Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
1984. november 1., csütörtök ^ ESZAK-MAGYAEQRSZAG 4 Nézőtéri meditáció Eg- kocka o Pereputty című filmből: Szvetlána Krjucskova és a főszereplő Nonna Morgyukova I A mai nappal kezdődik , meg hazánkban, s így a borsodi mozikban is a szövik jet filmek fesztiválja kere- , tében bemutatandó új mű- i vek vetítése. Miskolcon és a megyében — a korábban . már bemutatott sikeres mű- , vek felújítása mellett — három újabb alkotás kerül . e héten a nézők elé. 1917- ben játszódik az egyik. A címe Láttam az új világ születését. Ez képviseli a három között a tegnapelöt- löt. A tegnapot pedig a Harctéri regény című film, amely részben a második világháborúban, nagyobb- . részt pedig valamivel a háború után játszódik, s e későbbi időben történő cselekmény is gyakorlatilag a háborúban gyökerezik. Végül napjainkban, tehát a mában játszódik a Pereputty című film. A tegnapelőttöt és a tegnapot idéző filmekről itt csak röviden, inkább tájékoztató jelleggel szólóit. A Láttam az új világ születését című kétrészes film Szer- gej Bondarcsuk alkotása és John Reed, a világhírű amerikai . újságíró, aki 1917-ben Oroszországban élt, hogy a forradalmi eseményekről tudósítson, majd világhírű könyvében — Tíz nap, amely megrengette a világot — beszámolt a történésekről, a főhőse ennék a filmnek. Nem kisebb színész alakítja, mint az olasz Franco Nero. Bondarcsuk filmje alapvetően erre a riportkönyvre épül és a jóval később tífuszos lázban szenvedő John Reed visszaemlékezéseként hatalmas történelmi freskóban ábrázolja 1917 szentpétervári orosz forradalmi eseményeit a februári történésektől egész az Auróra ágyúlövéséig, illetve a forradalom győzelméig. A másik film, a Harctéri regény, mint említettem, a második Világháborúban kezdődik egy frontszerelemmel, ahol egy katona parancsnokának szerelmesébe szeret bele, majd' a háború végeztével újra találkoznak, de akkor a férfi már nős, a nő pedig egy teljesen lecsúszott, lezüllött személyiség. Ezt az újrata- lálkozást, az asszony megmentésére tett kísérleteket, a férfi családjának drámáját ábrázolja a Harctéri regény. E filmet Pjotr Todorovszkij rendezte. Bővebben, s immár kritikai méltatással kell szólnom a Pereputtyról, amely a mai szovjet élet egy nagyon érdekes szelete, s amelyet Nyikita Mihalkov, az új szovjet filmrendező-generáció egyik igen tehetséges tagja alkotott. E film központi hőse egy Marija nevű, jó középkorú asszony, aki falusi otthonából a nagyvárosba utazik, hogy meglátogassa lányát és unokáját. Marija egyszerű teremtés, olyan valaki, akire azt szokták mondani, hogy természetes esze van, tiszta, nyílt ember, csupa jóhiszeműség, mindenkit így lát. Nem véletlen aztán, hogy furcsa kalandokba keveredik, és sok minden jó, amit tenni akar, visszájára fordul. Már a vonaton, a hálókocsiban érdekes kalandja adódik véletlenül, a városban pedig a lányánál végleg összeütközésbe kerül mindennel, hiszen ő nem tudja, hogy lányát elhagyta a férje, válni akarnak, ő pedig a maga tiszta falusi erkölcseivel és észjárásával ezt elviselhetetlennek tartja, mindenáron össze akarja békíteni a már elhidegült házasokat, s persze nemcsak tréfás szituációkba, hanem botrányba is keveredik. Bármit csinál, minden balul üt ki, az unokája sem veszi komolyan, pedig ő már csak azért is szeretné lánya életét .rendbe hozni, mert maga is elvált, és tudja, mi az, apa nélkül nevelni fel a gyermeket. Volt férjével is összetalálkozik, akiből azóta alkoholista roncs lett, Marija viszont megbarátkozik új családjával. Néhány nap után anélkül, ■ hogy valamit is elintézett volna, elindul haza, míg egy hirtelen fordulattal lányában és unokájában feltámad a szeretet, marasztalják, s talán-talán jobb napok következnek valamennyiükre. — Ez a történeti váz így meglehetősén szokványosnak, talán csinált- nak is tűnik. Nyikita Mi- halkov azonban úgy vezeti hőseinek útját, hogy ne csak nevessünk rajta, ne csak harsogó derűvel figyeljük a történéseket, hanem el is gondolkodjunk és a derű mögött felismerjük, hogy ennek a mindig balul intézkedő asszonynak tulajdonképpen sok mindenben igaza van. Ragyogó figurák vonulnak fel a filmben, élükön a Mariját alakító, roppant dinamikus Nonna Morgyukovával, aki Pécsi Ildikó szinkronhangjával alakít tökéleteset. A mai szovjet élet egyik sajátos vonulatát állítja elénk ez á film nagyon érzékletesen, úgy, hogy időnként még a köny- nyünk is kicsordul a nevetéstől, de nem a humor kedvéért torzított életképek, hanem a valós élet — még a borús pillanatokon is átsütő —i derűjének láttán. (benedek) Barczi Pál kiállítása Barczi Pál Munkácsy-dí- jas grafikusművész a közelmúltban a négytagú borsodi művészdelegáció tagjaként egy hónapot töltött Vologdában. szovjetunióbeli testvérvárosunkban, illetve -megyénkben. Onnan hozta — élményeinek rögzítésére —• azokat a vázlatokat, amelyekből most a sajóbá- bonyi Déryné Művelődési Ház „Vázlatok Vologdából” címmel kiállítást rendez. A tárlatot november 2-án 15.30-kor nyitja meg Nagy Zoltán, lapunk főszerkesztője; a megnyitón közreműködik Kulcsár /Imre színművész. Kedvező fogadtatás — presztízsnövekedéssel Mit jelentett a béremelés a megye pedagógusainak? Ez év június 5-i ülésén hozott határozatot a Minisztertanács az alsó- és a középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok bérének rendkívüli emeléséről. Októberben már a megemelt béreket kapták kézhez a pedagógusok. Közismert, hogy a béremelés kategóriánként határozta meg a „fejkvótát”, így csak az iskolák adatainak beérkezése után derült ki, hogy ez „mit hozott” pontosan a megye pedagógusainak. Erről beszélgettünk Borsos Árpáddal, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága művelődési osztályvezetőjével. — Hány pedagógust érintett megyénkben a ' rendkívüli béremelés? — Összesen 12 855 pedagógust. — Átlagosan 19 százalékos mértékű volt a központi bérintézkedés. Forintban mit jelentett ez a megyében? — Októberben 5 millió 986 ezer forinttal fizettünk ki több bért. Éves szinten 71 millió 832 ezer forinttal emelkedett pedagógusaink fizetése. Az egy főre jutó átlagos béremelés egyébként — ismert, hogy kategóriánként. változó volt a béremelés mértéke — 466 forint, ez 10,2 százalékos bér- fejlesztésnek felel meg. Eredménye megyénkben — hogy még a számoknál maradjak egy kicsit —, hogy a főfoglalkozású pedagógusok átlagbére meghaladja az 5000 forintot. — Munkaköri csoportonként eltérő volt a béremelés forintösszege. Hogyan, hatott ez a differenciálásra? — Utólag elmondhatjuk, hogy kedvező volt a „fejkvóta” rendszer a béremelésnél, mert arányaiban nem fokozta az intézmények közötti bérkülönbségeket. Egyébként, jóllehet a főiskolai végzettségű tanárok fejkvótája kisebb volt, mint, az egyetemi végzettségűeké, az előbbieknél ez százalékosan magasabb béremelést jelentett. E kategóriában 10,4 százalékkal növekedtek a bérek, az egyetemi végzettségűeknél ez 7,8—10,2 százalékos volt. Mivel ők a főfoglalkozásúak több mint egyharmadát alkotják, örvendetes, hogy átlagbérük 5311 forintra emelkedett. Jelentősen nőtt a megye pedagógusainak egynegyedét jelentő tanítók átlagbére is. Az óvónőknél 11 százalékot jelentett. Ezek a számok egyébként, mutatják, hogy a megyei átlagot meghaladó béremelés azokban a munkaköri. csoportokban következett be, ahol eddig, mint például az óvónőknél, gyermekfelügyelőknél, alacsonyak voltak az átlagbérek. — A rendelkezések kötelező béremelést is előírtak, de lehetőséget hagylak a differenciálásra. Viszonylag nagyon rövid idő állt rendelkezésre a döntésekre. Okozott-e ez problémákat? — Érdemi panasz, szerencsére nem érkezett be hozzánk. Ebből arra következtethetünk, gondolom jogosan, hogy a jogszabályban előírtaknak, a tisztességnek és a szabályosságnak mindenütt eleget tettek. Észrevételek természetesen voltak. A tanító végzettségűek például sérelmezték, hogy kategóriájukban csak száz forint jutott a differenciálásra, holott a pedagógushiány legnagyobb mértékben az alsó tagozatnál és a napközis ellátásban jelentkezik. A fejkvóta és a kötelező béremelés közötti rés sem segítette kellően a differenciálást ott sem, ahol az adott képesítéssel kevesen dolgoztak. A hozzánk beérkezett információk szerint azonban úgy véljük, hogy a bérintézkedés mindenképpen hozzájárult a pedagóguspálya presztízsének növekedéséhez. Más kérdés, hogy a presztízsnövekedés akkor lesz folyamatos, ha a helyi tanácsok figyelnek a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek további javítására. — A jogszabályok betör-* fása. mellett is lehetlek, le-; hetnek egyéni sérelmek ... — Olyan panaszokról mi is hallottunk, hogy én miért kaptam csak ennyit, a másik pedig annyit... Fontos — és a jövőben is mindenkor az lesz —, hogy nyíltan döntsenek, Indoklással. Ezt egyébként most is előírtuk. A kritikai és az önkritikái érzék fejlesztése ezért is nagyon fontos a tantestületekben. Nem véletlen, hogy a szakmai önellenőrző szer rep növeléséről, a felelős önértékelésről egyre többet szólunk. Ezen alapul végső soron az a szakmai szabadság is, amely kellene, hogy jellemezze a pedagógus munkáját. — Végső soron az azonos végzettségűek és beosztásúak közötti differenciálásról is szó van itt. — Pontosan. A meglévő bérfeszültségek csökkentésére tapasztalataink szerint mindenütt törekedtek. Voltak körzetek, ahol a pályakezdők 10—15 százalékos, mig az idősebb korosztály 7—9 százalékos béremelésben részesült. Másutt viszont a nyugdíj előtt álló pedagógusok kapták a legnagyobb bérfejlesztést. A személyenkénti bérfejlesztés indoklására egyébként előzetesen/ azért is felhívtuk a figyelmet, mert szorgalmaztuk,, hogy a végzett munka alapján differenciáljanak a tantestületekben. Erre és a feszültségek enyhítésére törekedtek is. — Fogalmazhatunk úgy, hogy kedvező visszhangja volt a pedagógusok körében a béremelésnek? — Azt hiszem, nyugodtan. Nagyon fontos kérdésben született politikai és gazdasági döntés. Ennek nem mond ellent, hogy a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítása változatlanul feladat marad. Csutorás Annamária Kunt Emö tárlata Vadat űzni eljövének Búcsú Soprontól — búcsú az új utcától címmel nyílik kiállítás Kunt Ernő grafikus- és festőművész alkotásaiból Miskolcon november 4-én, délelőtt 11 órakor. A Miskolci Galéria ad A folyóirat októberi szá-. ma közli Övári Miklósnak a Politikai Főiskola ez év szeptemberi tanévnyitó ünnepségén elmondott beszédét, amelyben a kongresszusi felkészülés kapcsán szólt külpolitikai fő irányvonalunkról és belső szocialista építőmunkánk tartalmáról. Hangsúlyozta; ahhoz, hogy a mostani, rosszabbra fordult nemzetközi helyzetben és gazdasági problémáink közepette helytállhassunk, eszmei tisztánlátásra és nagyobb egységre, több bátorságra és határozott kiállásra, jobb és meggyőzőbb munkára van szükség. A közoktatás időszerű kérdéseiről, köztük gondjainkról és az ellentmondásokról, az egyes iskolatípusokban tervezett korszerűsítésekről, az új iskolatörvény előkészítéséről készített interjút a szerkesztőség Köpeczi Béla művelődési miniszterrel.' A Központi Bizottság ez év áprilisi állásfoglalása nyomán módosul a gazdaság- irányító szervek és a vállalatvezetés kapcsolata. Az elkövetkező két évben fokozatosan megvalósuló változásokról és vállalati formákról szól Ballai László cikke. Az egészségügy helyzetét, eredményeinket és fogyatékosságainkat vázolja Medve László írása. A rövidesen sorra kerülő beszámoló taggyűlések fontos helyet foglalnak el pártunk életében, a kongree»otthont a tárlatnak, amely november 25-ig tekinthető meg. A Miskolci Galéria — hétfő kivételével — naponta 10 órától 18 óráig tart nyitva. sziusi felkészülés folyamatában. E taggyűlések előkészítéséhez ad segítséget Latos István cikke. A kormányzati és a tö- megpolifcikai munkához ma már elengedhetetlen a közvélemény alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ennek okairól, a közvélemény növekvő politikai szerepéről szól Szecskő Tamás írása. A vállalatok önállóságának növeléséről, az önállóság elvének érvényesüléséről, az ösztönző és akadályozó tényezőkről vezetett szerkesztőségi kerekasztal-beszélgetést Lakos Sándor. Mintegy félszázezer „negy- venötösről”, azaz az 1945- ös párttagokról szól Rákos Imre írása. Idézzük a szerzőt: „A negyvenötösök sok mindent! megéltek, sok mindent tettek, gazdag, tartalmas út áll mögöttük. Mégsem lehet róluk múlt időben beszélni. Itt vannak, itt élnek, dolgoznak közöttünk, a mai idők jelenében. Cselekvőén kiveszik részüket a mindennapok gondjainak, feladatainak megoldásából. Ezért, amikor a felszabadulásunk ^0. évfordulójának megünneplésére készülünk, nem felesleges a pártszervezetek figyelmébe ajánlani azt a tettrekészséget, amit a negyvenötösök még mindig képviselnek.” Arany János biztosan megbocsát, hogy csodaszép versének egyik mondatát, némileg módosítva, kölcsönvettük. De ezúttal is vadászatról van szó. Igaz, nem Hunor és Magyar vadászik, hanem a Hobo Blues Band, és nincs szó csodaszarvasról sem, legfeljebb ősbemutatóról. Vadászat viszont lesz, az egészen bizonyos. Vadászat ugyanis a címe a HBB új albumának, amely a közelmúltban került az üzletekbe (ilietve a lemezgyűjtőkhöz, hiszen a első kiadás negyvenezer példánya napok alatt elfogyott). Hogy ősbemutatót ígér az együttes, teheti azért, mert a Vadászat című nagylemezük színpadi megjelenítése első ízben Miskolcon kerül a közönség elé. A Miskolci Nemzeti Színház rendezője, Szikon» János dirigálásával az együttes mellett táncosok, akrobaták, törpék lépnek föl abban a háromórás műsorban, amelyben a HBB az új nagylemez anyagának bemutatása mellett régi számainak felelevenítését is ígéri. Közben ki, kire, mire vadászik, az a műsorból majd kiderül. Bizonyos egyelőre annyi, hogy a miskolci premiernek a sportcsarnok ad majd helyet november 12-án, este hat órai kezdettel: Ugyanezen a napon az együttes tagjai Miskolcon dedikálják lemezüket, az előadás után pedig közönségtalálkozóra kerül sor. A bemutató után pedig a produkció harminc előadásból álló „vadászkörútra” indul. (csendes) (Via este a képernyőn Jogi esetek Alighanem a legnépszerűbb ismeretterjesztő műsorok egyike a Jogi esetek, amelynek ma az első műsorban 20.00 órakor jelentkező adását Fluckné dr. Papácsy Edit vezeti. A legutóbbi adás zárópéldája után, amelyben egy közlekedési baleset jogi következményeiről van szó, a műsor további részében is közlekedési témák szerepelnek. így a szakértők is mások lesznek: (a Miskolcról elszármazott) dr. Pálinkás György, a Legfelsőbb Bíróság bírája, dr. Szalai Dezső rendőr ezredes, a BRFK közlekedésrendészetének vezetője, dr. Tóth Sándor, a Legfőbb ügyészség közlekedési osztályának vezetője és Ná- dasi Antal, az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet osztályvezetője. Képünkön Fluckné dr. Papácsy Edit. L SKi*;.-«: JÍSii Folyóiratszemie Az oktéberi Páriáiét r. j.
