Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-21 / 248. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 1984. október 21., vasárnap Mi lesz a szerencsi fürdőből? mäT A fürdő ma már Sierencs arculatának jellegzetessége. Még eb­ben az állapotában is .... Mennyi vélemény és el­lenvélemény csapott már össze! Hogy kell vagy nem kell, hogy van rá igény, il­letve kihasználatlan, s egy­általán — mi legyen vele? Készült róla számtalan új­ságcikk és fotó, s hogy dúl­tak a viták, ezenközben ál­lapotát lassan elvásta az idő, falai omladozni kezdtek, bensejében kongó üresség s az épület helyiségeinek a sarkaiban felgyülemlett a törmelék és a piszok, s a funkciónak csekélyke kis je­lét csak a földszinti kis bor­bélyműhely jelzi. ■ Pedig kitűnő gőzfürdő volt valaha, a húszas években a szerencsi közéletnek pezsgő színtere, ahol a kispénzű polgár is elérhető áron vált­hatott tisztát, és vitathatta meg a napi politika esemé­nyeit az andalító gőzben. Mi lesz a sorsa? Málló fa­lai kapnak-e méltó, a mö­götte húzódó Várkerthez is illő küllemet, s bensője hasznos funkciót? Ügy tűnik, igen. Dr. Buda házi Emil, szerencsi városi főorvos leg­alábbis optimizmussal sorol­ja a fürdővel kapcsolatos legfrissebb híreket. — Szeptember 25-én kap­juk kézhez azt az egyszerű­sített tanulmánytervet, amely rögzíti, hogyan és miként valósítható meg ebből az épületből egy SZTK-rende- löintézet. —• Ismét rendelő? Hiszen most nyitja meg kapuit a város első egyesített rende­lőintézete. — Igen ám. csakhogy itt fizikoterápiái és reumatoló­giai centrumot szeretnénk létrehozni, es esetleg helyet kájwia néhány más — az elő­zőben még hiányzó — szak- rendelés is. Például ideggyó­gyászat, bőrgyógyászat, se­bészet stb. Ez utóbbiak per­sze inkább a távlatokban szerepelnek. Sokkal közeleb­bi és biztos terv a fizikote­rápia és reumatológia, ezen belül is a súlyfürdő, a most- ... gássér'üit gyermekek úszás­oktatása, amire például az udvari medence alkalmas­nak Ígérkezik. — Mii szól ehhez a város lakossága? Nem sajnálják, hogy az épület, mint közfür­dő, megszűnik? — Nem sajnálhatják, hi­szen jelen állapotában (isid­ben épült) tisztasági fürdő­nek már alkalmatlan. Ma már a fürdőszobai kádak nagyobbak és kényelmeseb­bek ... — Széf encsen sok lakás­ban ma sincs fürdőszoba . .. — A tények mégis mel­lettünk szólnak — évek óta már „negyed gőzzel” sem ment, kongott az ürességtől és ráfizetéses volt a község-, illetve most már a vá­rosgazda lkodási vállalatnak. Volt egyébként olyan elkép­zelés is, hogy legyen szau­na, még ezt sem vetjük el, hiszen a rendelőn belül eset­leg megvalósítható. Az igaz­ság az, hogy meglódul az ember fantáziája, ha ezt a szép épületet meglátja. A közelmúltban az ÉSZAK­TERV egyik főmérnöke is végigjárta a pincétől a pad­kásig, és minden zugát hasz­nálhatónak ítélte. Remény- teljes vállalkozás tehát, hogy szép és hasznos létesítmény váljék belőle. — És vajon milyen ösz- szeghől? A helybeliek szerint a sokéves huzavona oka elsősorban a pénzkérdés volt . . . — Csak nagyon előzetes becslést mondhatok; a fel­újítás körülbelül 20—30 mil­lió forintba kerülne. Sokan fanyalogtak már erre, hogy ennyiért újat lehet építeni. Csakhogy* Szerencs arculata lenne szegényebb, és város­képi szempontból sem mind­egy, küllemében a régi ma­rad-e az épület. Arról nem is beszélve, hogy a mi ér­dekünk az, legyen csak fel­újítási kategória . . . több re­ményünk van így a támo­gatásra. — Ha megérkezik a ta­nulmányterv, mi lesz a kö­vetkező lépés? —- Jönnek a költségvetési tárgyalások és előterjeszté­sek . .. — Mikorra várható tehát a fürdő megújulása? — Három vagy öt év? ... Nem tudom. Ez sem ígé­ret, csak egy .személyes becs­lés. Keresztény Gabriella „Mindig beosztással éltünk” A ktmitítél az Ä háromszáznegyven főt foglalkoztató Sajó menti Ipari Szövetkezet az egyéb ágazatba sorolt szövetkeze­tek közé tartozik, ami any- nyft jelent, hogy a gyártás­tól a szolgáltatásig sok min­dennel foglalkoznak. — Nem jelent nehézséget egy, olyan gazdálkodó egység irányítása, amelynek nincs meghatározó profilja? — kérdeztük Makranczi Imré­nél , a szövetkezet főkönyve­lőjét. — A nagyvállalatoknál ta­lán gondot okozhat az erők elaprózása. de a hozzánk hasonló cégeknek ez inkább előny, mer), mindig ott fej­lesztünk. ahol több bevételt remélünk és így könnyeb­ben átvészelhetjük a nehéz napokat. — Milyen tevékenységek­kel foglalkozik a szövetke­zet? — Termékgyártással, la­kossági szolgáltatással és építőipari karbantartással. Gyártunk konfekcióterméke­ket.. a lakatosüzemben ipa­ri fémszerkezeteket, készí­tünk vízvezet ék-szerel vé­"n veket és asztalosipari te­véken vséget is folytatunk. Szolgáltatásaink közül jelen­tős a rádió- és a televízió­szerviz. amit egyedül a mi cégünk végez Kazincbarci­kán, de elvállalunk képke­ret ezést és órajavítást is. Néhány számmal hadd ér­zékeltessem, hogy egy-egv tevékenység milyen jelentő­séggel bír a szövetkezeten belül. Az elmúlt évben 48 és fél millió forint volt az árbevételünk, amiből 1(1 mil­liót. a lakatosok, 13-at a la­káskarbantartók, 11 mil­liót pedig a konfekciósok termeltek meg. Lakossági szolgáltatásból öt és fél mil­lió foriht volt a bevételünk. — Tehát ott igyekeznek fejleszteni, ahol nyereséget remélnek. Volt erre példa a közeim ált ban? — Éppen folyamatban van az önállóságunk megterem­tése. Régi kapcsolatunk van a Váci Kötöttárugyárral, evek óta végzünk számára bér­munkát. Az utóbbi időben kissé elmérgesedett a hely­zet, mert drasztikusan leszál­lította a bérmunka árait. Ma már csak a felét kapjuk a négy-öt év előtti összegnek, ami a nyereségünkön is meg­látszik, hiszen két évvel ez­előtt még 5 millió nyeresé­get produkált a konfekció- üzem, tavaly már alig több mint egymilliót. Nem vár­tunk csodákra, hanem elin­dultunk más partnert keres­ni. — Ez azt jelenti, hogy a váciakkal megszűnik az együttm űködés? — Nincs más választásunk, bár ebben az évben kapaci­tásunk felél még a váci meg­rendelések kielégítése köti le, ám. a másik felét ' fölaján­lottuk a Hungarocoop-nak. A kereskedelmi vállalat ugyan­is talált a számunkra egy nyugatnémet partnert, akitől havi 3000 darab női szoknya legyártására kaptunk meg­rendelést. Ök átlagban 100 forint bérmunkadíjat fizet­nek egy darabért, ami há­rommilliós üzletet jelent. — Ez is bérmunka, On pedig önállóságról beszélt. — Eddig nem mondtam, hogy a nálunk üzemelő gé­peket a váciak vették, tehát az 6 tulajdonuk. Volt is eb­ből bonyodalom, amikor la­zítani akartuk velük a kap­csolatot, ugyanis el akarták vinni a gépeket. Végül meg­állapodtunk, mert megértet­ték, hogy nekünk is meg kell élnünk valamiből. A gépeket azonban előbb-utóbb vissza kell adnunk, ezért új gépek vásárlását határoztuk el. Kétmillió forintért már meg is rendeltünk 24 darab japán varrógépet, így jövő­re már saját gépparkkal kezdhetjük a munkát, füg­getlenek leszünk. — Miből tellett * pépek­re? — Mi mindig beosztással éltünk, nagyon megnéztük, hová adjuk a pénzt. Jelen­leg is 3 millió forint szabad fejlesztési alappal rendelke­zünk és büszkék vagyunk rá, hogy hosszú évek óta hitel nélkül gazdálkodunk. Persze, ehhez néhányszor népszerűtlen intézkedésekre is szükség volt. Sok helyütt változtatnunk kellelt a mun­kamódszeren, az ösztönzé­sen. Atalányelszámolási rend­szerre tértünk át, a me­gyében elsőként a szövetke­zetek közül. Rövid idő alatt kiderült, hogy ez jó ösztön­zési forma, mert 30 száza­lékkal növekedett az ipari lakossági szolgáltatások be­vétele, s minden reményünk megvan arra, hogy ebben az évben közel félmillió nye­reséggel növelik a szövet­kezeti kasszát — mondta Makranczi Imréné. Fónagy 1st Tán A negyvenedik évforduló jegyében A verseny milliói Az ünnepi eseményekhez közeledve mindinkább szaporád­nak azok a híradások, melyek a felszabadulás 40. évforduló­ja, valamint a pártkongresszus tiszteletére megyénkben is kibontakozó társadalmi munkaversenyekröl. a már elért si­kerekről, vagy az újabb vállalásokról szólnak. Mint isme­retes. a megyei tanács vb és a népfront megyei bizottsága még tavaly közös felhívással fordult megyénk gazdálkodó egységeihez, lakóihoz: helyi erőforrásaik hasznosításával, kollektívák, brigádok, egyének társadalmi munkájával járul­janak hozzá fejlesztési célkitűzéseink megvalósításához, a környezet gyarapításához, szépítéséhez. Az okos. helyénvaló fel­adatok végrehajtásának, a valóban egy-egy közösség hasznát szolgáló célok eléré­sét szolgáló társadalmi mun­kának Borsod-A baúj-Zemp­lén megyében hagyománya van. Évente több száz mil­lió forint értékű a mérhető, konkrét eredményeket fel­mutató társadalmi munka, a Városoktól a legkisebb tele­pülésekig rendszeresen szü­letnek ezáltal sikerek. Nem meglepő hát. hogy a felsza­badulási évforduló, a kong­resszus alkalmából közzétett felhívás kellő visszhangra talált, nagyobb teljesít me­nyeket vállalva minden ko­rábbi évnél. SZÉPÜLŐ TELEPÜLÉSEK A társadalmi munkavég­zés hagyományai ellenére: a vállalások természetesen most sem maguktól valók. Szervezni, irányítani kell ezt a nagyarányú munkát, megtalálni a legjobb célo­kat, melyekért a nagy több­ség — vagy akár egy-egy település teljes lakossága — mozgatható. Nép front akti­visták, tanácstagok, helyi ve­zetők gyűjtik össze a falu- gy üléseken, nép frontos t eke n, tanácsüléseken és más fó­rumokon elhangzott javasla­tokat, ötleteket — sok he­lyütt már a felajánlásokkal együtt — és szervezik, irá­nyítják a konkrét tennivaló­kat. A tapasztalt aktivisták, helyi vezetők szerint: soha nincs kárára az ilyen mun­kavégzésnek a személyes példamutatás. A tapasztalatok szerint mindezek a kellékek együtt lehetnek megyénkben, hi­szen a felhívás óta maris sok, szép eredmény szüle­tett meg. Ezeket, miként a vállalásokat is, összegzi, nyomon kíséri a népfront, valamint a megyei tanács vb két osztálya, a terv- és az ij>»ri osztály. Ezeknek, vagy valamelyiknek a veze­tője számol be adandó al­kalommal a munkák eddigi állásáról, mint nemrégiben a tervosztály vezetője a népfront elnökségének ülé­sén, vagy miként a jelenle­gi cikk anyagát is a két osztály vezetője bocsátotta lapu tik rendelkezésére az agitáció további fokozásának reményében. \ Jellemző, hogy a konkrét fejlesztési célok elérésén, a feladatok segítésén túl a vá­rosok, községek lakói első­sorban környezetük, lakóhe­lyük szépítésére, rendezésé­re fordítanak gondot. Pár eve már lehetett érezni en­nek az igénynek a növeke­déséi. most pedig mintha mindenütt kifejezetten töre­kednének lakóhelyük csino­sítására. Mondhatnék: akár­csak a nagy ünnepek, nagy 1 események előtt- Sok min­den belefér ebbe a feladat­ba: járdaépítés, parkosítás, a korábban süppedékes, ga­zos területek kitisztítása, rendezése, helyükbe esetleg játszótér, park megépítése, belefér, nagyon is beletar­tozik a közterületek, közin­tézményei’; előtti rész.ek gon­dozása, leginkább pedig — amit persze nemigen köny­veinek él társadalmi mun­kának sehol — a házak előtti utcarészek járdasze­gélyek virágosítása, tisztán tartása, ha lehetséges cser­jék. fák ültetésével együtt. Hadd essék szó — bár fölösleges is — a hősi em­lékművek gondozásáról, rendben tartásáról. Ez a tennivaló ugyanis nem en­nek az évnek a feladata, hanem mindegyiké. Anélkül, hogy erről bármikor külön szólni kellene. Most viszont érthetőek megkülönböztetett ügyelem fordul. ezek felé is. A FELÜLJÁRÓTÓL A VÍZHÁLÓZATIG Néhány érdekes feladat* Miskolcon számos vállalat több -szocialista brigádja, ezenkívül kisiparosok is dolgoznak a bükki szabad­időközpont kiépítésén. Min-t- .egv 18 millió forint értékű munka elvégzéserői van szó. a létesítményt még ez év őszén kívánják átadni. A Szem ipé téri kaput és a Be­senyői utat összekötő, na­gyon várt gyalogos felüljáró — majdnem 7 millió forint — szintén még ez évben ké­szül el. A „Tiszta, virágos Miskoleért” — mely akció ugyancsak ráfér a megye- székhelyre — révén szintén sok minden történik KISZ- esek. úttörők, katonák köz­reműködésével. A KIOSZ pedig az utcanévtáblák fel­újítását, illetve újak kihe­lyezését vállalta. Továbbá: Éltesen parkot építenek, vízhálózatot bőví­tenék. Aba új deveeseren ó> dal, Kazincbarcikán jats: • pályákat epitenek. parkos i tanuk, közvilágítást bővite nek. I-eninvarosban a S ■ dérként városrészben or o si rendelőt építenek, iásí.a nak. parkokat alakítanak .<i ugyancsak az itteni kolleM; vák fejlesztik a tiszait»--, úttörőtábort. Mezőköves- k csónakázótó kialakításai munkálkodnak, utakat n.;. innak tel. gondoskodnál csapadékvíz elvezetés« " Ózdon a Majális-parkot tik tovább, sok fát ülteti - ; parkosítanak, ezekre a ko­hászvárosban külön« -­nagy szükség van. Sároson takon sportpályái. KRI - pályát építenek, Satóralú -1 helyen parkokat, játszóju­két, Szerencsen »venne tézményeket patronálna . játszótereket.-hoznak Ven " parkosítanak, zászlótartók, készítenek. Edelényben összes iskola karban fa: .. munkáit elvégzik, leluj ja a buszvárót, a 4. számú " f da központi fűtését, a bá nyászklub világítását. Ernődön vízhálózatot öi vítenek, Sajószentpéterc járdát építenek, Szikszó 1 ásítják az öregek napkor, jenek udvarát, Tokajon parkosítanak, vízáteresze epitenek, ezenkívül a közsé gek sokaságában végez, u el valamiféle munkát, mer- Ivei segítik a település gye napílását. FOKOZÓDÓ AKTIVITÁS Á társadalmi munka vé zes eddigi eredményein főbb mutatói már ismerte Ismeretes például, hogy tá sadalmi munkából, komm nista műszakok bevétel eib számos vállalat segítet már eddig is a vérellátó é lomás építését, jelenti a mozgáskorlátozottak sz- mára. vagy az értelmi f< gyatékosok számára nyújtó támogatás, miként szántó- más feladat elvégzésért elősegítéséhez nyújtott í. mogatás, munkavégzés i Az első fél év eredntén; is jól jelzi: megyénk üz meinek, vállalatainak sz ci a lista brigádjai. kolleKl vái, akárcsak a városo községek lakói, meghall«: ták a népfront és a tané vb felhívását, reszt válla nak a versenyből. Az ede gi eredmények, t vállalást alapján remény van r: hogy a verseny eredménye ként a társadalmi műnk révén mintegy 800 müii forint értékkel gyarapszi megyénk. Priska Tiíww Bányászkollektívák sikere Teljesítették éves tervüket A ttok nehézséggel küszkö­dő Borsodi Szénbányák Vál­lalattól több jó hír is érke­zett az elmúlt napokban. A Bükkal.jai Bányaüzemhez tar­tozó Edelény I—IV. akna. valamint négy szocialista brigád az év vége előtt több mint két hónappal teljesítet­te az. l!)84-re meghatározott tervét. Talán ünneprontásnak tű­nik. de mindenképpen meg kell említeni, hogy nagyobb lett VQlna a siker, ha a bá­nyavállalat valamelyik na­gyobb kapacitású aknájától kapjuk a tervteljesités hírét. Az edelényiek október li­re teljesítették az erre az. ét­re meghatározott 148 700 tonnás termelési és a 3650 méteres vágathajtási tervü­ket, Ez a mimkasiker jó eredménnyel kecsegtet az or­szágos versenyben is. Az. edelényi bányászok a hátra­levő másfél hónap alatt leg alább 40 ez.er tonna szenet kívánnak terven leiül ter­melni <is közel 600 méter vá­gattal többel kihajtani. Kiváló eredményt ért el az edelényi bányában dolgo­zó Szép László vezette front fejtési szocialista brigád. A csapat október 11-éré telje sítette 101 300 tonnás éve.» feladatát es év végéig köze! 40 ez.er tonna szenet akar­nak még termelni, hogy ele­get tegyenek a felszabadnia si és kongresszusi munka- versenyben vállalt kötelezett­ségüknek. Szintén Edelény aknán dolgozik az a.kételő- vájási brigád is, amelyik kö­zül a Saeraü István vezette kollektíva október ti-én. i Bodolai Ferenc által irányi- tott csapat pedig október 18- án teljesítette éves vágat- hajlási előirányzatát. A két brigád év végéig összesen 300 méle»r vágat kihajlására tett igerolet, -terven felül. Az edelényi sikerek után szólni kell a Saeles-aknan dolgozó Kasza Ottó vezette, 16-fős elövájási szocialista brigádról, amelyik október 18-án jelenthette éves tervé­nek teljesítését. A brigád a 720 méteres eves előirányza­ton túl eleg ot tett a munka­versenyben vállalt 60 méte­res többletkihajtasnak is. A csapat december 31-ig to­vábbi 150 méter vágatot sze­retne kihajtani és így föl­venni a versenyt az edelényi brigádokkal. — f. i. — t

Next

/
Oldalképek
Tartalom