Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-25 / 199. szám

T984. augusztus 25., szombat ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 » ÚTKÖZBEN — Számoljunk! — mondta néhány hónappal ezelőtt az édesanya es egyre nagyobb képzeletbeli köröket vont a szőkébb, majd tággbb ror konságban. Sorrá kerültek a szomszédok, barátok, ismerő­sök. A lisia gyarapodott- gyarapodott és végül három­száz személy gyűlt össze. A szép „summán” nem kurtí­tottak; akinek itt a helye, azt szívesen várják és látják vendégül — zárták le a csa­ládi kupaktanácsot. Es elkezdődött a lakoda­lom szervezése. .Sátorponyvák, lócák, asz­talok, tányérok, tálak, ka­nalak. villák, kancsók, poha­rak, üstök, teknök, abro­szok . . . valóságos kisáru- házra való mennyiség szük­séges csak a'kellékekből, és még ezután vették sorba az elfogyasztandó 1 ételeket, ita­lokat . .. Már-már az volt az érzésem, hogy élvész a te­mérdek teendő! bevásárolni, beszerezni való között a lé­nyeg. De, ahogy az egyik testvér elindult vásárolni, a sógor nekilátott a sátorverés­nek, a másik testvér előállt az ötleteivel, a másik sógor apróbb-nagyobb kellékeket szerzett, be, a szomszédok kérdezték; miben segíthet­nek, a barátok siettek, ide- oda szaladtak az autókkal ... kialakult egy kellemes, néha- néha túlfűtött izgalom, az ünnep előérzete, a család, két fiatal ember életének emlékezetes napját sejtető, lázas sürgés-forgás ... kiala­kult a szeretet ünnepe. lgaz:\ ez utóbbi kifejezést a kará­csonyra szoktuk használni, de hát ki tagadhatná, hogy egy esküvő tartalmában, lé­nyegében ne a szeretet ün- neoe lenne? Család. Oly sokszor beszé­lünk napjainkban a család fontosságáról, a tradicionális és még mozgó! új értékek keveredéséről, vagy éppen ezeknek az értékeknek ax elvesztéséről. Nem az eskü­vővel kezdődik a tartal­mas élet megalapozásához szükséges értékek megterem­tése. De egy esküvőre készü­lődés megmutatja, hogy csu­pán a nagy trakta, a vastág pénztárca, a kicicomázott ház-e a lényeg, vagy akkor is emberi a megteremtett világ, ha kisebb szelet hús jut a tányérra, ha meg kell számolni az aprópénzt is és csupán egy szoba jut az if­jú párnak a szülői házban... Meggyőződésem, hogy meg­mozduló szeretet és segítő­készség többet ér. mint a te­herautónyi hozomány... az együttes, közös, munkálkodó életet feleslegessé tevő te­mérdek ajándék és pénz. Más lagzilc előtt gyakratn hallottam olyan számolgatást is, hogy ez a rokon hány forintot ad. az a rokon, mi­kor hozza már a beígért au­tomata mosógépet, hány fo­rintot várhatnak a menyecs­ketáncból ...,? Naivitás lenne azt képzelni, azt várni,, hogy ez a számolgatás nem, fontos, . de amikor azért drukkolnak, hogy ez is, az is. meg min­denkinek a fia, lánya, veje, menye, sógora érkezzen meg, üljék körül az asztalt, koccintsanak az ifjú pár egészségére, és mulassanak jókedvvel reggelig, akkor a „szeretet számoszlopát” igve- keznek minél magasabbra tornázni. A fiatalok huszonhárom évesek. Üljük most találko­zott, és ' eme útkeresztező­désnél ott táboroznak ma mindazok,, akik eddigi lépé­seikét segítették, akik tár­saik lesznek a sátórbontás után is, és akik egykor újabb és újabb sátrakat fog-, nak verni születendő gyer­mekeiknek, ha eljön' az idő ... a jókívánságok valóra v 1 válásának ideje. • -. ­» .... V Otthonfelejtett gyerekek A korábbi években a SZOT-üdülők hat-hét csalá­dos csoportot fogadtak a fő­szezonban. így volt még ta­valy is, de az első családos üdülési turnust a tanév el­húzódása, míg az utolsót a korai iskolakezdés miatt nem mindenki vehette gyer­mekkel igénybe, ezért csök­kenteni kellett a turnusszá- mot. Emiatt az idei fősze­zonban már csak öt csalá­dos csoportot fogadnak a SZOT-üdülők — összesen 71 ezer személyt. Az alig több mint két hó­napra szűkült családos üdü­lés természetesen tovább növelte a kielégítetlen igé­nyeket. Még az előző éveknél is nagyobb volt az érdeklő­dés a családos beutalók iránt. A munkahelyeken többen is jelentkeztek egy- egy üdülőjegyért. Az előbbiek ismeretében érthetetlen, hogy egyes szak- szervezeti bizottságok csalá­dos beutalót adtak a gyer­mek nélküli házaspároknak. Példa erre a gyulai üdülő, ahová a június 27.—július 10. közötti csoportba hat há­zaspár érkezett meg családos jeggyel —, de gyermek nél­kül. Ugyanitt az előző tur­nusban három hasonló eset fordult elő. Az említett szabálytalan­ságokra nemcsak Gyulán le­het példát találni. Ez arra vall, hogy számos szakszer­vezeti bizottságunk nem mérte fel elég körültekintő­en a családos üdülési igé­nyeket, pedig erre bőven lett volna idő. Sót, még a jegy­cserékre is, hiszen a szak- szervezeti bizottságok még a múlt evben mindenütt meg­kapták az erre az évre ter­vezett SZOT-beutalókat, kö­zöttük a családos üdülője­gyeket is. Mint ismeretes, a csalá­dos beutaló egyetlen darab jegy, amelynek értékében nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek térítési díja is egy összegben szerepel. Ezért nem fogadható el a gyer­mek nélkül érkezőktől az a magyarázat, hogy ők a teljes beutaló árát kifizették. Ilyenkor emlékeztető jegy­zőkönyv készül az üdülőben, és a 38 forintos kedvezmé­nyes gyermektérítési díj, va­lamint a 120 forintos ön­költségi ár közötti különbö­zeiét a helyszínen kell be­fizetnie a házaspárnak. Ha erre nem hajlandó, utólag a szakszervezeti központjuk terheli meg ezen összeggel a beutaló alapszervezetet. De ez csak az anyagi ré­sze a dolognak. Még ennél is nagyobb ugyanis az erköl­csi kár. hiszen elfoglalták azok helyét., akik gyermekük­kel együtt szerettek volna nyaralni. Jó lenne, ha nem Ismét­lődnének az ilyen szabályta­lanságok és az alapszerve­zetek a rendeltetésükhöz hí­ven használnák fel a beuta­lókat. Ott, ahol a szakszer­vezeti bizalmi véleményének figyelembevételével, időben és széles nyilvánosság előtt döntenek a kedvezményes beutalók odaítéléséről, nem fordulhatnak elő ilyen rend­ellenességek. A vakáció utolsó hetében a könyvtárban Kapaélesités ~ Ahogy a jelesebb ünne­peken szokás, az ember ki­csit megszépíti környezetét, rendet rak maga körül, vi­rágot tesz az asztalra, föl­ölti jobbik ruháját és. gon­dolataiból is kifésüli a szür­keség-unalom hordozóit..Így aztán emelkedettebben te­kinthet szét, begyűjtheti magának a körötte levő ragyogás visszfényeit. Hét és fél évszázados múltra hét napon át tar­tó rendezvénysorozattal emlékeztek a halmajiak.au- guszlus második felében. Lehetőségeikhez, szerény önmagukhoz képest sike­rült emlékezetessé tenni az ünneplést, ami ily módon méltó volt egy háromne­gyed évezredes évforduló rangjához.-A készülődés hó­napjaiban megélénkült a község élete, rövid idő alatt egész kiállításra elegendő szépséges kézimunkákkal jelentkezett a helyi díszí­tőművészeti szakkör, a helytörténeti anyag gyűjtői FALURÓL-FALURA Üj otthon alapjai egy régi ház helyén. egy eltűnt világ még jlt- ott''fellélhb'tfi‘ ‘tárgyi éfhTé- keit kutatták fel a kör- ,nyéken. Az évfordulón em­léktáblát avattak, kiállítá­sokat nyitottak meg, az ün­neplés örömét megosztották a környező települések, a társközségek lakóival is. gyei rendezői elvek, a -cs«r-. ladok reális - -igényei .■ ennél • jóval szerényebben fogai—= mazódnak, és ha ez utóbbi érvényesül, hosszabb távon egy szebb, emberléptékű te­lepülés arca alakul ki Hal­maiban, Ünnep, kiváltképpen ilyen nagy évszámokhoz kapcso­lódó. kerek évforduló igen ritkán esik, élni, dolgozni pedig mindennap kell, így a figyelmet fordítsuk most a települést és az ott élő­ket gyarapító mindenna­pokra. Halmaiban mindmáig sok szép hosszú tornácos házat látni a község főte­rére siető kis utcákban, ám ezek száma sajnálatosan fo­gyatkozik. mert alakítgatá­sukra, helyrehozásukra saj­nálják a pénzt a fiatalab­bak és ha kicsit fáj is a szivük, ha többe kerül is az új családi fészek- meg­teremtése, lebontják a ré­git, hogy tágasabb kerüljön a helyébe. Olyan, amin több az üveg, magasabb a tető gs jut hely az autónak, a fűtőberendezésnek. Ha ma­napság valaki építkezésbe kezd. szívesen enged szár­nyalást az álmainak. Alap és tető akkor is csak egy kell, ha közben két szintet épít a kőműves. Ám a me­A község fiatal vezietői- vel, Tóth Lászlóval, a kö­zös községi tanács elnöké­vel. Riz Jánossal, a helyi pártvezetőség titkárával járjuk az utcákat, ahol az új lakóházak sorakoznak. A házak előtti kertekben szí­neik eleven szépségét mu­tatják kifelé az augusztusi virágok. Jó kinézetű, gon­dozott udvarok sorakoznak itt, árnyékot még alig adó fiatal fákkal, csupa zöld bokrokkal. A nyitott abla­kok, mögött itt-ott egy kí­váncsian - kitekintő házi­asszony, vagy egy gyerek. Látogatásunk Untisz Jó­zsefet és családját legfel­jebb csak néhány percre zavarja ház körüli, délelőt­ti feladatainak ellátásában. A férj a hemádkércsi ter­melőszövetkezet esztergá­lyosa, szívesen mutat kör­be a kellemesen hűvös la­kásban, ahol majd minden a keze munkáját, ügyessé­gét dicséri. Vasas létére nem hívhatott szakembert, amikor a belső teret alakí­Ksebb kiállításra elegendő helytörténeti anyag a múltból tóttá ki,- mit szólnának az emberek,- ha másra szorul­na. Inkább kísérletezett, vállalta a türelemjátékot, de az elképzeléséből nem en­gedett. A falépcsők, a lép­csőket kísérő elegáns ka­paszkodókorlátok jó ízléssel kialakítva kerültek a he­lyükre, egyben díszei is a nem hivalkodó, ám meleg­séget árasztó otthonnak. A íeleseg vendégszerető asz­talukhoz invitál bennünket, sütemény, jóféle italok es üdítők mellé, csak hogy el­mondhassák a férjével: itt mindennek története van, kitartásukkal, szorgalmuk­kal valósították meg közös álmukat. Édesanyjával és kislányukkal itt kedvükre rendezkedtek be: egy fedél alatt egymást segítve jól megfér a három generáció. Bent a község központ­jában fényesre izzadt hátú férfiak sürgölődnek egv bontással csupaszitott régi telek szögletében: alapot ásnak. Üj otthont épít itt magának Zsíros Lajos, a termelőszövetkezet fiatal műszaki vezetője. Kényel­mes kétszobás szolgálati la­kásban élnek feleségével, két gyermekével. Itt három szobát építenek majd föl, és az a sajátjuk lesz. Meg­van már a szolgálati lakás új bérlője is, aki érthető természetességgel most a legszorgosabb alapáso Zsíro­sok portáján ... Minél előbb készül el az új ház. ok annál előbb foglalhatják majd el a megüresedettet. Szóba kerülnek valahogy az anyagiak is. Zsíros, aki megfontolt szavú, fegyel­mezett embernek látszik, egy levegővel mondja el: — Itt a falazóanyag, a tetőzethez a fa és jó ha van még húszezrünk. A többit majd az OTP-től, meg hát a saját erőnkre tá­maszkodunk. Munkából nem hiányozhattam, csak most jutott egy néhány na­pos szabadság, de a folyta­tás már gyorsabb lesz. Le­oltottuk a meszet és az ala­pok elkészülte után itt egy- kettöre ház áll. Nem nagy, akkora, amekkorára a mi családunknak szüksége van. Amíg beszélgetünk, a töb­biek is kimásznak a göd­rökből. cigarettára gyújta­nak, fújnak egyet. Mellettünk élénk szőke hajú tizenéves fiú siet el, úgy szedi a lábait. mint akinek nagyon sok a dol­ga, perce sem veszhet el. Pedig ahová betér, a csen­det, nyugalmat kínáló könyvtár. Csak valami könyvmoly stréber kereshe­ti magának a betűk óceán­ját ilyenkor a nyári vaká­ció utolsó hetében. Amint nevét kanyarítja az olvasó­jegy keskeny rubrikájába, kapásból és röviden vála­szol a kétségtelen kelle­metlen kérdésre, „milyen barátságban vágj' a tanu­lással?”. „Elmegy vala­hogy” — böki oda a kér- , dezőnek és elsiet Új szer- , zeméhyeivel. Amilyen sűrű a csend a - könyvtár falai között, olyan zajtól visszhangos az egyik közeli tornácos ház udvara. Idős asszony kalapálja vá­sott élű kapáját féltérdre ereszkedve egy testes vas­darabon. Ügy figyel az ap­ró ütésekre, hogy az erős figyelésben pirosra erese- dik a szeme. — Szedetlen még a krumpli, a fiatalok meg egy héten csak egyszer tudnak jönni, addig nem várhatok. Amíg bírja az ember, gond­ját viseli a kertnek, meg­termeli a ház körül azt. amire egész évben szüksé­ge van. Ha jobb a termés, jut belőle a gyerekeknek is. Szívesen látnám itt őket mindennap, de megértem, hogy a napi munkájuk nem engedi őket. Szorgal­masak a munkahelyükön, meg aztán otthon, a ház körül még újabb munka várja őket. * A termelőszövetkezet, a helyi áíész összesen há­romszáz embert foglalkoz­tat. A többiek bejárók: az LKM, a DIGÉP, a vasút miskolci munkahelyei vár­ják őket, de a naponta Encsre járók száma is meg­közelíti a kétszázat. Csaknem ötven új tel­ket alakított ki két éve a helyi tanács, és ezt az idén újabb 26-tal toldották meg. A múltját ünneplő telepü­lés története az otthonte­remtő halmajiak keze nyo­mán gyarapodva íródik to­vább. Nagy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom