Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-02 / 258. szám

T984. november 2., péntek CSZJUC-JdA^AftOftSZAS^t ^ Közlemény a KGST XXXIX. ülésszakáról Teriészetvédelen az NDK-ban Vadvízország tájait, az ott élő, vagy azon átvonuló madarak életét, szokásait vizsgálják az NDK ornito­lógusai. Megfigyelések a vi­zek környezetvédelmét és a vízi élővilág egyensúlyának megőrzését szolgálják. Az ország délkeleti részében, Drezda megyében már va­lamennyi tóvidéken beható tudományos elemzés alá vonták a vízimadarakat. A vizek jelenlegi bioló­giai állapotát figyelembe véve, a tudósok javaslatot tettek arra, hogy mely ál­lóvizeket kell természetes állapotukban megtartani, hol szükséges a partokat, kis szigeteket eredeti álla­potukban megőrizni, még abban az esetben is. ha ez a halászat rovására menne. Az ornitológusok sokat fáradoznak azon, hogy a vízimadarak számára min­denütt kellemes életfeltéte­leket teremtsenek. Ahol ez sikerül, ott a természet hosszú távon hasznos ma­rad az ember számára. Ezek az állatok ugyanis egy bonyolult élelmezési lánc utolsó tagjai, s mint ilyenek azonnal jelzéseket adnak a környezetkároso­dásról, s rávezetik a tudó­sokat arra, hogy hol kell azonnal megszüntetni a ter­mészeti egyenstöyban lépő zavarokat. Ilyen és hasonló dolások alapján a világ tn legfejlettebb ipari állama között számon tartott NDK- ban sürgős védőintézkedé­seket hoztak még olyan csekélynek tűnő kérdések­ben is, mint amilyen pél­dául a vadludak és haty- tyúk valamennyi fajtájának védelme. Ügyelnek a vizek más élőlényeinek védelmé­re is. Gondozzák a kisma­darakat és a kétéltűéket. Évente háromszor az egész ország területén számba veszik a madárállományt. A meggyűrűzott madarak színes nyakörvet kapnak, amelyek kódolt adatait erős távcsövekkel nagy tá­volságokból is le lehet ol­vasni. A vízivilág védelme nem kis terhet ró a szakembe­rekre, hiszen az NDK terü­letén számos tóvidék, fo­lyóvölgy, lápvidék találha­tó, s akkor még nem em­lítettük a hosszú tenger­parti sávot. Ezek mind­egyikét katalogizálják, s mintegy félszáz körzetet tartanak állandó megfigye­lés alatt. A vízivilág élő­lényei — növények és ál­latok egyaránt — állama védelem alatt állnak. Mit mond az intézmény vezetőie? Betörés a Búza téri csarnokba r {Folytatás az 1. oldalról) múlt évi teljes külkereske­delmi forgalmában megha­ladta az 58 százalékot. El­mélyül a gyártásszakosítás és a kooperáció. Az ülésszak megelégedés­sel állapítja meg, hogy a Kubai Köztársaság gazdasá­ga állandó, gyors ütemben fejlődik. Jelentős előrehala­dást értek el a mezőgazda­ság fejlesztése és az iparo­sítás terén. Megvalósítják a tudomány és a technika gyorsított fejlesztésének 1990- ig szóló tervét. Megállapították, hogy si­keresen fejlődik a KGST- tagországok és Jugoszlávia kölcsönösen előnyös együtt­működése az 1964-ben alá­írt egyezmény alapján, amelynek jelentősége az el­múlt 20 éves időszakban be­igazolódott. Tovább folyta­tódott a KGST-tagországok sokoldalú együttműködése Finnországgal, Irakkal és Mexikóval, a KGST és az ezen országok között meg­kötött egyezményeknek meg­felelően. 1984 februárjában hatályba lépett a KGST és a Nicaraguái Köztársaság közötti egyezmény. Az ülésszakon megvizs­gálták a KGST-tagországok 1986—1990. évi népgazdasági tervei koordinációjának me­netét. Megállapították, hogy e munka alapjában véve biztosítja a felső szintű ér- tekezeleten elért megállapo­dások megvalósítását. Megkezdődött a 15—20 év- i re szóló komplex tudomá- ( uyos-műszaki haladási prog- I ram kidolgozása a nemzeti programok alapján. Kiemelt I jelentőséget tulajdonítanak a ! nagy horderejű elektronikai, 1 mikroprocesszoros és robot- ! technikai együttműködési ke- I retegyezménvek valóra váltá­sa kérdéseinek. Különösen nagy figyelmet fordítanak a felső szintű gazdasági érte­kezlet arra vonatkozó meg- ' állapításai valóra váltására, hogy elősegítik Vietnam, Ku­ba és Mongólia gazdaságá­nak fellendülését és a szo­cialista nemzetközi munka- megosztásban való részvéte­lük bővítését. Az ülésszak jóváhagyólag elfogadta az 1990-ig tartó időszakra és hosszabb távra előirányzott, az energia, a fűtőanyag és a nyersanya­gok terén való együttműkö­dést célzó hosszú távú komp­lex intézkedéseket. Ezeket abból kiindulva dolgozták ki, hogy a saját erőforrások mozgósítása és a kölcsönös együttműködés erősítése ré­vén biztosítani lehet, hogy minden KGST-tagország megoldja a nyersanyag- és fűtőanyag-energia problémá- ' kát. Az intézkedések több jelentős gazdasági objektum építését irányozzák elő. Tovább fejlődik a KGST- tagországok egyesített ener­giarendszere. Egyeztetés alatt áll az atomerőművek és atomfűtőművek 2000-ig szóló építési programja, valamint az anyagi erőforrások taka­rékos és ésszerű felhaszná­lását célzó, 2000-ig szóló együttműködési program. Az ülésszak elfogadta a KGST keretében folyó sok­oldalú együttműködés szer­vezésének további tökéletesí­tését célzó intézkedéseket. Ezek előirányozzák az együttműködés szerződéses rendszerének, valamint a KGST-szervek és a tagorszá­gok által létrehozott nem­zetközi gazdasági szerveze­tek munkastílusának és mód­szereinek tökéletesítését. Ha­tározatot hoztak a KGST gépipari együttműködési bi­zottságának létrehozásáról. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok bonyolult nemzetközi körül­mények között fejlődnek. Teljes mértékben igazolódik a felső szintű gazdasági ér­tekezlet deklarációjában adott helyzetértékelés. Je­lentősen növekedett a nem­zetközi feszültség az impe­rializmus, elsősorban az amerikai imperializmus ag­resszív köreinek konírontá- ciós irányvonala, a katonai fölény elérésére, a világűr militarizálására, az erőpoli­tika megvalósítására, az ál­lamok nemzeti függetlensé­gének és szuverenitásának csorbítására, a „befolyási övezetek” megszilárdítására és újrafelosztására irányuló kísérleteik következtében. Az e körök által szított fegyverkezési hajsza az egyik fő oka annak, hogy a vi­lágban nőtt a politikai és a gazdasági labilitás, erősödött a nukleáris háború veszé­lye. ami az egész emberiség létét fenyegeti és súlyos te­herként nehezedik a világ népeire, hatalmas anyagi és pénzügyi erőforrásokat von el, lassítja a gazdasági és társadalmi haladást. A KGST-tagországok ra­gaszkodnak a közép-hatótá­volságú amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Európában való telepítésének megszün­tetéséhez, és újra kijelentik. hogy amennyiben sor kerül a már telepített rakéták ki­vonásához vezető lépésekre, akkor egyidejűleg lépések fognak , történni a válasz-in­tézkedések visszavonására is. Az Egyesült Államok ve­zető körei a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is saját politikai céljaikra igye­keznek kihasználni, folytatva a kereskedelmi, a hitel- és technológiai blokádot, a köz­vetlen nyomást, az embar­gót és a szankciókat. Az Egyesült Államok ak­ciói fokozzák a gazdasági helyzet kiegyensúlyozatlansá­gát a tőkés világban, ahol súlyosan kiéleződtek a társa­dalmi ellentmondások. An­nak ellenére, hogy az Egye­sült Államokban és néhány más tőkés országban a gaz­dasági aktivitás némi élén­külése tapasztalható, ezen or­szágok többségének gazdasá­ga továbbra is a pangás ál­lapotában van. Különösen nehéz helyzet­ben van a fejlődő országok túlnyomó többsége. Külföldi eladósodásuk 1983-ban meg­haladta a 800 milliárd dol­lárt. Az imperialista álla­mok a politikai és gazdasági nyomás minden eszközét fel­használva, tovább fokozzák neokolonialista kizsákmányo­lásukat, arra törekednek, hogy ezen országok mondja­nak le a haladó társadalmi- gazdasági átalakulásokról. A KGST-tagországok ha­tározottan elítélik és eluta­sítják az államközi kapcso­latok békés alapjainak meg­semmisítését célzó irányvo­nalat. Teljes határozottság­gal állítják, hogy készek a párbeszédre, az összes ország és nép biztonsági érdekeit figyelembe vevő megállapo­dások elérését célzó becsü­letes és komoly tárgyalások­ra. A KGST-tagországok időszerű feladatnak tekintik a fegyverkezési verseny meg­fékezését és a leszerelést célzó gyakorlati intézkedé­sek foganatosítását. Ez meg­teremtené áz egész világgaz­dasági helyzet javításának A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Havannában, 1984. október 31-én megtartotta 112. ülését. Az ülésen a kormányfők helyettesei, az országok ál­feltételeit és lehetővé tenné, hogy a katonai költségek csökkentése eredményeként felszabaduló eszközöket a gazdasági és társadalmi fej­lesztés céljaira, többi között a fejlődő országok megsegí­tésére lehessen felhasználni. A KGST-országok a jövő­ben is minden szükséges in­tézkedést megtesznek létér­dekeik védelmére, műszaki­gazdasági függetlenségük to­vábbi erősítésére. Az ülésszak kifejezte, hogy szolidáris a Kubai Köztársa­ságnak a nemzeti független­sége megőrzésére és. a szo­cializmus építésére irányuló erőfeszítéseivel. A KGST-tagországok ha­tározottan támogatják a fia­tal, független ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokat az imperializmus, a hege- monizmus, a neokolonializ- mus, a fajüldözés vala­mennyi megjelenési formája és az apartheid elleni, a po­litikai és gazdasági függet­lenségük erősítéséért vívott harcukban. Megállapítják, hogy nő az el nem kötele­zett mozgalom szerepe a né­pek békéjéért és biztonsá­gáért, a fegyverkezési ver­seny ellen, az országok gaz­dasági és társadalmi fejlő­désének biztosításáért vívott harcban. Határozottan tá­mogatják a fejlődő országok azon javaslatait, hogy mi­előbb kezdődjenek átfogó tárgyalások az ENSZ kere­tei között a gazdasági kér­désekről. A KGST-országok megerő­sítették, hogy készek a jö­vőben is a gyakorlati együtt­működés fejlesztésére a tó­kés államokkal, valamint vállalataikkal és cégeikkel a kölcsönös előnyök, az egyen­jogúság, az egymás belügyei- be való be nem avatkozás és a vállalt nemzetközi kö­telezettségek tiszteletben tar­tása alapján. , Az ülésszak az egység, a testvéri barátság, a teljeses kölcsönös1 ‘mégértés légköré­ben zajlott le. landó vb-képviselöi, a ta­nács titkára vettek részt. Az ülésen részt vett a Ju­goszláv Szövetségi Végrehaj­tó Tanács alelnöke. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a tanács XXXIX. ülésszakán hozott határozatok teljesítésére irá­nyuló munka szervezésével összefüggő kérdéseket. A végrehajtó bizottság munkája a barátság és elv­társi együttműködés légkö­rében zajlott le. — Egy korábbi esetből okulva, biztos helyre rejtet­tem a váltópénzt. Nagyobb címletű papírpénzt sohasem hagyok éjszakára a csarnok­ban, sőt a lopástól félve, ott­hon tartom okmányaimat. A pult alatti, zárható fiókot nálam is felíeszítették, de nem találtak semmit, már­mint .olyat, ami .nekik érté­kes lett volna . .. Herendi Oszkarné szerző­déses üzletvezetőnek nem származott kára abból a bűncselekményből, amelyet ismeretlen tettesek követtek el szerdán éjszaka a mis­kolci Búza téri vásárcsar­nokban. Jó néhány boltveze­tő, kiskereskedő viszont „megszabadíttatott” aprópén­zétől, károk keletkeztek az éjszakára letakart árucik­kekben, zöldségfélékben. Ká­das József csarnokellenőr szokásához híven tegnap reg­gel is háromnegyed ötkor érkezett munkahelyére. A legkorábban nyitó hentes­bolt dolgozói neki szóltak először: ritkán tapasztalható felfordulást rendezett valaki a csarnokban. Felforgatta a zöldséges standokat, betört a lezárt üzletekbe, sőt — ki találja majd ki miért? — leengedte a vizet az. egyile halas akváriumból. A csar-, nokot — a helyszínen talál­ható nyomok biztosítása ér-, dekében — a rendőrség le­zárta, s a megszokottól elté­rően csak fél nyolc körül léphettek át az első vásárlók a kapukon. A rendőrségi vizsgálat eddigi adatai sze­rint a tettes a csarnok falá­hoz támaszkodó apróbb üz­letek tetejére mászott fel, majd az egyik bukóablakon kérésziül a födém méntén körbefutó „galériára” ju­tott, s onnan a vaslépcsón mászott le az elárusítótérbe. A váltópénz, s egyéb, moz­dítható értékek után kutat­va fenekestül felforditotta a csarnokot, majd — ahogyan jött, úgy elment. — A csarnok szellőzését biztosítanunk kell, így min­den ablakot nem zárhatunk be — halljuk Kéry Sándort, a piac vezetőjét. — Az éjje­liőr nem vehetett észre sem­mit, mert csupán a lakatok, zárak ellenőrzése tartozik hatáskörébe, a csarnokba nem léphet be. A Búza téri csarnok betö­rőjének ügyében a rendőr­ség folytatja a nyomozást. (ml vardy) A fórumon kérdezték Környezetünk védelme Ülésezett a KGST V. B. Hétfőn fórummüsort su­gárzott a Magyar Rádió Mis­kolc körzeti és nemzetiségi szerkesztősége Környezetünk védelme, településeink tisz­tasága címmel. A műsorban idő hiányában válaszolatla- nul maradt kérdésekre kér­tünk választ az illetékesek­től. — Milyen a magyar ter­mészetvédelem nemzetközi megítélése? — érdeklődött Szabó Zsolt Miskolcról, a Győri kapuból. Rakonczay Zoltán, az Or­szágos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal el­nökhelyettese : — A barlang- és madár- védelemben Magyarország kiváló eredményeket ért el. A tájvédelemben és vízvé­delemben a nemzetközi meg­ítélésünk gyenge, míg a természetvédelem többi te­rületén közepes. — Hobbim a természet­fényképezés. A természetvé­delemről szóló törvény ép­pen azokon a helyeken tilt- \ja meg a fotózást, ahol pe­dig erre a legnagyobb lehe­tőség kínálkozna. Vélemé­nyem szerint — a szélsősé­ges eseteket leszámítva — a fényképezés nem zavarja az élővilágot. Miért hát a tila­lom? — tudakolták Nagy­ba tonyból. — A védett területeken az állatok, madarak fényképe­zése engedélyhez kötött, mert a fotózás zavarja az élővilágot. Vannak, akik nem vigyáznak erre, meg­zavarják a védett állatokat, amelyek elmenekülnek, utód nélkül maradnak. Megfelelő feltételek biztosításával és kellő indokok alapján en­gedélyezhető a fényképezés. — A szilvásváradi Szalaj- ka-völgybe nem hajthat be a maszek fogatos. mert a ló­trágya szennyezi a több ezer embernek ivóvizet adó for­rások vizét. És a reprezen­tációs fogatok lovai nem ezt teszik? — érdeklődnek Bor­sod nádasdról. Gavallér István, az OKTH Észak-magyarországi Fel­ügyelőségének igazgatója: — Ez a szennyezés elha­nyagolható, és nem jelent környezetvédelmi problémát. Az viszont okozhat gondot, hogy a zsúfolt, szűk úton haladó fogatok zavarják a gyalogosokat. Felvetése alap­ján ezt megvizsgáljuk és in­tézkedni fogunk. — Csökkent a mérgező anyagok tárolásáról, meg­semmisítéséről szóló híradá­sok száma. Ez talán össze­függ anyagi gondjainkkal. Hol építenek méregtemetöt, esetleg átveszik-e a japan módszert, amely szerint eze­ket az anyagokat megkötik és szilárd, tovább már nem bomló anyagként üregekbe, bányákba süllyesztik el? — tette fel a kérdést Kovács Tihamér Kazincbarcikáról. — Borsod megyében je­lenleg egy méregtemető épí­tését tervezzük. Ezt a terü­letet Harsány térségében je­lölték ki, de a kutatások geológiailag alkalmatlannak találták, mert a bükki karszt­vizek tisztaságát veszélyez­tette volna. Most folynak a további kutatások megfelelő hely kijelölésére. Az emlí­tett japán eljárást több kül­földi országban alkalmaz­zák. főként szilikátokba fog­lalják a mérgező anyagokat. Ez a módszer reális időn belül nálunk is megvalósít­ható és tervezzük is ennek bevezetését. A megoldást azonban nem ebben látjuk, hanem a hulladékmentes vagy a kevés hulladékkal járó technológiák alkalma­zásában. Ajdndékufaluányokat ajándékozunk, HA 1984. NOVEMBER 5-TÖL NOVEMBER 17-IG a Skála Matyöföldí Áruházban VÁSÁROLJA MEG A KÖVETKEZŐ CIKKEKET: 100 FORINTOS VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYT ADUNK 500 forint feletti női félcipő, 500 forint feletti férfiing, 500 forint feletti plédek, 500 forint feletti faliszönyegek, 380 forintos gyermek-sítalp VÁSÁRLÁSA ESETÉN. 200 FORINTOS VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYT ADUNK minden háztartási robotgép és 1000 forint feletti orkánzeke, férfi és női átmeneti kabát VÁSÁRLÁSA ESETEN. 300 FORINTOS VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYT ADUNK férfi ballonkabát VÁSÁRLÁSA ESETÉN. 500 FORINTOS VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYT ADUNK minden porszívóhoz. 1000 FORINTOS VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYT ADUNK MODERATO lemezjátszós rádióhoz. 50x70 cm-es frottírtörölköző esetén KETTŐT FIZET, HARMAT KAP! Egyes fésűs szöveteket és jerseyket 30-40 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNNYEL ÉRTÉKESÍTÜNK AJÁNDÉKOZNI KETTŐS ÜRÖMI MATYÓFÖLDI ÁRUHÁZ, ÉRDEMES RÁNK FIGYELNI! MEZŐKÖVESD r. Tm,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom