Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
1984. november 1., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A homrogdi termésátlagok „titka" Nemcsak a mázsákért, a kilókért is tenni kell A megye legkisebb, s egyben Icgmosluhább adottságú mezőgazdasági üzemeinek egyike, a homrogdi Üj Élet Termelőszövetkezet. már második éve okoz. kellemes meglepetést azzal hogy növénytermesztésének eredményeivel, néhány kimagasló termésátlagával helyet követel magának az élvonalhali Tavaly a TESZÖV versenyében, a mostoha adottságú tsz-ck kategóriájában tavaszi árpa termesztésben az első. búzatermesztésben a második helyen végeztek: Üzembe helyezték a salakfeldolgozó művet rr rrs r lagyivuies uz Gyenes András látogatása megyénkben Szakáezki Sándornak. a homrogdi tsz fiatul elnökének. az oklevelek átadásakor. minden hátsó gondolat, minden csipkelödési szándék nélkül, odaszólt valaki: — Ismerem a li csereháti vidéketeket, azokat a homrogdi és moriaji dombra kaptató, savanvodó szántóföldeket . .. Ott ezt aligha tudjátok megismételni . . . — De azért megpróbáljuk — válaszolta mosolyogva az elnök —. mert pékünk elsősorban abból az 141)0 hektárnyi. soványka szántóterületből kell megélnünk. * «>' Az idén. a kalászosok „rekord” évében, amikor alaposan felerősödött a mezőny, a homrogdiak kategóriájukban árpatermesztésben 54 .'8 mázsás átlagterméssel ismét elsők, búzatermesztésben, 59.3 mázsával a harmadik helyen végeztek. A megyénk mostoha dombvidékéin legtöbb partnerrel rendéHíéző termelési rendszer. a GITR szaktanácsadói szerint,' akik gyakran megfordulnak Homrogdon. ezen nincs mit csodálkozni . . Ök nrúr tavaly is megmondták, hogy nem a véletlen szerencsének. hanem nagyon is tudatos. következetes munkának , t köszönhetők e kis tsz. gyorsán javuló átlagtermései. A jgITR edeléhyi alközpontjában különben így jellemzik az Új Élet Tsz növény- termesztését: ..Szigorúan betartják a rendszer technológiáit. sőt, finomítják, igen rugalmasan kiegészítik azokat... Rendkívüli gondot fordítanak a talajművelésre, okszerűen végzik a műtrágyázást. szakembereik a határban kísérnek figyelemmel minden egyes munkafolyamat,ol . .. Ebben a gazdaságban szégyen figyelmetlenül, hanyagul dolgozni.” * — A mi kis közösségünkben valóban szégyen rosszul dolgozni — mondja Geönczy József, a tsz. főagronómu- sa —. Itt a traktoros, a növénytermesztő gépész akkor érzi jól magát, ha büszkén mutathatja hogy ezt, vagy azt a szép növényi kultúrát ő vetette, ő vegyszerezte ... Persze, ha foghíjas a tábla, akkor tőle kérdik: hát ez milyen munka volt? Néhány éve igyekszünk olyan szellemet megvalósítani, hogy betakarításkor. a „végelszámoláskor" mindenki kihúzhassa magát. . A jó szakmai munka csak akkor lehet eredményes, ha biztosítjuk hozzá az emberi oldalt, mindenki részéről a jó hozzáállást. Aztán jogos büszkeséggel sorolja, hogy ezeken a rossznak mondott, de a jó munkát megháláló földeken az idén búzából 5935 kilós, tavaszi árpából 5481 kilós, napraforgóból pedig 2700 kg körüli átlagtermést sikerült betakarítani. (Ez bizony, nem a dombokra kapaszkodó, erodált, tizvalahány aranykoronás, hanem a síkvidéki. 25 aranykoronás földeken sem válna szégyenükre.) Feltűnik, hogy a föagronó- mus nem kerek tonnákban, vagy mázsákban, hanem pontos kilókban sorolja a termésátlagokat. Amikor ezt megemlítem, Geönczy József elmosolyodik: — Talán azért, mert itt nemcsak a többlet mázsákért. hanem minden egyes kilóért meg kell harcolni. Már a tervezéskor, az üzem- szervezéskor sok apróságra kell odafigyelni, s menet közben is figyelemmel kell kísérni minden munkafolyamatot. * Példákat, egy sor „apróságot” sorol, ami az utóbbi években a sok-sok kilót eredményezte ezekben a dimbes-dombos határrészekben. ahol az 1970-es évek végén már az is nagy szó volt. ha az árpa termésátlaga elérte a 3 tonnát, a búzáé a három és felet, s napraforgóból a mástól tonna ks álomhatárnak tűnt. A termelési tényezők között első helyre sorolják a rendkívül jó. gondos talajművelést. majd az okszerű, a laboratóriumi „földkóstolókra” alapozott műtrágyázást. A műtrágyázással például sosem az elrontott la- lajművelést korrigálják, meri a műtrágyának többlettermést kell hoznia. A tarackos gyomokat sem a vegyszerekkel sikerüli kiirtani, hanem a jó talaj műveléssel. * — Ezek a savanyodásra hajlamos földek okvetlenül igénylik a meszezést, az istállói rágyázást is — magyarázza —. Igaz, hogy még csak hétévenként, de akkor nagy adagé szerves trágyát kapnak talajaink. Házi'ól házra járunk évente, es „Ki- seprünk” minden istállótrá- gyát. A rendszeres meszezés és a pufferoló hatású szerves trágya eredménye, hogy talajaink nem savanyodnak, hanem az utóbbi laboratóriumi vizsgálatok már a humusz, tarfa lom növekedését bizonyítják. — A napraforgónál olyan apróságra is odafigyelünk, hogy lehetőleg észak-déli irányba vessük, mert így kevesebbet kell forognia a nap felé... Ha mázsákat nem is, de kilókat biztosan hozhat. Hasonló apróság az egy tömbbe vetés, ami a madárkárokat mérsékelheti. Lehet, hogy sokan megmosolyogják. pedig megfigyelhetik, hogy az egyes kárt oko- zo madárfajoknak megvan a maguk territóriuma a határban. Ha szétszórtan vetjük a napraforgót, akkor több madárfaj kártételeinek tesz- szük ki. * Láttam bevonatni a határból az utolsó tábla búza vetésével is végző gépeket. Kicsit elcsodálkoztam az öreg, 32 soros Lajták láttán . . . Még csak ezekkel? — Még nem tellett korszerű. 11-1 vetőgepekre — hangzott a válasz. — De ezekkel is lehet jó munkát végezni. Előbb azt igyekeztünk javítani, tökéletesíteni, ami nem került milliókba. ami rajtunk, az. emberi tényezőkön múlott Most az. állattenyésztést hozzuk fel a növénytermesztés színvonalára, ismét lépünk egy kicsit a melléküzemág fejlesztéseben ... A tervezett, idei 5 milliós tiszta nyereség már biztos, sőt. több is lesz. s idővel jöhet az újabb kilókat, esetleg mázsákat hozó, a korszerűbb technika. in. (Folytatás az 1. oldalról) tüntették ki Radvánszki János kubikost, Czirn ay Zoltán főmérnököt. Somlai János gépész művezetőt, Vécsi György építésvezetőt, Totli Ferenc csoportvezetőt és Rusznyák Béla művezetőt. Kiváló Kohász kitüntetést kapott Kálmán Lajos. Sződi Bál. Hónai György és Kalmar Ákos. Az Építésügyi és Város lej 1 es z t és i Minisztérium Kiváló Munkáért kitüntetésében részesültek huszonhármán. az Ipari Minisztérium által adományozott Kiváló Munkáért kitüntetési 39-en vették at. Különféle KISZ-ki tűn telest kapott tizenhárom fő. az Ózdi Kohászati Üzemek nf- vódi.iának 1. fokozatát kapta meg Karvajszky István, az ÉÁÉV műszaki igazgatója és Köntös László, az OKÜ beruházási főmérnöke, míg a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták meg tizenöten. Az. ózdiaktól, az Ózdi Kohászati Üzemek vezetőitől, dolgozóitól szinte már megszoktuk. hogy esztendőről esztendőre olyan eredményeket produkálnak, amelyek kiemelkednek hazánk ipari, kohászati környezetéből. Nagy gyakorlatuk van. amelyet jól hasznosítanak a beruházások megtervezésében, megszervezésében, kiv.itelezeA nagygyűlés siánoka Gyenes seben. úz.di példáról kellene most ismét szólnunk, ami országos viszonylatban is helytálló és érvényes. Példásan oldották meg ezt a feladatot is. méghozzá úgy. hogy a most üzembe lépő salakfeldolgozó művel olyan új útra mulatnak példát a hazai kohászatnak, amelyet eddig még sem Diósgyőrben, sem Dunaújvárosban nem müveinek. Tudniillik a több mim 2,1 milliárd forintos András beruházás költségei rövid idő. 4, ti év aiatt térülnek meg. Emellett az. ózdiak vállalják ennek a technoló giának a szocialista országokban való lelterieszlését, méghozzá úgy. hogy Ozdo nemcsak megismerkedhetne., a szakemberek ezzel, nemcsak tanulmányozhatják hanem vállalkoznak bet-amita sukra, gyakoroltatásukra is A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta A Munka Érdemrend ezüst fokozatával Äntetmeg Horogh Lajos, az OKÜ műszaki igazga- ték ki Csendes lános kubikos brigádvezetot *<>ja. Mészáros János fef«T Egységes ipar Városkörnyéki szakorvosi szolyála! Van-e még vita az állami és nem állami ipar között, s ha igen. akkor miben? Összefügg-e mindez a területi. iparfejlesztéssel, általába ó a településfejlesztéssel, s ha összefüggne, miképpen? Sokan felteszik ma ezeket a .’kérdéseket, országszerte. Ne(n öncélúan, hanem azért inert nyomós okuk van rá. Erre int a múlt tanulsága, jelen igénye, s még inkább a jövő követelménye. Ami a múltat illeti, az átlagembert olykor kiélezett polémiák figyelmeztették arra, hogy a magyar ipar mégsem azonos a minisztériumi Iparral. Még az államival *em. hiszen a minisztériumi és a tanácsi ipar csak az ipar termelésének 83 százalékát adja. A „többi” nem “(hanyagolható 17 százalékon mindenekelőtt a tsz-, illetve a szövetkezeti ipar osztozkodik. Számottevő a magánkisipar is. valamivel több mint egyszázalékos részesedéssel. s ott vannak még a amk-k meg mások is — igaz. csak néhány tized százalékkal Mindez idáig csak száraz statisztika. Húsba-vérbe végé témává akkor vált, amikor egyik-másik nagyobb vállalatunk igazgatója kifakadt; milliós, tízmilliós értékű gépek állnak nálunk kihasználatlanul, mert a tsz- mellék üzemágak elszívják tőlünk az embereket... Erre persze a tsz-ek sem voltak restek, gyakran kontráztak például ekképpen: némely vállalatunk igencsak visszaél monopolhelyzetével, erőfölényével. Nem hajlandó például elég huzalszögel gyártani a lakosságnak, ám vehemensen tiltakozni kezd. ha azt tapasztalja, hogy az egyik közeli tsz „ráhajt” a szögek előállítására ... Talán máig tartanak az. ilyen csatározások, ha nem kiált megálljt az ipari Minisztérium. mondván: az ilyen vitáknak nincs értelme. Ebben a szellemben szólt szeptember végén, a bábolnai mezőgazdasági napok alkalmából Kapolyi László ipari miniszter, amikor megállapította: ,.A rrvi felfogásunkban a magyar ipar egységes, amely nek szerves, integráns része az. állami, a szövetkezeti ipar és a mezőgazdasági üzemek ipara, illetve a magánkisipar egyaránt. Olyan egységes ipar ez. ahol nincs helye u konfrontációnak, ahol egyformán kötelező az innovatív szemlélet Ezzel tatán le is tárhatjuk a múltat, s rátérhetünk a jelen igényére és a jövő követelményére. Ezt fémjelzi például, hogy maholnap már az. ország valamennyi megyéjében megalakulnak a TBB-ek. vagyis területi ipari bizottságok. E testületek tagjai között találjuk az illetékes párt- és tanácsi vezetőket. a szövetkezeti és ts/.-ipar. a magánkisipar képviselőit. a területi akadémiai bizottságok iparral foglalkozó tudományos kutatóit, meg másokat. E bizottságok megalapítása. léte azt dokumentálja. hogy az. Ipari Minisztérium. a megyék párt- é« állami vezetői tudatában vannak iKMMik. hogy a hazai ipar egységét deklarálni nem elegendő. Ha ugyanis csak annyit tennénk, beérnénk a szép szavak hangoztatásával. Ennek az egységnek ugyanis mindenekelőtt a gyakorlati munkában kell megnyilvánulnia. A leiadat, ami ránk vár, nem könnyű Az. ország bármely reszeljen is fejlesztjük az. ipart, arra csak akkor kerülhet sor. ha gazdaságos. Ez a sarkalatos követelmény helyenként es időnként ellentétbe kerülhet egy másik társadalmi programmal: arra kell törekednünk, hogy a különböző országrészek fejlettségi szintje tovább közeledjék egymáshoz, ebben pedig továbbra is jelentős szerepe lesz az iparnak Persze, a tervgazdálkodás. a szabályozott piac viszonyai között meg lehet találni a modus vivendit. vagyis az. olyan iparfejlesztést. amely — minthogy jól alkalmazkodik az adott tál ipari kultúrájához — gazdaságos js, s közben a felzárkózásra is lehetőséget nyújt. A volt sátoraljaújhelyi járás a maga 54 kisebb-na- gvobb községével nemcsak megyénknek, hanem az országnak is legnagyobb janisai köze tartozott. Megszűntével a nagy kiterjedésű bodrogközi, továbbá a hegy közi es hegyaljai falvak szakorvosi szolgálatát — a sátoraljaújhelyi kórház es rendelőintézet szakmai segítségével — a városi tanács egészségügyi . osztálya irányítja. A városi tanács közelmúlt ülésen megállapították, hogy bár a közigazgatás január elsejével történt átszervezése igencsak megnövelte a feladatokat, az osztály minden tekintetben jól latja el irányitó munkáját. s ez megmutatkozik az egészségügyi szolgalat színvonalának javulásán. Különösen az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem terén elért eredmények dicséretesek, amit a csecsemőhalálozás, a művi és a spontán vetélések számának csökkenése bizonyit. Ebben nagy része van az úgynevezett „mozgó orv«*,: szolgálatnak”, amely szoros szakmai egységben működik a kórházi osztályokkal. D r. Székely Tibor, városi főorvosx tájékoztatása szerint 24 községben van orvosi körzet, a legtöbb a Bodrogközben. Ezeket a városkörnyéki körzeteket a dr. Terényi Maria és di. Megadia Sándor vezetésével tevékenykedő szakorvosi brigád havonta legalább egyszer meglátogatja. A brigád számára az ütemtervet a városi tanács egészségügyi osztálya állítja ösz- sze. A mozgó orvosi szolgálat gyermek- és nőgyógyász orvosainak érkezésére a körzeti orvosok behívják a kezelésre. szakorvosi vizsgálatra szoruló betegeket, s a szakorvosok a diagnózison, gyógykezelésen kívül —szükség szerint — a községi orvosok munkáját is segiui