Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

ESZAK-MAGYARORSZAü 4 TKJA. sreptembar 1,, szombat *. Próféta lehet(ne) itthon is... Miskolci színház — miskolci nyár Ma antifasiszta világnap A Magyar Szolidaritási Bizottság ez évben is megfür­deti a hagyományos őszi szolidaritási akciót, mely | szeptember 1 -töl a nemzetközi antifasiszta világ­naptól veszi kezdetét. A Hazafias Népfront aktív részt vál­lal az akciósorozat előkészítésében és lebonyolításában. Az országot átfogó rendezvénysorozat célja a magycw nép imperialistaellenes szolidaritásának kifejezésre jutta­I tása, a békéért, a függetlenségért, a szabadságért és a társadalmi haladásért küzdő népek, szervezetek harcának támogatása érdekében. Az akcióóorozat idején széles kör­ben ismertetjük a nemzetközi helyzet összefüggéseit, je­lenlegi feszültségének, az imperializmus szélsőséges körei I által szított fegyverkezési verseny példátlan fokozásának okait, az MSZMP és a kormány külpolitikájának céljait, feladatait. Az őszi szolidaritási akciósorozat szerves része a hazánk felszabadulása 40. évfordulójára és az MSZMP XIII. kongresszusára való felkészülésnek. A rendezvénye­inkkel hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy hazánkban fo­kozottan tudatosodjék: négy évtizedes fejlődésünkben dörr tő szerepe van a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződéshez és a KGST-hez való tartozásunknak. A rendezvényeket fel­használjuk a szövetséges népekhez fűződő kapcsolataink és barátságunk elmélyítésére. Az akciósorozat fontos feladata, hogy segítse elő erz októberi X. magyar bekekonferencia sikeres előkészítését. Kifejezésre juttatva a magyar nép békeakaratát, a magyar nép szolidaritását a közel-keleti, a közép-amerikai, a Ka­rib és a délkelet-ázsiai térség, Afrika népeinek impeno- listaellenes küzdelmével. Hazánk belső fejlődése és külpolitikái tevékenység« szempontjából is meghatározó jelentőségű, mennyire épít­hetünk szövetségeseinkre, barátainkra szerte a világon, s szciénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy népünk szocialista épitőmunkájának, nemzetközi harcának minden eredménye a szocialista közösség, a nemzetközi forradalmi és béke­mozgalom erejét is gyarapítja. így hát a szolidaritás a mi ügyünk is! Megőrizni a békét! Nincs ennél ma fontosabb feladati Egyrészt azért, mert a béke a szocialista építőmunka leg­fontosabb külső feltétele, másrészt pedig azért, mert a beke, a tőkés világ bizonyos köreiből kiinduló éles táma­dások célpontja. E politika legkihívóbb megnyilvanulasa a NATO-országok által erőltetett fegyverkezési hajsza, amely­nek adatai, tényei joggal keltenek aggodalmat a békét fellő és védő emberekben. A Varsói Szerződés tagállamai nagy súlyt helyeznek őr­sei is, hogy elősegítsék a világban meglévő feszültséggó­cok és fegyveres konfliktusok felszámolását, újabbak ke­letkezésének megakadályozását, minden vitás nemzetközi kérdés békés tárgyalásos rendezését. Nemcsak szavakban, hanem tettekben is szolidárisak ci szabadságéit, a függet­lenségért, a társadalmi haladásért, gazdasági fejlődésért küzdő népekkel, támogatják harcukat az imperialista ag­resszió, a gyarmatosítás, a fajüldözés politikája ellen. Ezek az országok a mai feszültebb nemzetközi helyzetben sem változtatnak politikájuk fő vonalán. Nem merevítik meg diplomáciájukat, nem zárkóznak el a tárgyalásoktól, hanem éppen ellenkezőleg, a változatlan fő vonal elvileg következetes, gyakorlatilag mozgalmas végreha jtására összpontosítanak; szorgalmazva a feszültség tűzfészkeinek a világ minden térségében történő felszámolását. Ilyen kiterjedt nemzetközi mozgalom a szolidaritás, melyből hazánk aktívan kiveszi részét. Erejéhez és lehető­ségeihez mérten támogatta és támogatja a nemzetközi imperializmussal szemben nemzeti függetlenségüket vé­delmező népeket, illetve azokat a mozgalmakat és szer­vezeteket, amelyek függetlenségük kivívásáért, önrendel­kezési joguk elismeréséért küzdenek. Bartos József, a EINF Borsod megyei Bizottságának munkatársa Miskolci színházbarát ol­vasóink részéről — s nem is egyetlen helyről — fogalma­zódott meg a kérdés: miért nem látható a Miskolci Nem­zeti Színház a miskolci nyári művészeti programokban, ha ugyanakkor az ország más városában viszont előadásso­rozattal vendégszerepei? Hozzátették-, hogy örülnek például a debreceniek ope­ra-vendégjátékainak, de a miskolciakat is többször sze­rein látni a színházon kí­vül A kérdést indokolta — luuoek között —az, hogy az idén kicsit korán kezdő­dött a színházban a nyári szünet, a televízió és az or- ~- szágos lapok híradásai és kritikái révén ismert lett a szentendrei vendégszereplés, az egész nyarat átfogó Mis­kolci nyár ’84 sorozat elő­adásaiban pedig vendégmű­vészek szerepeltek, vendég­rendezővel. (Három miskol­ci színész és néhány statisz­ta felbukkanása a Cigány­báróban érdemben nem vál­toztat a képen.) A Miskolci Nemzeti Szín­ház nem egy előadása orszá­gosan nagy visszhangot vál­tott ki, csakúgy, mint saját városában ismeretlen — szentendrei — produkciója. Vajon nem adhatna-e a nyáron is valamit annak a közönségnek, amely egés-z évadon megtiszteli érdeklő­désével és bizalmával, nem lehetne-e próféta saját szű- kebb pátriájában is? Ezekre a kérdésekre kerestük a vá­laszt Miskolc város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának művelődésügyi osztályán dr. Környey László osztályveze­tővel és Bocz Sándorral, a közművelődési csoport veze­tőjével. Mindhárman igen szeretjük a Miskolci Nemzeti Színházat és régóta ismerjük a város művészeti életét, az azzal kapcsolatos igényeket és lehetőségeket. A beszél­getésünkben * felvázolódott kép néhány legfontosabb vo­nását szeretném közreadni: A Miskolci Nemzeti Szín­ház tagjainak, vagy kisebb együtteseinek nyári szerep­lése teljesen független a színháztól, mint munkáltató­tól, mint intézménytől. A színház tagjai az évad le­jártával nem kötelezhetők nyári programokban való részvételre. Évad közben ed­dig az anyaszínházban, a Kamaraszínházban és az adódó tájelőadásokon, vala­mint korábban Egerben vol­tak a színháznak kötelezett­ségei. Például a diósgyőri várban adódó esetleges sze­replése már vendégjátéknak tekintendő, illetve tájelő­adásnak számít. Ha a szín­házon kívül a műsorrend­ben nem szereplő produkciót várnak a színháztól, azaz új betanulást, rendezést, külö­nösképpen külön feladatot A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa, a Termelőszövetkezetek, a Fo­gyasztási Szövetkezetek, az Ipari Szövetkezetek megyei szövetségei hazánk felszaba­dulásának 40., a nemzetközi nőnap 75. évfordulója, vala­mint az 1975-ben meghirde­tett nők évtizedének befe­jeződése alkalmából CSALÁD, MUNKA, KÖZÉLET címmel pályázatot hirdet. Várjuk azon nődolgozók pályamunkáit, akik a csa­ládi élet és a munka mel­lett több éven át, aktívan césitt vettek, vagy jelenleg jelent; de akkor is, ha a már futó darabot kívánják kivinni, mondjuk, a várba, vagy máshová, vagy éppen nyári, szünidöbeli sorozatba. Ilyenkor más díszlet kell, a szabad térre nagyobb sta­tisztéria, több műszaki dol­gozó stb., s ezért jelentősen nagyobb az ilyen előadások költsége is. A most véget ért nyáron szerették volna a Kamaraszínházban látott A néma levente előadását kivinni Diósgyőrbe, ez azon­ban alapvetően azon hiúsult meg, hogy annak költségeit megfelelő időben nem lehe­tett biztosítani, ugyanakkor Szentendre a miskolciak ot­tani vendégszereplését idő­ben tudta finanszírozni. A költségekről is tudni kell, hogy azok bizony tete­mesek. A városi művelődés- ügyi osztálynak, illetve az azt képviselő Miskolc Váro­si Művelődési Központnak a keretei meglehetősen szűkö­sek, s noha a miskolci szín­házat semmiképpen sem akarták a miskolci nyári programból kizárni, az előb­biekben említett A néma le­ventét mégsem sikerült biz­tosítani. Az említett, előre rendelkezésre álló keret a szükséges összegnek mintegy ötödét biztosítja, a többit a későbbiekben kérik és kap­ják — de nem mindig, és sohasem időben! — a Mű­velődési Minisztériumtól, az idegenforgalmi szervektől, az Országos Közművelődési Ta­nácstól, valamint a Borsod megyei és a Miskolc városi Tanácstól. Ám, mire ezek az összegek rendelkezésre állnak, régesrégen tűi va­gyunk azon az időponton, amikor művészekkel és együttesekkel szerződést te­het kötni. A gyakorlat saerbrt a nyá­ri szerződéseket már előző év szeptemberében kötik, akkorra kell készen állni a programnak, hogy személyi szerződések köthetők legye­nek es az országos propa­ganda is tudomást vegyen a tervezettekről. Miskolcon, — sajnos — igen nagy késés­sel, nemegyszer a nyár kez­detén állnak — ha egyálta­lán állnak — rendelkezés­re az említett mecénások ősz- szegei, s emiatt nem szere­pelhet például a Miskolci nyár programja az országos propagandakiadványokban és nem lehet szerződést kötni csak azzal a, már-már mis­kolcinak tekinthető- kis nyá­ri művészcsoporttal, amely Selmeczi György híveként és művészbarátjaként mintegy „megelőlegezi” magát és mű­sorait Miskölcnak. (Nem be­szélgetőpartnereim mondták —, mert ők az állam-, il­letve tanácsi apparátus fe­gyelmezett tisztségviselői —, hanem én fűzöm hozzá: jó lenne ezen a mecénási gya­korlaton változtatni, mert hovatovább, a kései költség­is tevékenykednek a közélet­ben. Kérjük, írják le rövi­den (maximum 8 oldalban) hogyan tudták összeegyeztet­ni a család, a munka és a közéletiségből adódó felada­taikat. Mi késztette arra. hogy másokért, a társada­lomért tevékenykedjenek. A pályázat célja: Bemu­tatni olyan dolgozó nők pá­lyáját, akik több éven át ak­tív közéleti tevékenységet folytattak: a család és a napi biztosítás miatt a miskolci nyarakra nemcsak újabb együtteseket lesz lehetetlen biztosítani, hanem a jelen­legi lehetőségek is meginog­hatnak.) A miskolciak nyári rész­vételéhez még hozzátartozik, hogy a program alapvetően zenei, illetve zenecentrikus, s színházunk ebben nem eléggé felkészült jelenleg. Mégsem akarnak lemondani a miskolciakról. Hozzáteen­dő ehhez az is, hogy a kö­zönség szemléletének is meg kellene változni bizonyos te­kintetben, s ehhez elképzel­hető lenne olyan miskolci produkció a nyári műsor­ban, amelyben egy-egy „hú­zónév”, egy-egy vonzerejű vendégművész szerepeltetése is segítene a népszerűsítés­ben. A nyári műsoroknál a zenét a jövőben sem kíván­ják feladni: a várkoncertek, orgonaestek, újabban a gö­rögkeleti templomi hangver­senyek, a Kaláka-műsorok, a rockoperák sorát feltétlenül folytatni szeretnék, a kisope­rák jövője alapos megfonto­lást igényel, s ez mind az operabarátok, mind a nyári miskolci együttes személyi összetétele vonatkozásában sokoldalúan átgondolandó. De igenis, legyen miskolci szín­házi vendégjáték is Miskol­con, legyen esetleg csere az Agriával, a zene primátusá­nak érintetlenül hagyasa mellett, formálódjon át úgy a Miskolci nyár, hogy ab­ban legyen helye, tere és költségfedezete a miskolci teátrum művészeinek is. És persze kell, hogy ezt ők is akarják! Hát ezért nem szerepeltek * miskolci színészek az el­múlt hetekben a miskolci nyári programban. A Mis­kolci nyár ’84 mérlege még nem készült el, de a mis­kolci távolmaradás már tény. A jövő terveiből egy-két gondolatot mar elmondtam. Egy lontos adalék a jövőre még idetartozik, igaz, csak a távoli jövőben realizálód­hat: elkészült a terve annak az építésnek, amely a diós­győri várat színházi előadá­sokra alkalmasabbá teheti, s amelynek keretében ott meg­felelő színpad, kiszolgáló lé­tesítmények sora, korszerű nézőtér, higiéniai felszerelt­ség stb. épülne, illetye való­sulna meg. Ehhez persze még sok tárgyalás és főleg anyagi lehetőség megterem­tése szükséges. De talán nemcsak a ködös távoli jö­vőben, hanem a viszonylag közeli években megvalósul­hat. Időbeni tervezés, szerződ­tetés, költségkeret-biztosítás, megfelelő játszóhely — s így a miskolci színész itthon is próféta lehet... munka mellett vállalták, hogy a nagyobb közösség, a társadalom érdekében is dol­goznak. E hármas feladatkör ellá­tása sokoldalú felkészültsé­get, alkalmazkodást kíván, megnövekedett terhek válla­lását jelenti. A nők köz­életi szerepvállalása nagy­szerű eredményeket hozott, de igen sok problémát is fel­vetett az élet legkülönbö­zőbb területein. Üj szobor Debrecenben A gyógyászatnak állított em­lékművet Varga Imre Kos- suth-dijas szobrászművész: Debrecenben, oz Orvostudo­mányi Egyetem előtt a kö­zelmúltban állították fel új köztéri szoborkompozícióját. Az idei, az 1984—85-Ös tat.- évben is indít esti, intenzív és levelező tagozatokat a Dolgozók Általános Iskolája. Az iskola 1—8. osztályainak elvégzésére jelentkezhetnek mindazok, akik betöltötték 16. életévüket, de nem fejezték be általános iskolai tanul­mányaikat. A beiratkozás helye a Dolgozók Általános Iskolája, Miskolc, Rózsa Fe­renc u. 1. Beiratkozni szep­tember 14-ig lehet, szombat kivételével, minden munka­nap, reggel 8-tól délután 15 óráig. Az oktatással kapcso­latos bővebb felvilágosítást a beiratkozáskor kapnak az érdeklődők. A könyvtárakról szóló 1976. évi 15. számú törvény- erejű rendelet, valamint az ennek végrehajtásáról intéz­kedő minisztertanácsi ren­delkezés értelmében a szak- irodalmi igények kielégíté­sében jelentős szerepet ját­szó könyvtárak tudományos könyvtárakká minősíthetők. Az erre illetékes előkészítő bizottság javaslata alapján, A pályamunkáktól ári vár­juk, hogy ezt az igen ár­nyalt, olykor ellentmondásos helyzetet mutassák be egy- egy konkrét életút áttekinté­sével, leírásával. A legjobb pályaműveket közreadjuk. A pályamunkák beküldhe­tők: — a Hazafias Népfront megyei Bizottságára, (Mis­kolc, Széchenyi u. 70.); — a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsára (Miskolc, MSZB tér 3^ könyvtár íeíí figyelembe véve a főhatósá­gi előterjesztéseket, illetve könyvtári pályázatokat, a Borsod megyei Kórház és Rendelőintézet Központi Or­vosi Könyvtára tudományos könyvtár III. besorolást nyert. Erről a Művelődési Minisztérium részéről Rátkai Ferenc miniszterhelyettes ér­tesítette Borsod megye veze­tőit. A borítékra írják rá: Pá­lyázat. A beküldési határidő: 1984. november 30. A pályázat díjai: I. díj 3000 Ft II. díj 2500 Ft III. díj 2000 Ft IV. díj 1500 Ft V. díj 100(1 Ft A VI—X. helyezett pálya­munkák tárgyjutalomban ré­szesülnek. A díjak az 1985. évi me­gyei nőnapi ünnepségen ke­rülnek átadásra. Az ablakáéi A Magyar Televízió min- © den második pénteken kora este jelentkező népszerű közönségszolgálati magazinműsorából, az Ablak­ból nézők százezrei, vagy ép­pen milliói ismerik Papp End­rét, e műsor állandó közre­működőjét, riportbetétjeinek gyakori riporterét, igen gyak­ran kényesnek érzett kérdé­sek feltevőjét, bogozóját. Hangjával a rádió krónikamű­soraiban is gyakran találkoz­hatunk. Benedek Miklós Pályázati felhívás Borsod-Abaúj-Zemplén megye nödolgozőihoz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom