Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

1984. augusztus 19., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 nélkül sei ne mk Beszélgetés dr. M. Tóth Imre megyei feirgyésznelyettessel Atlcotmányos jogunk, egy­ben kötelességünk, hogy leg­jobb ■ képességeink szerint dolgozzunk. Társadolmi ren­dünk alapja a munka — a rendszeresen megszolgált ke­reset képezi az egyéni és családi szükségletek kielégí­tésének, a boldogulásnak forrását. A pénz nem boldo­gít — • tartja a közmondás, ám • ugyancsak kényelmetle­nül érezzük magunkat, ha huzamosabb ideig üres a zsebünk. A vastag tárca nem jelenti -feltétlenül azt, hogy az élet minden területén gazdagok vagyunk, de ma­napság jó néhányon úgy gondolják, jobb minél ha­marabb a zsebükben érez­ni a dagadozó bugyellárist; egyesek pedig a törvényte­len eszközök alkalmazásától sem riadnak vissza. Ha év­tizedek szorgalmas munkájá­val, tudásával teremtett va­laki magasabb életszínvona­lat magának, családjának, nem érzünk irigységet. Mér­hetetlen erkölcsi kárt okoz viszont a társadalomnak, ha kénytelenek vagyunk tapasz­talni, hogy egyesek a törvé­nyek kijátszásával, ügyeske­déssel, netán a beosztással járó lehetőségek „célszerű alkalmazásával”, rövid időn belül olyan javak birtokába juthatnak, amelyről - bé­rünket és fizetésünket te­kintve — éppencsok álmod­ni merünk. Hazánkban a tör­vényesség betartásának őre az ügyészség. Hogyan véle­kedik az előbbiekben meg­fogalmazott problémákról? Kérdéseinket dr. M. Tóth Imrének, o Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Főügyészség főiigyészhelyettesének tettük fel. — Több mint harang évtizede dolgozom ezen a pályán. Tapasztalataim szerint né­hány .éve többeknél indokolatlanul erős gazdagodáisi vágy érezhető. Az anyagi javak megszerzéséért folytatott harc nem a na­pi szükséglétek, hanem a luxusigények ki­elégítését, célozza, s tereli őket a bűn útjá­ra.. Úgynevezett tulajdonosi szemléletük el­lentétes a szocialista elvekkel és gyakorlat­tal., A bűncselekményeket elemezve meg­állapítható,, .hogy az ilyen személyek egy­részt .hagy károkat okoznak a társadalmi tulajdonban, összeütköznek a szocialista erkölcsi normákkal, és sajnos másokat is erre az útra visznek. Több olyan esetet tai'tunk szákion, amelynek során éppen az. szegte meg ,a.. szabályokat, helyezkedett szembe törvényein,kkel, akinek éppen pél­dát kellett volna mutatnia. — Például? — Egészen friss ügyet említhetek. A me­zőcsá.ti. Tü.zép-telep volt vezetője ellen a közelmúltban indult eljárás. Négyezer fo­rintot el nem érő fizetése mellett (nős. csa­ládos .ember) rövid idő alatt egymillió fo­rintot „takarított meg". Hatszázezret kész­pénzben találtak,meg nála, a többit taka­rékbetétben elhelyezve. Amint a vizsgá­lat. niegállapította, a hiánycikknek számító árukat,.-építőanyagot csak úgy volt hajlan­dó eladni, ha megkapta az előre meghatá­rozott, csúszópénat. Ugyanakkor gazdasági munkaközösséget szervezett, amelyben lá­nyát is alkalmazta, aki semmilyen munkát nem végzett, pusztán ő. kasszírozta a csú­szópénzt. .....*• íA G yakorivá vált bizonyos vállalatok veze­tő beosztású embereinek összefonódása a vállalattal szerződött kisiparosokkal. F,1 nem végzett .munkát, fizettek ki számukra, természetesen megfelelő juttatás ellenében. Elméletük' szerint jól járt a kisiparos, jól jártak ők is, csak éppen a társadalom ká­rosodott. A fiktív számlákkal eltakart anyagok pedig ,,Csodálatos” átalakuláson mentek' keresztül, például egy hétvégi háznak nevezett villában öltöttek testet. —- Nem kétséges, a törvénysértők— le­gyenek bármilyen beosztásban — clőbb- titóbb a törvény elé, a bíróságra kerülnek. Néni túl hosszú azonban a „követési tá­volság”? Arra gondolunk, hogy egy ügyes­kedő okos ötletekkel hamar megszedi, ma­gái, aztán mosolyogva vészi a kalapját? — Ha valaki bűncselekményt követett el. nem érezheti magát, nyeregben, nem mosolyoghat sokáig. Megítélésem szerint a 'megyében dolgozó bűnüldöző szervek, közöttük a rendőrség felderítő tevékenysége magas színvonalú, eredményes. A Népi El­lenőrzési Bizottságok vizsgálatai törvénye­sek, alaposak, sokat segítenek, munkánkban, többek között az említett törvénysértő fo­lyamatok megszakításában, a felelősségre vonásban. A vállalati belső ellenőrök tevé­kenysége. viszont már nem dicsérhető. A belső ellenőrzés, a revizori irodák által kezdeményezett vizsgálatok, eljárások nem elég hatékonyak. Az igazi segítség részük­ről az lenne, ha egy-egy konkrét, ügy ta­nulságait elemeznék, figyelmesebben dol­goznának, s maguk akadályoznák meg a károk keletkezését. —■ Térjünk ál más területre. A gyors meggazdagodásra — a közvélemény állás­pontja szerint — elegendő jó foglalkozást választani. A zöldségesekről szólva példá­ul már kimondjuk és leírjuk, hogy valósá­gos maffia működik körükben, amelynek tagjai munka nélkül jutnak busás jövedel­mekhez. Bevallom, szíven üt a tény, hogy nálunk maffia működhet.. — Ez a „maffia” még véletlenül sem azonos, vágj’ hasonló az olaszországihoz, vagy amerikaihoz. Az elnevezést a tömeg­kommunikáció használja a helyzet érzékel­tetésére. Magyarországon nincs szervezett bűnözés, bár létrehozására már tettek Kí­sérletet — eredménytelenül. Valóságos tény azonban, hogy létezik a spekuláció, büntetőjogi megfogalmazásban, az üzérke­dés. Ezt a cselekményt azok követik el. akik jogosulatlanul kereskedelmi tevé­kenységet folytatnak, vágj’ vállalkozást tar­tanak fenn. Ha az illető az áruval gazdasá­gilag indokolatlan közbenső kereskedést űz, vagy azzal árdrágításra alkalmas mó­don kereskedik, szintén üzérkedés miatt vonjuk felelősségre. Aki spekulál, azért, vá­sárol, hogy rövid időn belül jelentős ha­szonnal tovább adja. Ez a cselekménvfaj- ta azért is nagyon veszélyes a társadalom­ra. mert egyrészt munka nélkül jut magas jövedelemhez az elkövető, másrészt tevé­kenységével indokolatlanul megdrágítja az árut. Számtalan példát említhetnénk, ami­kor az. ilyen cselekmények elkövetőit 'fel­derítettük, és szigorúan felelősségre von­tak, — Eddig a jogosulatlan kereskedésről volt szó. Vannak viszont olyanok, akik en­gedéllyel ugyan, de meg nem engedett esz­közökkel. tesznek szert indokolatlanul ma­gas haszonra. Különösen a butikosok, au­tóalkatrész-kereskedők, a hiánycikknek számitó árukkal foglalkozók körül forróso­dott jel mostanában a levegő. — Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, természetesen azonnal közbelépünk, az ál- . l&mi és nem állami kereskedelemben, va­lamint az újonnan létrejött gazdasági mun­kaközösségek, kisvállalatok esetében is. A kereskedelem ellenőrzésére számtalan ál­lami és társadalmi szervezet létrehozta a maga apparátusát. Ezek sorából feltétle­nül kiemelendő az adóügyi hatóság szere­pe, tevékenysége. Az adóbevallásokat, a jövedelem alakulását már meglevő, jó módszerekkel figyelemmel lehet kísérni. Arra is vannak megfelelő eszközeik, hogy közbelépjenek, ha a munkával arányban nem álló jövedelemre, vágj’ meg nem en­gedett eszközök alkalmazására bukkannak. — Készül-e új jogszabály a munka nél­kül szerzett magas jövedelmek visszaszo­rítására? — Tudomásom szerint nem, nem is szük­séges, hiszen a jelenlegi szabályozás jó, csak megfelelően kell alkalmazni és ér­vényt szerezni' az írásba foglalt elveknek. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa a szocialista társadalom épí­tése során jelentkező ellentmondásokat elemezve rámutatott, hogy a jogtalan elő­nyök szerzése, a spekuláció, a munka nél­küli jövedelemszerzés, a nyerészkedés olyan negatív társadalmi jelenség, ame­lyek leküzdése az állami, társadalmi és gazdasági élet minden területén folyama­tos, sokirányú feladatot jelent. A társada­lom e negatív jelenségeinek megszünlelé- sében jelentős szerepe van az ügyészsé­geknek. rendőrségeknek, bíróságoknak. A jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló elnöki tanácsi határozat rögzíti azo­kat az alapvető elveket, amelyeket követ­ni kell e jelenségek visszaszorításában, akár a bűnügyi, akár a polgári, akár egyéb el­járások során érvényesítenünk kell. Ehhez a munkánkhoz a megyei pártszervek nagy segítséget nyújtottak. Többet vár az ügyészség az e területen jelentkező vis­szaélések megelőzésében az állami, a tár­sadalmi és a gazdálkodó szervezetektől. Különösen a társadalmi 'vagyon védelmé­vel megbízott állampolgáraink nyújthat­nak e területeken nagyobb segítséget. A szocialista erkölcsi normák állandó, erő­teljes tudatosítása, fejlesztése közös cé­lunk. ha pedig a cél közös, az összehan­golt cselekvés feltétlenül eredményes lesz. Udvardy József A kara-kumi csatornának az érintett területek termé­szeti és éghajlati viszonyai­ra gyakorolt hatását, tanul­mányozták a Türkmén Tu­dományos Akadémia Siva­tagkutató Intézetének tudó­sai. Megállapították, hogy a csatorna nyomvonala men­tén gazdag növényzet kelet­kezett, javult a talaj bioló­giai produktivitása, enyhébb Csatorna a lett, az éghajlat. Az új föld­területek birtokbavételének körzetében 5—10 százalékkal nőtt a csapadékmennyiség, észrevehetően csökkent az átlagos nyári hőmérséklet, A tizenegyedik ötéves terv­ben a köztársaságban újat* sivatagban szűzföldeket vesznek műve­lés alá, nagy területű lege­lőket öntöznek. A tudósok következtetései hozzásegítik a tervezőket és a szűzföld meghódítóit ahhoz, hogy megőrizzék a sivatag egész­sége« ökológiáját. Kövesdi kombájnosolc Szlovákiában A síksághoz szokott kövesdi kombájnosolc a szlovák hegyek között is állják a sarat HELYT Abban, hogy a mezőkö­vesdi ember nemcsak falu­ja. illetve most niár városa határában arat, úgy gondo­lom, nincs semmi meglepő. Megismerte, megszokta or­szág, s világ a múltban, hogy innen Dél-Borsodból minden nyár elején vagon­ba szállt több száz, sőt ezer ember — kaszával, sarlóval, a szükséges cókmókkal fel­szerelve —, s elindult az ország, sőt Európa más-más tájára, hogy aztán 3—6, vagy még több hónapos sum- másként megkeressék ma­guknak a mindenkori téli betevő falatot. Persze, esetünkben a ha­sonlóság csupán annyi, högv most ők is messze aratnák a kövesdi rónáktól. De nincs kasza, se sarló, nincs 3—6 hónapos távoliét, nincs a hírhedt hatostál, s nem is a létszükséglet, a teli betevő falat hajtotta őket ide a tá­voli tarlókra. Segíteni jöt­tek, egészen pontosan visz- szaadni azt a kölcsönt, amit néhány héttel korábban ők kaptak. A Szilicén arató kombájnosok egyike: Pacza Albert. * A hír lényege: a mezőkö­vesdi Matyó Tsz — befejez­ve fennállása óta legered­ményesebb aratását — kom­bájnjaival és természetesen kombájnosaival segíti a ke­let-szlovákiai, szilicei Vörös Zászló és a bidovcei Építők Szövetkezet gabonabet akart - tását. Hét kombájnnal, hét kombájnossal és egy szerelő­vel. A napokban Sebe Im­rének, a Matyó Tsz gépesí­tési fóágazatvezetőjének kí­séretében, mi is felkerestük a Szlovákiában arató kö- vesdieket. Utunk első állo­mása Szilice volt, ez a 870 lélekszámú magyar ajkú község. Bodnár Gyula, a szövetkezet elnöke készség­gel mutatta meg a környé­ket:, ami festőién szép, he­gyekkel, dombokkal szab­dalt. — Am, ami a szemnek szép, az aratóknak nehézsé­get jelent. Hiába csak 270 hektár kalászos területünk van, a körülmények miatt felér 1000 hektár síkterüle­tivel. Tábláink szabdaltak, a legnagyobb is csupán 32 hek­tár. A betakarítást idén az újra és újra megeredö eső is nehezíti. Sajnos szárítónk nincs, így gyakran le kell állni a gépeknek. Ottjártunkkor is — az elő­ző napi kiadós zápor miatt — állt a betakarítás. A kö­vesdi kombájnosokat a gép­műhely udvarán találtuk meg, ahol — kihasználva a pauzát — az egyik E—516-os kombájnjukon a magfelhor­dó meghibásodott csapágyát cserélték ki. — Egy hete vagyunk itt — újságolt« Pacza Albert —. de ez ideig az esők miatt elég keveset vágtunk, pedig még Tornagörgőre is átmen­tünk segíteni három napot. Ezt a várakozást, ezt a tét­lenséget sokkal nehezebb el­viselni. mintha éjjel-nappal folyamatosan aratnánk. A másik kombájnost, Ju­hász Tibort, a szilicei terep- viszonyokról faggattuk. — Először megijedtünk a meredek tej töktől, de aztán csak megszoktuk. Minden­esetre nagy figyelemre van szükség a borulásveszély mi­att is, meg azért is, mert a talaj eléggé köves. Csathó Albert, a harma­dik kombájnos az ellátást, a fogadtatást dicsérte, ám eb­ben nincs semmi meglepő. Valóban barátok, ismerősök közé jöttek, hiszen a szili­cei Kovács István és társai előzőleg Mezőkövesden arat­tak, s mint mondották, őket is nagy-nagy barátsággal fo­gadták. úgy hogy jövőre is szívesen visszamennének. — Ezek szerint ez az idén indult betakarítási együtt­működés tartós lesz a két gazdaság között? — kérdez­tük Bodnár Gyula elnököt. — Mi nagyon szeretnénk, mert nekünk jól jön a se­• gitség. Nem is beszélve róla, hogy elégedettek vagyunk a kövesdiek munkájával. Sőt, mi úgy képzeljük, hogy a sport, a kultúra, sőt az üdü­lés terén is együtt tudunk majd működni. Nekünk tet­szik a Zsóri vize, önöknek meg a Tátra. Ezekben a kér­désekben • rövidesen le sze­retnénk ülni komolyan tár­gyalni a Matyó Tsz vezetői­vel . Szilicét kanyargós szer­pentinen elhagyva, hegyek kísérte,' szép völgyön át, Kas­sa felé tartottunk. Második helyszínünk egy Kassa mel­letti község, Bidovce volt. Dombok arra felé is voltak, de korántsem vetekedtek, a szili cetekkel. Itt- valamivel könnyebb az aratók dolga—■ konstatáltuk a vidék láttán. Az 5350 hektáros gazda­ságban Ottmar Hroncpk ;jcl- nök tájékoztatott bennün­ket. Elmondta, hogy 2210 hektár az összkalászos terü­letük. és ezt 25 kombájnnal, köztük négy Mezőkövesdről érkezett E—516-ossal taka­rítják be. Eddig a terület feléről került be a szem. 45 mázsás átlagterméssel, ami ezen a tájon kiváló átlagnak;, számít. Kérdeztük az elnö­köt: elégedett-e a kövesdiek munkájával ? Erősen bólo­gatva válaszolta: — Már. hároméves ez a. kapcsolat a kövesdiekkel.. .idén is bt kombájnnal voltunk náluk. Ügy érzem, zavartalan, j'o együttműködés alakult ki kö­zöttünk ... És, hogy mindazt, ámít mondott, nem udvariasság­ból mondta, megmutatta az összes kombájnos ,elso négy napjanak kimutatását. Ezek szerint a legnagyobb terüle­tet, 30 hektárt. Bité Szil­veszter vágta le valamenV- nyi kombájnos között. De a többiek, Gáspár Gáspár, Nagy-György János, Karca­gi István is állják a sarat. — Mennyiben más itt aratni, mint odahaza? — ezt már a Bidovcén arató kö­vesd! fiúktól kérdeztük. Gáspár Gáspár: — A vi­dék dimbes-dombos. Nem árt az. óvatosság. Nagyon sok az alattomos kő ... Bite Szilveszter: — Nár lünk a legszúgorúbban a szem veszteséget veszik. Hogy szemetes a búza, tehát gyom-, mag, meg ez-az belekerül, nálunk nem annyira baj, hiszen ott a tisztító. Itt egy kicsit fordítva van. A széni- vesztességgel mintha elné­zőbbek lennének, fő a tisz­taság... Mi mindenesetre; alkalmazkodunk a követel­ményekhez ... Alkalmi munkásszállón,, nyolcágyas szobában he­lyezték el a kövesdieket Bi- dovcén, ezért az elnök elné­zést is kért, mint mondotta, tudja, hogy kissé kényelmet­lenek a körülmények, de- most vették át ezt az épü­letet. Egyúttal megígérte, hogy jövőre már sokkal na-' gyobb kényelmet biztosíta­nak. S akárcsak Bodnár Gyula. 6 is a kapcsolatok további bővítését emlegette, mondván: ne csak a 'dolog kapcsolja össze a gazdasá­gokat ! Mi továbbítjuk e kérést, ezt az óhajt, melyre úgy gondolom. Kövesden is egyet­értőén bólogatnak a veze­tők. Elvégre közös érdekről van szó! (hajdú í.) Fotó: Kovács Mátyás 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom