Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-04 / 182. szám
1984. augusztus 5,, vasárnap É5ZAK-MAGYARORSZAG 3 A dédesi és a tardonai „csoda” ■ Gazdag gépi ralis, vissáófolt parlagllelen Több mint tíz kombájn — Bőmmel E5—12-esek ésSZK —5-ösök —■ féltucatnyi szállítójármű. és szomszédságukban már az, aratás járulékos munkáit végző gépek, a most szalmát szecskázó szárzúzó, a nemrég méa innen a dombtetőről aranysárgának látszó kalászost termő mezőket barnára fes'tő. tarlót forgató ekéket vontató erőgépek . .. Gyönyörű látvány... És mindez a dédestapolcsányi és a tardonai határban, ahol méa sosem láttak az itt élők „igazi", nagyüzemi, gépi aratást. És az is nagyon régen, voll már hogy a Nyirjes. a Tubóka a Hársas-dű tőben, vagy odafenn a Szeles-tetőn és a Három-bércén gabona- keresztek sorakoztak. A gépi aratást megcsodáló tar- uonai öregek, akik valamikor keserves munkával, holdanként legfeljebb ti—i) mázsa „életet” tudtak termelni ezeken az őseik által az erdőktől elhódított földeket., a kombájnok gyors, töke et es munkájánál is nagyobb elismeréssel beszélnek a termés mennyiségéről. Ilyen bőséges szemet, adó búzákról és árpákról ők még csak nem is álmodtak, s bizony mosolyogtak, amikor a nagyba réai termelőszövetkezet hozzáfogott itt a parlagok feltöréséhez. * — Az aggteleki, a tnzsi és más hegyvidéki, hosszú évekig, évtizedekig parlagon heverő határrészek visszahó- ditása után vállaltuk el. hogy a dédestapolcsányi és tardonai. határ mihaszna részeit is ismét termővé tesszük — magyarázza a két község közti tetőn, az innen felülről, e sorok írója által is- megcsodált aratás előzményeit Sza- hőnyi László főágáZdtveZefö. •— Amikor elterveztük ezt a „földfoglalást”, bíztunk a sikerben. de mi magunk sem hittük, hogy most ilyen nagy területről és ilyen jó termést arathatunk . . . Elsősorban Szabón Gábor bánhorváti kerületvezetőé az érdem, hogy a tervezettnél is több kalászost takaríthattunk be ezekről a volt parlagokról. ‘Gabit elkapta a „föld- foglalási láz”, több parlagot töretett fel. növelte a felszántott táblák határát. .. Már attól tartottunk, hogy nem győzzük majd kombájnnal. s attól is. hogy gond lesz az elég meredekre leikúszó táblák megközelítése. Az előbbi gondot jó munkaszervezéssel. minden épkézláb ember mozgósításával, minden használható gép kijavításával oldottuk meg. Az uióbbi. a megközelítés gondja is megoldódott. Szövetkezetünk meliorációs ágazata kitűnő, hat méter széles föld- utakat varázsolt ide gréde- rekkel s a vízelvezetést is megoldották. Szakonvi László a dombtetőről. ahonnan szinte ma- kettként tárul elénk a két falu határa, napjaink föld- foglalóinak örömével, büszkén mutogat ja körben az isméi termővé varázsolt dűlőket. A ' Tardona felettiből, innen parányinak látszó te- henes fogatokkal hordják a szalmát . . . — Akinek szüksége van rá, viheti a szalmát. A tsz-nek viszont majd az islállótrá- gvára lesz szüksége. hogy jó erőben tarthassuk a földekéi. Ezt a célt szolgálja az is. hogy felszecskázzuk, szárzúzóval felaprítjuk a felesleges szalmái, s megfelelő műtrágyázással - elősegítjük, hogy beszántva, gazdagítsa a talajt... Ezen az innen látható. közel háromszáz hektáron biztonsággal el szeretnénk érni a 40 mázsa körüli átlagterméseket. AtniKor látja, hogy kételkedem, hogy sokallom itt a Bükk lábainál, ezeken a meredek dombokon, nemrég mi- haszna földeken az ilyen magas átlagokat. mosolyogva mondja, hogy majd odalenn, a kombájnoknál, amelyek már megkezdik, az. „elvonulást” Aggtelekre, Trizsre, majd meggyőz. * Kormos Ferenc, aki eddig vezet a kombájnotok versenyében, aki a legnagyobb területet. a legtöbb mázsái aratta, azt mondja, hogy volt 50 mázsás táblaátlag is. Ö csak tudja, a bér, a fizetség az elkombájnolt meny- nyiségtól is függ . . . Gál József, a legidősebb komba j- nos, aki az idén talán utoljára vállalta, hogy felül a gépre, bizonygatja, hogy he gyek között, dombtetőkön ö még ilyen "gazdag termést nem aratott, Soós Miklós, aki anyagbeszerző leiére vállalta a kombá jn vezetést és a fiatalok, Seszlák Ferenc. Molnár Gyula, ifj. Tóth István is megerősítik, hogy a jó agrotechnika bizony sokat „hozott ki” ezekből a volt. parlagokból. Amikor feltörték, szántották, amikor a magágyat simították, maguk sem hitték volna. Bizony az a néhány nadrágszij- parcella. amelyet az itt élő gazdák még megművelnek, s amelynek betakarítását? az. idén már a tsz gépei .segítenék. a felét sem teremte. A mázsálási feljegyzésekből, a kerület „papírjaiból” már elkészült a tardonai és dédestapolcsányi volt parlagföldek idei aratásának „mérlege". Az őszi búza 110 hektáron 45 (!) mázsával fizetett. Az őszi és a tavaszi árpára sem lehet panasz. Ezekben a határrészekben, árpából senki sem mert volna 35 mázsás átlagtermést jósolni. (l>. s.) MÍMoián szemsly- pfritar a Hpiiáii (Folytatás az 1. oldalról) A tömegközlekedésben a vasúti állomásokon van a találkozási pont. Egvedül megyénkben 55 vasúti állomáson 5110 autóbuszjárat kapcsolódik a vasúthoz, a vonatok érkezéséhez, indulásához. Mindenképpen indokolt, hogy az utasok az. állomások felvételi, forgalmi épületeiben kulturált kiszolgálást. ellátást kapjanak. A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat jó ütemben dolgozik a beruházáson, néhány hónapos előnyt érlek el. Már elkészültek a felvételi, a forgalmi épület felépítményi és szerkezeti munkáival. Most zárják le a tetőt, s építik be az. acélszerkezetű ajtókat, ablakokat, Érdekesség, hogy — ugyanúgy, mint a Művelődési Központnál — az épület homlokzatát műemlék palával vonják be. Az objektumban kialakítják a MÁV—Volán korszerű szolgálati, utasforgalmi helyiségeket, a várótermet. valamint az Utasellátó üzemi konyháját, éttermét. Az építők ,ió munkájáról, rugalmasságáról ta n úskod i k. hogy lehetőség nyílik a létesítmény részleges átadására is. A város párt-, és tanácsi szerveinek kérésére — minden valószínűség szerint — már december közepén átadják a Volán-pályaudvar szabadtéri részét. A karácsonyi nagy forgalomban Sá- rospatak, s a Bodrogköz lakóinak már nem kef-1 hóban, sárban ázva, fázva várakozniuk a kocsikra. A 12 állásos, fedett peronnal ellátott autóbuszállomás jobbá. kulturáltabbá teszi az utazást. A sárospataki MÁV—Volán személypályaudvart — előreláthatóan — 1985. április 4-én, hazánk felszabadulásának 40, évfordulóján adják át teljes egészében rendeltetésének. Lényegében a patakihoz hasonló megoldással végzik a rekonstrukciót a sátoraljaújhelyi állomáson. Tizenegy- millió forintos beruházással építik, korszerűsítik a víz-és a kő zm ű rendszert, rendezik a terepet. Ennek során egy b‘3 méter és egy 50 méter hosszú járdasziget építésével 8 állásos Volán-pályaudvart alakítanak ki az állomás előtti léién a Hegyköz lakóinak örömére. A felvételi épületben helyet kap a Volán forgalmi részlege is. A tér díszeként egy „nyugdíjazott” gőzmozdonyt helyeznek el. A munkával augusztus 20-ra végezni akarnak. A MÁV Miskolci Igazgatóság távlati elképzelései szerint — amennyiben erre anyagi fedezetet tudnak közösen biztosítani —- tovább építik a MÁV—Volán személypályaudvarokat. A jelenlegi igények szerint erre elsősorban Ózd, valamint Eger térségében ’ van nagy szükség. Csorba Barnabás Díszkapu exportra. Két hét múlva - huszonöt év után - nyugdíjba Verolényes nyári reggel, fél kilenc felé jár az idő. Iga*/-, akik három órával ezelőtt: keltek és két órája dolgoznak már, délelőtlnek mondják ezt a napszakot. A csendes miskolci utcái csak egy portai lánckapu választja el a nyüzsgő, zajos üzemtől. Olasz illetőségű Volvo kamion gördül át éppen a leeresztett láncon. A szabadban dolgozó munkások fölkapják fejüket. Régebben. még egy éve is megszokott, szinte mindennapos esemény volt a messziről jött jármüvek látványa, manapság már érdemes megnézni. — Hűtőtornyokat gyártottunk a múlt években iráni megrendelésre, ez a kocsi most pótalkatrészekért jött. Sajnos, nia már nincs érdeklődés a magyar acélszerkezetek iránt külföldön. Túl magasak az alapanyag- árak és olyan alacsony ezeknek a szerkezeteknek a feldolgozottsága, hogy az olcsó munkaerő előnye sem érvényesülhet az árakban. Egyelőre le kell mondanunk az. acélszerkezetek exportjáról — magyarázza Fehér Miklós, a Miskolci Vasipari Szövetkezet elnöke. — Ez azt jelenti, hogy nem is dolgozik exportra manapság a szövetkezet? — Minden lehetőséget, minden alkalmat megragadunk. de a mai exporttermék mennyisége elenyésző százaléka csak a réginek. A telepnek éppen ahhoz a részéhez érkezünk. ahol svéd exportra dolgozik a Kun Béla szocialista brigád. Csodaszép Cörelváílasz- tókat, ajtókat;, korlátokat készítenek igen nagy gonddal, luxuskivitelben. — Általában változatos a munkánk, de az igaz, hogy ilyen szép holmit már régen gyártottunk — mondja Orbán Imre brigádvezető. — Tavasz óta foglalkozunk a diszrácsokkal. Azelőtt hűtőtornyokhoz készítettünk alkatrészeket. — Nehéz volt átállni erre a fin<rm munkára ? — Nem mondom, hogy könnyű volt. de megoldottuk. Vastömegcikkeket gyárt többnyire a brigádunk, hozzászoktunk • a gyakori váltáshoz. A brigádvezető gépének! szomszédságában, egy présgép mellett kedves arcú asszony dolgozik. — Olajozókannákhoz készítek alkatrészt — mutatja. — De már nem sokáig. Két hét múlva nyugdíjas leszek. Huszonöt év után elmegyek a szövetkezettől — mondja Váss Andrásáé. — Hiányozni fog a munka, egészen biztos, de most úgy ézem, nagyon jó lesz a pihenés, évek óta nagyon magas a vérnyomásom, sokat szenvedek tőle. Amikor legutóbb ittjártunk. építkezés folyt a telepen. ma már dolgoznak az ezer négyzetméteres, világos, jól felszerelt üzemcsarnokban. Nem is terveznek több épületet, minden munkásnak tető van a feje fölött. Igaz. ilyenkor nyáron némelyik üzemrészből kiköltöznek az udvarra, hiszen itt levegő sebb, kellemesebb... A nagycsarnok vasműnkéit egyébként az egyik szövetkezeti. GMK végezte el. példás kivitelben. Most egy óriási vasszer- j kezetet látunk a vadonatúj munkahelyen. A Borsodi Szénbányák be. rente szénmosójához készül ; szá 11 í tósza 1 a g tartószerkezete. Ez. a munka körülbelül 8 millió forint árbevé- | telt jelent a szövetkezetnek. — Mondhatnánk, az idén abból élünk, hogy a vállalatoknál korszerűsítik az anyagmozgatást. Szállító- szalagvázakat készítünk a i Borsodi Ércelőkészitőmünek és a Dunaújvárosi Acélműnek is. Továbbá a Ke let-szlovákiai Acélműnek dolgozunk az év hátralevő részében. Adagolóládákat, martinkemencékhez tetőket és bugafogokat készítünk számukra. Az. idén 20 —22 millió forint értékű lesz a szocialista exportunk. Tóth Emil. a November 7. szocialista brigád vezetője megmutatja a hatalmas adagolóládákat. — Bárcsak s*>k tfyeu munkánk lenne! .)ol fizet. ' 5 Egyetlen gondunk van most, nincs elegendő túlóra A GMK-k elvégeznek helyettünk mindent. — Maguk miért nem alakítanak? — Gondolkodunk rajta. A szövetkezetnél egyébként három GMK működik. kettő pedig alakulófélben van. — Az. elsők között hoztuk létre a vállalati gazdasági munkaközösséget — i mondja Halász Géza. — Mi építettük a nagycsarnokot, 1 most pedig bugafogókat j gyártunk a hét végén és l munkaidő után. Méltányos j hozzánk a szövetkezet, de j azt hiszem, a mi munkánkban sem csalódtak. Munkaidőben 5 ezer forint körül keresek, nőnek a gyerekek. szeretnénk egy kicsit jobban élni. Lévay Györgyi fotó: Lac.zó József 1 Díszkapuk Svédországiba luxuskivitelben A lelep távolról. Még öt méterről sem lehet ésirevenni, hogy a sátrak anyaga nem fólia, ha- Wn polietilén háló. Zsiliprendszer akadályozza meg a rovarok bejutását. Megelőzni a fertőzést Zsilip a hálón Újszerű, hazánkban 0 méretében még páratlan burgonya termesztési módszert valósítottak meg az. idén a vizsolyi Lenin Termel őszi) vetkezet ben. pontosabban vetögumó-termesztési. amely ha beválik, kiszoríthatta az eddig importból származó 1'ujlákal. A szövetkezet a Meriklón gazdasági társulás tagjakén' olyan palántákat kap. amelyek őrzik az adott fajta legjobb tulajdonságait. Az elkövetkező években ennek gumója! szükséges vírusmentesen tartani, vagyis a nővénv termesztésekor a fertőzés forrását ki kell szűrni. A burgonya legveszélyesebb vírusai közül a legtöbbet — amelyek r>ü százalékos terméscsökkenést is okozhatnak egyik évről a másikra — a levéltetű terjeszti — következésképpen,, ha a rovarfe'-- lőzést megakadáIvozzuk. akkor a vétőgumók termőképességét is megóvjuk. Vagyis a palánták védelmét, ha sikerül megoldani, akkor értékes. leromlásmentes szaporítóanyag állhat a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek rendelkezésére. Távolról fóliatelepnek tűnik a burgonya újszerű termesztésének bázisa, csak nagyon közelről lehel észrevenni, hogy a sátor fala. bár műanyag, nem fólia, hanem háló. Elsődleges cél ugyani a levél tét vek bejutásának megakadályozása, amelyet ; haló megold, nem akadályozza a levegőcserét, s a mcs fenséges vízhez juttatást, a:, öntözést. A palánták avarnál is jobban alkalmazkodtak — a szakemberek legnagyobb örömére — eh he. az. újszerű feltételhez, igv s szárperzselés után. amikor először repülhetne be rovat zsilipkamra nélkül a növényre. már vírusmentes 'esz a bakhátakban 'nőtt gumó A kitiltott vírus eredményeként oh’an iermők“ness‘is:ü sza non’ t óa n va aot n ver h et maid évek múltán a meg ve mezőgazdasága. amelvnek termőképessége a dollárért beszerzett import vétőé uniót is felülmúlhatta Karinán — foto. Mór vaj Tam;»!*
