Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

1984. november 1., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A homrogdi termésátlagok „titka" Nemcsak a mázsákért, a kilókért is tenni kell A megye legkisebb, s egyben Icgmosluhább adottságú me­zőgazdasági üzemeinek egyike, a homrogdi Üj Élet Terme­lőszövetkezet. már második éve okoz. kellemes meglepetést azzal hogy növénytermesztésének eredményeivel, néhány ki­magasló termésátlagával helyet követel magának az élvo­nalhali Tavaly a TESZÖV versenyében, a mostoha adottsá­gú tsz-ck kategóriájában tavaszi árpa termesztésben az el­ső. búzatermesztésben a második helyen végeztek: Üzembe helyezték a salakfeldolgozó művet r­r rrs r lagyivuies uz Gyenes András látogatása megyénkben Szakáezki Sándornak. a homrogdi tsz fiatul elnöké­nek. az oklevelek átadása­kor. minden hátsó gondolat, minden csipkelödési szándék nélkül, odaszólt valaki: — Ismerem a li csereháti vidéketeket, azokat a hom­rogdi és moriaji dombra kaptató, savanvodó szántó­földeket . .. Ott ezt aligha tudjátok megismételni . . . — De azért megpróbáljuk — válaszolta mosolyogva az elnök —. mert pékünk első­sorban abból az 141)0 hek­tárnyi. soványka szántóterü­letből kell megélnünk. * «>' Az idén. a kalászosok „rekord” évében, amikor ala­posan felerősödött a me­zőny, a homrogdiak kategó­riájukban árpatermesztésben 54 .'8 mázsás átlagterméssel ismét elsők, búzatermesztés­ben, 59.3 mázsával a harma­dik helyen végeztek. A megyénk mostoha domb­vidékéin legtöbb partnerrel rendéHíéző termelési rend­szer. a GITR szaktanácsadói szerint,' akik gyakran meg­fordulnak Homrogdon. ezen nincs mit csodálkozni . . Ök nrúr tavaly is megmondták, hogy nem a véletlen szeren­csének. hanem nagyon is tu­datos. következetes munká­nak , t köszönhetők e kis tsz. gyorsán javuló átlagtermései. A jgITR edeléhyi alközpont­jában különben így jellem­zik az Új Élet Tsz növény- termesztését: ..Szigorúan be­tartják a rendszer technoló­giáit. sőt, finomítják, igen rugalmasan kiegészítik azo­kat... Rendkívüli gondot fordítanak a talajművelésre, okszerűen végzik a műtrá­gyázást. szakembereik a ha­tárban kísérnek figyelemmel minden egyes munkafolya­mat,ol . .. Ebben a gazdaság­ban szégyen figyelmetlenül, hanyagul dolgozni.” * — A mi kis közösségünk­ben valóban szégyen rosszul dolgozni — mondja Geönczy József, a tsz. főagronómu- sa —. Itt a traktoros, a nö­vénytermesztő gépész akkor érzi jól magát, ha büszkén mutathatja hogy ezt, vagy azt a szép növényi kultúrát ő vetette, ő vegyszerezte ... Persze, ha foghíjas a tábla, akkor tőle kérdik: hát ez milyen munka volt? Néhány éve igyekszünk olyan szelle­met megvalósítani, hogy be­takarításkor. a „végelszámo­láskor" mindenki kihúzhas­sa magát. . A jó szakmai munka csak akkor lehet eredményes, ha biztosítjuk hozzá az emberi oldalt, min­denki részéről a jó hozzáál­lást. Aztán jogos büszkeséggel sorolja, hogy ezeken a rossz­nak mondott, de a jó mun­kát megháláló földeken az idén búzából 5935 kilós, ta­vaszi árpából 5481 kilós, napraforgóból pedig 2700 kg körüli átlagtermést sikerült betakarítani. (Ez bizony, nem a dombokra kapaszkodó, ero­dált, tizvalahány aranyko­ronás, hanem a síkvidéki. 25 aranykoronás földeken sem válna szégyenükre.) Feltűnik, hogy a föagronó- mus nem kerek tonnákban, vagy mázsákban, hanem pon­tos kilókban sorolja a ter­mésátlagokat. Amikor ezt megemlítem, Geönczy Jó­zsef elmosolyodik: — Talán azért, mert itt nemcsak a többlet mázsá­kért. hanem minden egyes kilóért meg kell harcolni. Már a tervezéskor, az üzem- szervezéskor sok apróságra kell odafigyelni, s menet közben is figyelemmel kell kísérni minden munkafolya­matot. * Példákat, egy sor „aprósá­got” sorol, ami az utóbbi években a sok-sok kilót eredményezte ezekben a dimbes-dombos határrészek­ben. ahol az 1970-es évek végén már az is nagy szó volt. ha az árpa termésátla­ga elérte a 3 tonnát, a bú­záé a három és felet, s nap­raforgóból a mástól tonna ks álomhatárnak tűnt. A termelési tényezők kö­zött első helyre sorolják a rendkívül jó. gondos talaj­művelést. majd az okszerű, a laboratóriumi „földkósto­lókra” alapozott műtrágyá­zást. A műtrágyázással pél­dául sosem az elrontott la- lajművelést korrigálják, meri a műtrágyának többletter­mést kell hoznia. A tarackos gyomokat sem a vegyszerek­kel sikerüli kiirtani, hanem a jó talaj műveléssel. * — Ezek a savanyodásra hajlamos földek okvetlenül igénylik a meszezést, az is­tállói rágyázást is — magya­rázza —. Igaz, hogy még csak hétévenként, de akkor nagy adagé szerves trágyát kapnak talajaink. Házi'ól házra járunk évente, es „Ki- seprünk” minden istállótrá- gyát. A rendszeres meszezés és a pufferoló hatású szer­ves trágya eredménye, hogy talajaink nem savanyodnak, hanem az utóbbi laboratóri­umi vizsgálatok már a hu­musz, tarfa lom növekedését bizonyítják. — A napraforgónál olyan apróságra is odafigyelünk, hogy lehetőleg észak-déli irányba vessük, mert így kevesebbet kell forognia a nap felé... Ha mázsákat nem is, de kilókat biztosan hozhat. Hasonló apróság az egy tömbbe vetés, ami a ma­dárkárokat mérsékelheti. Le­het, hogy sokan megmoso­lyogják. pedig megfigyelhe­tik, hogy az egyes kárt oko- zo madárfajoknak megvan a maguk territóriuma a határ­ban. Ha szétszórtan vetjük a napraforgót, akkor több madárfaj kártételeinek tesz- szük ki. * Láttam bevonatni a határ­ból az utolsó tábla búza ve­tésével is végző gépeket. Ki­csit elcsodálkoztam az öreg, 32 soros Lajták láttán . . . Még csak ezekkel? — Még nem tellett korsze­rű. 11-1 vetőgepekre — hang­zott a válasz. — De ezek­kel is lehet jó munkát vé­gezni. Előbb azt igyekez­tünk javítani, tökéletesí­teni, ami nem került milli­ókba. ami rajtunk, az. embe­ri tényezőkön múlott Most az. állattenyésztést hozzuk fel a növénytermesztés szín­vonalára, ismét lépünk egy kicsit a melléküzemág fej­lesztéseben ... A tervezett, idei 5 milliós tiszta nyere­ség már biztos, sőt. több is lesz. s idővel jöhet az újabb kilókat, esetleg mázsákat ho­zó, a korszerűbb technika. in. (Folytatás az 1. oldalról) tüntették ki Radvánszki Já­nos kubikost, Czirn ay Zol­tán főmérnököt. Somlai Já­nos gépész művezetőt, Vécsi György építésvezetőt, Totli Ferenc csoportvezetőt és Rusznyák Béla művezetőt. Kiváló Kohász kitüntetést kapott Kálmán Lajos. Sződi Bál. Hónai György és Kal­mar Ákos. Az Építésügyi és Város lej 1 es z t és i Minisztéri­um Kiváló Munkáért kitün­tetésében részesültek hu­szonhármán. az Ipari Mi­nisztérium által adományo­zott Kiváló Munkáért ki­tüntetési 39-en vették at. Különféle KISZ-ki tűn telest kapott tizenhárom fő. az Ózdi Kohászati Üzemek nf- vódi.iának 1. fokozatát kap­ta meg Karvajszky István, az ÉÁÉV műszaki igazgató­ja és Köntös László, az OKÜ beruházási főmérnöke, míg a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták meg ti­zenöten. Az. ózdiaktól, az Ózdi Ko­hászati Üzemek vezetőitől, dolgozóitól szinte már meg­szoktuk. hogy esztendőről esztendőre olyan eredménye­ket produkálnak, amelyek kiemelkednek hazánk ipari, kohászati környezetéből. Nagy gyakorlatuk van. ame­lyet jól hasznosítanak a be­ruházások megtervezésében, megszervezésében, kiv.iteleze­A nagygyűlés siánoka Gyenes seben. úz.di példáról kelle­ne most ismét szólnunk, ami országos viszonylatban is helytálló és érvényes. Pél­dásan oldották meg ezt a feladatot is. méghozzá úgy. hogy a most üzembe lépő salakfeldolgozó művel olyan új útra mulatnak példát a hazai kohászatnak, amelyet eddig még sem Diósgyőrben, sem Dunaújvárosban nem müveinek. Tudniillik a több mim 2,1 milliárd forintos András beruházás költségei rövid idő. 4, ti év aiatt térülnek meg. Emellett az. ózdiak vállalják ennek a technoló giának a szocialista orszá­gokban való lelterieszlését, méghozzá úgy. hogy Ozdo nemcsak megismerkedhetne., a szakemberek ezzel, nem­csak tanulmányozhatják ha­nem vállalkoznak bet-amita sukra, gyakoroltatásukra is A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta A Munka Érdemrend ezüst fokozatával Äntet­meg Horogh Lajos, az OKÜ műszaki igazga- ték ki Csendes lános kubikos brigádvezetot *<>ja. Mészáros János fef«­T Egységes ipar Városkörnyéki szakorvosi szolyála! Van-e még vita az állami és nem állami ipar között, s ha igen. akkor miben? Összefügg-e mindez a terü­leti. iparfejlesztéssel, általá­ba ó a településfejlesztéssel, s ha összefüggne, miképpen? Sokan felteszik ma ezeket a .’kérdéseket, országszerte. Ne(n öncélúan, hanem azért inert nyomós okuk van rá. Erre int a múlt tanulsága, jelen igénye, s még inkább a jövő követelménye. Ami a múltat illeti, az átlagembert olykor kiélezett polémiák figyelmeztették ar­ra, hogy a magyar ipar még­sem azonos a minisztériumi Iparral. Még az államival *em. hiszen a minisztériumi és a tanácsi ipar csak az ipar termelésének 83 száza­lékát adja. A „többi” nem “(hanyagolható 17 százalékon mindenekelőtt a tsz-, illetve a szövetkezeti ipar osztoz­kodik. Számottevő a magán­kisipar is. valamivel több mint egyszázalékos részese­déssel. s ott vannak még a amk-k meg mások is — igaz. csak néhány tized szá­zalékkal Mindez idáig csak száraz statisztika. Húsba-vérbe vé­gé témává akkor vált, ami­kor egyik-másik nagyobb vállalatunk igazgatója kifa­kadt; milliós, tízmilliós ér­tékű gépek állnak nálunk kihasználatlanul, mert a tsz- mellék üzemágak elszívják tőlünk az embereket... Erre persze a tsz-ek sem voltak restek, gyakran kontráztak például ekképpen: némely vállalatunk igencsak visszaél monopolhelyzetével, erőfölé­nyével. Nem hajlandó pél­dául elég huzalszögel gyár­tani a lakosságnak, ám ve­hemensen tiltakozni kezd. ha azt tapasztalja, hogy az egyik közeli tsz „ráhajt” a szögek előállítására ... Talán máig tartanak az. ilyen csatározások, ha nem kiált megálljt az ipari Mi­nisztérium. mondván: az ilyen vitáknak nincs értel­me. Ebben a szellemben szólt szeptember végén, a bábolnai mezőgazdasági na­pok alkalmából Kapolyi László ipari miniszter, ami­kor megállapította: ,.A rrvi felfogásunkban a magyar ipar egységes, amely nek szer­ves, integráns része az. álla­mi, a szövetkezeti ipar és a mezőgazdasági üzemek ipara, illetve a magánkis­ipar egyaránt. Olyan egy­séges ipar ez. ahol nincs he­lye u konfrontációnak, ahol egyformán kötelező az inno­vatív szemlélet Ezzel tatán le is tárhat­juk a múltat, s rátérhetünk a jelen igényére és a jövő követelményére. Ezt fémjel­zi például, hogy maholnap már az. ország valamennyi megyéjében megalakulnak a TBB-ek. vagyis területi ipa­ri bizottságok. E testületek tagjai között találjuk az il­letékes párt- és tanácsi ve­zetőket. a szövetkezeti és ts/.-ipar. a magánkisipar kép­viselőit. a területi akadémiai bizottságok iparral foglalko­zó tudományos kutatóit, meg másokat. E bizottságok meg­alapítása. léte azt dokumen­tálja. hogy az. Ipari Minisz­térium. a megyék párt- é« állami vezetői tudatában van­nak iKMMik. hogy a hazai ipar egységét deklarálni nem elegendő. Ha ugyanis csak annyit tennénk, beérnénk a szép szavak hangoztatásával. Ennek az egységnek ugyan­is mindenekelőtt a gyakor­lati munkában kell megnyil­vánulnia. A leiadat, ami ránk vár, nem könnyű Az. ország bár­mely reszeljen is fejlesztjük az. ipart, arra csak akkor kerülhet sor. ha gazdaságos. Ez a sarkalatos követelmény helyenként es időnként el­lentétbe kerülhet egy má­sik társadalmi programmal: arra kell törekednünk, hogy a különböző országrészek fejlettségi szintje tovább kö­zeledjék egymáshoz, ebben pedig továbbra is jelen­tős szerepe lesz az ipar­nak Persze, a tervgazdál­kodás. a szabályozott piac viszonyai között meg lehet találni a modus vivendit. vagyis az. olyan iparfejlesz­tést. amely — minthogy jól alkalmazkodik az adott tál ipari kultúrájához — gaz­daságos js, s közben a fel­zárkózásra is lehetőséget nyújt. A volt sátoraljaújhelyi já­rás a maga 54 kisebb-na- gvobb községével nemcsak megyénknek, hanem az or­szágnak is legnagyobb jani­sai köze tartozott. Megszűn­tével a nagy kiterjedésű bodrogközi, továbbá a hegy közi es hegyaljai falvak szakorvosi szolgálatát — a sátoraljaújhelyi kórház es rendelőintézet szakmai se­gítségével — a városi ta­nács egészségügyi . osztálya irányítja. A városi tanács közelmúlt ülésen megállapították, hogy bár a közigazgatás január elsejével történt átszervezé­se igencsak megnövelte a feladatokat, az osztály min­den tekintetben jól latja el irányitó munkáját. s ez megmutatkozik az egészség­ügyi szolgalat színvonalának javulásán. Különösen az anya-, csecsemő- és gyer­mekvédelem terén elért eredmények dicséretesek, amit a csecsemőhalálozás, a művi és a spontán vetélések számának csökkenése bizo­nyit. Ebben nagy része van az úgynevezett „mozgó orv«*,: szolgálatnak”, amely szoros szakmai egységben működik a kórházi osztályokkal. D r. Székely Tibor, városi főorvosx tájékoztatása szerint 24 köz­ségben van orvosi körzet, a legtöbb a Bodrogközben. Ezeket a városkörnyéki kör­zeteket a dr. Terényi Maria és di. Megadia Sándor ve­zetésével tevékenykedő szak­orvosi brigád havonta leg­alább egyszer meglátogatja. A brigád számára az ütem­tervet a városi tanács egész­ségügyi osztálya állítja ösz- sze. A mozgó orvosi szolgálat gyermek- és nőgyógyász or­vosainak érkezésére a kör­zeti orvosok behívják a ke­zelésre. szakorvosi vizsgá­latra szoruló betegeket, s a szakorvosok a diagnózison, gyógykezelésen kívül —szük­ség szerint — a községi or­vosok munkáját is segiui

Next

/
Oldalképek
Tartalom