Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-04 / 182. szám
!904. ougijirtus 5,, vasárnap ESZAK'MAüYARQRSZAG # Formálódik a korongon or agyag. A tábor zá- I rására színes, kiégetett váza lesz belőle. A hagyományosabb festészetet művelő Fekete Istvánná. A nyolcadik encsi aíkotótáMan r Az elmúlt vasárnap újra benépesült Encsen a gimnázium. meg a diákotthon. Megkezdte munkáját a nyolcadik encsi országos amatőr képzőművészeti tábor. A nagy múltú tábor újabb tagozattal bővült az építészekkel. akik még látogatásunkkor nem kezdhettek munkához. Tevékenységük meg is fogja haladni a tábor időbeli kereteit. Ugyanis a Kévés György vezette alkotócsoport Encs rendezési terve belvárosi részének elkészítésében működik majd közre a helyi vezetőkkel való konzultáció alapján. Ez új vonása az encsi alkotótábornak. Egyébként a korábban kialakult rend szerint folyik a tábor élete Urbánné Tóth Edit táborvezető és az egyes csoportokat vezető művésztanárok irányításával. A korábbi évekhez képest hiányzik a szobrászok markánsabb jelenléte, akik közül viszont itt van az örökösen visszatérő diósgyőri Pléh Zoltán, aki immár nyolcadszor jött el a táborba, mert mint mondja, otthon, Diósgyőrött nincs meg a kroki- zás, az aktrajzolás lehetősége, arra pedig feltétlenül szükség van. Most szobrászmunkát nem végez, a rajzkészséget gyakorolja. A telep életében az is jelent némi változást, hogy az alkotások terveit előre be kell a csoportvezető tanároknak mutatni, a kidolgozásra csak azután kapnak a résztvevők engedélyt, illetve anyagot. Különösen fontos ez a keramikusoknál, ahol a Sturm Orsolya vezette csoport most már kemencével is rendelkezik, s az itt készült munkákat ki is lehet égetni. A keramikusok csoportjában van a legtöbb, visszatérő résztvevő, vagy legalábbis olyan amatőr, aki nem kezdő. Ez jelentősen könnyíti itt a munkát, nem kell mindent az elején kezdeni. Gondként jelentkezik viszont ennek a fordítottja, a Kéri Ádám vezette grafikus Pléh Zoltán az aktmodellt raj. zolja. csoportban, ahol mindössze három régi tag van jeien, és szinte mindent elölről kell kezdeni, ugyanakkor megvan a lehetősége, hogy a csoport- vezető koncepciója maradéktalanul érvényesülhessen, ne ütközzön korábbi megszo- kottságba, előítéletekbe. De itt gondot jelent, hogy viszonylag sok a gyakorlatlan résztvevő, ezért csak késve tudnak a rézmetszéshez fordulni, és alighanem kevés lesz a két' hét a többségnek az érdemi munkához, még akkor is, ha van néhány ügyes fiatal, akitől sokat vár a csoportvezető. A festők csoportját immár nyolcadik éve Fajó János festőművész vezeti. Az ő sokéves koncepciója szerint munkájuk előterében a képességkeresés áll, a szín- és forma kompozíciótól, a festészet alfájától a síkformák szerkesztésén át a plasztika felé törekvés; annak elsajátítása, miként lehet kilépni a síkból a térbe. A festők csoportjában is nagyon kevés a régi telepjáró. Ez a folyamatos képességfejlesztő munkában mintegy hároméves visszalépést jelent az alapvető fogalmak tanításánál, az újrakezdésnél. Korábban nagyon sok érdekes és értékes dolgot készítettek itt, és a Fajó János vezette budapesti józsefvárosi kiállítóterem több programját is itt készítették elő, ebben az alkotótáborban. Például két évvel ezelőtt itt készült a „briliáns szellemek, közönséges anyagok” jelszavú ékszerki állítás több anyaga, amelyből egy „papi rékszer” még az 1982-es londoni világkiállításra is elkerült. Fajó csoportjában az újabb törekvések, a síkformák szerkesztése mellett megfér a Kápolnásnyékről jött Fekete Istvánná realista festészete, vagy a váli Kárpáti József szürrealista alkotásainak sora. Ugyanebben a csoportban dolgozik már hetedik alkalommal Tökey Péter és itt láttuk munkálkodni a százhalombattai népművelő B. Nagy Rozáliát. A nyolcadik encsi tábor résztvevői mintegy 70 százalékban kicserélődtek, újak. A körvezető tanároknak, mint a fentiekből kitűnik, ez némileg gondot is jelent. Ugyanakkor hiányzik e telepnek, egy korábban nagyon érdekes vonása, nevezetesen a környezetkultúra kialakítására való törekvés, a mindennapi használati tárgyak művészi megfogalmazása. Ennek okát nemcsak a telep résztvevőinek változásában kell keresnünk, hanem például némely anyag, többek között a krómacél és hasonlók hiányában is. Ugyanakkor új viszont az építészek várható munkássága, amely az egész Encset fogja majd hihetőleg érdemben városiasabbá, szebbé tenni. Borsodból alig fél tucatnyian vannak most Encsen. A többiek az ország legkülönbözőbb részéből jöttek. Országos figyelem középpontjában áll már e tábor. Benedek Miklós Fotó: I,aczó József A modell egy szép koktuszcsokor. A szakszervezetek elemzése Hefyzeikép a megye értelmiségéről A magyar értelmiség 10 százaléka — akik a megye aktív keresőinek 20 százalékát alkotják — megyénkben él. Természetesen ők is szervezett dolgozók, szakszervezeti tagok és sok más mellett ez is indokolja, hogy a borsodi szakszervezeti szervek-érdemben foglalkozzanak velük. Nemcsak a munkás hétköznapok gyakorlatában, hanem testületi üléseken is, úgy, mint ahogy a közelmúltban a Szakszervezetek megyei Tanácsának elnöksége tette. Mindezek mellett nyilvánvaló, hogy napjainkban az értelmiség szerepe, jelentősége megnőtt, hiszen előrehaladásunk egyik fontos feltétele, hogy az alkotó munkás mellett az alkotó értelmiség, hogyan tudja kibontakoztatni szellemi, innovációs képességeit, miképpen tudja betölteni funkcióját. Ez természetesen nem borsodi sajátosság, hanem napjaink fontos társadalmi kérdése. Megyénk vezető szakszervezeti szervei alapos íelipérés alapján készítettek egyfajta helyzetképet a megye értelmiségéről. Ismertették az ellentmondásokat, de igyekeznek — a fejlődést gátló okok megszüntetésének szándékával — a megoldások módjaira is valamiféle receptet adni. Persze olyan nehézségekről és olyan feladatokról van szó. amelyeket a szakszervezet egyedül nem tud végrehajtani. de megoldásukat a mozgalmi munka eszközeivel elő tudja segíteni. Közismert, hogy az értelmiségi pályák tekintélye csökkent, és erről nem (vagy nemcsak) a szakszervezet tehet, de azt önkritikusan elismerték, hogy a szakszervezeti szervek nem mindig reagáltak kellő időben az értelmiség jelzéseire, véleményére. Nem tartottak lényeges kédésnek a politikánk iránt döntő többségében elkötelezett értelmiségnél néhol már nagy számban jelentkező kritikáit, közömbösséget. Igaz, hogy az érvelő, meggyőző propagandatevékenységben az utóbbi időben volt fejlődés: sok szakszervezeti aktivista, szerv igyekezett az értelmiségi dolgozókkal jobban tudatosítani saját helyzetét, jelentőségét. A megyei szakszervezeti szervek által készített, ösz- szegzés (amelyet az elkövetkezendő hetekben tovább finomítanak. pontosításnak) sorra veszi a humán, a műszaki dolgozók élet- és munkakörülményeit. Rétegenként taglalja az eredményeket és a jobb közérzetet, az eredményesebb alkotómunka kibontakozását gátló okokat. Csak néhány jellemzőnek tűnő dolgot említünk ezek közül: az értelmiségi szakmák közül a pedagógusok bére fedi legkevésbé az elvégzett munkát. Egy másik gond: a humán értelmiségnél egyre gyakoribb, hogy a szakmai előrejutás háttérbe szorítja a mozgalmi, politikai munkát. A megyénkre jellemző, hogy legmagasabb a műszaki, köz- gazdasági és agrárértelmiség száma. A műszaki értelmiség különféle — elsősorban anyagi — körülmények hatására pozícióra orientált. Mit jelent ez? Többek között azt, hogy nem akkor tud többet keresni, ha újat hoz létre, ha alkot, hanem ez attól függ, milyen nagyságú csoportot irányít, milyen beosztásban dolgozik. Ez alapvetően * műszaki értelmiségre vonatkozik: megyénkben az agrárértelmiség helyzete, munka- körülménye, anyagi és erkölcsi elismerése kedvezőbb. Persze mindezekről nemcsak beszélni kell — utalt rá az SZMT elnökségének ülésén az egyik vezető tisztségviselő —, hanem tenni is. Mit tud tenni a szakszervezet? A tények megállapítása, a helyzet felmérése csak kezdő lépése egy olyan folyamatnak, amely segíti a problémák megoldását. Egy biztos: a szakszervezeti szerveknek a jövőben még hatékonyabban kell hozzájárulni ahhoz, hogy az értelmiség eredményesebben töltse be hivatását, teljesítse a társadalmi munkamegosztásból rá háruló feladatokat és javuljon munkájuk megbecsülése. A politikai, mozgalmi munka eszközeivel segíteniük kell olyan légkör kialakítását, amely támogatja, elismeri, serkenti az alkotómunkát. Erre megvannak a megfelelő irányelvek, többek között a párt Központi Bizottságának elmúlt év októberi állásfoglalása, melynek nyomán nemcsak az illetékes pártszervek, hanem a szak- szervezetek is elkészítették feladattervüket. A műszaki, közgazdasági értelmiség jelentős része elégedetlen a szakszervezeti munka színvonalával, a réteg érdekképviseletével, érdekvédelmével. Az értelmiség általában formálisnak látja a demokratikus lehetőségeket, a propagandát nem tartja elég őszintének. A Központi Bizottság állásfoglalásától nyíltabb, korszerűbb, az élethez jobban igazodó, a véleményeket jobban figyelembe vevő szakszervezeti, mozgalmi mim kát várnak. Megyénk szakszer-veret! szervei azon töprengenek, hogy itt helyben mrt kell és mit lehet tenni azért, hogy jobb legyen a helyzet. Szám- bavették, felmérik a szak- szervezetek "lehetőségeit. Javaslatokat, ajánlásokat készítenek nemcsak „házon belül”, hanem más szerveknek is. Mindent megtesznek az elkövetkezendő időben azért, hogy a korántsem rózsás helyzet pozitívan változzon, és nemcsak az értelmiség, hanem mindannyiunk érdekében. Petra József Kis Jankó Bori-díjasok Madarak és virágok Az űri hímzés újszerű fel- használásáért, a népművészeti hagyományokba illesztéséért kapta meg a Kis Jankó Bori-díjat a miskolci Füzér Bélámé népi iparművész. — Amióta él ez a pályázat, mindig részt vettem rajta. Talán azért, mert kell egy fórum, s én ilyennek tartom ezt a pályázatot, ahol lémérhetem,' jó úton járok-e, vagy eltéveiyedtem valamerre. Amikor megkaptam az értesítést a díjról, két napig nem tudtam, mi van velem ... — Mikor kezdődött ez a szerelem? — Polgári iskolás koromban. Tanárnőm, Szabó Ida fedezte fel a rajzkészsége- met, azt, hogy szabadon rajzolok. Egyébként ma is tervezni szeretek. Tizenhárom évesen egy nagy írásos terítővei nyertem egy országos pályázaton . .. — Régebben az amatőr díszítőművészeti mozgalomban tevékenykedett, most kisiparos ... — Arra gondol, hogy nem ellentmondás-e ez? Én szeretem annyira a népművészetet, hogy kikössem magamnak. csak a tiszta népművészetet terjesszem. Ezért is veszek változatlanul részt a pályázatokon,.. De mint az Országos Kézműves Tanács tagjának, kötelességem is, hogy figyeljek erre. Sajnos, valóban nagyon sok „felhígult népművészettel” lehet találkozni az ajándékboltokban. — Tervei? — Tanárnőm, akiről már beszéltem, a kisgyőri jegykendőket gyűjtötte. Szeretném egyszer feldolgozni ezt az anyagot. Ez az egyik. A másik pedig, hogy ahogy eddig is, ezután is. egy-egy napon, teljesen díjmentesen, foglalkozzak azokkal, , akik tanácsért hozzám fordulnak, akik érdeklődnek a népi díszítőművészet iránt. — Van kedvenc motívuma? — A madarak. A díjnyertes munkáimba is „beloptam” néhányat. Ahogy Füzér ‘Bélánénak a madarak a legkedvesebbek, úgy a matyó hímzést tartja a legszebbnek a világon Sugár Lászlóné, a Matyó Háziipari Szövetkezet tervezője. Érthető, hiszen ebben nőtt fel. édesanyja a szövetkezet első tíz dolgozója között volt. — Az ő hímzései között nőttem fel. Rajzkészségem is volt, így szinte természetesen vezetett az utam a szövetkezetbe. ahol, ezt meg kell mondanom, szinte sohasem voltak olyan lehetőségeink, mint mostanában. Felfigyelnek minden képességre, segítik az újat. — Ami nem lehet köny- nyű. hiszen a matyó hímzés az egyik legismertebb. Egyáltalán, miben lehet újat hozni? — Újat mindig lehet találni és csinálni is, hiszen a régi motívumokat mindenki saját elképzelése, ízlése szerint rajzolja fel. És mások a követelmények is, más a használati értékük. — Mióta dolgozik a szövetkezetben? — Huszonöt éve vagyok, a tagja. De ez életem egyik legsikeresebb éve. Jubiláltam mint tag, megkaptam a Kis Jankó Bori-díjat, ezt a nagyon szép kitüntetést és rövidesen új lakásba költözünk. S ami nem mellékes, alkotómunkát végezhetek. Kell ennél több? — Tervei? — Szeretnék sokat gyűjteni. régi dokumentációkat tanulmányozni és olyan munkákat tervezni, amelyekben nemcsak én gyönyörködöm, hanem azok is, akik hazaviszik majd őket az otthonukba. Csutora* Annámért»
