Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-11 / 188. szám

ÉSZAK-MAGYAROR3ZAG 10 19ü4. augusztus 11,, &íamíjűí iwjjntiT.'JBWiiiHU; ;pr lit ;■> C'-íáL-ytí C:-v="v Sl»I S- :. I '/ 1 iifj} .; i Íj . , ( y S| • '' '••■' • . 7 -: > ■?- ■- v-t^are^llr^k^ceai-i / < V«. m E w j-rr-:- <*•—-í Ä l‘r '-T ■ :rMßS'. nsnx»tmmmmi n ■' fT* táj* 5v ntM ocrar v /.r.ve.1 itft ■ n 1 A gjKŐcri «ár A Vórfíjrdo Varrnak; akik eskü 0 alatt vallják: Gyula, 1 az Alföld legszebb vá­í rosa. Akit a múlt érdekel, • »z vára révén ismeri; akit a kultúra vonz, az a színi­előadásokat látogatja Gyu­lán; mások felüdülést ke­resnek a Várfürdő hús ví­zében. A városba érkezőt való­színűleg a nagy vár látvá­nya nyűgözi le először, hi­szen olyan kevés az épség­ben álló vár hazánkban. A külső erődítményeitől már régen megfosztott, pőrén ál­ló épületkolosszus — amely­ben 1964 óta tartanak színi­előadásokat — az európai várépítészet beesés példánya. S nem csupán azért, mert téglából épült, hanem mert a belsőtornyos, szabályos alaprajzú vártípus korai da­rabja. Csupán egyetlen tor­nya van, az 1387-ben épült öreg-. vagy lakótorony, amely mellé később építették a pa­lotarészt, majd a XV. szá­zad közepén az egészet fal­lal kerítették körül. Erede­tisége mellett, azért is érté­kes Gyula vára, mert bár minden században javítot­ták, mégsem tették tönkre harmonikus megjelenését. Csupasz téglafala, körös-kö­rül egyforma védőpártázata egyedülállóan varázslat ossá teszi. Ilyen korai arculatot mutató várat a számtalan külföldi példa közül is csak keveset találunk. Nálunk egyedülálló, különösen azAl- íöldön. Gyula ősi magyar telepü­lés. Neve is erre utal, ame­lyet. Töhötöm (másként Tu- hutum), egyes források szé­nné Tetény vezer Gyula ne­vű és méltóságú urmkÖjSbml — Szent István nagyatyjá­val — hoznak összefüggés­be. Okirat először 1214-ben említi. A 130 évig tartó tö­rök uralom alatt elpusztult várost és környékét Ni pót császár a XVIII. században báró Harruckernnek ado­mányozta. Az elmenekült és az elpusztult magyarok he­lyére ekkor telepítenek be nagy számban németeket és románokat, s ekkor létesítik Wémetgyulát, később Néme*- vároct, amelyet a vár egy­kori vizesárka választ el a vár mellett újraéledő Ma­gyargyulától. Ekkor lesz a vármegye székhelye- ismét — 1950-ig. Ide költözik a Harruckern- esalád, s ez a város lesz az uradalom központja. A vár ©regtornyában „az uradalmi rabok nyögnek ..., mely tömlöc, más részében .serfő­zés gyakorolfatik.” A vár mellé épült a Harruckern- kastély., Ugyancsak a XVIII. században épült a megyehá­za, s számos családi ház. Ennek köszönhetően írta 1832-ben a Tudományos Gyűjtemény, hogy Gyula „a csinosabb mezővárosok kö­zött az eJeöbta helyet meg­érdemli”. Fedett lovardája messze földön híres volt. E szép alföldi városunk utcáit, tereit róva a magyar operairodalom legnagyobbjá- ra, Erkel Ferencre is gon­dolnánk kell, aki egy itteni földszintes lakóházban látta meg a napvilágot. S nem csupán itt született,, hanem amint ezt a kastélykert öreg juharfájára erősített tábla hirdeti: „ ... e fa lombjai alatt alkotta Bánk bán című dalművét 1061-ben.” Cd. K. Gy er m elcyilóg Rejtvény: A fenti á*>rátoan a irs*rm+eRy&ce< V-t<51 ös­szekevertük. Egyik szám kétszer fordul elő. Ke­ressétek meg, melyik? Beküldési határidő: augusztus t-8. Kérünk ben­neteket, hogy megfejtéseiteket levelezőlapon küldjétek be szerkesztőségünk címere. A hibát­lanul .megfejtők kozott könyveket sorsolunk ki. A korábban közölt rejtvény helyes megfejté­sié: Ajándék lónak ne nézd a fogat. Könyvet nyertek: Beres Hona. Sajókaza: ifi. Berencsi István, Gönc; Nemes Norbert, Miskolc; Tardi Károly, Nekézsenv; Kiss Edit, Miskolc; Hornyák Anikó, Sátoraljaújhely. A könyveket postán küldjük el. |To 43 24 7 28 39 19 52| l62 33 12 48 37 54 4 29 115 38 46 32 55 22 5 16 I 9 40 63 59 1 49 20 35 |50 41 13 57 18 26 31 45 I25 5 53 47 61 8 23 56 155 2 42 34 21 60 17 51 530 3 44 36 11 27 14 58j A" A szamóca nyári ültetése Azokban a kertekbe«, ahol a szamócát legalább három éve telepítették, feltétlenül szükség van az ültetvény fel­újítására. A szamóca telepí­tésének legkedvezőbb ideje június végétől augusztus vé­géig kínálkozik számunkra. Ezalatt bőven van idő a táp- anyag-feltöltésre, talajfertőt­lenítésre és az ültetésre. A szamóca majd minden ta­lajon termeszthető, csak a szélsőséges talajokon —, mint például az erősen kötött agyag, a szik, vagy a sivó homok —, kár próbálkozni telepítésével. A szamóca eredményesen a tápanyagban gazdag tala­jokon terem bőven, ezért ajánlatos a telepítés előtt a talaj tápanyag-utánpótlásá­ról gondoskodni. A szerves anyagokban gazdag talajban a levegő- és vízgazdálkodás folyamata is harmonikusabb, sőt a talaj szerkezete is ja­vul. Leghelyesebb, ha istál­lótrágyázzuk a majdani sza- móeaágyást. Egy négyzetmé­terre legalább ló—12 kilo­gramm szerves trágya jusson. Ha nincs istállótrágya, ak­kor hasznos lehet a jól ke­zelt komposzt is, vagy az újabban forgalmazott Cofu- na nevű bioaktív humusz­trágya is, amelyet bakté­riumtörzsek oltóanyagával dúsított svöléüörkPlyböl ké­szítenek. (A Badacsonyi és a Kiskunhalasi Állami Gazda­ságban gyártják, beszerezhe­tő a gazdaboltokban <10 ki­logrammos zsákokban.) Ez utóbbi trágyából nagy ha­tása miatt 2—3 kilogramm is elegendő egy négyzetméter­re. A szamóca, mint mini­den bogyós gyümölcs káli­umigényes növény, ezért hasznos, ha a tápanyagfel­töltés során káliummüt.rá- gyát is juttatunk a talajba. A szamóca a klórtartalmú, kálisó helyett jobban szere­ti a kénsavas káliumot, amelyből egy négyzetméter­re 0,8 kilogramm elegendő. A tápanyag-kiszórást, a ta­lajelőkészítést és -fertőtle­nítést követően készítsük el a szarr.óeaágyásokat. Az új ágyások ne a régi helyén -készüljenek, hanem a kert egy másik, erre a célra al­kalmas területén. Ha lehet, kerüljük az árnyékos helyet, mert a szamóca íényigé- nyes. Ha az ágyások talajú kezd megülepedni, akkor lássunk hozzá az ültetéshez. Ha sa­ját haitatású palántákat ül­tetünk, mindig csak annyi indanövénykét szedjünk föl, amennyit néhány órán belül képesek vagyunk elültetni. A fcáyamatoe ftfteaedé* ős ültetés jobb eredési tesz le­hetővé. Ha máshonnan sze­rezzük be a palántákat, ak­kor azokat ültetés előtt ne­hány órára helyezzük vízbe. Az ágyasok 80 centimeter szélesek legyenek. A tetejü­ket képezzük ki kissé dom- borúra, majd tömörítés vé­gett, tapogassuk le. Ezután hozzáláthatunk az ültetés­hez. A töveket egymástól legalább 30x30 centiméterre, előre megjelölt és beöntözött talajba ültessük. Az ágyások szélén célszerű legalább 20 centiméteres sávot hagy­nunk. Az ültetést követően újból öntözzünk, hogy az átülte­téssel megviselt kis növény­kék mihamarabb megered­jenek. Egy négyzetméternyi területre legalább 20 liter Vizet érdemes kiöntöznünk., ám ügyeljünk arra, hogy ez a mennyiség permetszerűen kerüljön a talaj felszínére, nehogy a fiatal palántákat kimossa az öntözővíz. Az ön­tözést hetenként ismételjük meg, ám, ha gyakrabban van erre lehetőségünk, ak­kor a kisebb vízadagok ki­juttatása hasznosabb. A növénykék sorközeit ér­demes iékete fóliacsíkokkal takarni, mert ezek csökken­tik a talaj párologtatását. Lakásunk kényelmes és célszerű berendezéséhez a készen vásárolt bútor nem mindig elegendő. A megle­vőkhöz a kevéssé gyakorlott barkácsolok is készíthetnek kisebb, kiegészítő bútordara­bokat.. Egy kis szekrény (AÜ amely egyenes szélű lapok­ból áll, az ábra alapján köny- riyen elkészíthető. Jó] hasz­nálható például gyógyszer- szekrényként. mini konyha­szekrényként vagy ajtó. nél­kül. mint fűszertartó polc (B). Mérete mindössze IWxSfbríO centiméteres. Anyaga bútor­lap, esetleg régi bútorból származó deszka, rétegelt fa­lemez lehet. (A méreteket 16 milliméter vastagságú bútor­laphoz adtuk meg.) A szek­rény hátlapja 5 milliméter vastag farostlemezből vágha­tó le. Ajtaja (1) 30x30 cen­timéteres, a szekrényhez zon­gorapánttal, vagy két darab csukáópántáal erooithato. Az imiszeKref „VA. I Ü ceira ajtóra mágneses csappantyút (közismert, nevén mágneszá­rat), vagy felcsavarozható bútorzárat szereljünk. A két oldallap (2) 30x10 centiméte­res, a tető és az alsó lap. il­letve a belső polc (3) 26,8x10 centiméteresek. A hátlap (4) körben fél centiméterrel ki­sebb, rrant a szekrény, tehát 29x29 centiméteres. Ha a szekrényhez fóliával borított bútorlapot vásároltunk, a da­rabok kifűrészelésekor a fa mintázatára is figyeljünk. Vásároljunk a bútorlap szí­néhez illő, vagy azzal azonos szóm elioüat, amellyel maid etx eíüfeő, láfbaté éleket be­borítjuk. A megadott méretű szekrényhez 3,1 méter élfólia szükséges. Az előrajzolés után krfű­részéit, darabok közül az azo­nos méretűeket egymásra helyezve, majd összeszorítva egyszerre munkáljuk meg. Csiszoljuk le az összefogott három polclap, illetve a két oldal összes élét. Az élfóliát ragasszuk, illetve vasaljuk rá a lecsiszolt, portalanítotl élekre. A szekrény darabjait sze­gekkel vagy facsavarokkal, esetleg kőldőkcsa^kkal erd-. c ' sífhetjfök össze. Előbb ké­szítsük el a szekrény kere­sőt, majd szegei jük fel a hátlapot. Ehhez a művelet- ! hez apró szegeket használ­tunk, s 6—8 centiméteren­ként üssünk be egyet-egyet. Az ajtó magasságával meg­egyező hosszúságú zongorá­jáét fwagy a 2 dara« ccukló­púnt) felerősítő esa «arjainak helyét fúrjuk elő. Ezután rö­vid facsavarokkal , szereljük fel az ajtóra, illetve a kész keretre., A mágneszárat, a bútorzárat ugyancsak csava­rozzuk a helyére. Ha bútor­zárat alkalmazunk a szek­rény zárásához, a kulcslyu­kai három darab, szorosan egymás mellett kifúrt búik­ból reszelővei alakíthatjuk a kulcs alakjának megfelelő o-vális alakúra (C). Végül szereljük fel a polc- lapokat tartó, szeggel vá|>y egy-egy facsavarral rögzít­hető műanyag polctartó ido­mokat. A szekrényt műanyag ta­pétával. esetleg festékkel dí­szíthetjük. Nyers színű, na­túr felületű faanyagot pác­cal vonhatunk be. Ha gyógy­szerszekrényként használ­juk, az ajtajára öntapadós« piros színű fóliából kivágott keresztet ragaszthatunk, Falra erősítéséhez a szek­rény hátoldalára szereljünk fel egy-egy. a hátlapon ke­. . _i.Jt - f 1.#-!«-« olriKrt

Next

/
Oldalképek
Tartalom