Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

1984. november 3., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Sok még a tartatéi*

Energia(takarékosság)

Kutatási célprogram

Balgaság lenne abban reménykedni, hogy a magyar gazdaság valaha is önellátásra képes berendezkedni az energiaellátásban. Area viszont megvan a lehetőség, hogy Importfüggőségünket tovább csökkentsük. Errekülönben utalást találunk a kormánynak a VI. ötéves tervre vonatkozó energiagazdálkodási programjában is.

Milyen lehetőség kínálkozik az importfüggőség, az energiaellátással kapcsolatos terhek mérséklésében? Mindenekelőtt atomerőművek építésével, valamint a szén- vagyon fokozottabb igénybevételével tudjuk csökkenteni az importot, és vagyunk képesek növelni a hazai energiahordozók részarányát az energiaforrásokban. Különösen fontos, hogy kevesebb kőolajterméket használjunk tüzelési célokra.

Az energiatakarékosságban eddig elért eredmények közé sorolhatjuk, hogy a hazai energiahordozók részaránya, ha nem is látványosan, tovább emelkedett, s jelenleg meghaladja az 50 százalékot. Ez kizárólag azért következhetett be. mert a paksi atomerőmű megkezdte a villa- mosenergia-termelést. A takarékosabb energiafelhasználásban része van annak is, hogy az energiahordozók árát a termelési szférában valóban a világpiaci szintre emeltük, s ez arra ösztönözte a vállalatokat, üzemeket. hogy ésszerűbben gazdálkodjanak az energiával.

A kormányprogram által meghirdetett energiatakarékosságot segítette a különféle energetikai berendezések és készülékek kifejlesztése, az új energiatakarékos technológiák meghonosítása. Az e területen meghirdetett kutatási célprogram több mint egymilHárd forintot irányzott elő a technika hazai és külföldi eredményeinek bevezetésére az energiatakarékos háztartási fogyasztóké- szülékek gyártásánál, korszerűsítésénél. Ennek köszönhető, hogy a magyar gyártmányú automata mosógép. a hűtőszekrény, vagy a villanybojler olyan paraméterekkel rendelkezik, amelyek a legszigorúbb nemzetközi követelményeknek is megfelelnek.

L. U

A terméskőből készített támfalhoz munkáskézre van szükség.

1T fi If £11 t»0íterü/Btének

I ü ül ü I áfW/véifeyme

Laczó József képriportja

Kerekaszta l-beszélgetés

Fiafalok a vezeíésben

Napjainkban a vezetés különböző területein és szintjein a generációváltás folyamata felgyorsult. Különösen érvényes ez a megállapítás a mezőgazdasági ágazatra, ahol egyrészt a korábbi vezető gárda számottevő része nyugdíjkorhoz ért, másrészt az iparszerüvé váló, nehezebb gazdasági körülmények között folytatott termelés szinte parancsolóan írja elő: lehetőséget kell biztosítani a frissebb szemléletnek, a nagyobb tenniakarásnak. A vezetői posztokon történő generáoióváltás megyénk mezőgazdasági üzemeiben is intenzívebb, mint mondjuk tíz évvel korábban. Ügy véljük, ebben a helyzetben aktuális azt vizsgálni: milyen tényezők befolyásolják a fiatalok vezetővé válását, s hogyan látják el irányító tisztségüket az ifjú korosztályhoz tartozó vezetők. Beszélgetőpartnereim fiatal tsz-elnökök: Dósa Sándor Tibolddaróc- ról. Csákány Béla Hernádkércsrői, Szakáczki Sándor Homrogdról.

A Tisza, a Bodrog településeinek védelmére napjainkban is nagy gondot fordít az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. Külön prográm és költség- vetés gondoskodik arról, hogy a terveknek megfelelően valósuljanak meg ezek a vagyont és életet védő rendszerek. Az igazgatóság szakaszmérnökségének vezető helyettese, Síkú Albert arról adott tájékoztatást, hogy a napokban fejezik be kétéves munkával és 19,7 millió forintos költséggel Tokaj nagyközség árvízvédelmi munkálatait. A Bodrog jobb partján, a tokaji közúti hídtól 1,1 kilométer hosszúságban földtöltést építettek meg, s mintegy 800 méter hosszúságban előregyártóit betonelemekkel, támfallal, parapetfal- lal és úgynevezett méhsejt- elemekkel is megerősítették a töltést. Hasonló munkák folynak Sárospatak város belterületének védelmére is.

Rendezik a földlökést a szálloda közelében.

— Az utóbbi öt esztendő alatt, de különösen az elmúlt három évben megyénk nagyon sok mezőgazdasági üzemében történt, történik „őrségváltás”. Szükségszerű, folyamat .ez? '

Sjzakáczki Sándor: — Ügy Vélem, igen. Mint az élet minden területén, a mező- gazdaságban is sokasodnak a feladatok, s mindezeknek egyre bonyolultabb közgazdasági. egyre szorítöbb pénzügyi feltételek között kell megfelelni. Ez a vezetőtől széles körű szakértelmet — nemcsak agrárismereteket, társadalmi-politikai felkészültséget is —. s nagyon sok energiát, jó idegeket kíván.

Dósa Sándor, a tibolddaróci Rákóczi Tsz elnöke.

E követelményeknek életkorukból, iskolai felkészültségükből következően: a fiatalok jobban eleget tudnak tenni.

— Fiatal. Ez a kar elég tágas életkorszakaszt takar. Ügy véljük, jogos megkérdezni: mikor, milyen életkorban. mennyi gyakorlat után kapjon valaki vezető megbízatást?

Csákány Béla: — Én úgy vélem, a diploma megszerzése után hat-nyolc év szakmai gyakorlatra feltétlenül szükség van. Szerencsés az a szakember, aki ezt az időszakot több helyen, több beosztásban tölti i el. ugyanis ily módon megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekre tesz szert, s később vezetői beosztásában ezt a széles skálájú ismeretanyagot megfelelően tudja hasznosítani.

Dósa Sándor: — Embere válogatja, hogy ki, mikor kapjon konkrét vezetői megbízást. Én amellett voksolok, hogy lehetőleg minél előbb. Káros ugyanis, ha egy tehetséges szakember sokáig talonban marad. És ha valaki mégsem válik be vezetőnek, annak is jobb, ha ez korán derül ki, és még van ideje váltani.

— Fiatalon vezetői pozícióba kerülni, számtalan nehézséggel jár. Feladatok tömkelegével kell megbirkóznia egyszerre. Szakmai önképzés, családalapítás, mozgalmi munka stb. Lehetséges valamennyi területen a követelményeket harmónikusan egyeztetni?

Szakáczki Sándor: — A fiatal sok mindent elbír, de ezerfelé csak nem tud szakadni. Következésképp. a feladatok között rangsort kell felállítania. S bizony ebben a rangsorban nem kerülhet minden az élre. Tőlem minden reggel megkérdezi a feleségem, sőt. már a nagyobb fiám is: apa, mikor jössz haza? Soha nem tudom megmondani pontosan

Csákány Béla: — Hogyan lehet összeegyeztetni a vezetői munkát a mozgalmi, csaDósa Sándor: — A generációváltás o múltban is — s a jövőben is így lesz — az élet velejárója. Folyamat, amelynek vannak felerősödő és lassuló szakaszai. Embereket érintő, érzékeny, konfliktusokkal teli téma. Az elv: a vezetői tisztségekbe a legrátermettebbek kerüljenek. Ezt — és én most a fiatalok oldaláról nézem — ma még sok tényező nehezíti. Nem minden rátermett fiatal kap időben bizonyítási lehetőséget. Persze, a másik véglet sem üdvös: a fiatalítás nem lehet kampányfeladat. Hogy mindezeket kiküszöböljük, ahhoz az utánpótlás csatornáit úgy kell kialakítanunk, formálnunk (és ez minden ebben érintettre vonatkozik), hogy a rátermett fiatalok előtt mindig nyitva legyen az út a vezető tisztségekbe.

Hajdú Imre

Fotó: Fojtán László

Csákány Béla, a hernádkércsi Béke Tsz elnöke.

bennem van. A tsz-elnökök nagy része nem az anyagiakért vállalja.

Csákány Béla: — Szerintem sem túl vonzó pálya. Szerencsére, mégis akad jó néhány iiatal kolléga, aki meri vállalni a feladatokat. Legtöbbje egészséges tettvágyból teszi, s bizonyos fokú elkötelezettségből.

— A korábbi generációnál — kik évtizedeken át becsülettel tették, amit tenniük kellett — nem kis konfliktust okozott a generációváltás. A mai fiatal vezető is megöregszik egyszer. Fel tud-e készülni az ember erre a váltásra? Egyáltalán, meddig maradhat valaki vezető?

Dósa Sándor: — A most kezdő generációnál a váltás korántsem okoz majd akkora töréfet, lelki konfliktust, mint az elődeinknél. A mai szakemberek diplomával, nagyüzemi gyakorlattal rendelkeznek, van bőven lehetőségük, hogy még el tudjanak helyezkedni. Azért mondom, hogy még, mert kizárt dolog, hogy mi azzal di cse ked jü n k: h úsz-h ar mi n c évig voltunk téeszelnökök. Egy bizonyós ideig az ember képes és hajlandó • óriási energiákat belefektetni a munkájába, de a feszített tempót a nyugdíjazásig nemigen bírja elviselni. Az a vezető, aki érzi, hogy az első lendülete megtört, érzi az idő múlását, s érzi azt, hogy fáradt, az önként adja át a helyét a következő generációnak.

Szakáczki Sándor: — Nálam sem életcél, boci7 a nyugdíjig elnök legyek. Van

egy belátható idő, amíg én, s úgy gondolom, a hozzám hasonló fiatalok képesek vagyunk minden terhet elvállalni. ele ez valóban nem tart örökké. Persze ahhoz, hogy a váltás törésmentes legyen, a mai szemléletnek is meg kell változnia. Ne tűnjön a társadalom szemében bukott embernek az, aki más, netán alacsonyabb beosztásba kerül.

Csákány Béla: — Meddig lehet? Típusa válogatja. Íreket ezt magas szinten húszhuszonöt évig is végezni, bár a jelenkor követelményei nagy energiák felszabadítását kérik a vezetőtől, s valószínű, hogy az a generáció, amely ’78 után fiatalon került vezetői beosztásba, nem fogja bírni tartósan. Éopen az intenzív igénybevétel miatt. Ezért egy idő után át kell értékelni a vezetők tevékenységét, s az új vezető-kiválasztási elveknek megfelelően, meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy ne bukott emberként, hanem megfelelően értékelt, alacsonyabb beosztású vezetőként. úgymond ..nihentetö” beosztásba kerüljenek.

Szakáczki Sándor, a homrogdi Új Elet Tsi elnöke.

ládi élettel? Rendkívül nehéz, A jelenkor követelményei önző módon a gazdaság- vezetői munkakörhöz „láncolják” az embert. Következésképp minden egyéb egy kicsit háttérbe szorul. Ez azért is igaz, mert itt a megyében a fiatalok 90 százaléka olyan termelőüzemben kapott lehetőséget vezretői munkakör betöltésére, ahol a gazdasági, pénzügyi problémák felhalmozódtak, s az üzem morálisan is mélypontra süllyedt.

— Az eddig elhangzottakból fakad a következő kérdés: vonzza-e a fiatalokat ma a vezetői pálya?

Dósa Sándor: — Ügy látom, napjainkban kevesebb szakemberben buzog az ambíció. hogy egy gazdaság első számú vezetője legyen, mint akár tíz évvel ezelőtt. Több oka van ennek. Vannak emberek, akik képtelenek vállalni, hogy egy órán belül tíz emberrel, tízféle témáról tárgyaljanak, döntsenek. Maga a gazdasági munka is egyre feszítettebb. Mind több a gát a pályán, amit át kell ugrani. Szabályzók szorítása, beruházási lehetőségek szűkösebb volta, következésképp több idegi, fizikai megterhelés. De nézzük az anyagiakat! Amióta munkaidőn túl bármivel lehet foglalkozni ebben az országban, az anyagiakat tekintve sem biztos, hogy lúl vonzó pálya. Félreértés ne essék! Nem kevés a fizetésünk. De sok ember feleannyi idegi terheléssel (sertést; tart. oltványt állít elő, géemkázik) többlet jövedelemhez jut. Persze, ezek után kérdezhetik: akkor én miért csinálom? Minden nehézség ellenére ezen a poszton van mód az önmegvalósításra. Nagy szó, de nem tudok mást mondani, itt van lehetőségem tenni az emberekért, a közösségért, a faluért. Vagyis ma egy fiatal azért vállalkozik ilyen pozíció betöltésére, mert érzi, helyt tud állni, tud tenni, s akar tenni.

Szakáczki Sándor: — Az ember nem úgy készül az életre, hogy téeszelnök akar lenni. Ez egy lehetőség, ami nekem is megadatott. Miért vállaltam? Azért a közösségért. ahol élek! Meg azért, hogy megvalósítsam, ami