Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-12 / 189. szám
\ 1564. augusztus 12., vasárnap ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 5 Autójavítás O Kockázatos (de sikeres) ösztönzés O Az ügyfél szerzi be... O Miben érdekelt a raktáros? A Kazincbarcikai Autójavító Vállalat már harmadik éve önálló vállalatként, szer- vizelési joggal és széles körű szolga, «atásaival áll a lakosság rendelkezésére. — A vglt A FIT Tröszt utolsó előtti beruházásaként 50 millió forintért épült ez a szerviz. Három évvel ezelőtt nyitottunk, hogy megvalósítsuk az akkori koncepciót, miszerint legalább 30— 50 kilométeres körzetben legyen egy olyan autójavító bázis, amelyik kielégíti' a környék igényeit. Miután a tröszt megszűnt, tavaly önálló vállalat lettünk, s azóta a helyi tanács felügy lete alatt, dolgozunk — ismerteti a vállalat rövid történetét Kovács Lajos, a vállalat igazgatója. A tröszt elképzelése yégül is az uj felállásban vált igazan életképessé, mert az önállósodott telephelyeknek fontos lelt, hogy minél több ügyfél bizalmát megnyerjék és gyors, minőségi munkával csábítsák el, ne csak a kisiparostól. hanem akár a szomszédos autójavító vállalattól is. Az új munkastílusról a következőket mondja a fiatal vezető: — Tanulni kell a profi- munkát. Az első hónapokban minden figyelmünket lefoglalta az önállósággal járó követelmények és lehetőségek részletes megismerése. Legtöbb energiánkat az ügyfelek bizalmának elnyerésére fordítottuk, hiszen megrendelésük nélkül az új szervezeti rendben nem tudja fenntartani magát a cég. Gyorsan változik tehát a szemlélet az állami autójavító szervizekben. Néhány evvel ezelőtt még annak is örült az autótulajdonos, ha „hálapénzért” elvállalták kocsijának gyors és minőségi javítását. Ehhez most nem kell csúszópénz, csak az, hogy nála javíttassanak. Persze, nem ennyire egyszerű a dolog, mert nem minden a szervizen múlik ... — A vállalat, is olyan gondokkal küszködik, mint az országban a legtöbb önálló kisvállalat — magyarázza a vezető. — Mivel az átszervezéseket a mi esetünkben sem előzte meg az alkatrészellátó cégek megtelelő, az új feltételekhez alkalmazkodó szervezeti átalakítása, bizony súlyos anyag- és al- katrészgondok akadályozzák a munkát, teszik próbára az ügyfelek türelmét. Kevés a jó szakemberünk; elmentek, mert a korábbi szervezeti rendben nem tudtuk megfizetni őket. — Es most? — Üj anyagi ösztönzőrendszert dolgoztunk ki., Bevezettük jiz egyéni, illetve a páronként! ösztönzést. Kartonon vezetjük, hogy a dolgozók milyen értékű munkát végeztek, mennyit termeltek havonta. A végelszámoláskor kimutatjuk az egyéni, illetve páronkénti javítások havi értékét, s ennek 20 százaléka illeti meg a dolgozót. Hetedik hónapja folyik a kísérlet, nagyon ió eredménynyel, hiszen 30 százalékkal növekedett a dolgozók teljesítménye. Domonkos Ferenc egy éve dolgozik a vállalatnál. Kisiparostól jött a szervizbe. — A kisiparosnál jól kerestem. de nem • volt szabad időm. Ha van megrendelés, itt is jó pénz „jön össze” havonta. Júliusban például tízezren fölül kaptam. — Elégedettek, az új bérezési rendszerrel? Egy táblához vezet. Nevek egymás alatt, mellettük szamok. — Húsz nap alatt 45 ezer forint értékű munkát végez- tünk a kollégámmal, Gyurán Ferenccel. Ezek szerint eddig lejenként ötezer forintot kerestünk, és még tíz nap hátra van. Tovább böngészem a névsort és az eddig elvégzett munkák érteket. Nagyon különbözőek a produktumok: ötszáz forinttól egészen ötvenezerig. — A tábláról jól leolvasható, ki mennyit dolgozott... — Általában igen, de a kép egy kicsit csalóka. Nem mondom, volt olyan dolgozó, akinek gyengébb teljesítménye miatt az előlegből 1000 forintot vissza kellett fizetnie, de a gyakorjbb az, hogy anyag- és alkatrészhiány miatt nem tudunk dolgozni. — Nemegyszer előfordult, hogy az ügyfelet küldtük el alkatrészt keresni, mert nekünk nem volt. Szégyelltem magam — meséli szenvedélyesen Király Ferenc, aki két évvel ezelőtt jött a szervizbe. — Mondja meg, vissza fog jönni javíttatni ez az ember? — Ennyire rossz az ellátás? — Itt sokszor akkor sincs anyag, amikor egyébkent más műhelyekben, vagy a kisiparosnál van. Az a baj, hogy az anyagbeszerzők nincsenek érdekeltté téve. Nekik mindig egyförma a pénzük, ha van alkatrész, ha nincs. Sokszor mi szerezzük be az anyagot. Kérdem én, akkor minek a raktáros? — Egy képzett anyaggazdálkodóra lenne szükség, aki előre számolna, hogy miből mennyit kell beszerezni — veszi vissza a szót Domonkos Ferenc. — Aki a szakmában dolgozik, az tudja, hogy honnét és milyen módon lehet megvenni a legfontosabb alkatrészeket. Tegyék érdekeltté, mert akkor beül az autóba és a föld alól is elókeriti a szükséges dolgokat. Köntös Gyuláné évek óta raktárvezető, így valószínűleg tisztában van a beszerzésnek nem a megrendelés útján történő módjaival is. — Bizonyára ismeri áz ,,alkatrészlelő’’ helyeket. A szerelők mégis panaszkodnak. Talán az a baj. hogy a raktáros nincs érdekeltié téve? — Tudom, hogy zsörtölődnek a szerelők, de ha érdekeltté lennék téve, akkor sem tudnék hiánycikket beszerezni. — Pedig tvtn alkatrész, mert a kisiparosoknál áltálában leltet kapni. — Hát ez az — veti közbe —, a kisiparosnál van, nálunk nincs. Ók honnan veszik? — Honnan veszik? ... — Ezt kérdezem én in — mondja bosszúsan. — A kisiparos tudja., hol lehet megvenni. Az anyagbeszerző nem? — Mi is tudjuk, de Telünk nem állnak szóba, mert mi nem tudunk nekik csúsztatni ! — Kiknek? Nem válaszol. Egy füzetet vesz elő, belelapoz. Mondja, hogy a múltkor megrendelt 45-féle alkatrészből csak hatfélét kaplak meg. Sokszor már nem is adja fel a rendelést a kerecsendi raktárnak, inkább kocsiba ül és elindul az anyagok után — vagy talál valahol, vagy nem. Ez nem megoldás, de az sem, hogy a raktárosnak semmi sem érdeke. Üjraés újra találkozunk a félmegoldásokkal, amikor a folyamat egyes részelemeit korszerűsítjük, nng más fontos elemeket változatlanul hagyunk; i utána csodálkozunk, hogy a végeredmény nem változott a korábbihoz kepest. Hiába akar többet keresni a termelésben közvetlenül részt vevő dolgozó, ha a kiszolgálóknak nincs lehetőségük több fizetéshez jutni. A vállalat igazgatója ismeri ezeket a gondokat, s mint mondja: a szerelőkkel együtt olyan időkről álmodnak, amikor nem mások manipulációja, hanem a szerelőműhelyben nyújtott teljesítmény határozza meg munkájuk valódi értékét. Fónagy István Ügyelet az Agrokernél (Folytatás az 1. oldalról) megkezdődtek a telefonálások Budapestre. Szegedre, Kecskemétre. Sikerült megszerezni az alkatrészt, és így ez a műszaki hiba csak egy nap kiesést okozott a veszteglő munkagépnek. ' Az ügyeleti szolgálatot egészen az arátás végéig fenntartják. így hétköznapokon .7 órától este 19 óráig, Müg szombaton 17-ig és vasárnap pedig 13 óráig várják a vásárlókat. Ha valakit nem tudnak kiszolgálni — mert nincs raktáron a keresett alkatrész —, akkor az országos hálózatból próbálóak meg a beszerzését. Ilyen átmeneti hiánycikk a 8.25x20-as gumiabroncs is. amely a tehergépkocsik és pótkocsik üzembiztos közlekedéséhez szükséges. Ezeket megfelelően elosztva, előjegyzés alapján tudják csak kiszolgálni az igénylőknek. Egyébként jó az ékszíj- és a golyóscsapágy- ellálas. A beszélgetés végén az osztályvezető megjegyezte: az a'tapasztalatuk, hogy azokat a gazdasagokat, ahol már a télen elkezdték a felkészülést az aratásra, ritkán éri meglepetés. A gépek megfelelő karbantartásával, a jó felkészüléssel el lehet kerülni a műszaki, hibákból adódó nagyobb kieséseket. ügy Éle Jubileumhoz, érkezett a Miskolci Ipari Kiállítás es Vásár: augusztus 17-én immár tizedik • alkalommal nyitják meg a városi sportcsarnokban. Méreteiben és a kiállítók számában is az eddigi legnagyobb lesz a tíz napig tartó termékbemutató: közel 4000 négyzetméteren 173 állami, szövetkezeti és magántermelő mutatja be áruit. Ennek megfelelően már javában folynak az előkészületek; készítik a csarnokban a standokat, a szabadtéri pavilonokat' és épül a vásárlók utcája is, ahol többek között 33 kisiparos es 26 kiskereskedő termékei között válogathatnak a látogatók. CVtt lesznek a kiállítók között a megye legnagyobb vállalatai is, hogy képet adjanak az elmúlt két év alatt megtett fejlődésükről, s egyben felmérjék a piac igényeit, meghallgassák a i nagyközönség véleményét. A X. jubileumi Miskolci Ipari Kiállitás és Vasár megnyitására augusztus 17-én délelőtt 10 arakor kerül sor. A sportcsarnokban minden négyzeíceotiméternyi helyet kihó'i- nálnak a kiállítók, még a galérián is lesi termékbemutató Ai Ésiakmagyarorsiági Állami Építőipari Vállalat a saját tervezésű hétvégi házát mutatja be a kiállításon Fotó: Balogh Imre Magyarország népessége 1981-tól kezdődően folyamatosan fogy, melynek egyaránt oka a születések számának csökkenése és a halandóság emelkedése. Ezekhez a tendenciákhoz Borsod megyében hozzájárul még a megyék közötti népességmozgás kedvezőtlen egyen lege is. Borsod az ország kedvező népesedésű megyei közé tartozik. Az ezer lakosra számított természetes szaporodási arányszám hosszú evek óta meghaladja az országost, s ehhez az 1960-as évekig tetemes bevándorlás' nyereség is párosult. Az 1960-as évtizedben azonban a be- és elköltözések mérlege veszteségessé vált. Ez a tendencia azóta is tart, sőt növekvő mértékű. A vándorlási veszteség az 1960-as évtizedben 6500 fő. az 1970-es évtizedben már közel 20 000 fó volt, s az eddigi tendenciák alapján az, 1980-as évek vándorlási vesztesége várhatóan épnél is jóval több lesz. Az úgynevezett mechanikus mozgásból eredő népességfogyást az élveszületések és halálozások egyenlegéből adódó természetes szaporodás 1980-ig még pótolta, a megye népessége 1980. I. hó 1-ig 809,5 ezer főre növekedett. Az 1970-es évtized közepétől azonban a természetes szaporodás mérséklődik, s 1980 óta már nem eleg a mechanikus mozgás miatti .népességcsökkenlés kiegyenlítésére. Négy év alatt közel 9000 fővel, 800 560 főre fogyott a megye lakossága. A vándorlások irányára eddig az volt a jellemző, hogv a községekből — kevés település kivételével — egyre nagyobb mértékben elköltözött a lakosság, ami forrását képezte a városi népesség szainheií gyarapodásának. Az móbbi időben az elköltözők száma a városokban is kezdi meghaladni a beköltözőkét 1983-ban az akkori hét város' közül csak y kettőnek volt igen csekélv pozitív vándorlási egyenlege (Miskolcon 98. Mezőkövesden 62 fő), és a megye vándorlási veszteségének kétötödét már a városok adták. A korábban több ezer fős természetes szaporodás 1983- ig 300 főre apadt. Mérséklődését az élveszületések és a halálozások ellentétes irányú változása okozza. Az élveszületések lakosság szamához' viszonyított arányát az, 1960-as évek végén es az 1970-és évtized közepén hozott népesedéspolitikai intézkedések megyénkben is csak átmenetileg emelték meg. A népességre számított nyers élveszületési arányszám az 1970-es évtized elejei 15,8 ezrelékről 1975-ben 18 ezrelékre nőtt, ezt követően évről évre csökkent, s a múlt évben már csak 13 ezrelék volt. Az élveszületés arányának csökkentése Borsodban is összefügg az átlagos női termékenységi mutató (a nő élete során szült gyermek száma) rosszabbodásával. és a fiatalabb női korosztályok számszerű csökkenésével. E két tényező találkozása felerősíti a szülések számának mérséklődését, ezáltal a népesség kor- összetételének torzulását. A halálozások számát és arányát a csecsemőhalandóság leszorítása és az életkor kitolódása egy ideig mérsékelte. A nagyobb létszámú idős korosztályokba tartozók elhalálozása viszont ma már növeli a halandósági mutatót. Hozzájárul ehhez egyes magas halandósággal járó betegségek terjedése, de a motorizáció, s egyéb, nem természetes okok is növekvő számban szedik áldozataikat. Az elmúlt évben meghaltak 51 százaléka a keringési rendszer betegségeiben, 20 százaléka daganatos megbetegedésben szenvedett, 9 százalékának sérülések, mérgezések (öngyilkossággal együtt) okozták a halálát. Különösen figyelmeztető, hogy a férfiaknál milyen nagymértékben növekszik a/ aktív korosztályok halandósága. 1983-ban kétszer any nyi 30—59 éves férfi halt meg, mint például tizenöt évvel ezelőtt, s az összes meghalt férfiaknak 29 százalékát képezte ez a korcsoport, az 1968. évi SÍ százalékkal szemben. Minden ezer 40—44 éves férfiból 7 —8, 45—49 évesből tiz, 50— 54 évesből 17, 55—59 évesből 25 fő meghalt. Ezek a halálozási arányszámok 2—2,5- szeresei az azonos korú nőkének. A megyében a férfiak születéskor várható 66 éves élettartama másfél évvel kevesebb az 1970. évinél, miközben a nőké folyamatosan nő, s jelenleg 8 évvel meghaladja a férfiakét. A népesség előzőekben vázolt mechanikus és természetes változásai a megyében élők területi eloszlását is lényegesen megváltoztatták. A községekből történő nagy elvándorlás közvetlenül és közvetve is csökkenti a falun élők létszámát. Az elköltözők löbbsége a fiatal korosztályokból kerül ki, kinek várható szülései kiesnek a községiekből, jóllehet falun az élveszületési arány még fölötte van a városinak. Ugyanakkor az ott maradók fokozatosan elöregszenek, s ez növeli a falusi népesség relatív halandóságát. A városokban — különösen azokban. amelyekben a beköltözés nagyobb tömegű — fordított folyamat zajlik le. A népesség száma a bevándorlókból és ázok élveszületései- böl egyaránt gyarapszik, e kedvezőbb a halálozási arány is. Az elmúlt évben a városokban ezer lakosra 10,5, a községekben már 14,4 halálozási eset jutott. A népesség területi átrendeződésének településszerkezeti következménye, hogy a települések polarizálódnak: szaporodnak az aprófalvak, míg egyes városok túlnépesednek. Megyénkben ma már 10 olyan község van, ahol a népesség 100 főnél kevesebb, és további 110, amely 500 lélekszámon aluli törpefalu. Ugyanakkor a városi népesség gyorsabban nőtt. mint amilyen ütemben a városok infrastruktúrája javult.. A megye népességének 46.4 százaléka élt 198S. év végén városokban. Lukács Jánosáé <hs> í I
