Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
1984. augusztus 2., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Nagyüzem a dombon rakodóban Az idei búzával rakják az uszályokat Dombodban. A Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat helyi telepéről szállítják a kenyérnek való gabonát az úszó szállító óriásokra. TIFO első I« tél eve Több mint tizenhétezer-háromszáz vasúti fordult meg a TIFO vasútüzemében. Eredményes munkát végzett az első fél évben a Tiszai Kőolajipari Vállalót kollektívája, amely a tervezettet meghaladó sikerekiól adhatott számot. A szénhidrogén-fo_;. osztásból a reá eső feladatokat maradéktala uul teljesítette, tovább javult a készletgazdálkodás és pénzforgalom, a költségvetési kötelezettségének a vállalat határidőre eleget tett. A vállalat élt azzal a lehetőséggel is, hogy a kedvező konjunkturális feltételeket kihasználva, tovább fokozta tőkés kivitelét. Jelentős eredményként könyvelhető el, hogy az első fél évben az előirányzatot jelentősen túlszárnyalva, csaknem 29 millió dohár értékű tef- méket értékesítettek a piacokon. Ezek között olyan áruk találhatók, mint a TIFÓ-nóI gyártott nagy oktánszámú benzin-komponens, a gázolaj, a különböző vazelin-félesegek, s a ni tropara ifinek. A gazdálkodás sikerét bizonyítja, hogy a megemelt eredménytervhez képest nagy osz- szegü többletnyereség realizálódott. A TIFO nyeresége az első fel évben meghaladta a hatszázmillió forintot. f / i* I •• ll Kölcsönös kötődések A falu es a város kapcsolata napjainkban mindinkább lonlos tényezővé válik, főként a kisebb településeken élők számára, de a városlakóknak sem lehet közömbös. hogy milyen a kör- nyező községek egészség' ügyi. kereskedelmi, kulturális ellátottsága, milyenek a szolgáltatások Már csak azért sem. mert ha mindezek hiányoznak, vagy hiányosak. akkor a környékbeliek , mindezeket a szükségleteiket a közeli városban fogják, kívánják kielégíteni, Hy. elfogadhatónál nagyobb terhel róva az ottani intézményhálózatra . . . De a város akkor sem viselkedhet előkelő idegenként a környező településekkel szemben, ha a vonzáskörzetébe tartozó településeken jó, vagy legalábbis elfogadható az ellátás, hiszen — bár az arányok lényegesen megváltoztak az utóbbi évtizedben — munkalehetőséget még mindig inkább a közeli város kínál a falvak lakóinak is. És nyilvánvaló, hogy ennek megfelelően, az üzemek es emberek igényeihez igazítva keli megszervezni a közlekedést, mint ahogy az is természetes, hogy a bejárók jó néhány dolgot nap mint nap a városban vásárolnák meg, s szintén állandó vendégként vesznek igénybe egy sor szolgáltatást. , Az előrelátó városfejlesztés már eleve számol ezzel a ténnyel, és az alapvető szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, létesítményeket megpróbálják a város „nappali lélekszü má hoz” igazija ni. Vagyis. számítanak a környező községbeliek igényeinek kielégítésére is. Már amennyire számítanak, mert legtöbbször nem a szűklátó- körűség, a patriótaönzés, hanem a laposabb pénztárca az oka annak, hogy a kívánatosnál kisebb méretű üzlet, vendéglő épül. s a művelődési ház méretei sem akkorák, hogy rendszeresén fogadni tudják a távolabbról érkezőket. Feltehetően a megcsappant anyagi lehetőség az egyik oka annak, hogy mostanában gyakrabban morog a városi . polgár, mondván: azért van zsúfoltság az üzletekben, azért kell több időt várni egyik-másik helyen, mert a falusiakat is — bár ez a jelző lassan már kikopik — nekik kell ellátniuk. Miért nem. teremtenek ők maguknak olyan körülményekéi, hogy ne szoruljanak a városra ? Elsősorban ennek is a pénz az oka. de nemcsak az: az ésszerűség. a kialakult szokás- és kapcsolatrendszer is úgy kívánja, hogy az egv- m ássál kölcsönhatásban élő települések kölcsönösen oldják meg gondjaikat, teremtsék meg az ott élők jobb életkörülményeit, .lózan ész- szel könnyű belátni, hogy oktalanság lenne például a nagyvárostól tíz-húsz kilométerre levő községben áruházát építeni — bár dacos akaratból voll erre is példa —. amikor a falubeliek zöme a városban dolgozik, s ott is vásárol a természetszerűleg nagyobb kínálatot nyújtó üzletekben . . . A hangsúly a kölcsönösségen. egymás érdekeinek tiszteletben tartásán van. a város és a környező települések közös életének jobb megszervezésén. Ennek az sem mond ellent, hogy a közi gazgatás közel múlt beli átszervezésével nagyobb szerepel kaptak a városok, s városi jogokat kapott a körzetek központjában levő néhány nagyközség is. A köz- igazgatás korszerűsítésének nyilvánvaló célja a települések nagyobb önállóságának megteremtése, lehetőség arra, hogy jobban érvényesüljenek a helyi érdekek. Ám. mindez nem azt jelenti, hogy mindenki magának él. nem vesz tudomást a környezetéről. A város például ' csak kiterjesztett hatósági jogaival törődik, s elfeledkezik arról, hogy községek egész füzére kötődik hozzá nagyon sok szállal. Ugyanígy a fordítottja sem viszi előre a közös ügyet: ha a valóban nagyobb önállóságot: élvező község annyira élvezi ezt az új helyzetet, hogy teljesen függetleníteni akarja magát a várostól, vagy ha úgy telszik. a valóságtól . . . A közös érdek, mármint a falun vagy a városon élő emberek közös érdeke úgy kívánja, hogy a különböző rangú települések egymás mellett — nem alárendeltségi viszonyban — egymással egy ü i lm ú k öd ve dől gozzanak Erre a közigazgatás új rendje több lehetőséget is kínál, úgy. hogy közben sértetlen marad a települések valóban kívánatos önállósága. Mesterséges eső a taktahariiányi határban (folytatás az I. oldalról) im. Ha ösztönzik az öntözést — Egy kisebb tó vízpieny- nyiségenek megfelelő, 21 p 000 köbméternyi öntözővizet juttattunk már ki több, mint 610 hektár különböző növényi kultúráira — tudtuk meg Hajdú Istvántól, a taktahar- kánvi tsz föágazatvezelöjé- től. — Ez a terület, amelyen az öntözést jól megháláló növényeket. így például 150 hektár cukorrépát, több mint :i()0 hektár kukoricát, 50 hektár másodvetésű silókukoricát és lucernát termesztünk, átlagosan már több mint 40 millimétern.vi mesterséges esőben részesült. Nagy használ látjuk a szolnoki ME- ZÖVÍZ által szektoros üzemelésre átalakított, s így már jól működő KF—!20-as berendezéseknek. Állandóan öntöz háromszor 250 méternyi Volzsanka berendezésünk. De ió hasznát látjuk az olcsón üzemelő, kilyuggatott, régi Manesmann-csö- veknek is. Mintegy 800 méternyi ilyen csövei végzünk árasztásos öntözést a kukoricatáblákon. A talajok szom- jél bizonyítja, hogy az árasztásosai öntözött táblákon sehol sem keletkeztek tócsák. Ha mindenkinek szívügye lenne az öntözés, akkor jóval több növényi kultúránk részesült, volna már mesterséges esőben! Kiderült ugyanis, hogy az öntözés fokozására hozott ösztönző intézkedések előnyeivel, hasznával — legalábbis az idén — csak kis részben tudnak élni a tak- taharkányiak, de így vannak ezzel más öntöző-gazdaságok is. Mert hiába rendeltek meg azonnal egy ÖBA és kél Turbómat 90-es .öntözőberendezést, szó sem lehet arról, hogy azokat még az idényben megkapják. Még bosszantóbb, hogy a kapható, a megvásárolt Gemenc— 1-e.s szórófejek fele nem működik. használhatatlan! A szekszárdi MEZŐGÉP. telex-jelzésre ugyan közölte, hogy hamarosan éi'kgzik a szerelő, de a hibás berendezés „orvosát” már közel egy hónapja várják . .. * Ügy vélik a Taktaközben, hogy mivel visszatért az öntözési kedv, s bőségesen van öntözővíz is, a jó partnernek bizonyuló vízügyi szervek és az ÉRV jóvoltából, ideje lenne, ha mások is mindent megtennének a termést növelő öntözések zavartalansága, a mesterséges eső áldásaiban részesülő területek növelése érdekében ... (p. s.) A kombinóltüzem. A vóllolat az első fél évre tervezett köoioj. mennyiséget dolgozta fel június 30-iq, s teljes termelési értéke ez idő alatt tízmüliórd forint körül alakult, L. L. Fotóz Szabó Istvánná Rohammunka után — próbaüzem Szondák jelzik a melegedést Őszintén bevallva nehéz elhinni, hogy itt próbaüzem lesz. A tető alatt szikrák pattognak, hegesztenek, betont zsaluznak alul-felül, lángvágóval szerkezetet darabolnak, a ventillátorok még a beszerelést várják, egyszóval kell ehhez a magtárhoz még egy hónap. Hernek Antal mezőgazdasági főmérnök felnevetett: f — Még csak az kellene. Mire beindulnak a kombájnok, a magtár első két blokkjának fogadnia kell a terményt. Ötszáz vagon fedett térnek muszáj ■ készén lennie. Tizennyolc kombájntól fog Özönleni a búza. Meg különben is. minek dolgoztunk volna rohammunkában négy hónapig, ha nem készül el időre a tárolótér? Mindössze százhúsz, nap, amíg a tervrajzokból elkészült ez a korszerű épület. Erre aligha talállak volna kivitelezőt, vagy. ha valamilyen csoda folytán mégis lett volna jelentkező, biztos nem elégedett volna meg azzal a 11,5 millió forinttal, amelybe ez a tízezer tonnás magtár kerül. A főmérnök: — Igyekeztünk ott takarékoskodni, ahol lehet. Sajói bányánk kavicsát kevertük meg betonná, a belső technológia lakatosmunkáit, s a szerelést is a mi dolgozóink végezték. Mintegy hárommillió forintot takarítottunk igv meg. nem is beszélve arról, hogy 70—80 dolgozónk áldozatvállalásának köszönhetően — akik ünnepnapok nélkül, feszített tempóban robotoltak — terményt tud fogadni ez a magtár. Hogy erre a nagy munkára miért volt szükség? A szövetkezet sem szárítóberendezéssel, sem megfelelő méretű tárolótérrel nem rendelkezett. A termés sorsát, az aratás ütemét igy mindig kívülálló tényezők határozták meg, amelyek sohasem a közös gazdaságnak kedveztek. Ezért pályázták meg az energiaracionalizálási program keretében a magtárépités lehetőségét, s a kedvező elbírálás után (hatmillió forintól kaplak), oldották meg rekordidőben az építkezést. De miért energiatakarékos ez a raktározási mód? — A csarnokok felső szállítópályásak. vagyis felülről kerül beléjük a termény. Nem fontos a magvak víztartalmát. 15 százalék alá szorítani, hiszen a padozat te- vegőcserélő rendszeVének köszönhetően a búza vagy árpa magasabb nedvesseggei is tárolható. Értelemszerűen energiát takaríthatunk meg, hiszen a betakarításnál nem veszünk igénybe mesterséges szárítást. A termény kiváló minőséget csarnokonként tíz hőjelző szonda szavatolja. amelyek jelzik az esetleges felmelegedést., s így időben mindig közbe tudunk lépni. És ennek a magtárnak — mármint most beüzemelt 500 vagonos tárolóterének — köszönhetően. zavartalanul tud haladni a vizsolvi Lenin Tér mel ős zö vet keze t ga b ona- földjein a 18 kombájn. — kármán — Fotó: Morvay Tamás A korszerű, ezervagonos magtár fogadógaratja, serleges feltror, dója hátulnézetben. Képünk a próbaüzem előtti napon készült a vizsolyi Lenin Termelőszövetkezetben. Varos és vidéke
