Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-06 / 131. szám
/ 1984. június sz«rcla ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Receptek a boldogulásra, avagy.« Egy „alvó település” Nem kétséges, hogy sokszor vegyes érzelmekkel térhetnek haza a népfront-tisztségviselők a város- és településpo- litikai munkabizottság egy- ogy összejöveteléről. Hiszen ezeken mindig akad bőven újabb tapasztalat arról, itt és itt hogyan csinálják, miként boldogulnak a település lakói, s a „receptek” közül jó néhányat érdemes ellesni, továbbítani szűkebb pátriájukba. A közelmúltban például Felsözsolca adott helyet egy beszélgetésnek, ahol a nagyközségi tanács elnöke, Ma- csuga János tájékoztatta a látogatókat a falu fejlődéséről, távlati tennivalóiról. A rövid ismertető után aztán, mint ilyenkor szokás, élénk eszmecsere alakult ki. Az itt - lévőket ugyanis érthető módon nemcsak az információk érdekelték. Hogy a több mint 7 ezer lelket számláló Felsözsolca az elsők közöy. lett 1982-ben városkörnyéki település, s az egyedüli vonzáskörzet, ahol városi buszjárat közlekedik már 30 éve: hogy * víz-, villany- és úthálózat kielégítő, van elegendő iskola és óvoda, az intézményes szemétszállítás megoldott, egészségházát más községekből is felkeresik. Mostanra már a kereskedelmi ellátottságra sem lehet panasz, annál is inkább, mert év végére az ál'ész és a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 1 két újabb bolttal gazdagítja a községet, és ... sorolhatnánk tovább. Végül is nem a kipipálható tételek a fontosak, hanem a végeredmény, e e végeredmény szerint Felsözsolca egy igen jól fejlődő nagyközség, ahol a legkevésbé a népesség megtartása a gond. inkább már az a megfontolandó, hogy a népesség növekedésének a dinamikája csökkenjen, mert egy bizonyos határon túl a betelepedések az ellátásban okozhatnak zavarokat. A falu úttörőként vállalta annak idején az agglomerációs övezet telkeinek értékesítését, s házhelyei példátlan gyorsasággal keltek el, s a sikeren felbuzdulva, már újabb 300 telket készítettek elő. A kapósságon nem is lehel csodálkozni, Mint az egyik munkabizottsági tag fanyar lemondással megjegyezte (jómaga ugyanis a Martintelepen lakik), érthető, hogy egy olyan faluba, ahol az ellátás színvonala magasabbnak bizonyul Miskolc némely peremterületénél, s a buszközlekedés révén öt perc alatt a Búza térre ér az ember, szívesen költözik a hajszolt idegzetű városlakó. Ha csak az utakat, boltokat, járdákat nézzük is, jobban élnek itt, mint Szirmán. Görömbölyön vagy a Martintelepen, fűzte tovább a gondolatmenetét, s már csak arra lenne kíváncsi. honnan van minderre pénz? Mi a boldogulásuk receptje? A helyi vállalatok bőkezűsége talán, vagy a felsőbb támogatások? Nos, mint kiderült, a nagyközségi tnnácB eleinte igen furcsa eszközzel élt, jóllehet, ezzel később úgy Járt, mint e kígyó, amelyik a,saját farkéba harapott. Házhelyeket adtak el, « ennek árúból kezdték a közintézményeket fejleszteni. S itt jön a kígyóhasonlat magyarázata: a hirtelen megnövekedett népességet eléinte alig tudták ellátni. Szerencsére a megyei felismerés a támogatás szükségességéről nem sokáig váratott magára, mivel a helyi üzemekre aligha támaszkodhattak volna. (A házgyár például nemhogy adna, de még viszi is a pénzt a falu útjainak folyamatos rongálásával.) A megyei támogatás azonban (s ezt nem kell bizonygatni), aligha lett volna elegendő, ha nem párosul a jó gazda gondos odafigyelésével mindarra, ami helybéli építkezés, legyen az felújítás vagy beruházás, egy iskola tető alá hozása, vagy út- és járdaépítés. Különösen er. utóbbival adódott (és adódik is még) sok gond, és igényelt szúrós szemű, szinte szőröző odafigyelést. A tanácselnök elmondása szerint, ha nem vizsgálják, ellenőrzik a legapróbb tételekig az elvégzett (gyakran igen hanyag) munkát, a (gyukran igen nagyvonalúan összeállított) számlákat, tetemes összeggel fizetnek többet, mint amennyit a munka érdemeit. Magyarán szólva, volt eset, hogy leszámlázták nekik a semmit ás, amit természetesen nem fizettek ki. Finom megfogalmazása ez egy napjainkban általános jelenségnek, de most nem is ez a lényeg. A lényeg a jó gazda sáfárkodása a pénzével, amikor kis összegből ötlettel, ügyeskedéssel. utánajárással és persze, társadalmi összefogással kihozhatnak sok mindent, ami a gazdaszemlélet nélkül jóval többe kerülne. Szép példája ennek a község napközije (faházból van ugyan, de van), vagy az a i) iskola- terem, amely a szokásos kalkulálás 18 milliója helyeit 7 millióból teremtődött meg. Az egyik munkabizottsági tag felvetette azt is, vajon kielégitl-e a felsözsolcaiakat az „alvó település” státusa, s nem kellene-e növelni a helybeli munkalehetőségeket, akár egy magánjellegű háttéripar fejlesztésével is, ami adófizetés szempontjából sem lenne közömbös a községnek. A válasz egyértelmű volt: a jelenlegi kisipari gárdával (70 fölötti a számuk) elégedettek, talán csak rádió- és tévészerelő hiányzik, s ez a státus nemhogy hátránnyal járna, hanem kifejezetten vonzereje Felaözsol- cának. Itt nem dolgozni (leszámítva persze a ház körüli munkát), hanem élni, pihenni akarnak az emberek, s ez így van jól. Szó esett a településpolitika manapság örökzöld témájáról — a szennyvíz elvezetéséről és a gázvezeték kiépítéséről. Mindkettő megoldatlan, s az előzőnek a fontosságát, sürgősségét különösen aláhúzza az a tény, hogy Felsözsolca vízvédelmi terület. Bizony, a gáz is nagyon kellene! Az olajtüzelés egyre drágább, a széntüzelésre való visszatérés pedig egyre inkább szennyezi a levegőt. Sajnos, ez a két feladat már jócskán meghaladja a község erejét, ebben kevésnek bizonyul a jó szándékú lokálpatriotizmus. Jóllehet, a szennyvízelvezetésre már két tanulmány- terv is kínál alternatívákat (tisztító a Sajó-parton, vagy kapcsolódás Mískolchoz), ám a gázvezeték megépítésében még ennél is hátrább vannak, s a határidőkre kérdezve csak annyi hangzott el: a Vll. ötéves tervben talán ... Keresztény Gabriella Motoros sárkányrepülő A Denevér M 2'A típusú motoros sárkányrepülőt a BME Műszaki Mechanikai Tanszéke és itt MHSZ Műegyetemi és Mezőgazdasági Repülők Klubja közösen fejlesztette ki. Alkalmas mezőgazdasági munkák, a vadgazdálkodás, a környezetvédelem, s különféle vízügyi munkák légi megfigyelésére, használható légi fényképezésre, növényvédelemre, és sportrepülőire. A BVK példája A Borsodi Vegyi Kombi-; nát a hetvenes évek végén az energiaárak emelkedese, az értékesítési nehézségek miatt igen nehéz helyzetbe került a vállalat. Az alap-, anyagárak emelkedése következtében jelentősen nőve-, kedtek a termelési költségek, a jövedelmezőség pedig vészesen csökkent. A helyzet javítására átfogó költségcsökkentési programot dolgoztak ki. Az elmúlt öt esztendő során a termelés bővülése mellett az energiafelhasználást mintegy százezer tonna kőolajnak megfelelő energiahordozóval csökkentették. Az alapanyag- gyártás mellett növelték a jövedelmezőbb, feldolgozott műanyagtermékek előállítását, és jelentős erőket koncentráltak a viszonylag kevés alapanyagot igénylő, de nagy szellemi befektetéssel készülő finomkémiai termékek előállítására. Mindezek eredményeként az elmúlt években is nyereséges tudott maradni a vállalat, a jövedelmezőség javulásával ma már az árbevétel-arányos nyereség eléri a tia százalékot. Környezetvédelmi világnap Ötezer új jogosítvány évente Harmincöt éves az ATI Mindennapos látvány, hogy Miskolcon, az Autóközlekedési Tanintézet udvarán népes csoportok gyülekeznek. Van, aki az előadásokra érkezett, és van, aki oktatókocsira vár. ök azok, akik a most zajló tanfolyamokon szerzik meg vezetői engedélyüket a tanintézetnél, amely tavasszal ünnepelte harmincöt éves jubileumát. Az ATI 1949 tavaszán vette át jogelődjétől a gép járművezető-jelöltek oktatását Akkor még egyetlen tanterem állt rendelkezésükre, ea az oktatási segédleteket ai előadók maguk készítették. A tanfolyamok résztvevőt bogérhátú Renault gépkocsikon sajátították el a vezetést a közúti forgalomban. Ilyen körülmények között 300—400 jelentkezőt képeztek ki évente, de hol van ez a szám a mostani ötezerhez képest. Horváth István, a tanintézet igazgatója elmondta, hogy nagyon sok a jelentkező a tanfolyamokra. Annál is inkább, mert január elsejétől már a segédmotoros kerékpárokkal való közlekedéshez, és a különleges felépítményű gépkocsik vezetéséhez tanfolyam elvégzése szükséges. Két kirendeltségük működik Özdon, illetve Sárospatakon, de 25 jelentkező esetén intézményeknél, vállalatoknál is indítanak kihelyezett tanfolyamokat. Mint Bojtár István igazgatóhelyettestől megtudtuk, az eredményt tekintve igen előkelő helyen állnak az országos összehasonlításban. A műszaki ismeretekből 90, míg a KRESZ-bői és a gyakorlati vezetésből 70 százalékos a sikeres vizsgák aránya. Az igényeknek megfelelően szinte valamennyi, forgalomban levő gépkocsitípussal végeznek oktatást. Gépjárműparkjuknak több mint a fele dolgozóik tulajdonában van, akik kötetlen Javuló feltételek Az oktató-nevelő munka tárgyi feliételei tovább javulnak ebben az esztendőben Lenin városban. Befejeződött a 4-es számú iskola bővítése, létrehoztak egy kisegítő tagiskolát és nevelési tanácsadót, az év folyamán pedig a szederkényi városrész általános iskolájának a bővítését végzik eL munkaidőben dolgoznak. így jobban tudnak alkalmazkodni tanulóikhoz, könnyebb megfelelő időpontot találni a vezetéshez. Az Autóközlekedési Tanintézetnél gondollak azokra a gépjárművezetőkre is, akik régebben szerezték jogosítványukat. Részükre továbbképzéseket, konzultációkat szerveznek, különös tekintettel a KRESZ-módositások életbelépésére.. Ezekre azonban csekély a jelentkezés, pedig érdemes lenne időnként felfrissíteni a régebben tanultakat! A gépjárművezető-képzés •órán nehézségek csak a gyakorlati oktatás során merülnek fd, hiszen nr. ATI- nak nincs saját gyakorlópályája. Jelenleg a Szentpéte- ri kapui, illetve a DVTK- stadion melletti parkolót használják erre a célra. Megfelelő tanpálya építésére, sajnos, anyagi nehézségek miatt belátható időn belül nincs remény. — pajrj* — (T oly tatás «3 1. oldalrdtf más üzem nagy erőfeszítésekkel sokat telt a környezet tisztaságáért, az eredmények jól érezhetők, láthatók, akárcsak » szakszervezet által kezdeménye**« mozgalomnak, a „Rendet, tisztaságot a munkahelyeken” eredményei is. Remény van rá, hogy a jövőben még teljesebb összefogással újabb, nagyon is szükséges eredmények születnek meg. Ezt követően a SZOT titkára elismeréseket, jutalmakat adott át. A népfront szervezésében több más szerv közreműködésével településeink a múlt évben is részt vettek a tisztasági mozgalomban, a legjobbak tegnap is átvehették egy-egy szép vázát A városok közül az első Czd, r második Mezőkövesd lett:. A nagyközségek sorrendje: Szerencs (akkor még nagyközség), Szikszó, Mezőkeresztes. A községeknél az első három: Aggtelek, Mezőnyárád, Hidasnémeti. A tsz-ek közül az első három: a borsodsziráki, a bernádnémeti, a szentistváni tsz. Az áíész-eknél: Kazincbarcika, Sárospatak, Szerencs. A népfront országos titkárságának plakettjét, a „Kiváló társadalmi műnké-; ért” a Taktakozá Vtzgazdái- kodáai Társulat kapta meg; A munkahelyek tisztaság fának, rendjének mozgat-; mába» elért sikerekért elismerő oklevelet kapott: a Mezőgép, az ÉMÁSZ, a Tl- GÁZ miskolci üzeme, a Miskolci Közúti Igazgatóság, a Tokaj-hegyaljai Borkombinát, a Szerencsi Édesipart Vállalat, a Miskolci Ingat-J le n kezelő, a Miskolci Ven-- déglátó, a megyei kórház és rendelőintézet, a Miskoiei Köztisztasági Vállalat, a Debreceni Ruhagyár ózdi egysége, a 101-es a*. Ipari Szakmunkásképző. Ezen kívül még számos más elismerést, oklevelet, jelvényt adtak át egyéneknek, KISZ-bizottságoknak a környezetvédelemben kifejtett munkáért. Befejezésként kultúrműsor zárta a környezetvédelmi világnap szerencsi rendezvényét A gyufa Rájöttem a gyufásrioboz kinyitásának titkára. Helyes megfejtés e cikkben található. Valamikor, a primitív időkben a doboz tetejére spártai egyszerűséggel rá volt írva: gyufa. A doboz alja sima kék volt, s így még az analfabéták is tudták, hogy ahol betűk vannak, az felső rész, így kell kitolni. Kitolás! Erről jut eszembe az a közkedvelt és ugyanannál a személynél bármikor megismételhető kitolási játék, miszerint fordítva toltuk vissza a kis fiókot, s kollégánk szentségeit, mikor gyors mozdulata során szanaszét hulltak a pálcikák. A gyufát gyártó vállalat elirigyelte ezt az. össznépi, de személyi tulajdonban levő játékot, s monopolizálta a gyártmány felhasználóival szembeni kitolás lehetőségét. Egyébként lehet, hogy ez csupán sokad- rendű szempont volt, hiszen egy komoly termelő cégnek főleg a gazdaságosságra kell törekednie. A gyufagyártás bizonyára nem nyereséges, a 40 filléres ár mellett talán állami támogatást is igénybe kellett venni. Bízom benne, hogy az újítással dotációra már nincs szükség. Abból indulhattak ki, hogy felesleges ráírni a dobozra: gyufa, hiszen sem a doboz formája, sem mérete nem változott évtizedek óla, 3x5 centi, s még az önkiszolgáló boltban sem téveszthető el. Maradt tehát két szabad felület, amelyet reklámcélokra el lehet adni, s ezáltal nyereségessé válik a gyufatgrmelés. Bizonyára kevesen Vannak, akik tüzetesen elolvassák a gyufán szereplő reklám- szövegeket. ezért íme néhány mutatóba: „Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat Canping Szarvas”, „Albaplast. Nem szökik ki a meleg av. ablakon, mert Albaplast az ablakon”; más — „Olimpiai ötpróba — január 21. téli túra, április 21. kerékpár túra, május 19. futás, június 23. vízitúra, július 7—8. Balaton álúszás”. Az utóbbi reklámot viselő dobozok szavatossága tehát július közepére lejár. De van más: „Üj balesetbiztosítás ...” — nem sorolom, mert hátra lenne még a Skála kópé és egyebek. Bizony, messze estünk a gyufacimkék gyűjtésének időszakától — mert ilyen is volt — ezeket a címkéket nem lehet gyűjteni, mert nem címkék, hanem a dobozra nyomtatott ábrák és szövegek. Most jön a megfejtés! Az a doboz teteje, amelyen piros az ábra, vagy a szöveg, az alja pedig kék, bármilyen rajz vagy felirat van rajta. A szakember ezt az információt még kiegészítené azzal, hogy a fedőlapon van feltüntetve állandó jelleggel, miszerint: MSZ 40 f. No mármost, aki erre mintegy automatikusan rájött, s akinél ez beidegződött, hogy teteje piros, alja mindig kék, azzal tol ki aztán úgy igazából a gyártó cég! Ha egy ilyen színau tómat izmusra beállt ember vesz egy doboz családi gyufát, az rendszeresen kiborítja a tartalmát. — s van mit szedegetnie —, mert kérem, tessék jól figyelni: — a családi gyufa esetében felül van á kék, alul a piros színű nyomás. Ne tessenek tehát beugrani a gyár utolsó kitolási csinjének se. Ámbár itt védekezhetnek azzal, hogy a nagy doboz mindent betöltő kék rajza felett apró betűkkel éz áll: családi gyufa. Lehet, hogy ez azt jelenti. hogy szedegesse a földről az egész család. (Adamovici)
