszközeinket, ter me 1 ö be rendezése k et.

— Nagy ütemben folyik gyárunkban a felkészülés az 1985-ös gazdasági évre — nyugtázta az igazgató. —Se szeri, se száma azoknak a megbeszéléseknek, tájékoztatóknak, amelyeket a gazdaságira nyit as továbbfejlesztéséről, a rendeletek helyes értelmezéséről tartunk a vállalatnál. Már legalább negyven tervváltozat fekszik a vezetők asztalán, amelyek a gazdálkodás legfontosabb kérdéseit, s a tennivalókat tartalmazzák.

— A vállalati gazdálkodást befolyásoló tényezők között fontos helyet foglalnak el a megtermelt jövedelem elosztását meghatározó szabályok. Ezek sorában említendő az 19X!>-töl működésbe lépő vállalati ,keresetszabályozás. A három szabályozási {orma közül melyikbe tartozik a December 4. Drótmüvek? — tudakoltuk.

— Hank is, mint a többi vaskohászati vállalatra, a központi keresetszabályozás rendelkezései vonatkoznak majd — közölte az igazgatóhelyettes. — líz azt jelenti, hogy 1985-ben 5,5 százalékos bérfejlesztésre nyílik lehetőség. Hogy megtarthassuk az eddig elért kereseti, illetve, jövedelemszintet, minimálisan négy százalékkal kell jövőre többet termelnünk» mégpedig úgy, hogy a létszámot nem szabad növelnünk és jelentős csökkenést kell elérnünk az energiaráfordításban.

— A változás egyben azt is jelenti — erősíti meg az elmondottakat az igazgató —, hogy a jövedelemszabályozásiban bekövetkező változásokkal együtt jelentősen megnövekszik a foglalkoztatás költsége, ami a termelési tényezők közötti választás során az eddiginél is józanabb mérlegelésre késztet bennünket. A népgazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában. az egyensúlyi helyzet stabilitásának elsődleges- sége mellett halaszthatatlan feladat a hatékonyság, az egyéni és a vállalati teljesítőképesség gyors ütemű növelésé. I Ezt segíti az. új esztendőben bevezetésre kerülő keresetszabályozás, amelv nemcsak kényszerít, de ösztönöz is a még hatékonyabb foglalkoztatásra, a még jobb, több munkára — mondta végezetül Kiss Béla. a December 4. Drótművek igazgatója.

lat vas Bajos

Fejlődik a műanyaglemez-gyáriás

Üjabb lemezgyártó gépsort telepítettek a Borsodi Vegyi Kombinátban, a pve. feldolgozására. Az új, immár második gépsoron 1 —12 milliméter vastagságú lemezek készíthetők műanyagból, és a technológia lehetővé teszi, hogy a gépen ne esak egyféle, hanem speciális igényekei is kielégítő termékeket lehessen előállítani. Így az új gépsoron ütésálló es mélyhúzásra is alkalmas pvc-lemezekel is készíthetnek. A műanyag-feldolgozás bővítése ma már lehetővé teszi, hogy az iparban, az építőiparban, a szállításban, a mezőgazdaságban és az

otthonokban is a bennünket körülvevő tárgyak tucatjai készüljenek műanyagból,

amelyek olcsóbbak és tetszetősebbek. mint a hagyományos anyagokból készült tárgyak Ma egy tonna másféle alapanyagnak műanyaggal

való helyettesiIésével körülbelül 50 ezer forint megtaV , .

kantast lehet elérni a gazdaságban.

Bundák Szikszóról

A munkavédelmi kesztyűktől kezdve, a szöimesapka-gyártáson át, az elegáns nutriabun- dák vorrásaig, mintegy hatvan-hetvenféle terméket készítenek a szikszói Beke Termelőszövetkezet ágazataiban. Képünk a szórmekonfekcio részlegben készült, a varrógép mellett Konkoly Béláné dolgozik. Foto: Morvay Tamás

Hogyan készül a golyóstoll golyója?

Jelenleg a golyóstollak hegyét, ezeket a parányi góljaikat a megfelelő fém (többnyire wolfram) karbid- jából. porkohászati eljárással gyártják, majd nagy pontossággal csiszolják.

A hasadóanyagokkal való munkák során — a harwelli angol atomkutató központban — egyszerűbb és olcsóbb eljárást fedeztek fel: a por alakú wolfram-oxidot. vagy -karbidol tartalmazó oldatból rezgetés hatására apró cseppecskék alkotta hab képződik, amelyben a szemesek pontosan gömbalaknak. Az oldatot melegíti e, a hab szemcséi1 mérete növekszik, s cs nem pontosan a kívárn i tetű fémgolyócskákat k jak. ily módon tova megmunkálásra alig szükség. Kísérletek folyt hogy az eljárási nagyüz termelésre is alkalmassá gyek.

Á hagyományok útján

Kint a határban, a fel ázott talajon csúszkáltak a traktorok. A sár fékezte a mélyszántást. a hároni nagy teljesítményű Rába Steiger el- elfarolt. -nagyon hiányzott a barázdakerekes eke. amely saját nyomvonalán * tartaná az ekefejeket. Különösebb baj azért nem volt. az a-gro- nómusok nyolc, középerős MTZ-t vezényeltek a tarlókra. így felgyorsult a mély- forgatás. Tóth Károly, a me- gyas/.ói Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke nyilván már elégedett?

— Az jó. hogy tavaszra nem marad forgatatlan terület. De a kukorica betakarítása .nagyon elhúzódott, s ráadásul gyengén termett az abraknövény. Mintegy kétmillió forinttal kevesebb árbevételre számolhatunk a tervezettnél, A napraforgóra is ráfizettünk, a különböző gomba betegségek egymillióval csökkentették a 1 érmés értékét. Egyszóval: volt már szebb őszünk is .. .

Egyedül a cukorrépa adott kimagasló termést. Talán annak az ösztönzésnek köszönhetően. hogy mind a hetvenhét hektáron háztájiban termesztik. Már ez a viszonvlag nagy terület is mutatja, a szövetkezet tagjai szívesen foglalkoznak ennek a fontos ioari növénynek a termesztésével. megtalálják számításaikat. A vállalkozók 27 forintot kannak a kétszer be- kapáít. kiásott, s lefejelt növény mázsájáért. A befektetett munka arányban állhat a jövedelemmel, hiszen .tónak nevezhető, hektárunk' it negyventonnás terméssel fizetett a répa.

—1 És még önköltsége is jónak mondható, vagyis a szövetkezel sem tizet rá a boltra. Ami már kevésbé mondható el a kukoricáról, hiszen a betakarítás teljes

időszakában szárítani kellett. A sok rosszba azért került jó is. sikerült tizembe helyeznünk egy nagy teljesítményű B—15-ös terményszárító berendezést — több mint tízmillióért —, amely végre meg tudja oldani a biztonságos a b rak no vény-termesztést. . Eddig zömében panaszokat hallottunk. de szerencsére van jó is ebben az összevissza időjárású esztendőben. Tóth Károly most első , ízben elmosolyodott:

— A kalászosok szépen teremtek. A búza 5,6. az árpa 4.7 tonnás terméssel fizetett. E két kultúra többlettermése

1.5 millió forinttal növelte árbevételeinket. Hasonló

mértékben növekedett a termelés az állattenyésztésben is így végső soron a szövetkezet nem áll rosszul.

Az elnök még hozzátette: — Köszönhetően a bevált, a környék hagyományaira támaszkodó termelési szerkezetnek. amely már tizenöt éye minden zárszámadó közgyűlésen eredménnyel bizonyított. Kevés kockázatot vállalunk, sokan a szeműnkre is hányják ezt. hogy nem merünk melléküzemágakat kiépíteni, de mi miután egyszer megégettük magunkat ragaszkodunk az alaptevékenységre énülő szerkezethez

Sok érv támasztja alá ezt az indoklást. Amíg mezőgazdasági üzemeink sora mondjuk ki nviltan. ..beíürriöH" az ioari ágazniuk létrehozásával. addig az Aranvknlás/ TerrpplóSvövelkezol iáén is ötmillió forint feletti nvorp. seggel Szintén az üzen,

elgondolását erősíti q7 i„ tőnv. hoqv rövid leiárató termelési hitelüket jóval a visz. szafizetés unnia előtt sikerült visszafizetniük, s tgv jelentős kamat tehertől mentesítették s gazdaságot.

— Bár óv közben több mint hárommillióval emelkedtek a műtrágya és növényi’ dó szerek árai, 42 százalék kai az üzemanyagé, mégis sikerült. a nyereségtervünket többé-kevésbé megvalósítani Ez mindenképpen azt igazolja. hogy a kockázat mentet, termeléssel is meg lehet teremteni azt a jövedelmezőséget. amely az újratermeléshez elég.

Két eve kilencmillió forintos eredményről számoltak be a tagságnak, tavaly már csak 7.2 millióról, idén pedig. ahogy elhangzott, ötmillió körüli nyereséget várnak. Mivel a szövetkezet termelési értéke évente csak egy-két millióval növekszik, a számok híven jelzik, a hozamnövekedés nem tudja megakadályozni a hatékonyság romlását. Nem érkezett el az idő a váltáshoz, az ipari ágazatok- megteremtéséhez' Az elnök felcsattan:

— Nem! Egyszer már próbálkoztunk vele, 1.2 millii forintunk bánta. Nekünk ; mezőgazdaság az erősségünk a növénytermesztéshez, állat tenvésztéshez vannak szakembereink. .nem alkalmaz ml .. vándorú gázát okai". a me

Ivek naav nyereséget ígér nek. óriási veszteséget okot nak. maid angolosan távo: nak. Van még az alanlevi kenvsesben annvj tartaté! bogi- ezt a jövedelmezősége fenntartsuk.

Tehát, ugyanígy tovább Eddig a megvaszójak haavo mánvra alaoozotl termetes szét kezete megállta a helyét, megvetik egyik legs/ilárda jl; gazdaságává vált a Harangod dombjain dolgozó nagv- üzem Eav kérdés azért marad a jövőre nézve: a szu_-i- rodo gazdasági feltételek gőzölt. csupán a gyökerekhez ragaszkodás a következő é--«gr

stabilitásához elegendő lesz-e?

— kármán —, j