Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-19 / 195. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 1984. augusztus 19., vasárnap Új keresetszabályozás 1985-től Csakis a I a fedezet Annak idején a gazdaságban nagyon sokat vártak 1968-tól, a reformtól. A várakozáshoz gyakran illúziók is tapadtak. Most inkább a kishitüek vannak többségben. Kétségtelen, hogy az 1985. évi irányítási-szabályozási pályamódosítás csodákra nem képes, de azért nagy energiákat szabadíthat fel. Nehéz megmondani például, hogy a határozott és következetes anyagi ösztönzés révén milyen mértékű tartalékok kerülnek felszínre. Mindenesetre elhárulnak az útból a külső adminisztratív akadályok. A keresetszabályozásban — s feltehetőleg a költséggazdálkodásban — nagyobbat lépünk előre, mint eddig bármikor. Egy alapelv, három modell A 7. új kereset, szabályozási rendszer több részlete még tisztázásra szorul, főbb elvei azonban mór kialakultak. Három modell alkalmazására kerül sor 1985-től. Az alapmodell a keresetszín t- szabályozás. Az ide kerülő vállalatok az egyéni kereseti szint — tehát nem a növekmény — után sávonként progresszív adót fizetnek. Adómentesség csak a minimális bért (jelenleg havi 2000 forintot) illeti meg, az előző évi szint (a bázis) tehát adóköteles. Az adómérték 10—50 százalékig tei'jed. Progresszív, de a legfelső sávban sem irreális. A ke- resetszint-szabályozós a legkötetlenebb, a legszabadabb modell, az intenzív ösztönzésre leginkább alkalmas. A másik új forma a keresetnövekmény-szabályozás. Alkalmazhatósága szintén a szabadon felhasználható nyereség alakulásától függ. A progresszív, ám mérsékelt adókulcsok mellett ez a modell is a jelenleginél sokkal rugalmasabb bérgazdálkodást tesz lehetővé. Végül harmadik modell a központi keresetszabályozás. Ebben a formában — mint ismeretes —, a terveknek megfelelően — meghatározott mértékű adómentes kereset növelésére van lehetőség. Az ezen felüli növekedést progresz- sziv adó terheli. A keresetszint, illetve a keresetnövekmény-szabályozóst az úgynevezett vegyes ágazatokban és valós nyereCsak aki a jelenlegi 7—8 százalékos inflációs rátát is fel akarja srófolni, az gondolhat arra, hogy eljött a könnyű béremelések időszaka. Ha ugyanis a kiáramló bérforintnak nem lesz növekvő teljesítmény fedezete, elszabadulhat a pokol, az inflációs geriedés felgyorsulhat és ellenőrizhetetlenné válhat. Nélkülözhetetlen tehát a felelős, fegyelmezett bérgazdálkodós. A növekvő bérfizetési hatáskörnek olyan ségi viszonyok között alkalmazzák. A többi területen, illetve az úgynevezett válságágazatokban marad a központi keresetszabályozás. Átmenetileg egy-egy évre. a másik két formába sorolt cégek is kérhetik a központi keresetszabályozás alkalmazását, vállalva az általánosnál alacsonyabb adómentes keresetnövelési lehetőséget. A változások nem érintik az eddig is viszonylag rugalmas keresetszabályozás] formákban dolgozó mezőgazda- sági üzemeket, kisvállalatokat. Miután megnő a nyereség, az adóviselő-képesség szerepe, a teljesítménytől független keresetkiáramlást mindenekelőtt az árak korlátozhatják. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az éles verseny- helyzet, illetve a mégfelelő árszabályozás. A legrugalmasabb keresetszabályozási formát tehát azok a gazdálkodó egységek alkalmazhatják, amelyek növekvő bérköltségeiket nem akarják a vevőkre nyakló nélkül áthárítani. Erre garancia a nagyarányú export, illet ve a megnyugtató árszabályozás. Nélkülözhetetlen a nagyfokú költségérzékenység, az ésszerű takarékosság, a különböző költségtényezők mindenkori. optimális arányának kialakítása. Ügy váljon a különböző gyári forint konvertálhatóvá, hogy a bérforinthoz hasonló keménységű lesz a költségforint és nem a bér- forint puliul meg . .. vezetői érdekeltséggel kell párosulnia, ami eleve kizárja a teljesítmény fedezet nélküli személyi jövedelmek kifizetését. Az új ösztönző bérezési gyakorlat nem csupán megfelelő gazdasági, szabályozási viszonyokat, hanem gyökeres szemléletbeli változást is feltételez. A vállalatok közt várhatóan jelentős bér- különbségek alakulnak ki 1985-től. Előnyösen startolhatnak a magas nyereségű, az alacsony bérhányadú vállalatok. Különösen akkor, ha a nyereséget nem terhelik adósságok, -hiteltörlesztések, kamatfizetések. Ellenkező esetben nyilvánvalóak az indulási arányok. A nagyobb bérkülönbségek várhatóan felgyorsítják a munkaerő mozgását, s társadalmi feszültségeket indukálnak. Az ilyen szabályozással együtt járó változások megértőbb fogadtatását nem könnyű elérni. Még nehezebb támogatást szerezni a helyi bérezési döntésekhez, az egyen- lősdi felszámolásához. Ne legyen jelenléti díj Mindenütt rendkívül felfokozódott a béremelések iránti igény. Azért, mert az igényeket, az elvárásokat nem a teljesítményekhez viszonyítják, hanem mások jövedelméhez, az általános dráguláshoz, a szabadpiac és a vállalati gazdasági munkaközösségek béreihez. Az ilyen tömegnyomásnak, bármilyen erős, nem szabad engedni, béremelést csakis teljesítménynövelés indokolhat. Sőt, fiavelembe véve az eddigi bérszabályozás létszamhigitó hatását, esetenként az adott bérért indokolt több, jobb, fegyelmezettebb munkát követelni. Az úgynevezett vatta-munkaerő, a régi kereset- szabályozás öröksége nem illeszthető az új, feszesebb rendszerbe. Válaszút elé kerül a dolgozó: vagy beáll a sorba, az újra rendeződő teljesítmény-hierarchiába, vagy kilép a munkahelyről. Sokan már attól megsértődnek, hogy nem kapnak fizetésemelést. Hát még ha azt is közük, hogy a kevesellt pénzért is meg kell dolgozni! Dehát az igyekvő, teherviselő ember is érzékeny, kedvét szegi, ha egyazon cégnél olykor azonos munkát kétféle mércével mérnek. Nem mindegy, hogy ki sértődik meg. Illesse tapintat a szorgalmat, a tisztelet a teljesítményt! De akkor nem lehet becsülni a félmunkát, s nem lehet fizetni a jelenléti díjat. A következetlenség, a megalkuvás az ösztönzésben, nyilvánvaló kitérés az érdek- ütközések, a konfliktusok elől. Ez egyre kevésbé indokolható azzal, hogy a munkaerőhiányból fakadó gondokat gyarapíthatja. Ha a gyenge munkaerő megsértődik és továbbáll, remélhetőleg mérséklődő eséllyel próbálhat majd másutt szerencsét. A kilépő pénzét pedig, . amint erre az új szabályozós lehetőséget nyújt, megkapja az, aki többre képes. Nem lesz teljesítmény- kiesés, sőt a több és jobb munka kellő anyagi elismerése vonzza majd a7, új munkaerőt. Arra persze számítani kell. hogy a szabá- lyozásmódositás révén a munkaerő egyre inkább megdrágul. ésszerű létszámgazdálkodásra, arányos teherelosztásra serkentve. Á rugalmasság kockázata Keddtől: Múl a bérletezés Még nyári szünetet hirdet a tábla és a zárt ajtó a Miskolci Nemzeti Színház jegyirodájában. A közönségszervezők viszont már dolgoznak, hiszen augusztus 21-én kedden, délután 1 órától már fogadják a bérlet vásár’ókat. Megkezdik a színházi bérletek árusítását. Rózsahegyi Ernő, a közönségszervező iroda vezetője kérdésünkre elmondta; az új színházi évadban is tíz bérletsorozatot adnak ki, egy-egy sorozat hat előadásra érvényes. A hagyományos elnevezésekkel hirdetik meg az idei szezonra is a bérleteket. A színházbarátok többsége ragaszkodik a megszokott bérletéhez (és helyéhez), az elmúlt évad végén nagyon sokan visszajelezték, idén is megtartják bérletüket. Egyelőre a felnőtt bérletek árusítása kezdődik meg. A szeptemberi tanévkezdés után indul az ifjúsági bérletek szervezése, s a tavalyihoz hasonlóan az egyetemisták körében is toboroznak nézőket. Az ország gyarapodásáért... Gagarinék a Tiszai Erőműben A régi erőmű veiénylőtermében cii egyik generator és transrlormótor éves karbantartósón dolgoznak a műszerészek. Kovács László szb-titkár (baloldalt) is gyakran találkozik a brigád tagjaival. A többszörösen kitüntetett, üzemmérnökből, technikusokból, műszerészekből. villanyszerelőkből álló, a Gagarin nevét viselő szocialista brigád tizenhárom tagú, de ők nem babonásak. A müszer-automatika főosztályhoz tartoznak. a múlt évben elnyerték a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést is. Holló János műszerész, technikus, a brigád vezetője szabadsága alatt hazat épít Tiszapai- konyan, alkalmanként a brigádtagok is segítenek neki. Távollétében Virág Ferencné helyettesíti. A gondosan vezetett brigádnapló híven tükrözi a kollektíva munkáját, működését. Ezek a kulcsemberek — a zavartalan, a folyamatos üzem tőlük is függ — a vállalat minden telephelyén, a Tisza I„ régi, széntüzelésű, a Tisza II. szénhidrogén-üzemelésű és a vízi erőművekben — Kiskörén, Tiszalökön, Kesz- nyétenben — fontos feladatot látnak el. Dénes Sándor, műszaki vezérigazgató-helyettes részletes tájékoztatást adott arról, hogy milyen fontos jelentőséget tulajdonítanak a vállalati célkitűzések megvalósításában a szubjektív tényezőknek, így a szocialista brigádmozgalomban is. Az erőművekben a meghatározott üzemvitel csak gondos karbantartás mellett lehet zavartalan és takarékos. Az idén a tervezettnél összesen 150 millió kilowattórával több villamos energiát adnak a népgazdaságnak, méghozzá úgy, hogy 265,2 millió forint értékű fűtőoiaj-megta- karitást számolhatnak el. Ebben a fegyelmezett üzemvitel és a gondos karbantartás — mint a hibák megelőzése és gyors kijavítása — jelenti a minőségi munkát, amely elsősorban a hőfelhasználásnál jelent lényeges megtakarítást. A vállalat új munka- verseny-szabályzata külön is felhívja a figyelmet arra, hogy az erőmüvek villamos- és hő£ogyasztás-ér- tékeinek folyamatos vizsgálatával és célszerűbb beavatkozásokkal a fölösleges fogyasztásokat ki kell küszöbölni. Az üzemviteli és az elszámolási mérőberendezések javításával, az üzemvitel közbeni hibák gyors feltárásával, javításával a nagyobb üzemzava-’ rókát, illetve a kényszerkieséseket meg kell előzni. Szükséges az üzemi rekonstrukció és a tervszerű megelőző karbantartások miatti állásidő csökkentése is. A 7,5 milliárd forint termelési értéket előállító vállalatnál 68 brigád mintegy Knpcrár Jánosné iiremmér- nök a pióbapadnál 810 fővel tett felajánlást az idén a felszabadulási-kongresszusi munkaverseny keretében. A Gagarin-brigád. felelősségteljes munkáját jelzi az is, hogy a feladatokról munkafüzeteket kell vezetni, jegyezniük kell a műszerek, berendezések hitelesítési adatait, s végül minden beavatkozásról jegyzőkönyv készül. Tőlük is függ a villamos motorok, a transzformátorok, a generátorok, a távvezetékek és az automatikák védelme. Szigorúan ügyelnek a biztonságtechnikai előírások betartására, mint ezt Kiss Jenő főművezető, brigádtag hangsúlyozta. Ennek köszönhető, hogy baleset már évek óta nem fordult elő. A vállalat szak- szervezeti bizottságának titkára, Kovács László szerint ez a kollektíva olyan minőségi szolgálatot, szolgáltatást teljesít a vállalatnál, melynek eredményeként méltán érdemelték ki a múlt évben a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést. A kollektíva tagjai — a már említetteken kívül Dénes Sándor műszaki ve^ zérigazgató-helyettes — Kapezát Jánosné üzemmérnök, Takács Andrásné, Zelei Györgyné, Király István, Boros János, Szijjártó Bálim. Erdei János,' Bánfai Antal. Szőke József és ''Erdős Attila nagy szakmái tudással, gyakorlattal rendelkeznek. Mégsem feledkeznek meg a* szakmai továbbképzésről, mint ahogyan valamennyien részt vesznek a politikai oktatásban is. Munkájuk sokszor kiküldetésre szólítja őket a vállalat Leninváros- tól távolabbi telephelyére is. Mégis van erejük és idejük arra, hogy a város gazdagításáért társadalmi munkát végezzenek; az idén minden brigádtag legalább negyvenkét órát. A kollektíva és néhány tagja már kiérdemelte a városi tanács által alapított kitüntetést: a Közösségért oklevél és plakett arany fokozatát. Ök úgy fogalmaznak, hogy nemcsak a városért, de az egész ország gyarapodásáért dolgoznak. öt erőmű villamos védelme nyugszik a brigád vállán, szaktudásán, szorgalmán, lelkiismeretén. Az általuk villamoslabornak nevezett egység, lényegében a Gagarin-brigád nemcsak a műszerek karbantartásáért. javításáért, hanem ezek védelemhitelesítéséért is felelős. Közmegelégedésre méltón látják el feladataikat. Reálisan látják helyüket, kulcspozíciójukat a villamosenergia- termelés végtelennek tűnő láncolatában, ám ez nem teszi elbizakodottá őket. Valószínűnek tűnik, hoev a villamos energiával dolgozó ember óvatossága, körültekintése, maguk és az egymás iránt érzett felelősségtudatuk tartja őket távol attól, hogy összetévesz- szék fontcsságtudatukat munkájuk fontosságával .. . Szöveg: Orav«>c János Kép: Laczó József
