Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-04 / 284. szám

; tflAG PROLETÁRJA), EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÜRSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 284. szám Ara: 1,40 R SZiP özponti Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának üiés.ét december 4-re összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizott­ságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kér­désekről, valamint az 1985. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. Kedd, 1984. december 4. Tanácskozás Berlinien Hétfőn délután megkezdő­dön Berlinben a Varsói Szer­ződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának két­napos ülése. Az első napi tanácskozás befejeztével Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere vacsorát adott a résztvevők tiszteletére. IlMill a Varsói Szerződés BuSíípcs»©*! BIcsenTt a Varsói Szerződés honvédelmi bizottsága. Hétfőn Budapesten meg­kezdődött a .Varsói Szerző­dés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának so­ron következő ülése. A ta­nácskozáson Gzinege Lajos hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter elnököl. Meg­nyitó beszédében a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya, a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsa és a Magyar Néphadsereg nevében kö­szöntötte az ülés résztvevőit. Kiemelte: megtiszteltetés, hogy á fasizmus felett ara­tott győzelem 40., a Varsói Szerződés megalakulása 30. évfordulójának előestéjén otthont, adunk, házigazdái le­hetünk a honvédelmi minisz­teri bizottság 17. ülésének. Czinege Lajos visszatekin­tett a négy évtizeddel ez­előtti történelemformáló ese­ményekre, megemlékezve ha­zánk felszabadítóiról, a szov­jet, bolgár, roman, jugoszláv nép és más népek bős ka­tonafiairól, a magyar anti­fasiszta harcosokról, mind­azokról, akik életüket áldoz­ták függetlenségünkért, sza­badságunkért. Ezt követően a honvédelmi miniszter emlékeztetett azok­ra a nemzetközi körülmé­nyekre amelyek csaknem 30 esztendeje a Váméi Szerző­dés megalapítását szüksé­gessé tették. Szólt a honvé­delmi miniszteri bizottság feladatáról, a közös védelmi szervezetben betöltött sze­repéről. Kiemelte: e testü­let magas színvonalú tevé­kenysége jótékonyan hatott közös feladataink végrehaj­tására, hadseregeink felké­szítésére, technikai fejleszté­sére, a védelmi (képességünk magas szinten tartására. Czinege Lajos napjaink vi­lágpolitikai eseményeiről szólva hangsúlyozta: a ka­pitalista világ legszélsősége­sebb imperialista, militarista körei egyre elvakultabban törnek a szocialista orszá­gok, általában, mindenfajta társadalmi haladás ellen. A kibékíthetetlen ideológiai el­lentéteket újra és újra átvi­szik a gyakorlati politika síkjára, önző, embertelen céljaikat akarják rákénysze­ríteni a világ népeire. En­nek érdekében erőfölényre próbálnak szeli; tenni, de legalábbis azt szeretnék el­érni, hogy a felfokozott fegy­verkezési versennyel gazda­sági nehézségeket s ezek kö­vetkezményeként súlyos tar- Badalmi-politikai gondokai okozzanak a szocialista ál­lamoknak, Az e törekvések elleni küzdelemben különleges fe­lelősséget viselnek a kom­munista pártok, a szocialista államok vezetői, valamint a Varsód Szerződés legfelsőbb politikai as katonai vezető testületed. Továbbra, is folytatni kell a politikai-diplomáciai kez­deményezéseket — hangoz­tatta, utalva arra, hogy nagy várakozás előzi meg a szov­jet és az amerikai külügy­miniszter közelgő találkozó­ját. A túlzott reményektől azonban óvakodnunk kell — mutatott, rá —, és tovább szükséges erősíteni a szocia­lista országok egységét, vé­delmi szövetségünk erejét.. Ugyanakkor ezt összhangba kell hozni a szocializmus építésének' társadalmi, poli­tikai és gazdasági céljaival, a népek- jólétének emelésé­re irányuló erőfeszítésekkel — hangsúlyozta a honvédel­mi miniszter. A tanácskozás kedden foly­tatja munkáját. A népfront mozgalom tá­mogatja Tiszakécske politi­kai és társadalmi szerveze­teinek kezdeményezését, amely szorgalmazza: tele­püléseink lakossága közcélú felajánlásaival és azok tel­jesítésével járuljon hoz­zá a felszabadulás 40. év­fordulójának megünneplésé­hez — hangzott el a Haza­fias Népfront Országos Tit­kárságának hétfői ülésén, amelyen — egyebek között — véleményezték a nagyköz­ségi kezdeményezést. A tanácskozáson emlékez­tettek rá: a1 HNF idén ápri­lisban felhívást tett közzé, amelyben arra szólította fel a területi néprontbizottságo- kal, hogy csatlakozzanak a településfejlesztési mozga­lomhoz, új akciókkal segít­sék szűkebb pátriájuk cél­jainak megvalósítását. A ti- szakécskei kezdeményezéstől azt várják, hogy friss lendü­letet adjon a helyi kezdemé­nyezéseknek, amelyeknek kö­szönhetően már eddig is szá­mos szép eredmény született. Sok helyütt megszépültek a közterületek, megerősítették a meggyengült állagú óvo­dákat és iskolákat., felújítot­tak. a közművelődés intéz­ményeit. Viszonylag sok, a település múltját feldolgozó monográfia készült, egész sor új adalékkal gazdagítva az eddigi ismereteket. A he­lyi összefogás nyomán ja­vult a közellátás színvonala; új lehetőségeket tártak fel a folyamatosabb és gazdagabb árukínálat megteremtésére. Az aprónak tűnő, ám fon­tos állampolgári kezdemé­nyezések jelentősége elsősor­ban a lakóhely iránti kötő­dés elmélyülésében mutatha­tó ki — állapította meg a Hazafias Népfront Országos Titkárság». r Díszünnepség megyénk felszabadulásának jubileumán A diszünnepség elnökség« Negyven évvel ezelőtt sza­badították fel a szovjet csa-' patok Miskolcot, majd húsz nap múltán egész megyénk felszabadult. Az évforduló je­gyében ezekben a hetekben, hónapokban megyénk minden városában, községében ünnep­ségeket tartanak, emlékeznek a sorsfordulóra. Az ünnepségso­rozat kiemelkedő részeként a párt-, a tanács, a népfront me­gyei és városi bizottságai teg­nap este díszünnepséget ren- c Mii kedd NorrueU Színházban. A diszünnepség elnökségé­ben helyet foglaltak ciz ün­nepségre érkezett testvérmegyék küldötteinek vezetői. Ott volt A. Sz. Drigin, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a , Vologda területi Bizottságának első titkáia, l. G. Baljazinsrkij, a Szovjetunió debreceni fókoiv zulja, Johannes Chemnitzer, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, a Neubrandenburg megyei Bi­zottságának első 'titkára, Ru­dolf Blaho, a Kelet-szlovákiai Pártbizottság titkára, Jan Rach­walik, a Katowicéi vajdaság Pártbizottságának titkára, De- zider Zagiba, a Kassai Párt- bizottság vezető titkára. Jelen volt az elnökségben Bíró Gyu­la, az MSZBT főtitkára, Tótfe János, a Borsod megyeiek bu- Japesti baráti körének elnöke. Helyet foglaltak az elnökségben az egykori ellenállók, a MÓKÁN tagjai, megyénk vá­rosainak küldöttei, munkások, gazdasági vezetők, magas ran­gú egyházi személyek, egyete­mi tanárok, diákok, rttczöaaz- daságban doígozók, nénfront- aktivisták, tanácsi vezetők, idő­sebbek, fiatalok képviselői. Aí ünnepség résztvevőit Dudla Jó­zsef, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának eiső titkára kö­szöntötte, majd Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, n megyei pártbizottság első titkára mon­dott ünnepi beszédet. Sfísz isit beszéde a Miskolci Nemzeti UúíMt Tisztelt Ünnepié Közön­ség! Kedves Vendégeink! Ezekben a hónapokban — 1Í184. szoptam bérétől 1985. április 4-ig — szerte az or­szágban minden városban es faluban a 40 évvel ezelőtti történelmi eseményekre em­lékeznek — kezdte beszédét Grosz Károly. — Ezt teSz- szük mi is. Mindenekelőtt a szovjet hősök emleke előtt tisztelgünk, akik a fasizmus elleni harcban a legtöbb ál­dozatot hozták. Csaknem 200 napon át küzdöttek ma­gyar földön — több mint egy hónapig megyénkben — a szabadsagunkért. Köszönő szavakkal fordulunk az élők­höz és kegyelettel emléke­zünk a hősökre. Emléküket nemzedékről nemzedékre őrizzük. Tisztelettel adózunk azoknak a bolgár, román, jugoszláv, angol es amerikai katonáknak, akik vérüket ontották, életüket áldozták Magyarország felszabadítá­sáért. Meghajtjuk- az emlé­kezés es a kegyelet zászla­ját az egykori magyar el­lenállok, partizánok és ön­kéntesek előtt, akik a fel­szabadulásunkért vívott küz­delemben cselekvőén reszt vettek. Külön tisztelettel kö­szöntőm én is a MÓKÁN Komité képviselőit, akikkel ma együtt ünnepelhetünk — mondotta, majd a negyven évvel ezelőtti eseményekről szólva hangsúlyozta: — Negyven évvel ezelőtt, 1914. december 3-án a 2. Ukrán front 27. hadseregének csa­patai bevonultak Miskolcra, s néhány nap múlva egész megyénk felszabadult. Az akkor egyetlen szervezett politikai erő a MÓKÁN Ko­mité azonnal munkához lá­tott. Történelmi tény, hogy Miskolc volt az első magyar város, ahoi a rend fenntar­tásában magyar fegyveres alakulatok is közreműköd­tek. A felszabadulás óraiban megkezdődött a Magyar Kommunista Párt szervezé­se. Fokozatosan létrejött a közigazgatás, újra indult, a termelés. Mindebben döntő szerepe volt a szovjet kato­nai parancsnokság kezde­ményező, támogató szerepé­nek. Az élet ilyen viszony­lag gyors . megindulása ugyanakkor jelentős öntevé­kenységet és élni akarást jelzett a város lakói részé­ről is. ­Napjainkban, amikor el­lenségeink részéről annyi rágalom éri a Szovjetuniót és a szocialista országokat. amikor kisebbíteni akarjak a Szovjetunió szerepét a fa­sizmus szétzúzásában, az ün­nepet arra is fel keli hasz­nálnunk, hogy felidézzük a II. világháború kitörésének, megvívásának és befejezésé­nek körülményeit, szembe­szálljunk a történelemhami- silással. Az igazságnak, ön­magunknak és a jövő nem­zedékeitek tartozunk ezzel. Emlékezzünk vissza arra, hogy a Szovjetunió szilár­dan és következetesen való­sította meg — a II. világhá­ború kitörése előtt is — a lenini békepolitikát. Minden t.ole telhetőt megtett a há­ború •elhárításáért. A Szov­jetunió ’ kezdeményezte * kollektív biztonsági rend­szer megteremtését, a fa­siszta agresszió megfékezé­sét és a fasizmus áldozatai­nak hathatós megsegítései. A Szovjetunió győzelme a Nagy Honvédő Háborúban teljes mértékben szemléltet­te a szocializmus előnyeit, hatalmas gazdasági, társa­dalmi-politikai és Szellemi lehetőségeit, a marxi—lenini ideológia óriási életerejét, a szovjet társadalom erkölcsi- politikai egységét, az ország népeinek megbonthat alias barátságát. Grósz Karoly ezután a szabadság adta lehetőségek hasznosításáról, eredménye­inkről beszelt. Elmondta, hogy népünk 40 év alatt ma­radandót. alkotott. Vívmánya­ink nagyok, jelentősek. Ha­zánk történetében nincs olyan eredményes és termé­keny korszak, mint az el­múl! négy évtized — mon­dotta. majd így folytatta: — Ha nem is illenek ide a számok, szabad legyen mégis egynéhányat megem­líteni. Mindenekelőtt azt, hogy a nemzeti jövedel­münk ma a háború előtti­nek öl és félszeresére, 1956 óta az ipari termelés há­romszorosára. .nőtt. A me­zőgazdaság pedig ma — ke­vesebb emberrel — 80. szá­zalékkal többet termel, mini (Folytatás a ó’. oldalon) * Hűli ű

Next

/
Oldalképek
Tartalom