Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-16 / 192. szám

1984. augusztus 16., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Nyoícvanötezer embert érint Béremelés ____ a kereskedsEemben- Az idősebbek meg jól em­lékeznek arra a korszakra, amikor a kereskedelmi mun­kának — enyhén szólva — nem volt becsülete. Ez az. értékítélet abból a hibás szemléletből táplálkozott, mi­szerint a kereskedelem nem értéknövelő tevékenység. En­nek a felfogásnak máig is ható következményei vol­tak: hosszú időn át nem folyt kereskedelmi szakkép­zés. ess a kereskedelmi dol­gozók bérét igen alacsonyan állapítottak meg. A vásárlóknak is előnyös Bár azóta évtizedek teltek el. a szakma anyagi és er­kölcsi megbecsülése még mindig nincs reális szinten. A kereskedelmi dolgozók bo­ré .mintegy 14 százalékkal alacsonyabb, a népgazdasági átlagnál. Ez az elmaradás az. idén némileg mérséklődik, mivel a kormány a közel­múltban úgy döntött, hogy az. élelmiszer-kereskedelem­ben foglalkoztatott hálózati dolgozók bérét július elsejei hatállyal 7 százalékkal nö­veli A bérpolitikai intézkedés mintegy 85 000 dolgozótérint az. éleim iszer-k iskeres Ijede­lemben, az élelmiszer-nagy­kereskedelemben. és az ipar­cikk áruházak élelmiszerosz­tályain. Azokat, akik fizikai munkál végeznek: liszttel, cukorral, olajjal, sörrel, üdí- 1ővel teli dobozokat, reke­szeket emelnek, raknak ma­gas raktári állványokra, és a raktárakat helyenként csak lépcsőkön tudják megközelí­teni. Mint mindannyian látjuk, az. élelmiszerbolti eladók szinte kizárólag, nők, ami nem csupán a munka meg­erőltető volta miatt figye­lemre méltó, hanem azért is, mivel az óvodák, a bölcső­dék köztudottan nem alkal­mazkodnak a boltok nyitva­tartási idejéhez. De akinek történetesen nincs kisgyere­ke. annak sem ideális az a munkarend, amelyet a lakos­ság igénye diktál, mert — hogy mást ne is mondjunk — mi természetesen ragasz­kodunk ahhoz, hogy szom­baton. szabad szombaton is tudjunk- vásárolni. Hogy mennyire nem von­zó az élelmiszer-kereskedelmi pálya, arra jellemző, hogy a különféle szakmák 'közül ép­pen az élelmiszerboltokat si­került eddig a legkisebb arányban szerződéses üze­meltetésre adni: erre alig akad vállalkozó. De arra sincs elegendő, hogy alkal­mazottként dolgozzon az ABC-áruházakban. s községi kisboltokban. Ez a lény pe­dig mindannyiunkat sújt. mert minél kevesebb az el­adó. a pénztáros, annál hosz- szudalmasabb. nehézkesebb a mindennapi bevásárlás. Ditterenciálían A szakmai szakszervezet, a KPVDSZ legutóbbi kong­resszusán már úgy foglalt állást, hogy a vásárlási kö­rülmények további romlását megakadályozandó is szük­séges javítani a kereskedel­mi dolgozók anyagi megbe­csülését. A vállalatoknak és az ÁFÉSZ-eknek erre vi­szont alig van módjuk, hi­szen igen kis árrésből gaz­dalkodnak, saját alapjaik szűkösek. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy bér­preferenciával segíti az élel­miszer-kereskedelem dolgo­zó i l. A döntés jelentőségét csak akkor tudjuk értékelni, ha meggondoljuk, hogy a jelen­legi nehéz gazdasági hely­zetben tizennégy szakma kért adómentes bé r te 1 h as /. n á 1 á s i lehetőséget a kormánytól, s a rendelkezésre álló pénz­ből csupán háromnak ju­tott: a meleg üzemekben fo­lyamatosan dolgozóknak, az alsó- és középfokú oktatás­ban dolgozó pedagógusoknak, és az élelmiszer-kereskede­lem hálózati dolgozóinak. A kormány és a szakszer­vezet azt is megszabta, mi­lyen elvek alapján kell a ka­pott pénzt elosztani. Alap­elv. hogy minden érintett dolgozói béremelésben kell részesíteni, beleértve a rész- munkaidőben és a nyugdíj mellett foglalkoztatottakat is. Kihagyni csak azokat sza­bad és kell. akik a jogsza­bály vagy a kollektív szer­ződés szabálya' szerint nem kaphatnak bé i eme I és t. A legkevesebb emelés ha­vi 150 forint, illetve — rész­munkaidőben vagy nyugdíj mellett foglalkoztatottak ese­tében — ennek időarányos része. Az ezen felüli részt viszont differenciáltan kell elosztani: az átlagosnál lé­nyegesen jobban kell emel­ni azok bérét, akik nagyobb gyakorlattal és szakképzett­séggel rendelkeznék, egyen­letes teljesítményt nyújta­nak, munkájukat az átlagos­nál is nehezebb körülmények között, kedvezőtlenebb idő­beosztás mellett végzik, s akik a bolti munka minden f á zisá ban példa mu t a loan közrem üköd nek. Együtt a bizalmival Az átlagosnál nagyobb béremelést kapnak, akik a kiemelt üdülőhelyek, a bu­dapesti agglomeráció, illetve az 500—1000 lakosú telepü­lések üzleteiben dolgoznak. Ami természetesen másfelől azt jelenti, hogy jócskán lesznek, akik az átlagos 7 százaléknál kisebb béreme­lés ben részesü1nek. A Belkereskedelmi Mi niszlérium levélben tájékoz­tatta a vállalati igazgatókat, a szövetkezeti elnököket a pénz elosztásának helyes módjáról. Eszerint a keret­összeg felhasználásáról a gazdálkodó szerv vezetője a bizalmi testülettel egyetér­tésben dönt, és a dolgozó alapbérének megállapítása a szakszervezeti bizalmival egyetértésben történik. A béremelés visszamenőlege­sen. július elsejei hatállyal érvényes, s néhány héten belül minden érdekelt dol­gozó értesítést kap a fizetés- emelés mértékéről. Postás konferencia Augusztus 24—25-én ren­dezik tneg Gödöllőn a XII. országos postás konferenciát. Több száz postást várnak az t rszágos értekezletnek ott­ont adó Agrártudományi Egyetem épületeibe, ahol gaz­dag szakmai programot szer­vez a Budapest—vidéki Pos­taigazgatóság. A Közlekedés­tudományi Egyesület ' postai és távközlési tagozatának aaakmai előadássorozata át­fogó képet ad a Magyar Posta gazdasági, műszaki helyzetéről, a népgazdaság­ban betöltött szerepéről. A szakemberek egyebek között beszámolnak a távközlés!ej- lesztés lehetőségeiről, a há­lózatfejlesztési igényekről, a műsorszóras szolga Hatásai - nak bővítéséről, a postafor­galmi szolgálat eredményei­ről és gondjairól. A szlovák aratók júliusban adott segítségét viszonozva, most Heves és Szolnok megyei kombájnosok segítenek be­takarítani a kenyérgabonát északi szomszédainknál, a szlovákiai losonci járás mezőgazdasági nagyüzemeiben. Az időjárás nálunk is, Szlovákiában is kedvezett az ara­tásnak. Így mindkét esetben rövid idő alatt sikerült mag­tárba szállítani a kenyérgabonát. Gyorsan végeznek az aratással (bal oldali kép). A sikeres munka végeztével egymás egészségére koccintanak az aratók (jobb oldali kép). F ormaíervezési nivodíj Uj iiapraíorgc- hibridek Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, vala­mint az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vál­lalatok és alkotó kollektívák az idén 1!)7 pályázatot nyúj­tottak be a két főhatóság állal közösen létesített for­matervezési nívódéira. A ki­írás értelmében a dijai olyan hazai gyártmányú termékek­kel lellet elnyerni, amelyek alkalmasak a sorozulterme- lésro és amelyek előállítása és forgalmazása gazdaságos, műszakilag megfelelő szín­vonalú és természetesen ki­emelkedő formai minőségű. A pályázók közül ebben az évben az ÉVM három, míg az Ipari Minisztérium hu­szonegy alkotást talált díja­zásra érdemesnek, közte a Diósgyőri Gépgyár DTO Hl jelű tábla lemezollóját, ame­lyet. '/.seller György vezető­tervező. Szenes István villá­in ostervezö, Soltész Ferrule géptervező és Baska György ipari formatervező közösen a lair it ott ki. A huszonnégy pályaművet, illetve az alko­tások fotódokument urnáit a Magyar Kereskedelmi Ka­mara Budapesti Ipari For­matervezési Tájékoztató Köz­pontjában. két csoportban, ez év júliusától, a jövő év . ja-, nuár 2-ig kiállítják. A kiállítással egyidöben a két minisztérium az Ipari Formatervezési Tanáccsal \ egyetértésben meghirdeti az 1985-ös évre is a formater­vezési nívódíj pályázatát, amelyre bármelyik hazai ki- magaslé_ és formai értékek­kel rendelkező termékkel pá­lyázni lehet. A pályázat tel­tétele természetesen tovább­ra is az. hogy a készítmény vagy termék kifogástalan mi­nőségű, gazdaságosan gyárt­ható, a hazai és exportpia­con előnyösen értékesíthető legyen. A formatervezési ni- vódij-pályázaton a két mi­nisztérium irányítása alá tar­tozó vállalatok, szövetkeze­tek, intézetek és kisiparosok vehetnek részt, az előállított es kereskedelmi forgalom­ban három évnél nem ré­gebbi termékeikkel. Pályáz­ni különféle gépekkel, szer­számokkal, jármüvekkel, mű­szerekkel. építő- és burko­lóanyagokkal, ö 11 ö z k öd és i alapanyagokkal és anyagok­kal, textíliákkal, bútorokkal, játékokkal, sporteszközök­kel, továbbá műanyagokkal és papíripari termékekkel lehet. A sikeresen szereplő egyéni pályázó 10 000. míg a kollektívák 20 000 forint ju­talomban • részesülhet nek. Világszínvonalú na pra f ar­gó hibrideket állítottak elő Gabonatermesztési Kutat Intézet kiszombori nemesé” telepének tudományos kuta­tói. Az utóbbi három esz­tendőben négy hibridjük ka­pott állami elismerést. Ezek mind magas, legalább 7(! s zá za lék os olaj; tartalmúak, vagyis termésük fele olaj. Emellett rövid len.vés/ide- jűek: 110—120 nap alatt be­érnek és szempergési vesz­teség nélkül arathatók-csé- pelhetők hagyományos kom- , bajnokkal. Hektáronkénti hozamuk kedvező időjárás es talajvi­szonyok mellett elérheti a 80 j mázsát. Mivel ellenálló táj- ‘ ták, jól alkalmazkodnak a különböző talajtípusokhoz, az ország bármely részén meg­honosít hat ók. A 'legismertebb külföldi napraforgókkal egyenértékű kiszombori hibridek az idén mintegy 40 000 hektárt fog- ' lalnak el. Folyamatos értékelés A lendü'et egyik forrása Tizenöt-húsz évvel ezelőtt, a szocialista brigádmozgalom kialakulásának vagy inkább nagy lendülettel kiteljesedő fejlődésének időszakában sok borsodi nagyvállalat üzeme­ben. gyáregységében volt egy üzemi híradó. faliújság, amelyre általában minden hónap, vagy negyedév végén az üzem munkaverseny-fele- „ löse „közhírré lelte" a mun­kaverseny állását. Megfelelő szempontok, mutatók alapján rangsorolta' az üzem szocia­lista brigádjait: ki az első. második, sokadik és az is kitűnt az értékelésből, ki. miért van ott, ahol van. A brigádok vagy a brigád veze­tők neve mellett fel volt tüntetve az. a 4—5, esetleg több mulató, amely alapján az értékelést, az adott idő­szak rangsorát elkészítették. Eseményszámba ment az. értékelés, utána a munka mellett és munka után na­pokig ez volt a téma. Nagy viták voltak arról, hogy az egyik brigád a jövő hónap­ban hogyan tudná megelőz­ni a másikat. A legjobbak­nak tekintélye volt az üzem­ben a dolgozók, a többi bri­gád és a vezetők előtt. Nem és nemcsak a magas száza­lékot, a mennyiséget haj­szolták, hiszen jó munkál kelleti végezni. Pontos, mi­nőségi munkát, hiszen pél­dául a Diósgyőri Gépgyár­ban. a Lenin Kohászati Mü­vekben. az. üzem meósa, a minőségi ellenőrző részvény­társaság megbízottja és a külföldi ellenőr nem vejle át az exportra készülő gé­ljét. vagy alkatrészt. Aki. vagy amelyik brigád selej- tet gyártott, gyorsan a me­zőny végén találta magát. ■ló néhány év eltelt azóta, sokszor jártam már a diós­győri nagyüzemekben es más vállalatoknál is, de mintha a munka verseny-híradók, vagy a folyamatos munka­verseny -értékelések k i men ­tek volna a divatból. Né­hány helyen láttam az el­múlt évi. vagy még rosz- szabb esetben régebbi ver­seny élenjáróinak eredmé­nyeit bemutató táblákat, de azt nem tudtam meg, ho­gyan is áll a verseny, most az. üzemben. Érdeklődtem és kiderült, hogy az ott dolgo­zók sem tudják, nemcsak a munkások, hanem a műsza­ki vezetők, és brigád vezet ők sem. Nagyjából sejtik: ez in­kább azt jelentette, hogy nagyjából tájékozottak a gyár és az üzem munkájá­ról. helyzetéről és ebbe a nagy egészbe el tudják he­lyezni , saját brigádjuk tel­jesítményét is. Ritkábban értékelnek, de miért? Bizonyára több oka van: egyik tatán az lehet, hogy napjainkban már bo­nyolultabb dolog a verseny értékelése. Változik a ter­mékszerkezet — már ahol változik — változnak a kö­vetelmények, a brigádok vál­lalásai. Általában felgyorsult a tempó, bonyolultabb a ter­melés, több adatot kellene feldolgozni. A dolgozók egy része délelőtt szocialista bri- gádtagként igyekszik a fize­tését megkeresni és a szo­cialista brigádtagként tett vállalkozását is teljesíteni. Délután már gmk-ban telje­síti a dupláját, vagy a több­szörösét. .lói jár a népgaz­daság. a vállalat, a gyár­egység. a dolgozó, de mi van a versennyel? Azt majd ér­tékelik valamikor, félévkor, vagy inkább az év végén. De miért csak akkor? Az : elmúlt hetekben megyénk “r vállalatai, üzemei, szocialis­ta brigádjai sorra csatlakoz- ‘ lak a XIII. pártkongresszus ' és hazánk felszabadulásának ' 40. évfordulójára kibontako­zott munka versenyhez. A ,-é- gebbi időszak es a közel­múlt tapasztalataira hivat­kozva írjuk: a kollektívák­ban megvan az igény arra,, hogy menet közben, folyama- . tosan tájékoztatva legyenek. arról: hogy áll a verseny? Nagyobb nyilvánosságot, gyorsabb, folyamatosabb, menet közbeni tájékoztatást várnak. Érthető, hiszen a szélesebb nyilvánosság. a rendszeres értékelés egvik fontos eszköze, oka a ver­senyszellem. a küzdőszellem fenntartásának és megújítá­sának. Minden részeredmény újabb lendületet' adhat a versenynek. Az elkövetkezendő idő­szakban nagyobb ügyeimet kellene fordítani erre. hi­szen a nagy hagyományok­kal rendelkező jubileumi munka verseny sikere azon is múlhat, hogy az egymás­sal versengő vállalatok, üze­mek. brigádok menet közben is tudják: ki hogvkn áll. kit kellene megelőzni Napja­inkban ez bonyolultabb, sok­kal nehezebb, mint régeb­ben. De akkor is megérte es biztos, hogy most is megéli a befektetett energiát, .hnelv- nek haszna nemcsak a bri­gádoké. Petra .to/sef

Next

/
Oldalképek
Tartalom