Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-04 / 182. szám
T984, augusztus 5., wssámop ÉSZAK-MAGTASOKSZAG 5 Nőgyógyászat és pszichológia Beszélgetés dr. Szepesi Lajos főorvossal — Főorvos úr névtábláján ez áll: dr. Szepesi Lajos szülész-nőgyógyász, pszichológus. Miért tartotta szükségesnek a pszichológusi képesítés megszerzését? — Rendelőintézeti munkámban. a járóbeteg-rendelésen számtalanszor előfordult, hogy a páciens panaszait követő sorozatos vizsgálat után sem találtam ko. krét szervi elváltozást. Nem vontam kétségbe a fájdalmakat és egyéb panaszokat, de magyarázatot nem tudtam rá adni. Ez a hiányérzet késztetett arra, hogy alaposabban megismerkedjek a nő személyi- ségsajátosságaiyal. Beiratkoztam az ELTE bölcsészkarára. 1969-ben fejeztem be tanulmányaimat. — Mely területeken tudja ismereteit kamatoztatni? — Egyrészt a klinikai pszichológia terén a konkrét szakmai munkámban, másrészt a munkalélektan egyes területein. 1968-tól vezetem itt Miskolcon a III. kerületben a család- és nővédelmi tanácsadást. Itt igen változatos a feladatom. — Munkámhoz tartozik például a gyermektelen házasságokkal és a szexuális problémákkal való törődés. Régebben álszemeremből nem fordultak a nők ilyen jellegű bajaikkal orvoshoz. Az utóbbi 10—15 évben szemléletváltozás történt. Most már nemcsak nők keresnek fel, hisz’ a probléma lényegéből adódóan soha nem a nőt tekintjük egyedül páciensünknek. A párkapcsolatot véve alapul, a férjet is bevonjuk a kezelésbe. Gyakorlatilag pár- terápia. illetve családterápia történik. — Nem lényegtelen teendőnk a házasság előtti tanácsadás, mely újból reflektorfénybe került. Ennek oka a demográfiai helyzet, a magas válási arány. Meglehetősen erős kritika érte ezt a munkát, mert helyenként formálissá vált. — Nálunk a négyszemközti beszélgetés lehetősége adott. Rövid informálódásból kiderül, hogy az ifjú pár mennyire tájékozott a nemi életről. A hiányzó ismereteket igyekszünk pótolni. Az időt nem szabad sajnálni arra sem, hogy elbeszélgessünk, mennyire megalapozott a házasságkötési szándék, megvannak-e a feltételei egy esetleges terhesség viselésének és a gyermek fogadásának. Van rá mód, hogy befolyásoljuk az első gyermek születésének programját. Maguktól sokan belemennének abba, hogy a férj katonaideje alatt vállalkozzanak a terhességre. Így épp akkor maradna magára a fiatalasszony — esetleg egy meg nem értő környezetben —, mikor a legtöbb segítségre, gyöngédségre lenne szüksége. legnehezebb teendőnk elfogadtatni a háromgyermekes családideált. Anyagi nehézségre hivatkozva legtöbbször ennek még a gondolatát is elutasítják. — Egy interjúban olvastam, hogy az orvoshoz fordulók közel 30 százalékának bajai lellci eredetűek. Hogyan alakul ez az arány a főorvos úr gyakorlatában? — Negyvenre-ötvenre tehető azoknak a száma, akiknek a panaszai mögött lélektani okok húzódnak meg. Ezeket a bajokat pszichoszomatikus betegségeknek nevezzük. Véleményem szerint nem lehet kiiktatni a pszichológiai szemléletet az orvostudomány egyik területéről sem. Az embert mint egészet. testi és lelki egységet kefl tekinteni. A pszichoszomatikus orvoslás és szemléletmód egyre inkább a gyógyítás előterébe kerül. Ahhoz, hogy — túl a kivizsgáláson — megismerhessem azokat a lélektani mozzanatokat, melyek a paciens tüneteinek kialakulásához vezettek, diszkrét körülmények szükségesek. — Az ön rendelőjében ideálisak a feltételek. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy ez nincs mindenütt. igy. Az orvos és a beteg közötti közvetlen kapcsolat kialakulását nem segíti elő másik 2—3 személy jelenléte. A vizsgáló- asztalok közötti paravánok elhelyezése vajmi kevéssé jelent megoldást. Várható-e a körülmények javulása? — Közismert az egészségügy mostani anyagi helyzete. Lényeges változás a fejlesztés területén a közeljövőben nem várható. — A tárgyi feltételek hiányán túl, miben látja gátját a pszichoszomatikus szemléletmód általános elterjedésének? — A betegekkel készített interjúk időigényesek, nem lehet a nagy forgalmú rendelőkben általánossá tenni. Ilyen körülmények között még a legegészségesebb szemléletű, legrutinosabb nőgyógyász sem tud belemélyedni a pszichoszomatikus betegségek analízisébe. Hiba van az orvosok szemléletmódjában is. Sokai ha nem találnak szervi elváltozást, akkor elhárítják maguktól a páciens panaszait. vagyis a panasznak éppen az olyan irányú közlését, mely az okot megmagyarázná. Szeret a ma orvosa racionálisan, tömören fogalmazni. Megszokta, hogr a jelenlegi orvostudományban minden konkrét leletekkel támasztható alá. — Mi az oka, hogy a nőbetegek egy része —' vállaltul az anyagi áldozatot és a sokszor órákon át tartó várakozást — szívesebben keresi fel a nőgyógyászt a magánrendelőjében? — A magánrendelők általános műszerezettsége és felszereltsége szerényebb, mint az állami ellátásban. Az ok tehát valószínűleg az intimebb körülményekben keresendő. A nyugod- tabb feltételek, s emiatt az orvos—beteg közötti intenzívebb kapcsolat teszi azt, hogy a betegek egy része ezt a megoldást választja. A cél az. hogy az állami egészségügyi ellátásban is kialakítsuk a gyógyításhoz szükséges optimális tárgyi és személyi feltételeket. Szalóczi Katalin Negyvenkét vizsga naponta Szükség volt a két műszakra Az Autóklub miskolci műszaki állomása április elejétől két műszakban fogadja a gépkocsijukat javítani szándékozó klubtagokat. Szükség volt a nyil- vatartós .meghosszabbítására, hiszen 1981 első felében a szervezet létszáma 1200 új taggal gyarapodott, emiatt a korábbi 12 órás napi nyitvatartással már nem tudták a megnöveke- dett igényeket kielégíteni. A műszaki állomás vezetőjétől. Varga Mihálytól megtudtuk, hogy az átállás zökkenőmentesen zajlott le. Az első napokban még féltek attól, hogy a kora reggeli és késő esti órákban nem lesz kihasználva a »zerviz kapacitása, azonban I r-z eddig eltelt négy hónap tapasztalatai alapján aggodalmuk alaptalannak bizonyult. Munkájukban a korábbiakhoz képest nem történt változás, ugyanúgy végzik a közlekedésbiztonsági vizsgálatot, az időszakos műszaki vizsgáztatást, valamint a kisebb javításokat, műszeres beállításokat és a teljes szervizt. A műszaki vizsgának továbbra is feltétele az előzetes közlekedésbiztonsági vizsgálat, amelyet egy hónapon belül fogadhatnak el a vizsgabiztosok. A két műszak bevezetése után naponta 42 gépkocsi Vizsgáztatására van lehetőség, az előzetes -programozásnak megfelelően. Most például egy héten belül le lehet vizsgáztatni a gépkocsikat. A szakemberek az előírásoknak megfelelően negyedévenként ellenőrzik a műszerek pontosságát, így ez garanciát jelent arra. hogy az autó tényleges műszaki állapotát regisztrálják a vizsga során. Nincs kihasználva az udvaron kiépített gépkocsimosó, ahol — minimális térítés ellenében — bárki lemoshatja autóját. Itt két álláshely van kialakítva, es a mosáshoz szükséges eszközöket, felszerelést biztosítják azoknak, akik maguk szeretik ápolni gépkocsijukat. A két műszak bevezetése után a javításra behozott gépkocsik száma emelkedett. Ennek megfelelően az állomás dolgozói a jó munkaszervezéssel, a kiszolgálás színvonalának javításával eleget tesznek megnövekedett feladataiknak, és a határidőket is jobban tudják tartani. Gondoltak a gépkocsijukat javíttató autósokra is, akik a váróteremben elhelyezett színes televíziót nézhetik, fgv gyorsabban telnek a várakozás percei. fpappi Részleges próbaüzem az új gyáregységben Szilágyi András kemencekezelő. Mészáros Lászlóné kézifestő már harminc éve dolgozik a gyárban. Fokozza exp oífiát r Új termék a Pannónia-készlet Odrobino Sóndorné kézifestő o Szösz Endre tervezte falitállal. Fotó: Tamás István Mint Tóth Ferenc igazgató tájékoztatott, a Finomkerámiaipari Művek Hollóházi Porcelángyárának idei termelési értéke 176 millió forint, amelyből 950 ezer dollár értékben szállítanak termékeket nyugati országokba. A jelentős feladat maradéktalan megvalósítását nehezíti, hogy az idén még folyik az új, 2. számú gyáregység kivitelezési és szerelési munkálata, amelyeket várhatóan október végére fejeznek be. A 184 millió forintos költséggel épülő, a tájba illő és funkcionálisan is korszerű üzemben még dolgoznak az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat munkásai, jó ütemben hated a technológiai, szerelési feladatok megvalósítása és a közelmúltban már üzembe helyeztek, begyújtották a nyugatnémet gyártmányú, gazzal üzemelő alaguikemen- céket. Az 1. számú gyáregységben történik a hagyományos termékek, a háztartási edények es a díszműtárgyak gyártása. Egyidejűleg itt folyik azoknak a dolgozóknak a kiválogatása, felkészítése és továbbképzésé, akik; majd az új üzembe kerülnek át. Megkezdték Pannónia néven egy új, rokokó süTo-t sú, komplett étkészlet sorozat gyártását, amelynek premierje a X. miskolci helyiipe- ri kiállításon és vásáron lesz. Ezt a terméküket elsősorban exportra szánják, de kapható lesz belföldön is. Az 1. számú gyáregységben három alagúi- kemence működik. Az úgynevezett nyers égetőkemencében 1360 és 1410 Celsius-fok! közölt égetik ki a termékeket. Nem könv- nyű az amúgy is kánikulai melegben a ke- mencekezelök dolga. Szilágyi András mér tizedik éve dolgozik a gyárban, miután a helybeli határőrörsről leszerelt és megnősült. Az erős testalkatú fiatalember egyébként Szabolcs-Szatmár megyéből származott ide. Felesége ugyanebben az épületben, néhány szinttel feljebb dolgozik, kézifestőként.' Nem sokat tartózkodik a kemenceajtó közelében, csak annyit, míg az égetőkocsiról átemeli a termékeket az úgynevezett tolópad-l ra. A kemence és a termékek azonban any- nyira ontják a hőt, hogy ez alatt a néhány perc alatt is ömlik róla a verejték. Ez a munka a porcelánok gyárában sem köny-, nyű ... Az épülő 2. számú gyáregységben kap helyet a Szász Endre által életre hívott stúdió. Győri István, műszaki-gazdasági tanácsadó mutatta be az új épületet, miközben elmondta, hogy itt a művész áltál tervezett alkotások gyártására- kerül sor. ide kerülnek át — külön válogatás alapján — a szakképzett kéziíestők is. A több mint másfél évszázados gyárban az egykori kísérlet, a stúdió mindennapos és hasznos gyakorlattá válik. O. I. Nem mvlaszt9 hatják cl a sátoraljaújhelyiek, hogy ha csak pár pillanatra is, meg ne álljanak a kórház szomszédságában levő sarokháznál. Mert nem mindennapi látványban van részük. Arra jarva, arra leszünk ugyanis figyelmesek, hogy sűrűn röpködnek, csivitelve jönnek-mennek a fecskék. Földszintes, de jó magas a ház, s az eresz alatt nem kevesebb, mint huszonhét félgömbölyű fecskefészket számolhatunk meg. S megcsodáljuk, milyen mesteri ..technikával" építettek fel otthonukat a parányi $ár- gömböcskckböl és bélelték ki puha pi- hókkel, selymes fűszálakkal. A mintegy húsz méter hosszú fali „telken" lathatunk elkülönült, egyedül álló fészket, gazdája — úgy látszik — inkább a magányt kedveli. De varrnak ..telepszerű, csoportos" otthonok is: három-négy fecskepár megegyezhetett tavasszal, és egymás mellé ragasztották a fészküket. A cseperedő fiókák •— lentről, a járdáról emberi szemmel nézve — jól érezhetik magukat a puha fészekben. Ha a papa, mama érkezését érzik, ki-kidugdossák pici fejecskéjüket, vagy inkább csak szélesre látott sza- jacskájukat a kerek „bejárati ajtón" — <?(ly-cQy kukac, légy. vagy vézna, szúnyog reményében. Persze egyszerre nem juthat mindnyájuknak a jó falatból, de a szülök pontosan számon tartják, mikor, kin van a sor, nehogy bármelyik csemetéjüket is megrövidítsék. Huszonhét fecske- fészek egy eresz alatt . . . "fecske viszonylatban — fészkenként kél szülőt és négy-öt apróságot számítva — valóságos kis „lakótelep". S amíg ezt a „nép- számlálást" megejtjük, szemünkbe tűnik a zománcozott névtábla: Csalogány utca. Ha nem egészen is. de kicsit találó elnevezés. Mert nem csalogányok- vertek ugyan itt. az eresz alatt tanyát, hiszen ők az erdők, ligetek csendjét szeretik. de azért a fecske is — csodás, kedves madár ... 0*. w Fecskefészkek
