Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-20 / 247. szám
1984. október 20.. siombot ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A megyei pártbizottság megtárgyalta A megye vállalatáénak és szövetkezeteinek gazdálkodása M ilyenek a lehetőségeink a jelen gazdasági nehézségeinek a leküzdésére? A nemzetközi és a ; környezet adottságait i figyelembe véve, miként nö- i vélhető a magyar gazdaság j teljesítőképessége? Ezek az ! immár mind szélesebb réte- j geket izgató kérdések nemcsak a különböző politikai fórumokon, de a családi asztalok mellett is úgyszólván mindennapos témaként szerepelnek. Ezért is volt iz- , galmes számunkra a téma, mely a hét elején a megyei pártbizottság ülésének napirendjén szerepelt. Ezért is!... — mondjuk. De másért is! A megye vállalatai, nak és szövetkezeteinek gazdálkodásáról, az eddigi és az éves szinten várható eredményekről szóló jelentés, melyet Havasi Béla megyei titkár terjesztett elő. a benne foglalt számokkal, adatokkal, tényekkel arra is Választ ad, mit sikerült elérnünk, megvalósítanunk az év elején megfogalmazott célokból, és mik a tennivalóink a hátralevő időszakban? A jelentés és a vita részleteinek ismertetésére nem vállalkozhatunk, de annak főbb vonulatait végigkisérve, összességében tanulságos kép bontakozik ki megyénk gazdasági fejlődéséről, a gazdasági folyamatok alakulásáról! a veszteséges gazdálkodás megszüntetését. Az Özdi Kohászati Üzemek tovább folytatta az elmúlt években megkezdett és bevált szigorú és tudatos költségelemzéseken alapuló gazdálkodását, tovább korszerűsítették a belső irányítási és érdekeltségi rendszert, ami a termelőegységek eredményorientált gazdálkodását segíti elő. Befejeződött a salakfeldolgozó mű építése is, ami az Ózdon több évtized alatt felgyülemlett vastartalmú salak hasznosítását és jelentős mennyiségű importkoksz megtakarítását fogja eredményezni. A megye gépipari vállalatai is az elvárásoknak megfelelő teljesítményt nyújtottak, különösen imponáló a Diósgyőri Gépgyár gazdasági mutatóinak növekedése, a legdinamikusabb termelésnövekedést azonban vegyipari üzemeink érték el. Könnyűipari üzemeink tervfeladataikat a kisszériás, munkaigényesebb termékösszetétel ellenére is teljesítették. A tanácsi vállalatok és ipari szövetkezetek fokozták termelésüket, változtatják termékösszetételüket, a kisvállalatok kapacitása azonban nincs kihasználva, termelésük nem éri el a tavalyit. A mezőgazdaság időszerű kérdéseiről szólva a jól szervezett és eredményes nyári betakarítási munkáért, a helyenként egészen kimagasló terméseredményekért az érdekelt gazdaságok dolgozóinak és vezetőinek a megyei pártbizottság elismerését, és köszönetét fejezte ki. A szocialista szektorban az eddigi legnagyobb termésátlagok Rugalmasabb A megye szocialista szektorában az év egészére országosan előirányzott 3—4 százalékos csökkenéssel szemben eddig körülbelül 3 százalékkal többet fordítottak beruházásra, a lakásépítés ütemessége azonban ez évben sem javult, az átadásra kerülő lakások nagyobb hányada az év utolsó negyedére marad. Az átadások torlódása erősen visszahat a minőségre, a beruházók és építők kapcsolatára. Úgy tűnik, hogy újra gondot okoz az éves lakásépítési terv teljesítése, az építőipari üzemek szervezettebb munkával, nagyobb odafigyeléssel ezt a helyzetet elkerülhették volna ... A lakáshoz jutás feltételei összességében lényegesen nem javultak, bár az új lakásrendeletek a fiatalok és a szociális szempontból nehezebb helyzetben lévők lakáshoz jutásának esélyeit javították, de a gyakorlati megvalósítás egyre születtek: búzából 4.9 tonna, tavaszi árpából 4,2 tonna hektáronként, néhány gazdaságunk pedig országosan is elismerésre méltó eredményeket ért el. A kedvező termelési eredmények lehetőséget adtak arra, hogy a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat minden eddigit meghaladó mennyiségű kalászos gabonát vásároljon fel és a biztonságos lakossági ellátáson túl több, mint 100 ezer tonna búzaexport is lehetővé válik a megyéből. Figyelembe véve az aratási eredményeket, valamint az őszi betakarításé növények eddigi terméskilátásait, a növénytermesztésben a tervezettet meghaladó bruttó termelési értékkel lehet számolni. Ezen az őszön a megyében a főbb szántóföldi növények közül 23 ezer 400 hektár napraforgót, 43 ezer hektár kukoricát, 16 ezer hektár siló- kukoricát és 20 ezer 500 hektár cukorrépát kell az üzemeknek betakarítani. Sajnos, az időjárás nem kedvez a mezőgazdasági munkák végzéséhez, a csapadékos időjárás miatt különösen az őszi búza vetésénél nagy a lemaradás. A szőlőknél mindkét borvidékünkön alacsony a must cukorfoka, nagyarányú a zöldrothadás is. Az üzemek a munkák megszervezésére különféle intézkedéseket tettek: gépek átcsoportosítása, nyújtott, vagy kettős műszakok szervezése stb. Egy kicsit tehát versenyt futunk az idővel, hiszen a jövő évi termés megalapozása ezeknek a heteknek a munkáján is múlik .., gazdálkodást nehezebbé válik. A legnagyobb feszültség továbbra is Miskolc városban mutatkozik. Elsősorban az emelkedő árak miatt a magánerős lakásépítésben meglevő lendületet és felfutást már nem tudjuk tartani, a lakásépítés területén a feltételek összességében tovább romlottak, a nehézségek fokozódtak, a feszültségek nem oldódtak. Ezért — hangsúlyozta a megyei pártbizottság — a lakásépítés növeléséhez, egyes rétegek lakáshoz jutásának elősegítéséhez az eddiginél is nagyobb segítséget kell adni. A tanácsi gazdálkodás megfelelő színvonalú, a szűkösebb anyagi lehetőségek ellenére is a költségvetési bevételek biztosítják a tanácsok és intézményeik zavartalan pénzellátását. A tanácsok és intézményeik fontos politikai és gazdasági követelményeket teljesítenek azzal, hogy óvják az ellátás színvonalát, kielégítik a halaszthatatlan szükségleteket a társadalompolitikailag legfontosabb területeken. A foglalkoztatottság és a munkaerő-gazdálkodás helyzete lényegesen nem változott. a munkaerő-kereslet nagyobb a kínálatnál, a hiányt túlórával, gazdasági munkaközösségekkel, munkaerő-átcsoportosítással igyekeznek a vállalatok, szövetkezetek ellensúlyozni. A helyzet bonyolultságát jelzi, hogy amig bizonyos területeken. például a női munkaerő-foglalkoztatásban elhelyezkedési nehézségek vannak, másutt viszont a valós munkaerőhiány a jellemző. A munkaerőhiány és -felesleg tehát egymás mellett létezik, és ez nemcsak megyei szinten van így, hanem gyakran a gyárkapukon belül is ... Annak idején fontos, az életkörülményeket javító intézkedés volt a 40 órás munkahétre való áttérés. Az átállás zökkenőmentesen, a kieső munkaidő túlnyomó részének pótlásával történt, melynek forrása a jobb munkaszervezés, a munkafegyelem javítása, a teljesítmények növelése volt. Vannak azonban olyan tapasztalatok, hogy a dolgozók egy része nem értékeli jelentőségének megfelelően ezt az intézkedést. Az életkörülmények — elsősorban az infrastrukturális ellátottság — ha mérsékelten is, de javulnak 1984-ben is. Körülbelül 5 ezer 200 darab lakás, 74 tanterem, 9 ezer 400 négyzetméter kereskedelmi-szolgáltató hálózat. 100 szociális otthoni férőhely és más egyéb létesítmény épül. A pozitív folyamatokat egy időben nem enyhülnek, sőt több helyen erősödnek az ellentmondások. A leglényegesebb és tartós feszültség továbbra is a kielégítetlen mennyiségi és minőségi lakásigényekből. a lakáshoz jutás esélykülönbségeiből, a jövedelmek emelkedését meghaladó lakossági kiadásnövekedésből, valamint abból adódnak, hogy a szükségletek és a kielégítés lehetőségei között fokozódnak a lakosság különböző rétégéi közötti eltérések. Az áruellátásban a feszültséggócok egyike továbbra is a zöldségellátás, illetve a magas árak. A zöldség- és gyümölcsellátás ez évben nem olyan színvonalú, mint amilyet a lakosság elvár. Kétségtelen, hogy a zöldséges gyümölcstermelés, valamint a fogyasztói árak alakulásában az időjárási viszonyoknak jelentős szerepe van, az áremeléseket kizárólagosan az érési idő elhúzódásával magyarázni azonban nem lehet. A magas árakban döntő szerepet játszik a zöldség forgalmazás elavult rendszere, a hosszú kereskedelmi lánc, a sok áttétel, a spekulációs lehetőség. A kiegészítő tevékenység fejlesztésére hozott korábbi központi döntések, illetve az ezek nyomán kialakuló új vállalkozási formák száma, a magánkisipari és kiskereskedői létszám növekedése is élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy ezek fokozatosan beilleszkednek a gkzdálkodás rendszerébe, noha működésük során negativ jelenségek is tapasztalhatók: a vállalkozásokban résztvevők személyi jövedelme helyenként indokolatlanul magas, nem áll arányban a végzett munkával. A negatív jelenségek azonban nem a tevékenységi formák lényegéből következnek, ezért nem ezek létjogosultságát kell kétségbe vonni, hanem a kiegészítő tevékenység szervezésével, szabályozásával és ellenőrzésével kapcsolatos hatósági és politikai munkát kell javítani. A magánszektortól pedig azt várjuk — húzták alá a továbbiakban —, hogy egészítse ki az állami és szövetkezeti szektor tevékenységét, javítsa a lakossági igények kielégítését, tárjon fel helyi erőforrásokat és kapacitásokat a hiánycikkek megszüntetésére, legyenek tisztességes versenytársai egymásnak az állami és szövetkezeti szektorral. Ezért a jövőben is támogatunk minden olyan vállalkozást, mely a lakosság ellátását szolgálja, de ellene leszünk az ügyeskedőknek, a konjunktúrát szemérmetlenül kihasználóknak! — szögez- tók le. Állni a versenyt Végül is milyenek a lche^ tőségeink? — keressük a bevezetőben feltett kérdésre a választ. A megye gazdasági helyzetét sokoldalúan elemző jelentés és vita főbb sarokpontjai megadják a feleletet: azok a gazdálkodószervezetek küzdik le könnyebben a nehézségeket és jutnak előbbre, ahol önállóbban, bátran kezdeményeznek és fejlesztik alkalmazkodó képességükét. A piac, a körülmények olyanok, amilyenek. Nekünk kell hozzájuk alkalmazkodni elsősorban saját munkánk jobbításával, hogy minden forint mögött teljesítmény legyen, minden többlet nek többletteljesítmény legyen a fedezete. Nem ringathatjuk magunkat illúzi- ókbán. Amig a tessék-lássék munkáért, látszattevékenységért is csaknem annyi, esetleg több pénzt lehet kapni, mint a valódi eredményekért, addig nem alakulhat ki egységes és egészséges társadalmi értékrend, addig az egyéni és a vállalati teljesítmények nem javulhatnak a mainál lényegesen gyorsabb ütemben. Márpedig ez nélkülözhetetlen. Az eredmények elérésében a szokottnál is nagyobb teher hárul a gazdasági vezetőkre. Jó dolog, hogy vezetőink túlnyomó többsége bízik önmaga és munkatársai ereje-, ben, tehetségében és nő a bizalma a központi gazdaságirányítással szemben. A megyei pártbizottság nagyra értékeli a gazdasági vezetők munkáját, erőfeszítéseit, bízik bennük és azt kéri a pártszervektől és -szervezetektől is, hogy ösztönözzék és segítsék jobban az eredményesen gazdálkodó, ésszerű kockázatot vállaló, minősé'-!" munkát követelő, s hozzá a teltételeket is megteremteni képes és kész vezetőket. S zámba véve a hazánk ielszabadulása 40. év- íordulójára és a pártiunk XIII kongresszusára tett felajánlásokat és azok eddigi teljesítésit, sok üzemünkben nagy előrehaladásról adhatunk számot, ez is hozzájárult a ferne ob ismertetett eredményekhez. A pártszervezetek politikai eszközökkel, meagyőző munkával nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz. t»igy a felajánlások a főbb célokat szolgálják és a verseny megyénkben is mind eredményesebb legyen. Az eredményesebb gazdálkodás lehetőségeit keresve ■Minthogy Borsod ipari és mezőgazdasági üzemei, szö- j vetkezetei és vállalatai in- i tegráns részei az ország gazdaságának, a világpiaci ingadozások megyénk nagy- vállalatait — például a kohászati termékek esetében I •— különösen érzékenyen sújtják, de nyomon követhető ez csaknem valamennyi iparágban. Mint a jelentés j is utalt rá: a vállalatok és í szövetkezetek ez évben is nehéz feltételek között doL j goznak. A gazdálkodás külső körülményei lényegesen nem j javultak, a hazai, belső körülmények is tovább szigorodtak: az exportárak még mindig alacsonyak, az importbeszerzés lehetőségei korlátozottak. Műszaki fejlesztésre, beruházásra a szükségesnél kevesebb pénz jut, egyes területeken feszítő a munkaerőhiány. Vállalataink, szövetkezeteink tehát ilyen feltételek mellett keresik az eredményesebb gazdálkodás lehetőségéit, aminek érdekében többet kezdeményeznek, változtatnak módszereiken, intézkedéseket tesznek a kedvezőtlen hatások ellensúlyozására. Az erőfeszítések eddigi legfőbb eredménye, hogy megyénk gazdaságának helyzete, a körülményekhez képest rendezett, a vállalatok, szövetkezetek túlnyomó többségében a népgazdasági terv követelményeinek megfelelő munka folyik. A vállalatok javították versenyképességüket, korszerűsítették termelési és Ipar — mezőgazdaság Nézzük közelebbről a főbb ipari területeket. A borsodi Szénbányák eddigi termelése az előirányzattól mintegy 75 ezer tonnával elmaradt. Ez a mennyiség az összes volumenhez képest ugyan nem sok, de népgazdasági szín. ten veszélyeztetheti a kiegyensúlyozott energiaellátást. A vállalat ugyanis — köztudottan — a teljes hazai széntermelés csaknem 20 százalékát, a lakossági szénszükségletnek pedig több mint a 60 százalékát adja. Mindenekelőtt tehát a lakossági szénigények kielégítéséért érzünk politikailag is felelősséget — húzza alá a jelentés —, különösen azért, mert a szénnel fütő lakosság nagy része az amúgy is nehéz szociális körülmények között élők köréből kerül ki. Ismerve az ország más szénmedencéinek lehetőségeit és a velük szemben támasztott igényéket, nyilvánvalónak mondható, hogy a borsodi bányászok a lakossági ellátás terén rájuk háruló feladatok alól felmentést nem kaphatnak. A szénbányászatnak ma az a legnagyobb gondja, hogy az elmúlt évek magas termelési igényeinek kielégítése miatt az előkészítésben relatív lemaradás következett be, így a ma meglevő ' termelőkapacitásokat a termelési előirányzat teljesítéséhez százszázalékosan ki kell használni és egy- etu’ frontfejtés kapacitásáexportszerkezetüket, fokozták vállalkozási készségüket, eredményeket értek el az anyag- és energiatakarékosságban, és növelték a külkereskedelmi értékesítést.. A gazdasági folyamatok alakulására tehát bizonyos fokú élénkülés a jellemző, melynek alapján — további erőfeszítésekkel — a vállalatok és szövetkezetek éves célkitűzései is teljesíthetőnek látszanak. Minda'zonóltal, a pozitív irányú elmozdulás, a kedvező jelek ellenére, a gondok, tennivalók sokasága is jelen van: továbbra sem megfelelő a termelés hatékonysága, az export jövedelmezősége: alacsonyak a teljesítmények; sok helyen baj van a minőséggel. Mindezekkel kapcsolatban az előterjesztés és az azt követő vita úgy foglalt állást, hogy bár az eddigi eredmények összességében kedvezőnek mondhatók, azok nem tekinthetők helyi, borsodi specialitásnak, hanem olyan országos tendencia következményei, . melyek okai között ott szerepelnek a külgazdasági változások kedvező hatásai is. A megye ipari termelése — differenciáltan — mintegy 3 százalékkal növekedett, amelyet leginkább a külkereskedelmi értékesítési lehetőségek bővülése, a nem rubel- elszámolású import egyenletesebb beérkezése és a hatékonyabb vállalati erőfeszítések tettek lehetővé. nak rövidebb-hosszabb ideig tartó gyengülése, netán kiesése esetén komoly termelési lemaradás jelentkezik. Most tehát minden erőfeszítést arra kell összpontosítani, hogy — akár átmeneti megoldásokkal is — a szénbányászok teljesítsék termelési programjukat és hosz- szabb távon' alapozzák meg a kiegyensúlyozott szénellátást. Ugyanakkor szükséges a legrentábilisabb bányafej- lesztések megvalósítása, a meglevő eszközpark elavulásának megállítása. A megye kohászati vállalatai. a felmerülő különböző nehézségek ellenére is, összességében eredményesen dolgoznak, sokfajta kezdeményezést tettek, amelyekkel elismerésre méltó eredményeket értek el. A Lenin Kohászati Művek tiszteletre méltó erőfeszítéseket tesz az új vállalati stratégia meghonosítására: lényegesen csökkentette készleteit, a termelést jobban a piaci igényekhez igazította. Nőtt a vállalat exportértékesítése, ezen belül is az értékesebb ötvözött termék részaránya. Takarékossági intézkedéseikkel csökkentették a termelési költségeket, mindezek és a hozott intézkedések egvüt- les hatására a vállalat vesztesége jelentősen csökkent, sőt: a fi. negyedévet sikerült veszteség nélkül zárni, amellyel jelentősen megalapozták az éves cél elérését, Lyukóbónya ai idén is több mint egymillió tonna szenet termel
