Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

T984. szeptember 22., szombat

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

A továbbélő beruházási non dók által, a berubázáspolití- háian indukált hangsúlyváltás szükségességét az évtized második felében jelentkező követelményekre, a gazdasági megújulás diktálta igényekre való ráhangolódás meginkább aláhúzza. Egy ilyen hangsúlyváltás végigvitelc kiegyensúlyozott körülmények között is nehéz feladat: mostani körülményeink között pedig hatványozottan az. Már elöljáróban leszögezhető, hogy a hangsúlyváltás alapján körvonalazható bcruliázáspolífika célrendszere, annak mozgástere és eszközrendszere lényegesen eltér — el kell térnie — a korábbi be- rnházáspolitikától, különösképpen pedig beruházási gyakorlatától.

A hangsúlyváltós ebből eredően csak széles keretbe, a gazdaság és a gazdaság- irányítási rendszer korszerűsítésének. továbbfejlesztésének átfogó programjába ágyazottan lehetséges. Világosan kell ugyanis látni, hogy hangsúlyváltás nélkül — miután a talpon maradást biztosító 1978—-8

:í. évek közötti gazdaságpolitikai kurzus tartalékai kimerülőben vannak — a gazdasági fejlődés dinamizálása sem oldható meg, s a folyamatoknak a gazdasági leépülés irányába mutató romló tendenciája sem állítható meg. A most már köze] hateves fogyókúra tanulságait ezért nagyon komolyan kell venni. Egyik tanulság, hogy a hangsúlyváltásnak gyökerekig hato- lónak kell lenni, azaz a folyó gazdálkodás, külkereskedelem, illetőleg az elosztási. oldalon , történő operációk mellett a tartós javulást biztosító feltételekre kell elA döntési jogosultság meghatározásánál — legalábbis az anyagi ágak területén —. abból helyes kiindulni, hogy a gazdaság-fejlesztés súlypontja a mikroszíérára helyeződik át. A termékszerkezet korszerűsítése például tipikusan mikroszintű feladat, többnyire kis és közepes, korszerűsítő vagy rekonstrukciós beruházások megvalósítását igényli. Az ezekkel kapcsolatos informáltság, érdekeltség, kockázat és felelősségvállalás a gazdálkodó szervezetekhez való telepítés révén oldható meg eredményesebben. Központilag ezek a kérdések a szükséges árnyaltsággal és gyorsasággal eleve nem tekinthetők át. A tulajdonosi funkciók egy részének vállalatokhoz való teA továbbfejlesztett irányítási rendszer karakteréből, a vállalatok tulajdonosi jogosítványainak és önállóságuk növekedéséből, valamint a jövőben előtérbe kerülő beruházások jellegéből eredően az ön fi n an szí ro zó - k épesség

növelésének szükségessége következik. Felmerül a kérdés, hogy nincs-e eilentmonsösorban kiterjednie. A másik tanulság, hogy a.tartós javulási biztosító feltételek és a , «vökérkezelés” egyértelműen a beruházáspolitika irányába mutatnak. E feladat- csokor három legfontosabb velülale:

— a gazdaság szerkezeti váHozásainak felgyorsitása;

— a világpiaci kereslethez jobban igazodni képes húzóágazatok (tevékenység-csoportok) fejlődésének felerősítése;

— a kedvezőtlen hatékonyságú. tartósan veszteséges területek visszaszorítása, az itt lekötött erőforrások (tőke— munkaerő) felszabadítása, átcsoportosít ása.

A hangsúlyváltást biztosító eszközrendszer palettája igen széles. Terjedelmi okokból. azok teljes áttekintése helyett, ezért csupán az eszköztár legfontosabb újszerű vonásainak felvázolásáról lehet szó. Néhány ezek közül:

lepi lésével a vállalatok távlati érdekeltsége is erösbödik, nő az önállóságuk. A piaci hatások szerepe mindezek eredőjeként szintén növekszik, azaz a beruházási mechanizmusban a piaci hatásoknak nagyobb lere adódik. Ennek természetesen az is feltétele, hogy az értékmulatók orientációs szerepe az árrendszer továbbfejlesztése, a támogatások és az erőforrás- értékelés torzulásainak mérséklődésével érdemlegesen javuljon.

Arra célszerű tehát törekedni, hogy az állam egyedi beruházási döntései elsősorban az infrastruktúra és a nagy tőkebefektetéssel járó kitermelő, energetikai és alapanyagipari beruházásokra korlátozódjanak.

dás az önfinanszírozó-képesség növelése, s a gazdaság fejlesztésének égetően szükséges szelektivitása között, illetőleg, hogy a tulajdonosi jogosítványok .bővülése és az önfinanszírozó-képesség növekedőre a fennmaradási kényszerrel párosulva nem vezet-e a struktúra reprodukciójához és a minden

áron saját vállalatba történő

befektetés eluralkodásához.

A korrekt válasz erre az lehet, hogy ezek az aggályok nem alaptalanok, ilyen ellentmondás ma is van és marad is. Az igazi kérdés azonban mégsem ez, hanem az. hogy feloldhatók-e ezek az ellentmondások, vagy sem? A feloldás biztosítékául az irányítási rendszer egészének továbbfejlesztése szolgálhat. Ha ugyanis az önfi- nanszírozó-kénesség növekedése a távlati érdekeltséget erősítő tulajdonosi szemlélet térhódításával párosul, erősTőkeallokáció alatt gyakorlatunkban többnyire csupán a fejlesztési források — mint növekményei a tökének — a költségvetés, a bankok és a vállalatok-szö- vetkezetek közötti áramlását értik. A valóságban a tőkeallokáció ennél bővebb fogalom, mivel magába foglalja a működő tőkék áramlását és az úgynevezett tőkék iVonási mechanizmus

működését is. Eddigi gyakorlatunkra — természetesen nem kizárólagos jelleggel — az allokáció többnyire vertikális iránya (költségvetés és vállalatok között. különböző elvonások, juttatások formájában) volt jellemző, s az, hogy ■ a másodlagos allokáció nagy része az alacsonyabb hatékonyságú területek felé irányult, illetőleg ' az első* ges allokáció sem a hatéTőkekivonási jnechaniz- mus nélkül az eszköztár nem lehet teljes, főként nem lehet kellően hatékony és szelektív. Többféle formája lehetséges: a működő eszközökre is, vagy csak a fejlesztési forrásokra direkt, illetve automatizmusok révén kiterjedő. Direkt formájú tőkekivonásra tartósan veszteséges tevéken vség

esetében, s általában strukturális okokból kell, hogy sor kerüljön, akkor, amikor az adott tevékenység megszüntetése kisebb áldozattal jár, mint annak megmentése, s az, ellátási, társadalom és honvédelmi szempontból egyaránI lehetséges.

Fontosabb és általánosabb formája lehet a tőkekivonási mechanizmusnak az, amikor a működő tőke a mechanizmusba épített automatizmusok révén vonódik ki, vagy a gazdálkodó szervek kezdeményezésére csoportosul át, például veszteség esetén amortizációból is kevesebb fejlesztési alap képződik (vagy egyáltalán

boriik a kollektíva értékszemléletű vagyonérd ekel i- sége. növekszik a hatékonyság-jövedelmezőség szerinti diffeienciálódás és a hatékonysági kényszer — s mindezt a támogatáspolitika nem rendezi vissza \—, akkor a jelzett ellentmondással kapcsolatos aggályok alaptalanok, feloldhatók.

. Az állami intervenció a gazdaság fejlesztésének irányában és szelektivitásában nagyságrendjénél is jelentősebb szerepet tölthet be. Mint kiegészítő forrás, ugyanis többszörös nagyság- rendű fejlesztések megvatósi- tását segítheti, vagy akadályozhatja meg. Az állami intervenciónak értelemszerűen nem a direkt, hanem a bankok által üzleti alapokon lebonyolított közvetett formájára indokolt a hangsúlyt helyezni.

konyság függvényeként alakult.

A másodlagos allokációnak — a források alapvetően horizontális áramlásának — két l'ö útja lehetséges: vállalatok közötti közvetlen és a bankrendszer közremü- ' ködösével lebonyolódó forma. Nem mondva le a vállalatok közötti közvetlen forma bővítését szolgáló feltételek további szélesítéséről sem, úgy tűnik, hogy a közeljövőben a bankok közreműködését igénylő forma, út lesz a járhatóbb. Különösen akkor, ha a hitelt is e forma reszenek tekintjük, és az állami intervenció céljaira rendelkezésre álló pénzalapok allokálását a bankokra bízzuk. A bankközpontúság melletti érv, hogy a hitelezés, a kötvénykibocsátás, részvényforgalmazás a bankokon keresztül az egyszerűbb. kényelmesebb és biztonságosabb.

nem képződik); a vállalatok

saját elhatározásuk alapján forrásaikat másutt fektetik be. illetőleg értékpapírok (kötvények) vásárlására fordítják.

Az így vázolt rendszer logikájából eredően az államnak csupán konjunkturális okokból átmenetileg gyengélkedő vállalatokat lenne szabad megmenteni. Minden más megoldás ugyanis a hatékonysági kényszer fellazulását, a kibúvók, az alkupozíció továbbélését jelentené. E megoldás irányába mutató változásként értékelhető az az elhatározás, hogy az állam a jövőben direkt formában nem foglalkozik beruházási hi lei-átütemezési, vagy a veszteséges vállalatokat érintő szanálási és hasonló ügyekkel. Ezek az ügyek alapvetően a hitelező bankok és a vállalatok közötti kérdéssé. illetőleg legvégső megoldásként a csődeljárás keretében rendezendő ügyekké válnak.

Dr. Barta Imre ,

kandidátusa

A BERUHÁZÁSOKKAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSI JOGOSULTSÁG

ÖNFINANSZÍROZÁS, ÁLLAM! INTERVENCIÓ

A TŐKEALLOKÁCIÓS MECHANIZMUS

A TŐKEKIVONÁS MECHANIZMUSA

Eqy pohár

... KESERNYÉSED

.. . CITROMMAL

Íz-patron elnevezéssel cit- romizü sí é n sa vpatront hoz forgalomba a közeljövőben a répcelaki «Szén se rt ermelő Vállalat. Az új termék bemutatására a minap került sor. az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az iz-pat- ron a korábban a natúr szénsavpatronnál már megszokott méretben és csomagolásban készü l. Betét Hja. ahhoz hasonlóan huszonöt forint lesz. a csere pedig tizenkét forint kilencven fillérbe kerül majd.

A vállalat, szakemberei elmondták. hogy bár egyelőre csak citrom ízű íz-pairgnt hoznak forgalomba, a későbbiek során tervezik a tonik ízű szénsavpatron gyártását is, ám ennek egyik feltétele, hogy az íz-patron kedvező fogadtatásra találjon a vásárlók körében.

A~ új termék egyelőre csak a Szénsavtcrmelö Vállalat budapesti mintaboltjaiban kapható, később, ha a fővárosban sikert, aratott. Szege.- den is árusítják majd. s a tájékoztatás szerint jövő s o népére egészen biztos, hogy eljut a vidéki városokba is.

Miért éppen a budapesti közönség dönti, majd el. hogy piacképes-e az új termék, az egészen bizonyosan a sajtótájékoztatón sem derült ki. Ügy látszik, a fővárosban a lakosság a szódavízhez is jobban ért. Persze, mondhatja bárki, ha eddig megvoltunk citrom- ízű szóda nélkül, még egy évig igazán várhatunk rá, s ■ ez valóban igaz is. A különben kellemes, enyhén savanykás ízű szikvíz kortyol- gatása közben inkább az okozott keserűséget, hogy a gyártók bevallva-bevallatlan az íz-patronnal az ivóvizeknél mind gyakrabban előforduló mellékízeket remélik közömbösíteni.

.. . MÉZESMADZAGGAL (?)

Tudom, lesznek, akik kétkedve hümmögnek majd a kővetkező sorok olvastán, de úgy tűnik, nem lesz hiánycikk az új termék mellett a hagyományos patron sem. A Mátra Élelmiszer- és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Vállalat a Budapesti Nemzetközi Vásáron jelenlévő áruforgalmi előadója, Ajtay Miklósáé elmondta, hogy a korábbinál nagyobb készleteket sikerült

patronból a vállalatnak beszereznie. Ígérte azt is. ’ agy az íz-patron mielőbbi forgalmazása rajtuk nem fog múlni, ők haladéktalanul megrendelnek a gyártól egy szállítmányt. A gyártók vedig korábban megígérték, hogy a kereskedelem igényeit ki tudják máris elégíteni. Kíváncsian várjuk hát. mikor jelenik meg a borsodi üzletekben is a citromízű szénsavpatron.

További jó hír mindazoknak. akiket sorsuk otthon szódavíz-készítésre kényszerít: néhány hónapon belül maxi szénsavpatron is forgalomba kerül, amellyel a jelenleginél gyorsabban, kényelmesebben készíthető majd a szóda. A korábban forgalomba hozott szifonok is alkalmasak, egy töltőt»’? beiktatásával, a nagy patronok használatára.

(csendes)

Képek 3 vásáriéi

.Szükség van-e a vásárra? — korábban még fellángoltak a viták, de ma már trenden árutermelő tudja, akár egy kis műhelyből, vagy a nagyüzemből kikerült termék csak akkor ér valamit, ha gazdara lel, azaz megveszik. Az árutermeléssel tehát egyenértékű, azonos fontosságú munka a kereskedőké, azok hozzák, viszik a portékát, kínálják, tukmálják, szaknyelven szólva: értékesítik. Az eladás egyik alapfeltétele a jo információ, és ennek szervezett lehetősége pedig a vásár. A budapesti őszi seregszemlén is több, mint 1900 cég képviselteti magát, kiállítja, és el adásra kínálja a portékáit. A vásár hangulatát, érdekességét villantja fel néhány képünk.

Egyre nagyobb mennyiségben készülnek hazánkban is o kertművelésre és egyéb célra alkalmas kisgépek.

A MOM „mindent tudó” széke, amely a gyengébb nem és a kozmetikusok érdeklődését is felkeltette.

A Toyota-gyár legújabb modellje, amely akár a jövő szá z„.d kocsija is lehetne.

A BVK Keften egy cipőben című showmíísora a cipőipar számára készüjő pvc-granulátumot népszerűsíti.

Fotó: Laczó lózsef

l